Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)

1969-07-12 / 159. szám

VILÄG PROLETÁRJAI. EGYESUUETEKI AZ MSZMP NÓGRÁD M EG Ytl BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Döntés és felelősség Az országgyűlés legutóbbi ülésén szanualanszor einang- zott az a megaiiapitás, Hogy az uj gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta nagy mértékben növekedett az ál­lami, tanácsi és egyéö szer­vek önállósága. Ez gazdasági életünk előrelépését jelentet* te. De jelenti egyúttal azt is. hogy a vállalat- és tanácsve" zetoknek megnövekedett a ielelőssége. Sokkal több fon­tos ügyben keli dönteniök — a felelősség vállalása mellett — mint eddig. Ez megfelel az előbbrelépes követelmé­nyeinek és egyúttal régi kí­vánsága azoknak a vezetők­nek, akik munkájuk gátját látták a centralizációban. Az új gazdaságirányítási rendszer első éve a tanácsi munkában jó tapasztalatokat hozott. Beigazolódott, hogy a tanácsok gazdasági döntései általában alaposak, megfon­toltak, a helyi viszonyokat figyelembe vevőek voltak. Azok az aggályok, amelyek » tanácsok önálló gazdálko­dását féltették az életrevaló­ságtól, nem igazolódtak be. Alapvető változás történt a munka szemléletében, az ér­dekeltség elve érvényesült tanácsaink előtt. Megszűntek azok a kötöttségek, amelyek felülről irányították a fel­adatok menetét, megnyíltak az eredményes gazdálkodás lehetőségei. A döntés felelőssége a ta­nácsok kezébe került. Sza­badon gazdálkodnak egyes —. gyakran jelentős — pénz­összegek felett, és úgy hasz­nálják fel, ahogy a megye, a város, a járás vagy a köz­ség lakosságának érdekei legjobban megkívánják. Ta­lán ez az oka annak, hogy egyes tanácsoknál még min­dig tapasztalható bizonyos húzódozás a döntés felelősségé­től. Azok a vezetők, akik megszokták, hogy megkapják az utasításokat, nehezebben szánják el magukat az ön­álló lépésekre. Félnek a fe­lelősség kockázatától. Ebből következik, hogy egyes tanácsoknál körülmé­nyesen, nehézkesen intéz­kednek. Az elmúlt hetekben panaszkodott az egyik járási tanács vezetője: van néhány községi tanács, ahol a veze­tők még mindig a járástól, „felülről” várják az utasítá­sokat, nem kezdeményeznek. Pedig az eddiginél jóval szé­lesebb körben mozoghatná" nak, önállóan kereshetnének pédául kivitelezőt az építke­zések megvalósítására, és mégsem teszik. Attól félnek, hátha rosszul döntenek és akkor következik a felelős- ségrevonás. A közösség, a lakosság érdeke, hogy a ta­nács lendületesen, önállóan kezdeményezzen, mert így előbb megvalósulnak a ter­Olyan ügyekben, amelyek­ben a körülmények és a helyszín alaposabb ismerete­ben jobban dönthetne a köz­ségi tanács, utaztatják az aktát és ügyfelet a járáshoz A járási tanács illetékes osz­tálya aztán véleményt kér a községi tanács vezetőitől, hogy dönthessen. Sokkal egyszerűbb volna megtakarí­tani az időt, energiát, fa­radságot, és olyan ügyekben melyeket a körülményeknél fogva alaposabban ismernek a helyi vezetők, -ahelyszínen döntenének. A tanácsi munka megnő vekedett hatásköre megnove- kedett felelősséggel jár Az alapos, megfontolt döntések kockázatát vállalni kell. egyben bizonyítja a vezetők rátermettségét is. amely a továbblépés biztosítéka. Cs. E. Kempny Hasznos magyar tapasztalatok A CSKP titkárának nyilatkozata A Rudé Právo pénteki számában beszélgetést közöl Josef Kempny vei. a CSKP titkárával, aki néhány napja tért vissza magyarországi látogatásáról. Kempny elmondotta, hogy elsősorban a sajtó irányítá­sát, valamint azt tanulmá­nyozták, hogyan érvényesíti az MSZMP vezető szerepét a kultúra és a tudomány te­rületén. Kádár Jánossal, Pul- lai Árpáddal és Aczél György - gyel folytatott beszélgetése­ink — mondotta Kempny — igen. érdekesek és tanulságo­sak voltak. A magyar kommutiistáknak az ideológiai területen folyta­tott tevékenysége az e téren al­kalmazott módszerek — han­goztatta a CSKP KB titkára — sok éves és céltudatos mun­ka eredményei. Az MSZMP elméleti tevékenysége követ­kezetesen a szocialista építés alapvető kérdéseinek megol­dására irányul. Ebben a munkában tudósok, kommu­nisták és pártonkívüliek