Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)
1969-07-11 / 158. szám
TizmftH6 forinttal mákként az árbevétel A brigád egy család A Tanácsi Építőipari Vállalat építi az Autófenntartó Tröszt XVI. Autója-ító Vállalatának 6-os számú salgótarjáni új üzemét. Az új létesítményt előreláthatólag a ne- gvedik negyedévben adják át. Jelenleg a kőművesek, segédmunkások, szakiparosok igyekeznek, hogy határidőre befejezzék a munkákat. Köztük van Baranyi Antal hattagú kubikosbirgádja. Ez a kollektíva egy hattagú családot testesít meg. Az apát, a fiúgyerekeket, és a leányt, valamint a sógort, Bangó Kálmánt. Jelenleg a terepet rendezik, utána a hónap vége felé hozzákezdenek az útburkolat betonozásához, közben időt szakítanak a kerítés felépítésére. A brigád többsége négy— öt éve dolgozik a vállalatnál. Baranyi Jemine és Kovács Jánosné a kőművesek keze alá dolgozik, A férfiak elismerően mondják: szorgalmasak, igyekeznek, segítik munkánkat A kubikosbrigád néhány tagja: Baranyi Antal, a brigádvezetö, és két testvére, Baranyi Jenő és Gyula, simára egyengeti a megbolygatott földet Veres Mihály felvételei Kétszer 16 millió forint A balassagyarmati kórház rekonstrukciójának alapfeltétele a kórház olajtüzelésű hőközpontjának megépítése. Jelenleg 16 helyről fűtik az egészségügyi létesítményt, 16 helyen van széntároló és 16 helyen kell elvégezni a salakkidobást. A széntüzelés egyébként sem érinti kedvezően a kórházban oly nagy jelentőséggel bíró tisztaságot, rendet. Az olajtüzelésű hőközpont terveit a KÖZTI hamarosan elkészíti. A terveket eleve úgy dolgozzák ki, hogy a hőközpont kapacitása lehetővé tegye az új csecsemőotthon és a rekonstrukcióban szereplő egyéb épületek fűtését is. A 16 millió forintot igénybe vevő hőközpont kivitelezését előreláthatóan a jövő évben kezdik meg, s a tervek szerint 1971-ben fűtésre kész állapotban lesz a hőközpont A rekonstrukció része az új, 96 ágyas szülészeti és nő- gyógyászati részleg építése, ez lesz a teljes kórházi rekonstrukció első lépése. A jelenlegi szülészeti és nőgyógyászati részleg megengedhetetlenül zsúfolt, az új egység megépítését elsősorban ez követeli meg. A célra háromszintes épületet emelnek, ennek első két szintjén a fekvőbetegeket helyezik el, a harmadik szinten a műtő és a szülőszoba lesz. Ez utóbbi két helyiségben légkondicionáló berendezés működik majd, csakúgy, mint az újszülöttszobában. Az új létesítményben korszerű körülmények közé kerülnek a betegek, elegendő szociális és kórházhygiénés helyiség áll rendelkezésre. A szülőszoba jóval tágasabb, levegősebb lesz, mint a jelenlegi, modern műtőt és újszülött szobát építenek. Lehetővé válik az étkeztetés zökkenőmentes lebonyolítása, az orvosok és nővérek elhelyezése is korszerűvé válik. A régi egység áthelyezése mindezen kívül előnyös körülményeket teremt más osztályok számára. A 96 ágyas szülészeti és nőgyógyászati egység létrehozása a beruházási program szerint 16 millió forintba kerül. A kiviteli terveket a KÖZTI készíti, s előreláthatóan még ez évben szerződést kötnek a kivitelezővel. A tervek szerint 1972-ben átadják rendeltetésének az új létesítményt. Faluról falura A fejlődő Mátraszele Szorgalmas, takarékos emberek a mátraszeleiek. A felszabadulás óta 170 új házat építettek. Valamennyi kettő—háromszobás fürdőszobával ellátott. Tiszták az utcák, gondozottak a parkok, tarka színű virágok pompáznak bennük, frissen festett padok hívogatnak. Az épületek fénylenek a tisztaságtól, az ablakok alatt illatoznak a virágoskertek. A község lakói többségben ipari munkások. Inkább az asszonyok dolgoznak a termelőszövetkezetben. A község takarékbetét-állománya meghaladja a négymillió forintot. Salamon Ferenc, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke azt vallja: — A tanács legfontosabb ügye az igényeknek megfelelően fejleszteni a községet.. Kis péuzzel — nagy fejlődés Jelentős feladatokat oldottak meg. Korszerű a közvilágítás. Csaknem három kilométer járda vezet az utcákon, a főutcát portalanított, kiváló minőségű műút borítja A községben sok az árnyat adó fa. de a környező hegyek is dús erdővel borí- tottek. Korszerű a művelődési otthonuk. A színházterem mellett táncterem, klub- helyiségek állnak a lakosság rendelkezésére. Hetenként kétszer tartanak mozielőadást. Gyakori náluk a Déryné Színház, a klubhelyiségek naponta megtelnek a művelődni szándékozó fiatalokkal, idősebbekkel. A tanács titkára Vasdobos Pál megmutatta a gondosan őrzött községfejlesztési terveket. Ebből tudtuk meg, hogy felújították az általános iskolát, szobor, hősi emlékmű díszíti a köztereket és most építik az orvosi rendelőt, bővítik a járda- és villanyvezeték-hálózatot. — Arra törekszünk, hogy a község dolgozói minden kényelmet megtaláljanak a községben, semmiben sem szenvedjenek hiányt — mondja a tanácstitkár. Az eredményekért keményen meg kellett dolgozni. Régen, a felszabadulás előtt — mint a legtöbb kis falu — Mátraszele is elhanyagolt volt. A felszabadulás után kezdett rohamosan fejlődni. Segít a népfront A társadalmi munka már hagyomány Mátraszelén. Közel négyszáz m társadalmi munkások száma. Ezek között a felnőtt lakosság mellett ott találjuk az ifjúságot is. Elmondták, hogy Kazinczi B. Gábor, aki járási tanácstag is, példamutatóan részt vesz a közös munkában. A Zagyva patak menti szép nyárfasort maga gondozza. Tóbi László községi tanácstag az utak építésénél mutatott példát. Kazinczi M. Jó- zsefnét mindenütt megtaláljuk, ahol a közös érdekekért kell dolgozni. Tőzsér Péter, Tótok Balázs, Ceredi Vilmos, Bodor Vilmos, ifj. Szabó Imre, de még sokan mások neve is ott szerepelt, amikor bővítették a villanyhálózatot, építették a járdákat, parkokat és gondozták a virágoskerteket. Érthető, ha a község vezetői magabiztosak. Tótok Mihály, a Hazafias Népfront elnöke szinte mindennapos a községi tanácson. Érd'-1-1 a napi feladatok iránt, jól ismeri a terveket és a szükségletnek megfelelően mozgósítja az embereket a munkára. Azt mondta: — Még a választások idején, a jelölőgyűléseken maga a lakosság mondta el igényeit. Szerepelt ebben a köz- világítástól az ároktisztításig minden. Mátraszelén nagyon jő szóKő van, vasúti kocsi...? Meddig tart a kényszerhelyzet? — A vállalat tervez, a vasút pedig végez, — kezdi félig tréfásan a beszélgetést Sáros Bálint, a Pestvidéki Kőbánya Vállalat igazgatója, majd hozzáfűzi: — az első félévre tervezett 700 ezer tonna kőféleségből csak 500 ezer tonnányit tudtunk elszállítani, mert nem kaptuk meg az igényelt vasúti kocsikat. Kiszolgáltatva — A vállalat akkor örülne, ha naponta 170—180 vasúti kocsit kapna. Eddig az még nem történt meg, — folytatja az igazgató. — Jó, ha az igényelt mennyiség 50 százalékát megkapjuk. Olyan nap is előfordult, hogy egyetlen koc$jt sem állítottak ki rakodásra, pedig a vasúti pálya hosszú szerelvényeket elbír. Ránk a szombati és vasárnapi rakodások miatt sem panaszkodhatnak. Ezt is megszerveztük. Májusban szombatra és vasárnapra 22 ezer tonnának megfelelő kő elszállításához kértünk kocsit. Ebből csak mintegy 11 ezer tonnát tudtunk elszállítani, amelyből a MÁV saját feladatainak elvégzéséhez 3086 tonnára valót leemelt Az a furcsa helyzet alakult ki, hogy mi, ha esetleg nem raknánk meg a kocsikat, akkor fizetnénk kocsiálláspénzt, a vasútat viszont semmiféle hátrány nem éri, a kocsik ki nem állítása miatt. Depóra viszont igen helyesen non termelnek, mert gazdaságtalan a vállalatnak, súlyosbítaná a meglevő nehéz pénzügyi helyzetet. Csupán minimális készletet tartalékolnak, — 6 ezer tonna. Ez elégséges ahhoz, hogy a lökésszerű kocsiellátás esetén se legyen fennakadás a rakodásban. Arra a kérdésre, hogy a vállalat, az évi terv összeállításakor elképzeléseit egyezteti-e a vasúttal, az igazgató így válaszol: bejelentjük. S erre azt mondják: — amit tudunk, azt megtesszük. — írásbeli kötelezettséget vállalnák? — Nem. A jelenlegi kiszolgáltatottság nem előnyös sem a vállalatnak, sem a megrendelőknek. A vevők gyakori telefonhívására a kő- és egyéb termékek helyett, sokszor még biztatást sem tudnak adni a vállalat vezetői. A vasúti kocsihiány miatt az első félévben tízmillió forint árbevételtől és ennek megfelelő nyereségrészesedéstől esett el a vállalat. Háromról kettőre A kényszerhelyzet miatt Nógrádkövesden, Bercelen és Szandán háromról kettőre csökkentették a műszakok számát, önkéntelenül is felvetődik a kérdés: hová tették? Elhelyezték vagy elküldték a felszabaduló munkaerőket? — Mindenki maradt a vállalatnál, a beruházási munkáknál foglalkoztatjuk őket. Ugyanis rövidesen megnyitjuk új üzemünket Keszegen, ahol mészkőőrleményt, valamint nemes vakolatanyagot állítunk elő. Az előbbi terméket külföldre is szállítjuk, az utóbbit a házgyárak hasznosítják majd a falelemek készítésénél. Augusztus elsején kezdjük meg a termelést. A beruházást saját erőnkből oldottuk meg, nyolcmillió forintért. Az új üzemtől egy évben 12—14 millió forint termelési értéket várunk — mondja az igazgató. Az árbevétel-csökkenés mérsékléséhez hozzájárultak a javítóműhely dolgozói is. A 60 főt számláló munkásgárda olyan megbízatásokat vállalt el, amelyeknél mind a megrendelő, mind pedig a vállalat megtalálja a számítását. Ilyen munka a Mályi Téglagyár rekonstrukciója, ahová gépi berendezéseket, szállítószalagokat és átöntőket küldtek. Két évre biztosít munkát a Poí- gárdi Ipartelep rekonstrukciója, amely 18—20 milliós árbevételt jelent a vállalatnak. Ä rekonstrukoióhoz szükséges különböző vasszerkezetek Nógrádkövesden állítják elő és Polgáréiban szerelik össze. Mivél biztat a jövőt Nehéz erre megnyugtatóan válaszolni. Egy dolog azonban most is látszik. Ha a vasút is úgy akarja, a vállalat mindent megtesz, az első félévi lemaradás pótlásáért. Amis: hullámzó a vagonellátás, addig elvégzik a gépek javítását, amit a téli hónapokra terveztek. Aztán, ha a szükség megkívánja, a két műszakról visszatérnek a három műszakra. Számításaik szerint az utolsó negyedév végéig képesek pótolni az első félévben létrejött másfél' hónapnyi termelési és szállítás' kiesést. Ebben az esetben mérséklődnek a jelenlegi pénzügyi nehézségek, megközelítik az eredeti nyereség- tervet, több pénz jut a fejlesztési és nyereségrészesedési alapra, s talán mérséklődik az a nagy munkaerő-vándorlás — 50 százalékos —, amely ma jellemzi a vállalat életét. Ezzel kapcsolatban az igazgató némi keserűséggel mondja: — Vállalatunk olyan mint az átjáróház. Az egyik jön, a másik megy. Ezután hangja egy kicsit bizakodóbbá válik: — Még az a szerencsénk, hogy jó törzsgárdánk van, amelyre mindig számíthatunk. .. Kő tehát van, a dolgozók szorgalma sem hiánycikk, csupán vasúti kocsira van szükség, s akkor a Pestvidéki Kőbánya Vállalat dolgozói bőségesen küldenek követ a Duna—Tisza közére, a Dunántúl észak-keleti részére, Tiszántúlra, a Viharsarokba és Debrecenbe, hogy az említeti országrészekben is minél több jó út, új létesítmény készüljön. Venesz Károly kás, hogy semmilyen jelentősebb feladatot nem kezdenek el addig, amíg arról nem tájékoztatják a lakosság legszélesebb körét. Itt aztán nagy szerep jut a Hazafias Népfrontnak, a tanácstagoknak, a választási bizottságoknak és a többi tömegszervezeteknek is. Egymást érik a kisgyűlések. Vitatkoznak, hangoskodnak, amiből mindig születik valami jó. Most a község egyik forgalmas helyén levő régi major kitelepítése áll az érdeklődés középpontjában. Veszély az erózió miatt Vannak dolgok, amelyeket azonban saját erőből nem tudnak megoldani. Például a község központjának iszapmentesítését. Amikor a közúti igazgatóság megépítette a főútvonalat, a víznyelőt nem a legmegfelelőbb pontra tette. Esőzéskor a hegyekből lezúduló víz elönti a főútvonalat és telehordja iszappal. Zavarja a község jó hangulatát, hogy gyakori a zökkenő a kenyérellátásban. Későn hozzák, az asszonyok hosszú időt várnak rá a boltok előtt. Azt várják, hogy a sütőipari vállalat gondosabban szervezze meg a szállítást és javítsa a minőséget. Most újabb feladatokat tűztek'maguk elé a szeleiek: megoldani az ivóvízellátást, erről tárgyalnak a község dolgozóival. Bobál Gyula Mire illetékes egy tanácstitkár? Két hónapja, kihelyezett ülésen Szügy tanácsi szerveinél tartott komplex felügyeleti vizsgálat főbb észrevételeit tárgyalta a Balassagyarmati járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen jómagam is részt vettem azzal a szándékkal, hogy a későbbiek folyamán az észrevételek felhasználásával cikket írok Szügy fejlődéséről. A napokban elérkezettnek láttam az időt, hogy elmenjek a községbe, s ott miután a vezetőkkel beszélgettem, a végrehajtó bizottság vonatkozó pontjainak végrehajtásáról megírjam a cikket. A tanács elnökét nem találtam, továbbképzésen volt Veszprémben. A titkárral sem tudtam beszélni, üzenetet hagytam neki: ha tud hívjon fel, állapodjunk meg egy találkozás időpontjában. Nem telefonált, újra megkerestem őt. Nem tudta elolvasni az írásomat — szabadkozott. — No nem baj — mondtam én. — Fő, hogy megbeszélhetjük, mikor menjek ki Szügybe. — Azt ugyan nem — felelte ő —, mert én nem nyilatkozom a NÖGRÁD-nak. — Cak a saját munkaterületével kapcsolatosan tennék fel kérdéseket — próbálkoztam. — Mondom, nem nyilatkozom — zárta le a vitát kategorikusan. — Miért nem? Az elnök illetékes nyilatkozni. — És hogy minden további vitának elejét vegye, gyorsan letette a kagylót. Ezek után felmerült bennem a kérdés. Miben illetékes nyilatkozni egy tanácstitkár? Nyilván abban, ami a munkája. És mi a munkája? A 30—2/1968. O.T. számú utasítás szerint nemcsak a bizottsági és igazgatási, hanem a testületi ülések előkészítésével kapcsolatos és tömegszervezeti feladatok is munkakörébe tartoznak. Ezekbe sok olyan belefért. ! ami cikkem témáját képezte volna. Ha egy tanácstitkár nem hajlandó nyilatkozni ezekre, s az elnökre hárítja a felelősséget, akkor vagy nem végzi munkáját rendesen, vág: valami más, gátló körülmény merül fel. Nyilvánvaló az, hogy tevékenységére nem valami jó fényt vet. A Szügy fejlődéséről szőlő cikket, a tanácstitkár ide vagy oda, megírom. Ilyen akadály nem gátolhatja, hogy fejlődő, jó úton haladó községről Írjak. Csak hát kelletne! len és fölösleges az ilyen akadályoskodás. Ezek után remélhetőleg a titkár is belátja. Baranyai László Engedélyezett növényvédő szerek Aki a növénytermesztésben dolgozik, annak nem szükséges hangsúlyozni, milyen jelentőséggel bírnak napjainkban a növényvédő szerek. Éppen ez ad jelentőséget Hargitai Ferenc összeállításának, amelyet a közelmúltban jelentetett meg a Mezőgazdasági Kiadó „Engedélyezett növényvédő szerek 1969” címmel. A könyvben az érdeklődők megtalálják a növényvédő szerekre vonatkozó legfontosabb ismereteket. Áttekinthető táblázat foglalja össze az engedélyezett vegyszerekre vonatkozó legfontosabb adatokat. Tartalmazza többek között a kémiai hatóanyagot, a szer veszélyességi fokát, a felhasználható mennyiségét és felhasználási területét is. NÓGRÁD «11969. július It., péntek
