Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)

1969-07-08 / 155. szám

Pedagógusok kopott Tanítás és számonkérés A z iskolareform keretében egyre nagyobb jelentősé- -- get tulajdonítanak az általános iskolának. Nem véletlenül, a nyolc osztály kötelező elvégzése döntően befo­lyásolja a tanulók további életútját. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, nos akár a gimnáziumokban, akár a kü­lönböző szakközépiskolákban emelkedtek a követelmények. Ez logikusnak is tűnik a tudomány és a technika ugrásszerű fejlődése mellett A megnövedekett ismeretanyagot csak megfelelő számonkérés alapján lehet értékelni. Ezekről a je­lenségekről. a számonkérés és az információszerzés problé­máiról beszélt a múlt héten befejeződött általános iskolai igazgatói tanfolyamon Báthori Zoltán, az Országos Pedagó­giai Intézel munkatársa — A tanítás-tanulási folyamat korszerűsítésével kapcso­latban a tanitáo és az ellenőrzés kérdéseivel foglalkoz <u elő­adásában Milyen új jelenségek tapasztalhatók a számonké­rés területén a modern pedagógiában? — Elsősorban az utóbbival foglalkoztam, az ellenőrzés részben új felíogásmódjáról és módszereiről volt szó. Az el- leuoi zas ... ■ *n*..io c annyiban i.'aoü ma mint a régi isko­lában, hogy az ellenőrzést a tanítás és tanulási folyamat közötti visszajelentő körbe illesztjük bele. Ez azt jelenti, hogy a tanulói teljesítmények felmérése révén adatokat ka­punk arra vonatkozólag: hogyan tervezzük meg a tanítás következő lépését. Valószínűnek tartom, hogy ha a tanuioi teljesítményt alaposan, részben Írásban, szóban, jelölésekben feldolgozzuk, elemezzük, akkor nagyon sok olyan adatot, összefüggést kapunk, amelynek felhasználásával tanításunkat hatékonyabbá tehetjük. Az ellenőrzés tágabb felfogásmódjá­val kapcsolatban pedig azt tartjuk, hogy a tanulói teljesít­mények elemzése lehetőséget nyújt a neveléstudományi kuta­tásban dolgozó szakembereknek az iskolarendszer hatékony­ságának értékelésére. — Két vizsgálatról is beszámolt. Az egyik nemrég zaj­lott, a másik vizsgálat 1970-ben indul. Mi ezeanek a vizsgá­latoknak a célja? — Az egyik vizsgálatban, amely 1968. májusában bonyo­lódott, két Nógrád megyei, balassagyarmati iskola is részt vett. Jelenleg az adatok elemzésénél tartunk. A tanulói fel­méréssel kapcsolatban a felmérés során olyan normákat si­került kialakítanunk, amelyekhez képest az egyes osztályok­ban tanító pedagógusok meg tudják mondani azt, hogy az általuk elért eredmények jók-e vagy rosszak. A másik ilyen vizsgálat az úgynevezett I. E. A. vizsgálat, erre 1970-ben kerül sor. Ebben szintén több Nógrád megyei iskola vesz majd részt, mind a városokból mind a falvakból. Ez egy nagy nemzetközi felmérés, amelyben az UNESCO védnöksége alatt húsz ország érdekelt, a szocialista országok közül Len­gyelország és Magyarország. A vizsgálat során az olvasás- megértés és a természetismeret tárgykörben fogunk adato­kat kapni a tanulók teljesítményéről, és ezeket a teljesít­ményadatokat viszonyítjuk a húsz ország iskolarendszeréhez, környezetéhez. — Előadásában az ellenőrzés módszereiről is beszélt. A szülőknek sem érdektelen, ha már most megismerkednek az új ellenőrzési formákkal. — Röviden szeretnék szólni az ellenőrzés módszeréről. A hagyományos iskolában ez fóleg feleltetés, illetve dolgo­zatíratás. Ügy gondoljuk, hogy a korszerű iskolában sokkal több gondolkodásos jelenséget kell mérni, sokkal több írá­sos, jelöléses, gondolkodási műveletet, mérési módszereket kell alkalmazni. Ennek az ellenőrzésnek az egyik eszköze a tantárgypróba, amit tantervi egységként dolgozunk ki. A tantárgypróbához mindig normákat állapítunk meg, ami te­hát azt jelenti, hogy a tanulók egy csoportján lemérjük, mire képesek. Ezt a feladatlapokkal együtt közöljük a pedagógus­sal, aki ilyen módon elvégezheti saját tanítása hatékonysá­gának az elemzését. Természetesen, ebben a rendszerben továbbra is nagy szerepe van annak, hogy a tanulók szóban, az osztály előtt is beszámoljanak ismereteikről a pedagógus­nak. — Az 1968-as évben milyen osztályok teljesítményeit mérték? Mi volt a vizsgálat célja? — Tavaly az általános iskola negyedik, hatodik és nyol­cadik, valamint a gimnázium első és harmadik osztályosai­nak teljesítményeit mértük. Több tantárgy felmérése szere­pelt a programban, így például a negyedik osztályban olva­sás, nyelvtan, helyesírás, környezetismeret és számtan—mér­tan. A felsőbb osztályokban és a gimnáziumokban átlag 6—7 tantárgyban végeztünk teljesítményméréseket. A tantárgyi teljesítmények felmérésével párhuzamosan kérdőívek segít­ségével tájékozódtunk a szülők szociális-kulturális szintjéről, a családok kulturális helyzetéről. Más kérdőívek segítségével az iskola tárgyi feltételeit vizsgáltuk és a pedagógusok szak­mai minőségét: milyenek a pedagógusok, mit vallanak a ta­nítás és az ellenőrzés néhány kérdéséről. Az elemzés során a tanulói teljesítményeket összehasonlítjuk a különböző szociá­lis-kulturális tényezőkkel, valamint az iskola tárgyi feltéte­leivel. Ily módon azt reméljük, hogy olyan következtetésekre jutunk, amelyből fontos iskolapolitikai döntéseket lehet majd hozni. Molnár Zsolt Vita. a klubban Nagyítás — tanulsággal I Dráma, kaland és történelem MICHELANGELO Antonio­ni remek filmje a Nagyítás, most került a nógrádi mozik műsorára, ezért tartom érde­mesnek továbbadni annak a vitának az érdekesebb megál­lapításait, amelyeket salgótar­jáni diák- és munkásfiatalok körében hallottam. E sorok fölé azt is írhattam volna- „Egy vitavezető fel­jegyzései”. A megyei József Attila művelődési központ, if­júsági klubja arra kért fel, hogy a Nagyításról folyó esz­mecserét valamilyen értelmes mederben terelgessem. Mielőtt rátérnék a filmre — a vitán szerzett tapasztalatokat sze­retném összegezni. Miután az egyik legnépsze­rűbb „ráhatást” eszköz a fia­talok nevelésében. ízlésének kialakításában és látáskultú­rájának fejlesztésében éppen a film — a jelenleginél . jóval szélesebb (lehet-e erről egyál­talán beszélni, hiszen alig van érdemleges megyei kezdemé­nyezés ezen a területen?!) ha­tékonyabb módon kellene a filmmel kapcsolatos esztétikai alapismereteket terjeszteni. Valaki így fogalmazta meg ezt a problémát: — a fiatalok többsége ma is csak „lesi” és nem látja a filmet. Hogy ez pontosabban mit jelent azt ta­lán felesleges ezúttal boncol­gatni. Jó lenne, ha a megyei mű­velődési központ, ifjúsági klub­jához hasonlóan * és nem csak a Nagyítás című filmmel ösz- szefüggésben, a megyében mű­ködő községi vagy falusi ifjú­sági klubok fiataljai is elin­dulnának a filmek (esetleg más műalkotások) kollektív megértésének útján De a megértést . elősegítő vitákat célszerűbb közvetlenül a film- előadások Után megtartani (a mégoly nagy filmmel sem ké­pesek egy-két hetes kihagyás után a frissen szerzett él­ményszerűséget fenntartani). A központi ifjúsági klub filmvitáján két említésre mél­tó „határozat” is született. Az igényhez mérten a jövőben rendszeressé teszik a filmek­ről folyó vitákat és a klub legintenzívebb csoportja szí­vesen vállalkozik arra, hogy a salgótarjáni premierekből származó helyzeti előnyét, s a korábban megrendezett viták tapasztalatait a megye ifjúsá­gi klubjaival megossza. ENNYIT A tanulságokról. Maga a film nagy érdeklődést váltott ki a fiatalok körében. Szerepe van ebben a film té­májának és a Nagyítás főhő­sének (David Hammings ala­kítja a fiatal modellfotóst), a modern környezetnek, Anto­nioni képi megjelenítésének, amelj/'rendkívüli erejével és iramával szinte feleslegessé teszi a beszédet. Egyet lehet érteni azzal a megállapítással, hogy a neves rendező a ka­merát „nemcsak egyéni mó­don, hanem szinte önálló sze­mélyiségként kezeli. Az ő ka­meráját akár meg is lehetne szólaltatni, hiszen nemcsak a valóságot rögzítő -szeme« van. De -gondolkodásra« is képes.” (Galsai Pongrác) £s ha már idéztünk a Film­világ májusi számából, akkor idézzünk tovább, mint ahogy ezt az ifjúsági klubban folyó vitán a salgótarjáni fiatalok is tették. A vita alapját ugyanis éppen Galsai kritiká­ja szolgáltatta. Miről is szól a Nagyítás? Az első ellenvéle­mény a „hivatalos” kritikával szemben már itt jelentkezett: a film hőse valóban egy mo- dellfotós, aki a kritika szerint úgy végzi a munkáját, akár a robotgép. Próbababák közt, természetellenes műtermi fényben pózoló női testek kö­zött, teljességgel elidegenedve mesterségének tárgyától, az embertől. Ennek ellentmond a modellfotós valóságszeretete, a valóság megjelenési formái­nak szenvedélyes kutatása, a lényeg megértése, a dolgok bel­ső tartalmának feltárása (erre egy érv: a film elején a fotós egy munkanélkülieknek fenn­tartott éjjeli menedékhelyről távozik „áltoprongyban , pa­pírzacskóval a hóna alatt — természetesen a menedékhely­re nem felejtette el magával vinni fényképezőgépét sem). De mást bizonyítanak a ké­sőbbiek is: a valósághoz, a felszín alatti lényeges és a dolgok tartalmát meghatározó mozgás megragadásának igé­nye például (hite az ember­ben, az emberi szépben és mindenfajta szépben, ami em­beri is, kifejeződik abban a felejthetetlen képsorban amelyben egy elhagyott park adta környezetben megörökíti egy férfi és egy nő önfeledt keringését). Drámai fordulatot is ez a képsor jelent. Otthon, a részletek kinagyítása közben jön csak rá, hogy a látszólag gondtalanul szerelmeskedő két ember közül az egyik ott és abban a pillanatban, amikor a felvételek készülnek — orgyil­kosság áldozata lett. Ettől kezdve a film egy valóban tö­kéletesen megépített bűnügyi történet sodrával ragadja ma­gával a nézőt. A fiatalember minden igyekezete ellenére sem képes e bűntény logikáját feltárni, a Nagyítás, a leleple­ző fotó kimerevített, megfog­hatatlan és megfejthetetlen titok marad. A megdöbbenést, hogy két ember nemcsak sze­retheti, hanem meg is ölheti egymáát, végig nem oldja fel semmi — a valóság lényege megfoghatatlan, megmagya­rázhatatlan s csak a felület, a fényképezhető tárgyi világ megismerhető, a belső lényeg elérhetetlen. A FILM VÉGEN egy meg­változott ember áll előttünk. Antonioni jelképe művészeté­nek gondolati alapját is .fel­mutatja, a felemelt és vissza­dobott nemlétező labda ide­alista „anyagból” készült. Pataki László Tanulmányterv idegenforgalomról Tanulmányterv készült Salgótarján és közvetlen kör­nyéke idegenforgalmáról, a szállásigényekről és a cam­ming fejlesztéséről. A Kereskedelmi Tervező Iroda által kidolgozott köz- gazdasági tanulmányterv ér­telmében 1970-ig Salgótar­ján és környékének szállás­helyei 900 turistával többet fogadnának, a camping befo­gadóképességét pedig 500 fő­vel növelnék. Javasolja to­vábbá a tanulmányterv, hogy 1975 végéig 3400 főre emel­jék az összes szálláshelyek befogadóképességét. A 62 oldalas közgazdasági tanulmányterv elkészítését követően a Kereskedelmi Tervező Iroda munkatársai hozzálátnak, hogy a közgaz­dasági irányelvek alapján műszaki tanulmánytervet dol­gozzanak ki. Hajós Alfréd szellemében Monográfia Egy hete kapták kézhez a NÖGRÁD vasárnapi számával együtt olvasóink a Nógrád megye története cimű kiad­vány előjegyzési felhívását. A Munkásmozgalmi Múzeum felhívására egy hét alatt mintegy 250 előjegyzés érke­zett. A megrendelő lapokat nézegetve kiderült, hogy már most várakozáson felüli a munkások érdeklődése. Több fizikai mint szellemi dolgo­zó rendelte meg eddig a négykötetes monográfiát. A lapokon — érdekesség kedvé­ért — géplakatos, nyugdíjas bányász, villanyszerelő, tanu­ló, technikus, tanár, orvos, festő, cukrász, raktárvezető neveit olvashatjuk. Nagybá- tonyból rendelték meg eddig legtöbben a kiadványt, töb­ben mint Salgótarjánból. Élénken érdeklődnek a párt- alapszervezetek, a megyei tsz-ek, gimnáziumok is. A kiadványt az ország terüle­téről több múzeum és gim­názium is megrendelte. Az elmúlt hét tévéműsorá­ból három kiemelkedő ese­ményről adhatunk számot. Kedden láthattuk a Katona József Színház előadásában az újabb olasz színpadirodalom egyik legkiemelkedőbb, legje­lentősebb alkotója Ugo Betti: A játékos című kétrészes drá­máját. Az író számos művé­ben komoly társadalmi prob­lémák mélységében kutató ala­pos emelzője, s méltán emle­getik Pirandello mellett az olasz dráma legszámottevőbb egyéniségének. E darabjában — A játékosban — is sajátos egyéniségét érezzük jelenlevő­nek. A pszichoanalitikus dráma megelevenítésében Kálmán György, Kállai Ferenc, Kohut Magda. Berek Katalin, Császár Angéla, Egri István és öze Lajos nyújtott élmény erejű alakítást. Pénteken este vetítette a té­vé A Paradine-ügy című ame­rikai filmet. A bűnügyi tör­ténet egy gyilkosság hátteré­nek tisztázása, a tettes szemé­lyének megállapítása körül fo­rog. A cselekmény nem túlsá­gosan izgalmas, néhol már szinte unalmasan aprólékos, sok felesleges részlettel moti­vált. Ami legfőbb értéke, az néhány remek színész, példá­ul az ügyvédet formáló Gre­gory Peck és mindenekelőtt a bíró szerepében Charles Launghton játéka. Üj, folytatásos sorozatot kez­dett el vasárnap délutáni adá­sában a tévé. A kalandfilmek népszerűsége különösen az if­júság körében hódít, de szíve­sen nézik a műfaj sorozatait az idősebbek is. A nyugatné­met játékfilm alapja, a Ri- naldo Rinaldini, sok-sok ge­neráció izgalmas kalandélmé­nye volt Christian August re­gényében. A szegények olda­lán álló rabló kalandjait most 13 részben követhetjük majd a filmváltozatban. Vasárnap este a Végső harc című, ugyancsak nyugatnémet filmet vetítette a tévé. A tör­ténet a háború végnapjaiban, a Bajor Alpok egy magányos tanyájában játszódik, melynek nyugalmassága kínálva kínál­kozik menedékül mind a há­borútól megcsömörlött katona- szökevényeknek, mind a szét- bomló fasiszta rend apróbb szekértolóinak. Ezek összeta­lálkozása fanyar és groteszk helyzetet teremtenek, a film alkotóinak keserű szatíra ki­bontakoztatására nyújtanak le­hetőséget. Jó és mélyen elgon­dolkodtató filmet láttunk egy korszakról és emberi jellemei­ről, figuráiról. (barna) A balassagyarmati strand tízkor nyit. Kapuját azon­ban sokszor, már hétkor gyerekek zörgetik: az egy órával később kezdődő úszó- oktatásra jöttek ilyen korán. Hire és népszerűsége van Balassagyarmaton az iskolás gyerekek számára tartott ok­tatásnak. Rozmán Vilmos testnevelő tanárt — az úszómestert — a tanfolyam céljairól, ered­ményeiről kérdeztük. — Az úszótanfolyamot a járási tesnevelési szövetség rendezi — mondotta. Tudo­másom szerint ez az egyet­len a megyében. Egy hóna­pig tart, harminc 8—14 éves gyermek látogatja. Legtöbb­jük már két hét alatt meg­tanul úszni, megbarátkozik a vízzel. Valóban, néhány kislány mozgását a már régóta úszni tudók is megirigyelhetnék. S a legkisebbek is, akiknek még úszódeszkára — ahogy ők mondják, falapra — van szükségük, egy hónap végez­tével startfejessel ugorhat­nak a vízbe. — Tavaly többen, ötve- nen voltak — folytatja a testnevelő tanár. — Idén a rossz, esős időjárás miatt iratkoztak be kevesebben. Pedig még szemerkélő eső­ben is megtartottuk a foglal­kozásokat. Befűtöttünk a fér­fiöltözőben, két úszás között oda húzódtunk be meleged­ni. — Elképzelhető a balassa­gyarmati strandon rendsze­res, az iskolai úszóoktatásnál magasabb szintű úszósport­élet? — Sajnos nem. A strandot annak idején Hajós Alfréd, az athéni olimpia úszóbajno­NÖGRÁD — 1969. júiius 8., kedd ka tervei szerint építették fel. Ma is megállja helyét a hasonló kategóriájú strand­fürdők között. De meleg víz­ről, sajnos, maga Hajós Alf­réd sem tudott gondoskod­ni. Nem beszélve arról, hogy a vízszolgáltatás így is zök­kenővel történik. Pedig vol­na jelentkező. A városban a fiatalokból, s a fővárosból idekerült „kiöregedett” játé­kosokból még vízilabda-szak­osztályt is össze lehetne hoz­ni. — Ezek szerint a most úszni tanuló gyerekek nem léphetnek tovább, nem léhet belőlük rekorder? — Rekorder éppen lehet. De ha csak minden évben felszáz gyerek tanul meg úsz­ni, barátkozik meg ezzel a szép sporttal, már akkor is szép eredményt értünk el. Többet, mintha egy-két él­sportolót neveltünk volna he­lyettük. B. >■. Vankóné, Duda« Juli az Európa-hírű paraszt festoasszony galgamácsai otthonában készüli a július elején megnyílt balatonfüredi Marina Szálló ebédlőjének falára került pannókat A mintegy hetven négyzetméter falfelületet beborító alkotás eleven színekkel megfestett ké­pekben ábrázolja falujának, Galgamácsának népszokásait

Next

/
Oldalképek
Tartalom