Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)

1969-08-19 / 191. szám

Vegyes gondok a vegyesiparinál A Jobb isIcola-RcijIturci érdekében harzet estién a nalgótarjani járásban Hirtelen nem tudtam ho­gyan kezdjem el a beszélge­tést. A Nógrád megyei Ve­gyesipari és Javító Vállalat zagyvapálfalvi leiepén. a. présműhelyben a/, egyengető­gépek zakatolása fogadott. A nagy zajban szinte lehetet- lensegnek látszott szót válta­ni azokkal az asszonyokkal, akik itt dolgoznak. Csupán László Gyula karbantartó la­katos végzett olyan munkát, hogy nyomban a közelébe férkőzhettem, őt kértem meg, mondjon valamit életükről, munkájukról. — Talán, inkább az asszo­nyokat. kérdezze meg — mondta es készségesen be­mutatott Bucsok Istvánné gépmunkásnak, aki az el­múlt év végén beszerzett ha­talmas présgépen dolgozik. — Az elektroakusztikai szereidén!* részére az elektro­mos erősítők fémdobozait készítjük — ismertetett meg a présműhely munkájával. s ettől a mondattól nyílegye­nes út vezetett a normák boncolgatásáig, amiből rövi­desen egész kis termelési ta­nácskozás kerekedett. — Aránytalanok a normák — mondta Bucsok Istvánné. — Arra a munkadarabra, amit éppen egyengetünk, száz darabra 140 perc időt adnak, ugyanakkor ennek a mennyi­ségnek az utánhajlítására csak 18 percet. Ilyen körül­mények között, ha valameny- nyi munkadarabot utánhajlí- torn, amit a másik gépen dolgozó egyengetni képes, ak­kor is csak a normám egy- hatod részéi tudom teljesíte­ni. Már körénk gyűltek Bu­csok Istvánné munkatársai. Bakos Imréné, Godó Piroska es Csonka Mária is, még min­dig nem nagyon értettem a problémát. Együttesen ma- gyarázgatták, míg lassan vi­lágossá vált előttem, ha az előző munkafolyamat hosz- szabb ideig tart. mint az utá­na következő, akkor ez a dol­gozó munkaideje egy részében ..lógni” kényszerül, holott a munkaidő alatt mindenki ke­resni, s nem ácsorogni akar. Más részről felvetődött az is, hogy az utánhajlítás norma­ideje olyan alacsony, amit képtelenségnek tűnik teljesí­teni. Igazuk bizonyítására még néhány példát megemlítettek: Az elektromos erősítő betét- iemezének egyengetéséhez tíz leütés szükséges, száz darab­nak 140 perc a normaideje, a kisebb méretű fedőlapra 40 leütést írt elő a technológia, száz darabot 120 perc alatt kell elvégezni, a nagyobbik fedőlapot 86 leütéssel egyen­getik, a normaidő 130 perc. Nyilvánvaló az aránytalanság, a probléma, aminek talán csak egy normafelvétellel le­hetne a végére járni. A kis „termelési tanácsko­záson” még egy gondot szó­vá tettek az asszonyok: csap­nivaló a munkaruha és a vé­dőkesztyű minősége. — Nézze meg ezt a kesz­tyűt — mutatta a kezén Ba­kos Imréné. — Egy hete kap­tam, de már teljesen tönkre­ment. Tudom, hogy kicserél­nék, de éppen nincsen raktá­ron . . . Pedig ez nagyon fon­tos a számunkra. A múltkor lecsípte a körmömet a lemez. Ha jó a kesztyű, ezt elkerül­hettem volna. Egy idő óta nem szaporod­tak a cserhátszentiváni kró­nika lapjai. Súlyos beteg volt a krónikás. Válságos állapo­ta el is szólította őt őrhelyé­ről. Hatékonyabban akarták gyógyítani. A napokban kés­ve érkezett a hír, hogy hiá­ba volt minden, a kegyetlen kór halálát okozta. Palásthy István falukróni­kás hosszú évt izekeden át közmegbecsülésnek örvendő körjegyző volt, Cserhátszent- ivánban, majd éveken keresz­tül tanácstitkári minőségben szerzett községének, család­jának és magának becsületet. Nyugalomba vonulása után községi könyvtárosként a szó igazi értelmében véve min­denki Pista bácsija lett. Ami­kor közel félévtizede a me­gyében az elsők között vól­A munkaruhagondok el­vezettek egy másik műhely be. ahol a kerítésdrótoka! fonják. Itt is asszonyok dol­goznak, ők is éimondták. túl ságosan hosszúnak tartják a munkaruha 18 hónapos kihor­dási idejét. A gyenge minő­ségű anyag ennyi időn ke­resztül nem tud ellenállni a munkahelyi ártalmaknak, sokkal hamarabb elhasználó­dik. tönkremegy. A másik észrevételük ezzel szorosan összefügg: szeretnék, ha egy köpeny helyett kettőt kaphat­nának. hogy addig, amíg az egyik mosásban van. a mási - kát használhassak. Jól keresnek az asszonyok cbben a műhelyben. Gordos Imréné vette elő az előző ha­vi fizetési jegyzéket és meg­mutatta. hogy I860 forintot kapott. — Húsz forinttal többet ke­resett, mint én — jegyezte meg mosolyogva Mazár György lakatos. — De sokat is dolgozunk — tette hozzá Kakuk Er nő­ne brigádvezető. — Az sem ritka, hogy 60 kilogrammos tekercseket emelgetünk. A 150-es gépfonatot 2,5 millimé­ter vastag huzalból készít­jük. Tíz tekercs a norma, de azzal csak 51 forintot keres­nénk. Ha keményen dolgo­zunk, harminc tekercset fo­nunk meg egy műszak alatt, alaposan kiérdemeljük hát a magasabb fizetést. Csak az a baj, hogy a huzal minősége nem mindig megfelelő . .. A brigád tagjai — Takács Jánosné, Mutnyánszki Mi- hályné, Kovács Jánosné, Turiczki Sándorné és Gor­dos Imréné — valameny- nyien megerősítik ezt. Ha egyenetlen a huzal lágyítása, csak kínlódnak vele az asz- szonyok, nem tudják azt a teljesítményt nyújtani, amit szeretnének, ez aztán a ke­resetükben is tükröződik, de végsősoron bizonyára a vál­lalat nyereségének alakulásá­ra is hatással van. Mi a véleménye a vállalat- vezetésnek a felvetett problé­mákról ? Válaszul Hizsnyai Sándor, a Nógrád megyei Vegyesipari és Javító Vállalat igazgatója elmondta, hogy az egyik nor­ma feszesebb, a másik la­zább. A példaképpen említett normákat az Elektroakuszti­kai Gyár dolgozta ki, ezt a profilátvétel alkalmával ké­szen kapták, változtatni raj­tuk — mivel korábban be­váltak — eddig' nem tartot­ták szükségesnek. A negyedik negyedévre azonban már tervbe vették, hogy a mun­kanap-fényképezés módszeré­vel normakarbantartást vé­geznek. Nyitott kérdés a munkaru- haelletás javítása Is. Ennek rendezéséhez valamennyi dol­gozó véleményét számításba kellene venni, hiszen az ilyen irányú intézkedésnek költség- kihatása van, aminek a fe­dezete a nyereség. Tudni kel­lene azt is, hogy a nyereség­re pénz vagy munkaruha formájában tartanak inkább igényt a dolgozók? Kifejtette még Hizsnyai Sándor, hogy a dolgozók munkaruhával való ellátása a többi vállalatéval azonos szinten mozog. Továb­bi kérdés tehát, egyáltalán szükség van-e a jelenlegi gya­korlat megváltoztatására, s ha igen, az milyen módon tör­ténjen? Kiss Sándor lalkozott a helyi krónika írá­sára, hálálkodott a feladatért és ezt mondta: „Ez a mun­ka meg fogja hosszabbítani az életemet.” Krónikásaink korelnökük­nek tekintették és tisztelettel figyeltek szavára, nyilvános­ság előtt és baráti körben egyaránt. Nem tudjuk, hogy halála után mit írtak róla a cserhátszentiváni krónikába. Bárhogy méltatták, e megem­lékezés végén álljon csak ennyi: Palásthy István Cser- hátszentiván első és a megye egyik, legjelesebb XX. száza­di krónikása 71 éves korá­ban meghalt Pasztán, 1969. augusztus 10-én, eltemették ugyanott hat nap múlva a te­metőkápolna közelében. K. J. Ősi m arad vámok szerepe Több millió apró nannop- lankton maradványait, vizs­gálta meg Beke Mária geoló­gus, a Magyar Állami Föld­tani Intézet tudományos ku­tatója. Ezeknek a sok millió évvel ezelőtt élt egysejtűek- nek a „kiléte” még mindig tisztázatlan. Tulajdonképpen átmenetet alkotnak az álla­tok és a növények között, ön­állóan, szabadon mozognak, mint az. állatok, de úgy táp­lálkoznak. mint a növények. A lágy test azóta természe­tesen elpusztult, de a lemez­kék mindmostanáig épségben megmaradtak, pedig a nan- noplanktonok — magyarul: törpe planktonok — nem egy faja hozzávetőleg 200 millió éve élt a tengerek vi­zében A geológusok ma már tud­ják, hogy a különböző ásvá­nyi nyersanyagok keletkezé­sére mely földtörténeti kor­szakokban voltak meg a ked­vező feltételek, így az ezred- milliméternyi kis leletek, vallomása igen nagy segítsé­get nyújthat a hatalmas nyersanyagkincsek tel tárásá­ban is. (MTI) Ünnep előtt a Kossuth Lajos téren Mint ismeretes, augusztus 20-án a parlament előtti Kos­suth Lajos téren rendezik meg a katonai főiskolák össze­vont tisztavató ünnepségét. Ez­úttal először együtt avatják tisztté a Kossuth Lajos Kato­nai Főiskola, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola, a Kilián György Repülő Műsza­ki Főiskola, valamint a Kari­kás Frigyes Katonai Kollégi­um hallgatóit. Hétfőn, a kora reggeli órákban tartották az igen látványosnak ígérkező nagyszabású ünnepi esemény főpróbáját, amelyet sok ér­deklődő nézett végig. Tulajdonképpen soha nem volt falu a szó igaz értelmé­ben. Határában barnaszénre leltek és így a bányászkodás, nem pedig a földművelés tet­te ismertté Nagybátonyt. Az­óta meg, hogy felépültek a bá­nyaváros korszerű, komfortos lakásai, a községhez, tartozik Szorospatak és Maconka is — nos, azóta tovább bonyolódott a helyzet. A nyolc és fél ezres lélekszámú település már nem község, de nem is város, nagyon keverednek itt még az erőteljesen formálódó új és a folytonosan bomló ré­gi életforma maradványai. A helyzet fonákságát a köz­ségi tanács látja, érzi legin­kább. Más problémák foglal­koztatják a bányaváros lakóit és más gondok nyomasztják a faluban, Szorospatakon vagy a Maconkán élőket. A falu és a város közötti villongás nemré­gen egészen apró kis ügyekben is tapintható volt. Mindenek­előtt a községi vezetők szívós, következetes munkájának eredménye, hogy ma már vi­szonylag nyugodtan futnak egymás után a hétköznapok N agybátonyban. Lehetőséé a munkához Urbán István, a községi ta­nács tapasztalt titkára jegyez­te meg a beszélgetés során: munkájuk nehezebbik része az volt, míg megismerték a tele­pülések gondjait, bajait. Azu­tán aránylag egészen egyszerű en ment minden Egyszerűen I de nem gondok nélkül. Még úgy sem, hogy var bizonyos Szeptember elsejétől Nóg- rád megyében is több általá­nos iskola körzetesítésére ke­rül sor. A körzetesítés orszá­gos folyamat szerves része. Az apró, kis települések és kül­területek viszonylag magas száma olyan kedvezőtlen településszociológiái tény, amelyhek mind államigazga­tási, településfejlesztést, mind kultúrpoliti kai vetül etei vei számolni kell. Országszerte egyre több olyan törekvéssel találkozunk, hogy a modern szocialista kultúra értékeit a területek lakói számára is el­érhetővé tegyék. Függetlenül a települési struktúrától, egyre magasabb szinten és megközelítően azonos színvonalon Ebbe áz általános törekvésbe illeszkedik be szervesen az általános iskolák körzetesité- si programja is. A salgótarjáni járás általa nos iskolai hálózata az elmúlt két évtizedben megvalósított körzetesítések folytán jelentő­sen továbbfejlődött. Az eddig kialakított iskolai körzetek életképesnek bizonyultak. A már meglevő körzeti közpon­tok megerősítését és újak szervezését a szakrendszerű oktatás kiterjesztése, az álta­lános iskola teljessé tételére való törekvés indokolja. A salgótarjáni járás-bán jelenleg még 15 olyan kislétszámú és részben osztott iskola van, amelyek összevont felső tago­zati osztályokkal működnek, közülük hat iskola összevont felső tagozatának minden osz­tályát és tantárgyát egyetlen pedagógus oktatja. Megbecsü­léssel és tisztelettel beszélhe­tünk azokról a pedagógusok­ról, akik vállalták és vállal­ják ezt a rendkívül bonyolult feladatot. Csodákra — a kö­rülmények figyelembevételé­vel — azonban még a legne­mesebb elképzelések, törek­vések sem képesek. Vannak tantárgyak, amelyekkel a ne­velő csak heti fél órában (!) tud közvetlenül foglalkozni, nem beszélve az olyan tár­gyakról, amelyeket egyáltalán nem tanulnak a gyermekek, mint például az orosz nyelv, szerencséjük a bátonyi bányá­szoknak. Mert igaz ugyan, hogy a nógrádi bányászkodás egészen szűk területre zsugoro­dik, de ez a terület Nagybá- tony és környéke lesz. Emel­lett új üzemeket is telepítet­tek Nagybátonyba. A meglevő munkalehetőségek sora — üze­mek, vállalatok, termelőszövet­kezet is van a községben — újakkal bővült. A FÜTÖBER mindenekelőtt férfiaknak kí­nál munkalehetőséget. Egy he­te mindössze, de már dolgo­zik a harisnyaüzem, ahol lá­nyok, asszonyok jutnak mun­kához. A tanács, a kereskedelmi szervek arról is gondoskodnak, legyen hol elkölteni a pénzt. Az ellátásra általában nincs panasz. Mintegy 14—15 élel­miszerbolt, s 7—8 iparcikk­bolt kínálja áruit. Talán a vá­laszték lehetne bővebb. Még a másutt sokat szidott zöldség­gyümölcs ellátás is megoldó­dott azzal, hogy helyet adtak 4—5 más községbeli termelő- szövetkezetnek. A vendéglátás azonban nem éppen kielégítő, pedig a presszót, a falatozót, az ital­boltot sokan keresik. A bejá­ró munkások zöme szívesen fogyasztana egy-egy tál ételt is. De hol? A bányavárosban megnyílt Bányász-falatozó még megjárja, ám a tanáccsal szemben, a 48-as italbolt már megérett a bezárásra. A köz­ségi tanács vezetői nem is tét­lenkedtek Tervvel mentek a vendéglátóipari vállalathoz: építsenek konyhát, válasszák külön a söntést és az éttermet. Már a salakblokkot is meg­hozták az alakításhoz, mégsem Ezekből a szervezeti adott­ságokból következik, hogy a salgótarjáni járás összes 5—8- osztályos tanulóinak csak 86 százaléka részesül szakrend­szerű oktatásban. A képesített szaktanárok által leadott órák arányai pedig csak 61,2 száza­lék. Ez’ lényegesen az országos átlag alatt van. A kedvezőt­len arányok megváltoztatásá­nak célját szolgálja a járási tanács által jóváhagyott két­éves közoktatási terv A cél­kitűzés reális: mindkét eset­ben az országos színit eléré­sét irányozza elő. Megvalósí­tása azonban a művelődés- ügyi osztály szervező tevé­kenységén kívül, tervszerű munkaerőgazdálkodás tnelletl a helyi tanácsok és más szer­vek aktív közreműködését is igényli. A korzetesité­nem egyéni érdekekből szüle­tett, öncélú átszervezés. Csak akkor van értelme és akkor éri el a célját, ha magasabb színvonalú szocialista nevelést és képzést tudnak biztosítani ezzel a bejáró tanulóknak. A szeptember elsejével életbelé­pő körzetesítésnél is ezek a szempontok a mérvadók. Mely iskolák körzetesítése valósul meg ezúttal a salgótarjáni já­rásban? Hogyan jutnak el a tanulók a körzeti iskolákba? A kérdések önkéntelenül is felvetődnek. Mátraalmás és Szuha felsőtagozatos tanulói Dorogházára, a nádújfalusiak Homokterenyére, Mátranovák bányatelep felsőtagozata Mát­ranovák községbe jár majd be. Ezzel a sorolt községek ta­nulói számára is biztosított lesz a szakrendszerű oktatás. A tanulókat mindhárom kör­zetben autóbusz szállítja. Az AKÖV vállalta a járatokat, a menetrend mind a gyerme­keknek, mind a nevelőknek kedvező lesz. A körzetesítés előkészítése során több ízben beszélgettek az illetékesek e témáról a szülők­kel. Többségük eleve pozitívan, a gyermekek jövője iránt érzett felelősségtudattal vette tudo­másul a körzetesítést. Szuhár. például maguk a szülők kér­ték már a múlt évben, egye­történt változás. Az italbolt épp olyan elhanyagolt, rendet­len állapotban van. minthogy eddig volt. Enyhülnek a lakáseonrlok A községi tanács a fejleszté­si alap nagy részét évek óta a lakásgondok enyhítésére for­dítja Nagybátonyban. Ha min­den jól megy, a jövő évben 78 új lakással lesz megint gaz­dagabb a bányaváros. Az épít­kezésnek határozott célja van. Az új házakba alsó és felső Katalin-telepről költöznek be az emberek. A régi, füstös ko­lóniák lebontásra kerülnek. Igen ám, de könnyebb az öreg házat lebontani, mint egyné­mely embert behozni Katalin­ból a bányavárosba. Megszok­ták az apró konyhákat, szobá­kat, amelyek Tjére egészen cse­kély, mindössze 6—7 forint. Ha beköltöznek az új lakásba, egy­szerre megváltozik a család költségvetése. Itt, az új he­lyen egy szoba-konyhás lakás bére 80—90 forint. Nem sok ez, de aki eddig 6—7 forintot fizetett, alaposan megérzi . . . A Dózsa-telepieknek, a szo­rospatakiaknak ugyancsak megvannak a sajátos lakás­gondjaik. A Dózsa-telepen el­apadt a kutak vize. megrongá­lódott száz lakás. Évek óta tart a per a bánya és a lakók között Mindmáig nem tudják: a bányai művelés, vagy vala­mi egyéb tényező okozta a károkat. Szorospatakon 80 fel bizonyos aggályok, de ebe­ket a község vezetőinek a pe­dagógusok segítségével sike­rült eloszlatni. A szervezés közben — a közoktatáspoliti- kán és a pedagógián kívül — partikuláris érdekek és néze­tek is felmerültek. Nádújfa­luban kezdetben ezt tréfásan például úgy fogalmazták meg: „Ha férjhez megyünk Homok- terenyéhez. akkor a közsé­günk ezáltal gazdagabb, vagy szegényebb lesz-e?” A válasz egyértelmű volt: az általános iskolások kedvezőbb körülmé­nyek közé kerülnek, képessé­gekben. ismeretekben a felnö­vő nemzedék gazdagodik. Az átszervezés 13 pedagó­gust érint kedvezően, vagy kedvezőtlenül. A legtöbben örülnek annak, hogy osztott iskolákba kerülnek, s teljes óraszámban saját szaktantár­gyaikat taníthatják. Néhá- nyufc jövedelme jelentősen csökken. Egyik kisiskolái ne­velő kiszámította, hogy körül­belül havi 800 forinttal lesz kevesebb a jövedelme, mivél a túlóradíjaikra, különböző pótlékokra ezután nem sízá- míthat. Ennek ellenére kellő pedagógiai és íelelősséíftudattal, meggyőző érveléssel befolyá­solták a szülői közvéleményt a körzetesítés érdekében, ami­kor erre szükség volt. Az ille­tékes szervek a pedagógusok egzisztenciális érdekeit és a társadalmi érdekeket igyekez­tek összehangolni. A szak- rendszerű oktatás lehetősége, a korszerűbb oktatási eszkö­zök csak a pedagógusok szel­lemi erőinek mozgósításával párosulva hozhatnak ered­ményt. Az élet- és munkakö- rülményéktkel elégedetlen né­velőtől nem várhatunk túlzóé* aktivitást, alkotó, kezdemé­nyező pedagógiai munkát. En­nek tudatában az áthelyezé­seikből, munkaköri változá­sokból eredő jövedelemkiesé­seket indokolt esetekben rendkívüli feljebbsorolások- kal igyekeztek kompenzálni Bízunk abban, hogy e törek­véseket. s e törekvések hatá­rait a pedagógusok is kellő­képpen méltányolni fogják. M. S5a. háznak nincs gazdája. A la­kok semmiféle szolgáltatási nem kapnak, lakbért nem fi­zetnek. Egészen addig marad meg ez az állapot, míg a bá­nya és az ingatlankezelő vál­lalat nem határoz: ki is a tu­lajdonos. 7 iirelnipsen várnak Mindezekből kár lenne olyan következtetést levonni, hogy Nagybátonyban semmit sem haladtak. Ha gondok árnyé­kolják is a dolgokat, a fejlő­dés, a haladás számottevő. Művelődési otthonok, bölcső­dék, óvodák, iskolák, épületek a lakások mellett. Rendbe­hozták az utakat. Most azzal próbálkoznak, hogy elvigyék a vizet a falusi lakásokba is. Kenyeres Pál, a területi párt- bizottság titkára mondotta, ha most lenne 15—20 millió fo­rintjuk, elsősorban az iskola dolgát rendeznék. Nagyon is reális ez az igény. Ügy számolják, két, két és fél ezer diák tanul Nagybátony­ban. Az általános iskola amely együtt él a gimnázium­mal, nehéz helyzetben van. A termek délelőtt és délután is foglaltak, s hetven gyermek fordul meg egyikben-másik- ban naponta. Politechnikai műhely kellene, rendezni kel­lene a tanulók étkeztetését. Mert az iskola körzetesítése azt jelenti mindenekelőtt, hogy kulturáltabb körülmények kö­zött, a korábbinál magasabb színvonalon folyik az oktatás A sok egyéb mellett erre sze­retnének még megoldást talál­ni a nagybátonyiak. Bizakod­nak Törekvéseiket eddig is segítették a járási, a megyei szervek. Bíznak abban, hog; most is csak türelem kell hozzá, minderre sor kerül. Vincze Istvánné 3 NOGRAD — 1969. augusztus 19.. kedd Egy krónikás halálára a gyakorliEKt'i foglalkozás. cKil Nádú>ifaki'ba«n merülitek ///////////////////////////////////////////////^^^ Faluról falóra Nagybátony két arca

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom