Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)

1969-08-19 / 191. szám

Utánuk a vízözön ... — Zsákban hozta be a tévé alkatrészeit az egyik tulajdo­nos. mondván: csináljuk meg, de sürgősen. Kíváncsiságból megkérdeztük: ki nyúlt hozzá. — Egyik ismerősöm — válaszolta. de úgylátszik, nem sikerült neki. Tényleg nem. — húzódott kényszerű mosolyra, a Nógrád megyei Vegyesipari Vállalat átvevő szakemberének a szája. Ha csak egv ilyen eset vol­na, még hagyján. de se sze­ld. se száma az ilyen és eh­hez hasonló kontár munkák­nak. Lelketlen emberek olyan munkák elvégzésére vállal­koznak. amit félig jól. de in­kább rosszul összecsapnak. A kárvallottak azt mondják: kénytelenek voltunk hozzá vinni, mert ha be visszük az állami vagy a szövetkezeti javítóba, két hét múlva sem kapjuk vissza. Gondoltuk, így hamarabb meglesz... Valóban, sokszor a javí­tást. szolgáltatást igénylők egy részét a türelmetlenség­ből fakadó kényszerűség vi­szi a kontárok munkájának igénybevételére. Amikor ezt teszik, nem gondolnak arra, hogy önmaguk helyzetét ke­serítik meg. Mert felszerelés hiányában csak lászat mun­kát végeznek. Elvük: csak addig legyen jó. amíg elme­gyek, amíg megkapom a pénzt, aztán ahogy a sláger­ben van, utánam jöhet a víz­özön. A kontárok létjogosultsá­gát jelenleg több tényező elősegíti. A háztartások gyors ütemű gépesítésétől elmaradt a javító-szolgáltató hálózat fejlesztése. Bürokratikusak az ügyintézői formák, nem elég rugalmasak a vállala­tok. Még mindig ott tarta­nak: a javítást, szolgáltatást kérők jöjjönek inkább hoz­zánk. mint mi menjünk hoz­zájuk. még akkor is ha ki­sebb. helyben kijavítható hi­bákról van szó. Ez a felfo­gás már régen idejét múlta. Nehezíti a helyzetet, hogy néhány szolgáltatás veszte­séges. s az eleve arra ösztö­kéli a vállalatokat, hogy ne fejlesszék ez irányú tevé­kenységüket. A folyamatban levő országos felmérések, ja­vaslatok alapján valószínű, hogy egy átfogó kormány- intézkedés születik. Ez azon­ban csak jobb feltételeket te­remt. A javító-szolgáltató munka jó elvégzése továbbra is azokra hárul, akik ebből élnék meg. A rendelet meg­születéséig szükség van sok életre való ötletre, kezde­ményezésre, új megoldások keresésére. A szolgáltatáson jobb anyagi dotációja ugyanis nem jelent egyet a határ­idők csökkentésével, a gyor­sasággal, a minőséggel, a kontárok vadászterületeinek visszaszorításával. Jó lenne megbarátkozni azzal a gondo­lattal is. hogy ez a munka kicsit hasonlít a vasutasoké­hoz. postásokéhoz, vendéglá­tósokéhoz. Ilyen szempon tból érdemes megvizsgálni, hogy a jelenlegi munkarend meny­nyiben igazodik a ma köve­telményeihez. A kontárok tevékenységét azzal is próbálják visszaszo­rítani, hogy több jó szak­munkásnak engedélyezik mellékállásként a javító, szolgáltató tevékenységet. Ez azonban gyorsabb is lehetne. A kontárok szerepének csök­kentését indokolja az is, hogy olyan többletjövedelemhez lutrink, amely után nem fi­zetnek adót. Ez joggal hábo­rítja fel a becsületes kisipa­rosokat és a szolgáltatást végző vállalatok dolgozóit. Hiába méltatlankodunk a kontárok ellen — mondhatja valaki, — addig alapvetően úgysem változik meg a hely­zet, amíg a javitó-szolgáltaló vállalatok fejlesztése elmarad a követelményektől. Ebben sok igazság van. Egy azonban már mást is látszik: aki kon­cárral dolgoztat, az duplán fizet. És mégcsak panaszt sem tehet ellene a tanácsnál. Sokan, keserves tapasztala­tok alapján ma már úgy vé­lekednek; — egy kicsit töb bet kell ugyan várni, de lega­lább jól megcsinálják és meg garanciát is vállalnak a szö­vetkezetek és az állami vál­lalatok. VILÁG PROLETÁRJAI, EGVFSUUETEKI NÓGRÁD • AZ MSZMP NOGR-ÁP MfGttl BIZOTTSÁGA ÉS A M tGY,;|l I A.N Á.Cjfc-BAP,) * XXV. EVF„ 191. SZÁM ARA: 80 FILLER 1969. AUGUSZTUS 19„ KEDD TTöi&t&f no o munlccitaciBi Mindenkit érdeklő témáról, a járás női munkaerő-foglal­koztatottsági helyzetéről tár­gyalt tegnap a Salgótarján járási. Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. Megállapította, hogy a nők és fiatalok foglalkozta­tása, a könnyűipar telepítése, és a bedolgozói rendszer szé­lesítése terén szép eredmé­nyeket ért el a járás. Az elmúlt esztendőhöz viszonyítva az idén 13,9 százalékkal emelkedett a női keresők száma. A járás nehézipari jellegé­ből adódik, hogy kisebbek a lányok beiskolázási lehetősé­gei. A letelepült könnyűipari üzemek némi javulási hoz­tak, s várható, hogy a követ­kező években tovább bővül­nek a lányok lehetőségei Az üzemek női munkaerő- ellátottsága jónak mondható. Gondok csak a Jánosalcnai Fehérnemű Üzemnél mutat­koztak. amelynek munkaerő­igényeit csak a Heves megyei községekből tudták teljes egészében kielégíteni. A szakmunkás- és szakembei- ellálottságban két nagyobb könnyűipari üzem — a Já- nosaknai Fehérnemű és a Kazári Konfekció — kivéte­lével nincs probléma. gondot okoz viszoni a textiltechnikusok hiánya. A dolgozók utaztatása, il­letve az utazási költségek té­rítése a rendeletekben rögzí­tettek szerint történik. A tá­jékozódások során megállapí­tották, hogy az anyák élnek a rendelet adta lehetőségük­kel, teljes időre igénybe ve­szik a gyermeknevelési se­gélyt. A segéllyel átmeneti­leg távozók pótlására a 1á- rás területén megfelelő mun­kaerő áll rendelkezésre. A Pásztói járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a köz­ségi önkéntes tűzoltótestüle­tek és tűzrendészet! bizottsá­gok munkáját, irányítását, a járás tűzrendészed helyzetét értékelte. Megállapította a vb, hogy a községi önkéntes tüzoltótestületek és tűzrendé­szet! bizottságok munkája lényegesen javult, a vezető­ségválasztó közgyűlések óta a testületek egységesebbek, összeforrottabbak lettek. A községi tanácsok és községi önkéntes tűzoltótes- tületek a korábbinál szoro­sabb kapcsolatot tartanak. A tűzoltótestületek megerősí­tését célzó versenymozgal­mak azonban nem érték el a kívánt hatást. Nem fejlődött kellő ütemben a községi tűz­rendészet! bizottságok folya­matos működése, a feladatok hatékony megszervezése és irányítása. A bizottságok te­vékenységét még mindig kampanyszerűség jellemzi A járás tűzkárstatisztikája ja­vult. a kárérték azonban na­gyobb az előző évinél. Fő­ként a mezőgazdasági/ jellegű tüzesetek száma növekedett. Salgótarján élelmiszer-ellá- tásáról tárgyalt Salgótarján városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az előzetes vizs­gálódás azt mutatja. hogy a bolthálózat fejlődése nem követi arányosan az árufor­galom fejlődését. A kereskedelem az alapve­tő élelmiszerekből teljes egé­szében kielégítette a keresle­tet. A hús és húskészítmé­nyek mennyisége viszont áp­rilis második telétől kevesebb volt a kelleténél, s nem ki­elégítő a húskészítmények •. álasztéka, illetve ezek el­osztása sem. Fokozódott a tej és tejtermékek forgalma, a rendelkezésre álló arualap fe­dezte az igényeket. Szóvá tet­ték azonban a Tejipari Vál­lalat esetenkénti súlyhiápyos szállítását. Általános jelenség a sütő­ipari termékek nem megfele­lő minősége, a péksütemé­nyek választékának szegé­nyessége. Ebben a kereskede­lem túlzottan óvatos rendelé­se is szerepet játszik. A város mezőgazdasági ter­mékekkel való ellátásáról szólva megállapította a vb, hogy a szabadpiaci árak az első télévben baromfinál, zöldségféléknél, sőt a burgo­nyánál is az országos átlag­nál kedvezőbben alakullak. A tojás és tejtermékek kivéte­lével valamennyi cikkcsopor­ton belül jóval nagyobb mennyiségű áru kerüli piacra, mint korábban. A primőráru-ellátás . viszont idén is gondot okozott. Ha befejeződik az aratás a megyében Lemaradás a talajmunkákhan Ma a megyében mindenütt fejeződik a kalászosok be- karítása. Az idei szeszélyes öjárás próbára tette a me- igazdasági üzemeket, s na- robb felkészültséget követelt, ind a vetés, mind pedig a ^takarítás munkája. Ezekben : órákban az utolsó forduló­it teszik a kombájnok vagy ■atógépek azokban a termc- iszövetkezetekben, ahol még em végeztek teljes egészé­in a gabonafélék aratásával, stére azonban egyetlen Hbl- an sem maradt lábon a ga- ona. Megyénk szövetkezeti gaz- aságaiban valamivel több lint 70 ezer holdról kellett etakarítani az őszi és a ta- aszi kalászosokat. Ezek kő­ül is a legnagyobb mennyi- ígben szerepelt az őszi búza - 38 171 holddal — a tavaszi rpa _ 13 200 holddal — és z őszi árpa — 10 379 holddal, lozsot. több mint ötezer, za- ot pedig csaknem kétezer oldon termeltek a gazdaságok, íz idei aratást nagyobb rész­ien a gépek végezték el. Az gesz területnek több mint 87 zázalékáról kombájnokkal és n-atógépekkel vágták le a ga- >onát. A termelőszövetkeze- ekben. 135 kombájn segítette i betakarítást, ami azt jelen­ti, hogy az összes területnek több mint a hetven százalékát aratták le kombájnnal. Az idei gabonatermésről még nem állnak rendelkezésre végleges adatok. Az eddigi ta-. paszialatok alapján azonban megállapítható, hogy az elő­zetes becslésektől valamelyest elmaradnak a termésátlag­eredmények. Az eddigi számí­tások szerint búzából a me­gyei átlag 14—15 mázsa kö­zött várható. Az őszi árpából 13,5—14, rozsból 9,5 mázsás átlagtermés várható. Ezek az érlékek hasonlóak a tavalyi­hoz. Csupán a tavaszi árpa lesz jobb, ebből a szakembe­rek 12 mázsás átlagra számí­tanak. Az aratást mindenütt köve­ti a szalma letakaritása, illet­ve az aratógéppel aratott te­rületen a hordás. A legtöbb helyen a cséplés is jó ütem­ben halad. Ennek a munká­nak még körülbelül a 18—20 százaléka van hátra. Elsősor­ban azokban a járásokban — salgótarjáni, rétsági — ahol a domborzati viszonyok miatt nagyobb területet vágtak ara­tógéppel, vagy éppen kézzel. Az időjárási előrejelzés szerint azonban újabb esőzés várható, éppen, ezért arra van szükség. hogy ezeken a területeken meggyorsítsák a hordást és a cséplést. Ha az időjárás nem okoz hátrányt, akkor a csép- lést is befejezhetik a gazdasá­gok az elkövetkező tíz—tizen­két nap alatt. Nagyobb lemaradás van azonban a nyári talajmun­kákban. Az 55 500 hold szán­tásra, vagy tarlóhántásra vá­ró területből csupán 18—20 ezer holdat munkáltak meg eddig a gazdaságok. Ez a le maradás azért érthetetlen, mert a termelőszövetkezetek a korábbi évekéinél több és korszerűbb géppel rendelkez­nek. Mivel az eddigi időszak­ra jellemző a néhány napos eltolódás a munkákban, s erő­sen közeledik a kapások be­takarításának ideje is. kétsze résén fontos a nyári talajmun' kák meggyorsítása. Erre a le­hetőségek megvannak, csupán szervezés kérdése, hogy a tér vezett területet, megmunkál­ják-e a szövetkezetek az őszi munkák kezdetéig. Habár az idei szálastakar mány-termés kedvező volt, a megye szövetkezeti gazdasá­gai 2500 holdon vetettek má­sodnövényeket. Ezzel elsősor­ban a tömegtakarmány-hely zeten kívánnak segíteni. Új iparág Kisteremén Kisterenyén. a Nógrádi Szénbányák telepén új ipar­ágat honosítottak meg, amely hónapról hónapra többet ter­mel. Júliusban már elérték a tervezett árbevételi szintet. A termelés tokozását segíti az új gatter végleges üzembe helye­zése. Lengyelországbó’ mee érkezett az új rönkvágó sza- lagtűrész. amit ugyancsak rö­videsen üzembe helyeznek. Késztermékük egv része ex­portra kerül. Ü.i abban már szállítanak a Nemet Szövetsé­gi Köztársaságba. Görögor­szágba és Olaszországba •■». Képeink a fűrészüzemben ké­szültek Állandóan etetik a gátiért Kétmilliós készárukészletük van és folyamatos a szállítás A türészport közvetlenül vasúti kocsikba töltik Fotó: Koppány György Venesz Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom