Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)
1969-08-20 / 192. szám
\ Az A. nevelésügyi kon A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETÉNEK kezdeményezésére került sor az V. nevelésügyi kongresszus meghirdetésére, Az új Magyar Pedagógiai Társaság az 1967. április 21—22-i alakuló ülésén magáévá tette a kezdeményezést és határozatot fogadott el á kongresszus meghirdetésére. , A nevelés színterei hazánkban társadalmivá szélesültek. Felszabadulásunk negyedszázados évfordulójához közeledve időszerű a ..minden érde- tíélt” részvételével történő visszatekintés és a hosszabb időre szóló feladatmegjelölés. Lapunk rövid sorozatban ismerteti az előkészületeket és a kongresszusi téziseket, ezzel is elősegítve szemlére és vitára bocsátásukat. Hazánkban a felszabadulás előtt három nevelésügyi kong- reszust tartottak. Az elsőt 1348. július 20—24-ig. A „Magyar tanítók első egyetemes gyűlése” a forradalmi időkhöz minden tekintetben méltó rendezvény volt, melynek középpontjában az iskola államiságáról folyó vita állt. Az 1896. július 2—11-ig tartott „II. országos és egyetemes Tanügyi Kongresszusának már alig volt kapcsolata a társadalmi haladás korabeli erőivel és követelményeivel. A tanácskozás a millenáris rendezvények sorába illeszkedett. A korszerű „Eötvösi” hagyományokra való hivatkozások meglehetősen távol álltak ekkor már a valóságos helyzettől. A tanácskozás történelmi- ieg nem tudott újat hozni. A „Harmadik egyetemes tanügyi kongresszus” megrendezésére 1928. július 2—5. között került sor. A tanácskozáson a Horthy-korszak ideológusai „nyújtották be a számlát” a nevelésügynek. A központi rendezvények eszmei irányát „a társadalmi forradalom. mindenekelőtt a marxizmus, a kommunizmus elleni harc jellemezte.” A téziseket áthatotta a „neonaeio- nalizmus” ideológiája,1 amely nyíltan hirdette a soviniszta revizioaizmust. A FELSZABADULÄS UTÁN 1948. június 20-án, az első kongresszus összehívásának százéves évfordulóján nyílt meg a IV. egyetemes nevelésügyi kongresszus”, amely az ünnepi visszaemlékezésen és tervezgetésen kívül többet nem tudott adni. Az V. nevelésügyi kongresszus célkitűzései nem egyszerű és csak az iskolákat érintő kérdések. A Magyar Pedagógiai Társaságnak a már említett alakuló közgyűlése a legfontosabb feladatokat a következőkben fogalmazta meg: „A kongresszus a közneve- lésügy valamennyi fontos kérdését vizsgálja és műveli, az elméleti és gyakorlati pedagógia szorosabbá fűzése útján a nevelő- és oktatómunka fejlesztésén fáradozik, a pedagógia feladatainak számbavételével figyelembe veszi a társadalom időszerű és távlati igényeit, fokozni törekszik a társadalom felelősségét a nevelésügy iránt, munkálatainak eredményeivel hozzájárul és szempontokat ad az iskolaügy és a pedagógia újabb feladatainak megoldásához és továbbfejlesztéséhez.” A kongresszusi munkálatok megkezdésére 1968. június 3-án került sor. a szer. vezés, a rendezés munkájában a már említett szerveken kívül többek között a következők vállaltak feladatokat: a Művelődésügyi Minisztérium, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, a Munkaügyi Minisztérium. A témák egyes részterületeinek vizsgálataiból és kimunkálásából jelentős részt vállaltak a Magyar Pedagógiai Társaság szakosztályai és tagozatai. * A SZERVEZŐ BIZOTTSÁG 1968 őszén négy téma vizsgálatát tűzte ki célul, amelyek közül most az elsőt ismertetjük. Ez a téma a Társadalmigazdasági és tudományostechnikai fejlődésünk várható követelményei a nevelésügy- gyei szemben. A „várható körülmények” az 1970—2000 közötti időszakra vonatkoznak. A téziseket kifejtő elemzés megállapítja, hogy korunkban a technikai fejlődés alapján végbemenő folyamatok „fokozatosan és gyökeresen változtatják meg a társadalom termelőerőinek hagyományos struktúráját, az emberi élet anyagi alapjait és ezzel, 3? pmb^rek életköi;ülmé- , nyeit és életmódját is.” Á nevelésnek. a művelődésnek ehhez körültekintő munkával kell alkalmazkodni. Szocialista társadalmi rendünk kedvező lehetőséget teremt a tudományos-technikai fejlődés elkövetkezendő intenzív szakasza számára, feltételezve és igényelve minden ember tudatos részvételét. A „tudatos részvételre” is meg kell tani«Bőit tani a ma és holnap iskolásait. A társadalom és a gazdaság intenzív fejlesztése megköveteli az anyagi és szellemi erőforrások összhangjának tökéletesebb biztosítását, amelynek alapján jobb lehetőség nyílik a termelőerők meghatározó, de leglassabban változó elemének, az ember felkészítésének, teljesítménye és tehetsége kibontatkoztatásának egyre gyorsuló fejlesztéséhez. Részletesen vizsgálják a tézisek a társadalmi-gazdasági és tudományos-technikai fejlődésnek az iskolai oktatásra és nevelésre ható tényezőit, követelményeit. Az iskolai neveléssel szemben támasztott követelményeket természetesen nem közvetlenül, hanem pedagógiai áttételekkel lehet az iskolák és a nevelés elé állítani. FŐBB VONALAIBAN ennek éleméit, hatótényezőit vizsgálják az első témában tevékenykedő szakemberek. Részletesen kidolgozták a tézisekben a tudományos-technikai fejlődés jellegzetes formáinak, illetve tendenciáinak — kibernetizálás, kemizálás. biológizálás stb. — hatásait a munkára és a szakképzettségre. Kiemelik, hogy a kommunizmusért vívott világméretű küzdelem most elsősorban a termelési, műszaki és tudományos haladás terén zajlik. A szakmai oktatás rendszerében mind nagyobb szerephez jut az alapos általános műveltség, mint a szakképzés hatékonyságát fokozó előképzés. A szakmák, a nyersanyagok és a technológiai folyamatok növekvő mozgása várható, ami életfontosságúvá teszi a társadalom és a munkás számára az átállás képességének megszerzését. Az oktatás és a képzés ennek megfelelően nem csupán a „kész” munkaerő kiképzésére irányul. A tudományos-technikai facradalomban, amikor alapvetően minden az emberi képességek fejlesztésén múlik, az ízlés, a szépség, az esztétikai érzés, éppoly nélkülözhetetlenné válik, mint az értelem és a célszerűség. Az eddigieknél fontosabb szerepet kap ennek megfelelően a nevelésben a népművelés, elősegítve az önképzés folyamatosságát. az egész életen át tartó tanulást. Az előterjesztés a „mi lehet.” kérdéseket veti fel, amelyből a nevelés, a művelődésügy fejlődésének és fejlesztésének is csak tendenciái jelölhetők meg. Andrássy Péter AUGUSZTUS 20 (Kiss Attila rajza) Elindultak a tudás lépcsőin,. Végtelen nyugalom és csendesség, ez jellemző Szátokra, erre a kis nógrádi falura. A Nap lassan derékszögben tűz. amikor a látogató megállapítja ezt a nyugalmat. Az iskola nyitott ablakain ki-be járkál a szél, a friss festés szagát hordozza. Itt is készülődnek már az új i tanévre. Szátok ama kisközségek közé tartozik, ahol iskolára előkészítő foglalkozásokat szerveztek az első osztályba kerülő gyermekek részére. Hat hétig, hetenként egyszer izgatott kispajtások ültek a padokba, hogy megismerkedjenek jövőbeli második otthonukkal, az iskolával. A községben nincs óvoda, ez indokolta . az .előkészítő foglalkozásokat, amelyet -elsői «ízben szerveztek rtieg az Idén. Ti-' zenhárom gyermek járt be hetenként az iskolába. A szülök egyhangúan örültek ennek a kezdeményezésnek, amely egyre inkább teret hódít nemcsak Nógrádban. hanem az egész országban. Az új tanévben iskolába kerülő gyermekek megismerkedtek az elemi formákkal. Ilyenkor, gyermekko- ■* romban ünnepi körmenetek voltak. Vitték a szent jobbot, országalapító királyunk — bal kézfejét. A mumifikált, barna valamit üvegkazettában egyszer városunkba is elhozták, s végighordozták egyházi áhitat közepette az utcasorokon. Tripartitum és alkotmány A múlt augusztus húsza az ezeréves államiság, az államalapító király, az új kenyér ünnepe volt, ám olyan törvények bilincsében, melyek nem a dolgozó emberért, hanem ellenében íródtak. Ma, — s immár huszadik esztendeje — azt az alkotmányt ünnepeljük, amely mindenkinek egyforma jogot teremtett a munkával termelt, dolgos kézzel kiérdemelt kenyérhez. A mi kenyéradónk nem kétkezi dolgozók által rette- magyaroknak ! Nem futja a Szent István napja állami- gett törvényei, az úri privi- kedvük, / Mig az igazukat / Ságunk ünnepe volt akkor is, légiumok jogfundamentuma. Tán kiverekedjük. / Vereke- s az új kenyéré. De az álla- a városban, ahol koráb- dés közben, / Hajh, ürül a miságot az úri rend írta tör- ban éltem — mint írtam —, kocsma. / Menekül az Ínség vények jelentették, a kenyér a börtön a Werbőczi utcában / Szökve, bukdácsolva. / pedig bolettás búzából sült, s állott. S a kettő: a név és Bécsben a korcsmáros / Tán szíp0iyözó főldesúr~és profitannak jutott legkevesebb intézmény egymás szerves még nem is sejti, / Vagy ha gyáros, hanem a szociabelole, a legvekonyabb karé], kiegészítőjét, egymástól elvá- tán sejti is, / Könnyen elfe- fnnn„, nJaki vetette-aratta. laszthatatlan részét jelentet- lejti. / Éles a hajósip, , Hall- ZTmLy - mely ugyan csak lalan a veletlen különös te. A feudális úr jogok kon- ja baj-tetőzve / Zselénszky kétévtizedes jelenlevöséget grimasza. hogy a „szent zervátorának törvényei csak- gulyása. / Tisza urak csősze. / áw+hnt n? nUnr^Ptéjobb'’ körmenet városunkban nem fél évezreden át szol- Hívogatja a síp, / Nyomor nyi kiskirály, Werbőczi négy ott állapodott meg általános gáltak érvényesen ítélkezé- eldobolja: / Ügy elfogy a közszemlére a Werbőczi utca sünkben, gőggel és kímélet- magyar, / Mintha nem lett elején, ahol a börtön volt. A lenséggel. Fenntartani azokat volna. / Elmegy a kútágas, / börtön utcája Werbőczi ne- az emberi-társadalmi jogví• Marad csak a kútja, / Meg vét viselte, azét az emberét, szonyokat, melyek pedig már híres Werbőczi / Űri pere- akinek törvényeire akkori ál- törvénnyé hirdetésük pilla- puttya. / Árvult kastély lamrendünk immár száza- natában idejüket múlták gondját / Kóbor kutya őrzi, / dók óta alapozott-támaszko- Európa műveltebb részein. Hívasd a törvénybe, / Ha tu- óott. 4 Werbőczi-törvények tűr- dód, Werbőczi. Mostanában augusztus 20. hetetlenségét és tarthatatlan- Századunknak azonban ép- közeledtén mindig eszembe ságát századunk már teljes- pen felébe tellett még, hogy jut ez a nógrádi illetőségű, ségében nyilvánvalóvá tette, új törvényt írhattunk a régi dalmi t itcznemesből lett föúr. a hír- s nemcsak szocialista előde- helyébe. Új államrendünk új bályozó _ . hedt Tripartitum —, Hár- {nk hirdették ezt, de irodai- alapja, alkotmányos életünk alkotmány együttes ünnepe, maskönyv alkotója. A lexi- műnk legrangosabbjai is. iránytűje, mindenkire érvé- Az eszme, melyet hordoz: a kon summázata szerint: a Ady költészetében így kap nyeseú, kivételt és kiváltsd- szocialista életforma lehető Dózsa-f el kelés utáni, paraszt- hangot: „Még magasról néz- got nem ismerőn jelöli meg legkívánatosabb és legtelje- gyúlölettöl áthatott törvény- vést / Megvolna az ország, / jogainkat és kötelességeinket. se^b valóra váltása. — jpekönyy készítője köznemesi Werbőczi utódok / Foldozzák, Népköztársaságunk alkot- csületes mindannyiónk kőbőrből főnemessé emelkedett toldozzák. / A Föld nem tud mánya ma éppen húsz esz- -ős igyekezetével. birloks~er„ö. a bes~tercebá futni, / Csak a tőidnek né- tendös. Az eltelt két évtized ez a mi augusztus húszanyai oanyaszfelkeles verbe- pP / s ezer Kinizsi sem / azt igazolja, hogy megállta a inkánk, fojtoja. , Térülhet elébe. J Nagy az próbát a dolgozó ember jaNem kétséges, kik ellen idegen. Föld, / Sokasul az út- vára; betölti rendeltetését íródtak hát Werbőczi száza- ja, / Tegnap csatatér volt I szocialista társadalmunk épi- dokon át ható, a robotosok, S ma puszta a Puszta: / Éhes tésében. évszázadot élt törvényeivel, mégis szilárdabb, mert a dolgos ember bizalma, hűsége élteti. Nem szokásjogok dogmákká merevített tára, hanem egyéni és közös céljaink eligazítója. II ai ünnepünk a betaka- ritott termés, az új kenyér, s az egyéni és társa- tevékenységünket szaldónként megújuló anyanyelvi és környezetismereti foglalkozásokat tartottak számukra. A két nevelő, Kalcsó József és Vigyinszki Vendel őszintén akarta, hogy az új első osztályosok megszeressék az iskolát. Felosztották egymás között a feladatokat, s így hamar elrepült a hat hét. Miről esett szó a foglalkozásokon? A családról, lakásról, a tisztálkodásról. A pedagógusok már most megismerkedhettek tanítványaik képességeivel. Beszélgettek az orvos munkájáról, az utcáról, a közlekedési eszközökről. Hangszerek, állatok hangját utánozták a gyerekek. Játszva ismerkedtek meg az iskola életével. Dió, alma, ceruza segítségével megtanultak ötig számolni. Elindultak a tudás lépcsőin, hogy szeptember elsejétől már mint komoly kisiskolások vegyenek részt az iskola munkájában. A szátok! iskola négy éve készült el. Mindenki figyelemmel kísérte az építkezést, a cserepezésnél együtt volt a falu apraja-nagyja. Bármilyen társadalmi munkára van szükség, a község lakói ma Is szívesen veszik ki részüket belőle. Két hete lettek készen a festéssel. A táblákat az iskola vezetője, Kalcsó József festette át. — Saját magunknak csinálunk mindent — mondta Kalcsó József, aki harminc éve itt tanít. Nem kívánkozott el innen soha. Fia is apja pályájára lépett, megpróbálja ő is tanítani a falu. gyermekeit. Az iskola mellett található a klubhelyiség. Itt nézik meg az Iskolatelevízió adásait, amely szerves része ma már Szátokon is a tanításnak. Irodalmi színpadi előadásokat szerveznek, amelybe a felsőtagozatosok is bekapcsolódnak. Bár ők a három kilométerre fekvő Tereskére járnak, nem szakadnak el a falu kulturális életétől. Nem lehet panasz a szátoki gyerekekre a tanulásban sem. Tavaly mindössze két bukás volt. Az idén negyvenhármán ülnek be a padokba, s remélhetőleg egy sem bukik meg közülük. Megkapták a tiszta, ren.de« iskola címet. A folyosón folyóvizes kézmosó tartály. Két hét múlva előkerülnek majd a tisztasági csomagok is. A kézmosó mellett nylonba csomagolva, rendesen a tartóba helyezve látható az úttörő- csapat zászlaja. Előtte hat kis őrsi zászló, amelyet szeptember elsején kibontanak a gyerekek, hogy nekikezdjenek az élményekben gazdag, új tanévnek. (m) Erősíteni a tartalmi munkát A szocialista és ifjúsági brigádmozgalom helyzetéről tárgyalt legutóbbi ülésén a Nógrádi Szénbányák pártvégrehajtóbizottsága. Megállapították, hogy a vállalat kedvező eredményeit igen nagy mértékben elősegítette a versenymozgalom. Az idén 270 brigád tett felajánlást és ebből 213 vesz részt a szocialista brigádmozgalomban, 32 pedig ifjúsági brigád. Az elmúlt félévben a brigádok 87 százaléka maradéktalanul teljesítette időarányos felajánlását. Ez az arány a korábbi évekhez viszonyítva különösen jónak mondható. Egyre többen vesznek részt politikai oktatásban, a brigádtagok érdeklődési köre egyre szélesedik, s örvendetes az is, hogy mind többen jelentkeznek állami oktatásra. Az idén ötvenetn vállalták, hogy az általános iskola felsőbb osztályait elvégzik, 34-en középiskolába, 7-en pedig egyetemre jelentkeztek. Az idén 353 fő vesz részt különböző szakmai tanfolyamokon. lakatos, hegesztő átképzésen. villanyszerelő vagy époen gépkezelő tanfolyamon. A szocialista társadalmi életforma erősödését jelzi, hogy az elmúlt félévben húsz alkalommal rendeztek névadó ünnepséget, hat esetben pedig társadalmi esküvőt. Az ifjúsági brigádok tagjai példát mutatnak az üzemek többi fiatal dolgozói számára, nemcsak a mindennapi munkában, hanem az általános és politikai műveltség megszerzésében, társadalmi munkában, kirándulások, különböző rendezvények szervezésében. A szocialista brigádok munkájának értékelése, népszerűsítése is javult. Nemcsak a versenytáblák tükrözik ezt. hanem több új módszert is alkalmaznak. fotószakkörök bevonásával, a családokhoz írt levelekkel. A végrehajtó bizottság végül megjelölte a legfontosabb tennivalókat is. Szükségesnek látja, hogy a gazdasági vezetők időszakonként számoltassák be a natronélókat végzett munkájukról, a brigádok tevékenységéről. Törekedni kell arra is — állapította meg a végrehajtó bizottság —, hogy azok a szocialista brigádok, amelyek az átlagosnál többet adnak a közösségnek. anyagilag is elismerést nyerjenek. Őket részesítsék előnyben jutalmazásoknál, kitüntetéseknél. NÖGRAD - 1969. augusztus 20., szerda