szé­les köre vesz részt. E munka során nemcsak sok igen hasz­nos tanulmány készült, de így születnek a legfontosabb párt­dokumentumok is. Kempny utalt arra, hogy az MSZMP KB legutóbbi ülésén megtár­gyalták a tudomány párt­irányításáról szóló dokumen­tumot, amely a csehszovák pártküldöttség körében is rendkívül nagy figyelmet kel­tett. A magyar elvtársak — mondotta Kempny — rend­rendszeresen foglalkoznak az egyes rétegek politikai öntu­datának elemzésével és nagy figyelemmel tanulmányoz­zák a kapitalista világból jö­vő ideológiai hatást és sike­resen harcot folytatnak el­lene Bennünket leginkább — hangsúlyozta Kempny — a párt vezető szerepének érvé­nyesítése az ideológiai szféra egészének következetes irá­nyítása érdekelt a pártközpont részéről. Ebben a vonatko­zásban szereztük a ' legérté­kesebb tapasztalatokat. (MTI) Képünk az érkezéskor készült a Ferihegyi repülőtéren Pénteken délelőtt a szófiai repülőtéren megjelentek a bol­gár párt-, állami és társadalmi élet vezetői, élükön Todor Zsivkowal, a diplomáciai kép­viseletek vezetői és munkatár­sai, a szófiai dolgozók képvi­selői, bolgár és külföldi újság­írók, hogy búcsúztassák a Ká­dár Játws vezette magyar Központi Bizottságának első párt- és kormányküldöttséget, titkára, a minisztertanács el- A repülőtéren felsorakozott nőké és Kádár János, a Ma- a diszszázad, felcsendültek a gyár Szocialista Munkáspárt magyar és bolgár himnusz Központi Bizottságának első hangjai, majd Todor Zsivkov, titkára mondott búcsúbeszé- a Bolgár Kommunista Párt det. Todor Zsivkov: Képző- és iparművészeti bemutató . Salgótarjánban Tegnap délután irat órakor megnyílt Salgótarjánban a Képcsarnok Vállalat képző- és iparművészeti bemutatója a vállalat reprezentatív üzleté­ben, a Tanácsköztársaság té­ren. A városban néhány évvel ezelőtt megnyílt üzlet, ez a félig kereskedelmi, félig kul­turális létesítmény, az árusítá­son kívül kiállításokat is ren­dez, ahol elsősorban a lakás- kultúrával összefüggő tárgya­kat, képzőművészeti alkotáso­kat ismerhetik meg az érdek­lődők. A boltnak idén ez az el­ső tárlata, amely július 26-ig tekinthető meg. A megnyitó vendégeit Or- szágh Gábomé üzletvezető kö­szöntötte. Ezt követően Hankó János, a Nógrád megyei Ta­nács VB elnökhelyettese mon­dott ünnepi megnyitót. Beszé­dében méltatta az üzlet jelen­tőségét az egyre szépülő Sal­gótarján lakóinak életében, az ízlésnevelésben, az esztétikai kultúra fejlesztésében. Majd ezeket mondotta: — Biztató, hogy a művészet ezen közvetítő boltja iránt az érdeklődés egyre fokozódik. A Képcsarnok Vállalat közvetlen és eleven kapcsolatot tart a művészekkel, festőkkel, szob­rászokkal, iparművészekkel egyaránt. Ennek köszönhető, hogy jelenleg is 14 festőmű­vész és három iparművész vá­logatott anyagával találkozha­tunk. Ezután Hankó János külön szólott a kiállító művészek munkáiról, illetve a magyar képzőművészeti életben betöl­tött helyéről, szerepéről. Külön örömét fejezte ki, hogy Salgó­tarjánban első ízben találkoz­hatunk három neves iparmű­vészünk, Kovács Margit Kos- suth-díjas keramikus, Tevan Margit ötvös, Munkácsy-díjas érd.emes művész és Gorka Lí­via Munkácsi-díjas keramikus munkáival. Hankó János megnyitója utam a jelenlevők megtekintet­ték a képző- és iparművészeti bemutatón látható alkotásokat. Kovács Margit, aki 1928 óta kiállító művész, s akit az 1937-es párizsi világkiállítá­son Diplome d’Honneurrel, 19>8-ban a brüsszeli világkiál­lításon Grand Prix-vel tüntet­tek ki, e kiállításon is művei­nek sajátos, ősi naivságot árasztó üde hangulatával nyer­te meg a nézők tetszését. Ugyanilyen szeretettel fogad­ták a jelenlevők Gorka Lívia munkáit, amelyeken a fehér, szürke, fekete színeken kívül a vöröset és sárgát is szívesen használja a művész. Munkái felületeinek érdessége, a szí­nek pasztelles tónusvilága, a formák plaszticitása sikert ara tott. A kerámián túl ugyancsak ősi művészeti ág, az ötvösség, amelyet Salgótarjánban először ezúttal Tevan Margit műtár­gyai képviselnek, sajátos ar­chaizáló stílusjegyekkel. A be­mutató akvarell anyagát Já- nossy Ferenc, Endrédy György, Antal Irén, M. Szűcs Ilona, Cseh István, Bóka Dezső, Misch Ádám, Nyerges! János, Barabás Gizella, Szilágyi Ilo na,' Wein träger Adolf, Diósy Antal, Szalóky Sándor és Dob- roszláv Lajos alkotásai jelen­tették. Tegnap este 6 órakor Salgótarjánban a Képcsarnok Vállalat bemutatótermében, Hankó János, a megyei tanács vb elnökhelyettese nyitotta meg a képző- és iparművé­szeti bemutatót Koppány György felvétele Tovább fejlődik kapcsoUitunk Kedves Kádár elvtárs! Kedves Fock elvtárs! Kedves magyar barátaink! Kis idő múlva búcsút ve­szünk önöktől, a testvéri Ma­gyarország küldötteitől. Ebből az alkalomból szeretném hang­súlyozni, hogy látogatásuk maradandó emléket hagy ma­ga után. Szeretném mégegy- szer kifejezni megelégedettsé­günket a találkozásaink és tár­gyalásaink idején elért ered­mények fölött. Nekünk az a meggyőződé­sünk, hogy a tegnap aláírt dokumentumok széles körű le­hetőségeket teremtenek or­szágaink együttműködésének továbbfejlesztésére és újabb, még magasabbrendű szakasz kezdetét jelentik a kölcsönös kapcsolatokban. E dokumentu­mok üdvös jelentősége érzé­kelhetően érezteti majd hatá­sát a közeljövőben, megvaló­sulásukkor. Drága magyar elvtársak, biztosíthatjuk önöket, hogy a bolgár kommunisták, az egész dolgozó nép teljesíteni fogja az új barátsági, együttműködé­si és kölcsönös segítségnyújtási szerződésben lefektetett téte­leket, megvalósítja azokat az életben. Nem túlzók, amikor azt mondom, hogy találkozásunk eredményei egyidejűleg to­vább erősítik a szocialista kö­zösséget, szilárdítják a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom egységét és ösz- szefogását, a bélié és a népek barátságának ügyét. Valóban rövid volt az az idő, amelyet a mi országunk­ban töltöttek, de hisszük, hogy ismét meggyőződhettek anrók hogy milyen erős és szívélyes érzések fűzik a bolgár nép •: magyar testvéreihez, milyen mély odaadással viseltetnek a szocialista közösség iránt, a béke és a szocializmus ügye iránt. Búcsúzunk önöktől, kérjük, adják át a bolgár kommunis­ták és egész dolgozó népűn!: legszívélyesebb üdvözletét a magyar kommunistáknak, is minden dolgozónak. Tóim. csolják nekik azt az öszim kívánságunkat is, hogy még nagyobb, új sikereket érjenek el a szocializmus építésében a testvéri Magyarországon, tol­mácsolják. hogy boldogulást és jólétet kívánunk nekik. Erősödjék és virágozzék a bolgár és magyar nép, a Bol­gár Népköztársaság és a Ma­gyar Népköztársaság — a szo­cialista közösség biztos lánc­szemei — megbonthatatlan barátsága. Jó utat, kedves elvtársaim és barátaim! Kádár Jánosi Egyesítjük erőfeszítéseinkéi Kedves Zsivkov elvtárs! Kedves bolgár barátaink! Az. eredményes munka jól­eső érzésével köszönünk el bolgár elvtársainktól. Eleget tettünk megbízatásunknak, megkötöttük az újabb húsz esztendőre szóló magyar—bol­gár barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. Tárgyalásainkon tájékoztat tűk egymást a szocializmus építésének tapasztalatairól, megállapodtunk országaink kapcsolatainak továbbfejlesz­téséről, eszmecserét folytat­tunk különböző nemzetközi kérdésekről, összefogásunk, to­vábbi együttműködésünk szi­lárd alapja, hogy nézeteink a megtárgyalt kérdésekben azo­nosak, pártjaink, kormányaink kapcsolatai a proletár interna­cionalizmus elveire épülnek. Biztosak vagyunk abban, hogy a látogatásunk során alá­írt új egyezmény népeink ba rútságának alapokmánya, amelyre az együttműködés gyakorlati tényei támaszkod­hatnak a politikai, a gazdasági, a műszaki-tudományos és a kulturális kapcsolatok terüle­tén egyaránt. Internacionalista politikánk legyében együtt cselekszünk a kommunista világmozgalom legfontosabb kérdéseiben. Párt­jaink közös törekvése a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom egységének és erejének megszilárdítása. A nemzetközi küzdőtéren is egyesítjük erőfeszítéseinket az imperializmus ellen, a világ­háború veszélyének elhárításá- (Folyiatás e 2. oldalon) GRAD XXV. EVF„ 159. SZÁM ARA; 80 FILLÉR 1969. JÚLIUS 12.. SZOMBAT Hazaérkezett a magyar párt és kormányküldöttség

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom