Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)

1969-07-31 / 175. szám

m OLVASOK INád újfaluba továbbítunk választ Tanácstól a Mátranovákí község Július 9-én Nádűjfaluhan tartott szerkesztőségünk NÖGRAD-napot. A fogadó­órák idején P, Aladárné olva­sónk is felkeresett bennünket, s kérte, hogy Mátrano vakon eio idős édesapja részére a ta­nács állapítson meg szociális eílátást. A Mátranovaki köz­ségi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága a kérésre az alábbi­adban válaszolt; ,,Megfelel a valóságnak, az Jet. mely az édesapja eltartá­sát leit vonla , al, a biztosi - ani. A községi tanács vb ké­résére sem vállalta el az ide­glenes gondnoksági megbíza­tást, így került sor arra, hogy ;g> másik testvére kihasznál­gély megállapítása ez évben már nem lehetséges, mert a rendelkezésre álló keretet szétosztották. A jövő évi költ­ségvetésnél tudjuk csak fi­gyelembe venni. A szociális oítaonban való elhelyezést az pénzt és kereketoldott mint később megtudtuk. A községi tanács vb-nél nem volt letétbe helyezve a pénz, hanem az OTP-nél Kistere- t'iyén és így nem is volt lehe­tőség a kifizetés megakadá­st ténymegállapítás, amelyet ez hozására. Ezeken a tényeken va ezt a helyzetet, felvetette- a idős bácsi nem vállalta, kény­ügyben a nádújfalui fogadó- urán K. Rezső leánya tett. Sajnálatos módon azonban ez a leánya annak idején nem •ett semmit annak érdekében, már nem tudunk segíteni. Megoldás lenne az újbóli szo­ciális segély megállapítása vagy a szociális otthonba való hogy megmentsük azt az össze- elhelyezése. A szociális se­Kedves szerkesztőse«! Régi olvasója vagyok a NOGRÁŰ-nak. Sok jó taná­csot ad és ügyes-bajos dolgok elintézéséhez járul hozzá a szerkesztőség. Én is most ké­réssel szeretnék önökhöz for­dulni. 1969. július 19-én és 20- án Salgótarjánban burgonyát árultunk több tsz-tag társam­mal. Amit most írok sajnos nagyon rossz képet mutat, amit velünk, parasztokkal cse­lekszenek. Ha burgonyával felmegyünk a piacra, a hely­pénzt mindennap megfizette­tik azért a burgonyáért, amit előző napon eladni nem tu­dunk. Azután helyünk sincs, ahol árusíthatnánk. így jár­junk az említett napokon is. A piacfelügyelőség részéről egy dolgozó 19-én azt mondta, hogy estig árulhatunk. Köz­ben egy másik felügyelő elza­vart bennünket. Húszadikán az éjjeli őr azt mondotta, hogy estig árulhatunk, de már 21- én nem! Azután jött egy har­madik felügyelő, aki felírt bennünket, de azt nem ’ndta megmondani, hogy hol árul­hatunk. Az ilyen és ehhez ha­sonló állapot megengedhetet­len és tűrhetetlen, mert ez- ideig is ide-oda lökdöstek bennünket a járdán, az útsze- 'en. Elvárjuk a felsőbb szer­vektől, hogy ezt az állapotot szüntessék meg. BizíosAsana a piacon megfelelő helyet a burgonya árusításához, hogy ne a földön áruljunk, mert ez egészségi szempontból is ká­ros és nagyon rossz képet mu­tat a megyeszékhelyről. A burgonya ugyanolyan élelmezési cikk, mint a ke­nyér, tehát nem mindegy, hogy honnan kerül az asztal­ra. Nem utolsósorban szabad­jon azt kérni, hogy a többi áru mellett a horgonyát se szorítsák ki a piacról még óik­kor sem, ha azt a termelőszö­vetkezeti tagok árusítanák. Sok-sok tsz-tag társam ne­váoen: Bállá Ferencné örhalom szerrel elvinni nem lehet. Még ugyan járóképes, de teljesen elhagyatott, gondozatlan. Gyermekei (nyolcán vannak) egyáltalán nem törődnek vele. A Két lehetőség közül az egyi­ket feltétlenül a közeljövőben meg kell valósítani, mert ne­vezett érdeke ezt megkívánja. Kérem úgy tájékoztassák a panaszost, hogy addig is töb­bet törődjenek édesapjukkal míg a kérdés végleges megöl­ést nyer. Bizják Béla vb-titkár” Emberségből jeles A történet egyszerű. Kerék­párral vittem másfél éves kis­fiam. Az út amelyen halad­tunk Zagyvaróna felé a Salgó kaputól körülbelül 200 méterre tehergépkocsi állt. Nekem ezt meg kellett előznöm, de arra a legfigyelmesebb ember sem gondolt volna, hogy a gépko­csi előtt az út le van öntve bí- tuminnal. Ezt figyelmeztető tábla sem jelezte. Amikor a bituminra értünk a kerékpár megcsúszott és felborultunk. Sérülést nem szenvedtünk, de kisfiam és én eléggé szurko­sak lettünk. Velünk szemben megállt egy Moszkvics személygépkocsi, a vezetője kiszállt és segítsé­günkre sietett. Ügyesen beszál­lított bennünket a kocsiba és meg sem állt a kórházig. Ijedtségemben még a nevét sem kérdeztem meg. Hárman ültek a kocsiban, a vezető, a felesége és egy 10 év körüli kislány. Nem tudom tudomást szerez-e erről az írásról, de hálásan köszönöm a tettre- készségét, mert irántunk ta­núsított jóságával emberség­ből jelesre vizsgázott. Slezák Sándor Salgótarján Nyílt levél Címzett a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat KEDVES IGAZGATÓ ELVTARS! az eljáráson valamilyen oknál fogva nem jelent meg. Az tizemel- Salgótarján városban végbemenő tető képviselője folyó hó 9-én lé- gázprogrammal vállalatunk és ez veiében kérte vállalatim kát, hogy irányítása alatt álló vállalatok be- a már műszaki átadás-átvételre ke­ruházói és kivitelezői kapcsolat­ban állnak. A kivitelezési prog­rült épületek lakásait meg karja vizsgáim. Mivel a fent említett ramnak megfelelően Salgótarján, időpontban nem volt jelen, kéri, Munkácsy út 1—5 számú lakóépü- tűzzük ki az időpontot és gon- letek gázszereléssel kapcsolatos tloskodjunk az említett bérházak munkáinak kivitelezése megkez­dődött és a helyi kivitelező rész­legünk vezetőjével, továbbá üze­meltető egységük vezetőjével Csemniczky eivtáv ! te lakóinak otthontartózkodásáról. Az üzemeltető képviselőjének kérése alapján, a vele való meg­egyezés után, a vizsgálat idejét állapodás szerint, a műszaki áta- 1969. július hó 21-én, 8 órára tűz­űás-átvétel idejét 1969. március hó 28-ra tűztük ki. A kitűzött időpontban a műsza­ki átadás-átvételi eljárás megtör­tént, azonban az üzemeltető kép­viselője, Csemniczky elvtárs ezen Gondok között az írószergyártóknál GONDOKKAL küzdött az gondunk. Ezenkívül a mű- — A nagytartályos, úgyne­anyag fröccsöntő kapacitásunk vezett „B” golyós ironboi lég­idén az írószer Ktsz. Gondja­ik bár korántsem akkorák, mint egy—két hónappal eze­lőtt, még ma is vannak. Az általuk gyártott áruk készlete, a piaci kereslet és kínálat vi­szonya úgy alakult, ahogy elő. re nem számítottak rá. Az író­szergyártásban stagnálás kö­vetkezett be és ennek hatása a termelés lehetőségeit is be­is lekötött már, de talán néz­zük meg az üzemet — java­solja. utóbb Egyiptomnak szállítot­tunk 85 ezer darabot. Ott meg — mutat a terem másik ré­A fröccsöntő gépeknél teljes szere elektroakusztikai tér. az üzem. Az egyiken hegesztő mekek készülnék. Gyártunk védőszemüvegek zárógyűrűit fejhallgatót is — mondja. préselik, amint látom, elég nagy szériában. A másik a ha­gyományos műanyag pohara­kat gyártja, a harmadik író­folyásolta, mégpedig úgy, szertesteket. Minden gépen hogy kénytelenek voltak dől- mást készítenek az egyszerű A golyós Írón betétek gyár­tása is nagy ütemben folyik. Minden darabot kipróbálnak — meóznak, majd 50 darabos csomagokba rakják. Az isko­lai év kezdetére lesz belőlük kényszerszabadságra közhasználati cikktől kezdve elegendő az üzletekben. gozókat ______________ k üldeni. A salgótarjáni tele- az elektroakusztikai pen mintegy negyvenen ie- szekig sok mindent, számoltak. A nők egy része otthon maradt, vagy másutt keresett munkát. Az igazsághoz tartozik, hogy ez a szövetkezet az elmúlt években ragyogó gazdasági eredményeket ért el, hiszen nyereségrészesedésként két és fél havi keresetnek megfelelő összegeket is fizetett, ugyan­akkor nagy ütemben fejlődött. A technikai színvonal növeke­dése egyrészt azt követelte volna, hogy írószerből na­alkatré­Pillanatnyilag tíz válla­lattal van kooperációnk a fröccsöntésnél és vagy hetven- téle terméket gyártunk bér­munkában. A szükséges szer­számot a megrendelők bizto­sítják, mi pedig a késztermé­ket szállítjuk — mondja a te­lepvezető. Az automata forgácsológé­peket látogatjuk meg végül. Ott szinte többféle termék ké­szül a hagyományos golyos írón betét alkatrészen kívül. — Ez a szifon kiszúrótű is idei új termékünk. Nagy szé­ria készül belőle. A másik gépen meg az osztrák SAX cég számára gyártunk kis iro­dai gépalkatrészeket. Űj part­iük ki. Ezzel egyidejűleg há-zke- zelőségünk gondoskodott arról, hogy az említett bérházak lakói saját érdekükben tartózkodjanak otthon. A vizsgálatra vállalatunk Nemes Árpád gépésztechnikust jelölte ki a képviselet ellátására. Sajnálatos I ionban, hogy az üzemeltető kép­viselője ismételten nem jelent meg. Az .üzemeltető ezzel kiváltotta mind a vállalatunk, mint az üze­meltető vállalat bérlőinek harag­ját. * Tekintettel arra, hogy mi, a ma­gunk részéről a műszaki vizsgáját feltételeit biztosítottuk, vállala­tunkat hibásnak nem tartjuk és a Lakók méltatlankodásának a leg­teljesebb mértékben helyt adunk. Azért, hogy ilyen és hasonló ese­tek a jövőben ne fordulhassanak elő, kérem igazgató elvtársat, hogy vállalata alkalmazásában ál­ló felelős személyeket vonja fele­lősségre. Egyben kérem, hogy a tett intézkedésről vállalatunkat írásban értesítse. Kérem továbbá, hogy a tett intézkedésről szőlő válaszának egy példányát leközlés végett küldje meg a NÖGBAD na­pilap szerkesztőségének, arra való tekintettel, hogy igazgató elvtárs­hoz ez ügyben kiiidött észrevéte­leimről és' kérésemről szóló levél- másolatot — a megkárosított la­kók megnyugtatására — a NÖG- RAD napilap szerkesztőségének le- közlésre elküldtem. Célszerű, hogy az átiratomban foglaltakkal kapcsolatos szíves intézkedéséről is tájékozódjon a lakosság. Almásl Zoltán a Salgótarjáni IKV igazgatója anyagszalag acélrúdra. — Bandázsoló csavarodik az anyag gyobb megrendelést kapja- elektromos ipar számára. nak, másrészt szabad kapaci­tásukat más termékekkel le­köthessék. Ez késett és zavart okozott. Mi a helyzet most? — tettük fel a kérdést Bozsó Több száz kiló, illetve Istvánnak, a salgótarjáni te- ezer méter kell belőle ,ep vezetőjének. — Lényegesen jobb a ko­rábbinál, bár még vannak né- hányan kényszerszabadságon, j. , ...... , - ner ez a cég is, az idén nagy m“l szériában automata forgácso­lást végzünk a számukra — mondja a telepvezető. A FÉLÉVES eredményeket még pontosan nem ismerik. A mérlegről a legközelebbi köz­gyűlésen számol majd be a szövetkezet vezetősége. . Egy dolog biztos, hogy a második félévben növekednek a fel­adatok. A salgótarjáni telepen számítanak erre, de ehhez az Több villamos vezetéket fog­nak össze vele és hajlásnál — mivel rugalmas és tartós — védi a töréstől a huzalokat. több ka­pom a felvilágosítást. EBBEN a teremben írószer js szükséges, hogy Budapesten is készül. a szövetkezet vezetősége biz­— Űj termék, az úgyneve- tosítson a kapacitásnak meg­de számuk napról napra fogy zett „Nicol” patronos toll. A felelő mennyiségű megrende­válaszoíja, majd így tatja: foly- dugattyús toliakhoz hasonló lést számukra. Itt, Salgótar- tulnjdönságú. csak nem szí- iánban tényleg nem múlik a A belkereskedelemtől vatni kell bele a tintát, hanem szövetkezet dolgozóin, hogy kaptunk nagyobb megrende­lést golyos írón hetét gyár­tására. Itt volt a legtöbb az előre elkészített műanyag- visszaszerezzék a korább: patront kell belehelyezni. Ez- hírnevet termelési eredmé- után kerül még forgalomba, nyeikkel. MUNKAIDŐ-CSÖKKENTÉSSEL JARÓ SZABAD SZOMBATOK BESZAMÍTANAK-E A RENDES, ILLETVE A TANULMÁNYI SZABADSÁGBA? A munkaidő-csökkentés központi kérdés, és köztudottan ennek különféle kihatásai vannak. Ezért van az, hogy be­vezetése először is az iparban, és ott is lépcsőzetesen tör'■ - nik, több más intézkedés egybehangolásával. Olvasóink körében bizonytalanság mutatkozik, és n: m világos előttük, hogy a szabad szombatokat be ke!l-e szám - tani a szabadságba, s ez vonatkozik-e az évi rendes szabad- ságra és a tanulmányi szabadságra is. A múlt év végén vette ki egyik olvasónk a szabadságát. Erre az időre egy szabad szombatja is beleesett, mégsem ka- pott egy nappal több szabadságot. A vállalat intézkedését sérelmezte. Mivel orvoslást nem kapott, tőlünk kér problé­májára felvilágosítást. Olvasónk kérdésére — mivel az töb­beket érint — az alábbiakat közöljük: Általában a csökkentett munkaidőben dolgozóknál a 44 órás munkahét a normál esetjá|Ezzel rendszerint együf' kéthetenként egy szabad szo|HH|L A Munka Törvénykönyve'''VHHÁpt a hét minden egyes hétköznapját munkanapnak ke^^tekinteni, függetlenül a szabad szombatoktól. Tehát a szabadság szempotjából min­den munkanap (hétköznap) beszámít még akkor is, ha erre a napra esik a dolgozó szabad szombatja. Ezzel kapcsolat­ban idézzük a 6/1967. (X. 8.) MüM. sz. rendelet 14. §-át. E- szerint a szabadság kiadasa tekintetében a hét minden nap­ja munkanap, a dolgozó heti pihenőnapját és a munkaszü­neti napokat kivéve, függetlenül attól, hogy a dolgozónak a vállalat munkaidő-beosztása szerint mindegyikén munkát kell-e végeznie. Az a dolgozó tehát, aki a 12 nap alapszabadságát és 24 évi munkaviszonyban töltött ideje után (2 évi munkaviszony után 1 nap pótszabadság jár) a 12 nap pótszabadságát igény­be veszi; nyilvánvaló, hogy a 24 munkanapban 2 nap szabad szombat is van. Ténylegesen úgy hat, hogy a szabadság ide­je 2 nappal kevesebb. Ez azonban létszólagos. mert a dolgo­zó sem időben, sem bérben nem károsodik. Ugyanis akár­milyen hosszú a dolgozó munkahete, a munkaidőtől függet­lenül azonos mértékű a szabadság bérben és időben, mivel azonos munkaidőhöz viszonyítva kell nézni a kérdést. Ugyanis a kéthetenkénti szabad szombattal dolgozó munkahelyeken lényegében azért szabad minden másod' szombat, mert a törvényes munkaidőt előre ledolgozzák hét többi napján. A szabadságon levő dolgozók ezt az idő nem dolgozzák le, ezért a szabad szombat nem illeti meg őket. Ha igényüket teljesítené a vállalat, akkor a 6 napos munkahéttel dolgozók — függetlenül, hogy csökkentett munkaidőben dolgozók, vagy sem — kerülnének a szabad szombatos dolgozókkal szemben hátrányosabb helyzetbe. Ha arra az álláspontra helyezkednénk, amit több olva­sónk vélt sérelmének tudatában szeretne, hogy a szabadság- időbe ne számítson bele a szabad szombat, akkor az előbb említett példa szerint a rendes munkahéttel dolgozók a kö­vetkezőképpen károsodnának a szabad szombattal dolgozók­kal szemben: Akinek 12 nap alapszabadság, és a példa szerint 24 év után 12 munkanap pótszabadság, összesen tehát 24 munka­nap szabadság jár, akkor ez a dolgozó —ha az élvezett sza­bad szombatok nem számítanának bele szabadságidejébe — ha 5 és fél napos munkahéttel dolgozik, egy évben már 2 nappal több, ha 5 napos munkahéttel dolgozik 4 nappal, ha 4 napos munkahéttel dolgozik már 8 nappal több szabádsá- got élvfezne azzal szemben, aki 6 napos munkahéttel dolgo­zik. Tehát nemcsak munkaidőben, hanem bérben is arány­talanság állna elő a szabad szombattal dolgozók javára, míg a jelenleg ismertetett helyes álláspont szerint károsodás nem éri a szabad szombattal dolgozókat Mindezeket tehát figyelembevéve, helyesen járnak el a vállalatok, amikor a szabad szombatokat beszámítják a szc. badságidőbe. Az előbb elmondottak vonatkoznak a tanulmányi sza­badságra is, és a 6/1967. (X. 8.) MÜM. sz. rendelet szerint a jutalomszabadság esetére is. A tanulmányi szabadsággal munkaidő-kedvezménnyel kapcsolatban még az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet. A tanulmányi szabadság a dolgozó' megillető rendes (alap- és pót-) szabadságon felül jár. Ez a korábbi rendelkezéssel szemben kedvezőbb a dolgozóra, mert akkor a 12 napi alapszabadságon felül a pótszabadságba be­számították ezt az időt. A munkaidő-kedvezményre is kihatással van a szabod szombat. A 15/1967. (XI. 18.) MüM. sz. rendelet 6. §-a sze­rint nem jár a munkaidő-kedvezmény, ha a kötelező foglal­kozás ideje a dolgozó heti pihenő napjára, illetve szabad­napjára esik. Vonatkozik ez az esti és a levelező tagozaton tanulókra is. Megjegyezzük, hogy a rendeletben megjelölt munka­idő-kedvezmény (naponként 2 óra vagy összevontan heti 6. illetve 8 óra) csupán a maximumot jelenti, és egyébként s csak akkor illeti meg a továbbtanuló dolgozót, ha az oktatá­si intézménynél teljes foglalkozás van és ha szükséges, mert egyébként nem érkezne be időben az órára a dolgozó. Az említett rendelet biztosítja a továbbtanulóknak a szabad­napot is. Ha a rendeletben felsorolt intézmények levelező tagozaton továbbtanuló dolgozóknak a kötelező foglalkozá­suk vagy vizsgáik a heti pihenőnapra, illetve szabadnapra esik, akkor nem illeti meg őket a szabadnapon felüli mun­kaidő-kedvezmény. Mégegyszer a nyugdíj bő! történ j letiltásokról Lapunk június 18-i száma „Jogi tanácsadó” rovatában. Lehet-e a nyugdíjat tartozás esetén letiltani... címmel té­ves tájékoztatást közöltünk. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság észrevétele nyo­mán közöljük az ide vonatko­zó, érvényben levő nyugdíj­jogszabályt. Az 1959. január 1-től hatá­lyos 67/1958. (XII. 24.) Korm. sz. rendelet [a 25/1968. (VI. 30.) Korm. sz. rendelet 6. §- val hatályba léptetett]-—91. §-a határozza meg a vissza­fizetendő nyugellátás. vala­mint a nyugdíj által fizeten­dő térítés mértékét E sze­rint, ha a nyugdíjas joga!a,i nélkül vesz fel nyugellátást és a felvétel terhére nem ró­ható okból következik be. a visszafizetésre kötelező hatá­rozat keltétől számított legfel­jebb három hónap alatt fel­vett nyugellátás visszafizeté­sére kötelezhető. Ha a jogalap nélküli felvétel a nyugdíjas terhére róható, a visszafize­tésre kötelezés visszamenőle­gesen legfeljebb öl év alatt felvett nyugellátás összegéig terjedhet, a térítés összege pedig a visszafizetendő nyug­ellátás összegével azonos mértékű lehet. Ellentétben te­hát a lapunkban közölt két­szeres mértékkel szemben, a térítés összege — joghatályo­san —. a visszafizetendő ösz- szeggel azonos, vagyis egysze­res mértékű lehet. NÓGRAD - 1969. július 31.. csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom