Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)

1969-07-06 / 154. szám

i Pedagógusok A megtervezett tanulás Egyre többet emlegetjük ma már, hogy a technika és a tu­domány a viharos fejlődés időszakába lépett. A pedagó­giának is le kell vonni ebből a hatalmas fejlődésből a ta­nulságokat; ezt szolgálja a magyarországi iskolareform is. Korszerű módszerekre, tudo­mányos kísérletekre van szük­ség a pedagógiai gyakorlat­ban is — ahogyan ár. Kiss Ár­pád, az Országos Pedagógiai Intézet didaktikai tanszékénél; vezetője mondotta az általános iskolai igazgatók továbbkép­zésén. Ezekről a kísérletek­ről beszélgettünk dr. Kiss Ár­páddal az előadás után. — Ön az Országos Peda­gógiai Intézet didaktikai tanszékének vezetője. Mi­vel foglalkoznak a tanszé­ken? — Tanszékünk jelenleg a korszerűsítéssel foglalkozik igen behatóan. Persze, korsze­rűsítés alatt ma sok mindent értünk. Általában a tanítási anyag modernizálásával fog­lalkozunk, az oktatás nevelő hatását vizsgáljuk. Egy cso­port az új módszerek, az esz­közök felhasználásával és a programozott tanulással fog­lalkozik, egy másik csoport értékelést, teljesítményíélmé- rést végez az egész országban annak érdekében, hogy meg­állapítsuk a tanulmányi kö­vetelményeknek és a teljesít­ményeknek az összhangját. Ügy gondoljuk, ha ezt a munkát elvégezzük, akkor a tervezést állandóan javítani tudjuk olyan módon, hogy a terveket a kapott visszajelen­tésekhez igazítjuk hozzá. — Gyakran szó esik a programozott tanításról. Mi ennek a lényege? — Ha megengedi, én inkább programozott tanulásnak ne­vezném, ' mert tulajdonképpen a tanulók munkáját irányít­juk és szabályozzuk. Régeb­ben a tanár megtervezte sa­ját munkáját, a tanítást és azt hitte, hogy miközben ő ta­nít, a gyerekben is végbemen­nek azok a változások, ame­lyeket ő remél. A programo­zott tanulásnak tehát az az előnye a régebbivel szemben, hogy ma a tanuló tanulását tervezzük meg, írjuk elő lé­pésről lépésre úgy, hogy min­den gyerek a saját ütemében tudjon tanulni és saját maga önértékelését is el tudja vé­gezni. Az idén jutottunk el odáig, hogy a tankönyvkiadó szeptembertől kezdve kiadja az első öt programozott tan­könyvet mégpedig egy hatodi­kos magyar nyelvtant, néhány matematikaanyagot és a hete­dikes fizikát. Még annyit, hogy a taneszközellátó különbö­ző eszközöket gyárt, amelyek­kel ezeket a tankönyveket ke­zelni lehet. — A különböző tanító- gépek beállítása is komoly eredményeket jelentett több országban. Hogyan állunk Magyarországon ezzel a kér­déssel? — Tanítógépünk tulajdon­képpen nincsen. Azt nem keli elmondanom, hogy mennyi ta­lálmány . van. De amikor ar­ról van szó. hogy megnézzük, ökonomikus-e a találmány olyan szempontból, hogy azt adja-e, amibe kerülne, ha az iskolákat gépekkel szerel­nénk fel, akkor nem bizonyul­nak gazdaságosnak. Amellett ezek a találmányok nem ve­szik tekintetbe azt, hogy kül­földön rengeteg olcsó, szériá­ban előállított ilyen eszköz van. De nem is a gépekről be­szélnék, hanem az úgynevezett pedagógiai technológiáról. Ide tartoznak a közlőeszközök, a televízió, a rádió, az iskolate- levízió. Ma már olyan eszköz is van, amivel az iskolák fel tudják venni a tévéadásokat és el tudják raktározni. Az­után vannak nyelvi laborató­riumok és különböző hang­rögzítő berendezések, amelyek a hangot képpel együtt tudják összekapcsolni. — Az eddig elmondottak­ból is kiderült, hogy a megváltozott körülmények új pedagógiai módszereket kívánnak. Hogyan és meny­nyiben változik a pedagó­gusok szerepe? — Amikor pedagógusokkal kerülnek össze, akkor mindig meg kell indokolni nekik, hogy miért van szükség a sok vál­tozásra, miért kérünk számon tőlük olyan dolgokat, amit az iskolában ők sem tanultak, amire a pedagógusképzés nem készítette fel őket. El kell mondani azt is röviden, hogy a' tudomány és a technika fej­lődése egyben p. társadalom fejlődése is. Arra kell utalni, hogy a mi társadalmunknak az emberrel szemben támasz­tott követelménye és felelőssé­ge az emberért összehasonlít­hatatlanul más mint abban az időben, amelyben mi fel­nőttünk. Ha ezt az ember ko­molyan veszi, ez az iskolázás­nak egy másféle mintáját kí.- vánja. Régebben a tanár ta­nított és az eredménytelensé­gért mindig a gyerek volt a hi­bás. Ma már tudjuk, hogy vannak szociológiai, pszicholó­giai tényezők és a gyerek nem ok nélkül olyan, amilyen. A társadalomnak kell segítenie abban, hogy a gyereket saját képességeinek megfelelő szint­ié emelje. — Mi a helyzet a hátrá­nyos körülmények között élő tanulókkal? — Minden ilyen előadáson problémát jelentenek a hátrá­nyos helyzetű tanulók. Ma már világtapasztalat, hogy amikor ezekről a gyermekekről be­szélünk, akkor nagyon nyoma­tékosan mutatunk rá: ezen a hátrányos helyzeten az iskola csak akkor tud segíteni, ha nagyon korán, tehát már az első osztályban, vagy ha lehet, már az óvodában felfigyel nek a hátrányos helyzetre. Az a környezet, amelyben a gye rek felnő, a családi körűimé nyék, ahogy megtanul beszél­ni, ahogy a beszédnek és a gondolkodásnak sajátos kap csolata van; ha ezien nem se­gítenek az alsó tagozatban, akkor kicsi a valószínűsége annak, hogy a későbbi idők­ben ezeket a dolgokat helyre lehetne hozni. Ez az egyik fő problémánk, amikor arra gon­dolunk, hogy a nevelési lehe­tőségeket egyenlősítsük. Ezenkí­vül egy sereg olyan tényező van, amit ezzel kapcsolatban el kell mondani. Hogyan se­gít a tanár most már a taní­tástól függetlenül abban, hogy a gyerek megismerje magát, önértékelést tanuljon, fokoza­tosan életpályája felé orien­tálódjon? — Az a legnagyobb problé­mánk, miképpen lehet ezt az egész eszközrendszert úgy megtervezni, hogy mindegyik a maga helyén legyen, és ami­kor a tanár egy órát meg te: vez, akkor mindig azt az esz­közt működtesse, amelyik pon­tosan optimalizálja a tanulást, tehát a legjobb eredményt ér­je el azon a ponton. Űri ásd termelési feladatok vannak, ezt a pedagógus már nem tud­ja megoldani önállóan, eh­hez olyan minták kellenek, amelyeket kísérletileg is ki kell dolgozni. Molnár Zsolt Csehszlovák szépségek 1969 KARLOVY VARY: A csehszlovák szépségverseny döntőjének résztvevői. Közülük vá­lasztották ki június 14-én azt a három lányt, aki a Miss Csehszlovákia, Miss Cseh Szo­cialista Köztársaság és a Miss Szlovákia cím boldog tulaj donosa lett. Balról a második Kristyna Hanzalová szlovák színésznő, a megválasztott Miss Csehszlovákia MTI külföldi képszo!gálat/CTK Elnéptelenedett'” tér „Elnéptelenedett” Lessenyei Márta kiállításáról Salgótar- bői a hely varázsa által tár­jánban a megyei József Atti- latlátogatóvá vált — nézővel la művelődési központ bejára- együtt a szobrokat, mint aho- ta. A napokban zárták Lesse- gyan élő emberekkel, megér- nyei Márta szobrászművész tésre serkentő egyéniségekkel kiállítását, ezért „mentek el” az előcsarnokból a figurák. foglalkozunk. Ami elsősorban megcsapta a látogatót: válá­sok ünnepivé varázsolt köznapi témával találkoz­tunk Lessenyei Márta kiál­lításán. Megkapó volt ez az üde varázslat. És a salgó­tarjáni közönséget minde­nekelőtt kíváncsivá tette Itt voltak közöttünk és ez miféle meghitt ünnepélyes- alkotójuk iránt is. Lessenyei kettős öröm. Egyrészt azért örültünk, mert hosszú évek óta most rendeztek először önálló szoborkiállítást a vá­rosban. Másrészt pedig azért, mert — szerintünk — kitűnő­en választották meg a tárlat helyét. Emberközelben eltek seggel volt rokon. S a látogató mindjárt azt is észrevehette, hogy a szob­rok egy része már-már a for­IVIárta 1930-ban születeti Budapesten. 1954-ben fejez­te be tanulmányait a Kép­zőművészeti Főiskola szob­rász tanszakán. Munkásságá­gástestek sima kerekded.ségé- „ -t f,A' i re emlékeztetnek, s több al- nak egyik jutalma a Mun­kotáson ezt a formát nem bontják meg a végtagok sem. t Cl IC IV volna az előcsarnokba a me- szobrok önálló; körüljárható leg utcáról. Vagy mintha alakzatként jelentkeznek ­kácsy-díj. a hazai Művei szerepeltek tárlatokon kívül a szobrok, mintha most értek Az ilyen módszerrel készült Moszkvában a párizsi ifjú­—i— __ -is---------i-i— - — j sági biennalen, a becsi VIT. k iállításon. Több alkotását színházi előadásra várakoz­nának. Minden felesleges ün­térben. A finom, szinte hul­lámmozgásba, mozdulatba nepélyesség nélkül találkoz- foglalt tömeget nem bontják L n4f.ifi 1- pr pry 1 0PI1 , ­ez igen meg a reszformak, s ezzel nemcsak hattunk velük nagy szó. Ügy találkoztam egy-egy kedves figurával, úgy vizs- gálgattam több — járókelő­formai, hanem tartalmi tényezővé válnak, belső feszültségről árulkod­nak. %?wy7?7/y/////z/>yzy////zy/zzy>zyzw///////z/////y////////yz//////////////////y////////w/w////////zyz'///////z7y///7;y Jflegnyilt, de minek? A balassagyarmati Lenin-lakótelepről a közelmúltban több jelentés is érkezett szerkesztőségünkhöz: nem megfelelő a lakótelepi élelmiszerbolt ellátottsága, nem tudja betölteni azt a feladatot, amiért megnyitották: a lakótelep élelmiszer­rel való ellátását. Valóban, elég siralmas a helyzet. Az épület hátsó faláról pereg a vakolat, mert valami építési hiba folytán ia hátsó fal jó része beázik. így persze minden hamar nyirkosodik, a péksütemények, a kenyér is. Valószínűleg ennek tudható be, hogy délután öt órakor már nem volt zsemle a boltban, ke­nyér is alig — a boltvezető minek rendeljen, ha másnap már nem tudja eladni. Ötkor már tej sem volt. (Tej, kenyér: a háztartások leg­alapvetőbb élelmiszerei.) Nem is csoda. A 450 literes hűtő- szekrényben a feltétlenül ott-tárolandó felvágottak mellett nem sok tej férne el, de a kettőt együtt tárolni, hűteni kü­lönben is tilos! Összehasonlításul: a 125, 150 literes családi hűtőszekrények még nem számítanak túl nagynak. Itt a bolt­ban pedig nemcsak egy átlagcsalád létszámának három— négyszeresét kell kiszolgáld, hanem több mint kétszáz csa­ládot. A bolt, amelynek megnyitásáról egy éve hírt adtunk, nem vált be, nem váltja be a hozzáfűzött reményeket. A la­kók ismét a távoli ABC áruházban kénytelenek vásárolni. Onnan cipelik hazáig a tejet, kenyeret. Van, aki arra hivatkozik, hogy a bolt csak átmeneti jel­legű, nemsokára felépül a lakótelepi áruház, ott majd töké­letes lesz az áruellátás. Ez a „nemsokára” azonban még a legjobb esetben is egy-két év. Hogy nincs minden rendben a boltban, azt a személyzet gyors cserélődése is bizonyítja. Az új lakótelepi áruházra szükség van. Az azonban el­képzelhetetlen, hogy felépüléséig ugyanez maradjon a hely­zet: az üzletben állandóan változzék a személyzet és hiányos maradjon az élelmiszer-ellátottság. B. L. ESTI MOZAIK vihart látott követte nejét. Csak ennyi hangzott, ez is elég bizonyta­lanul: — Maradt szivike, persze, hogy maradt,.. — No, szerencséd! — dör- klarinét gött a gránátos. 4 NÖGRÁD — 1969. július 6., vasárnap A szomszéd asztalnál két fiatalember a pincértől egy skatulya gyufát kért. A pincér, aki haláli una­lomban támaszkodott a sön- téspülthoz, olyan ábrázattal és léptekkel vonult — igen, vo- sok nult! a két fiatalemberhez, hangja egyetlen pillanatban mint aki most, ha éppen ke- fekvéseket bicsaklott. A hang­gyes hangulatban ér oda, ta- szer jogos tuljadonosa, mint Nincs mulatságosabb lát­tán meghallgatja őket és ne- agyig ugrott oda, kikapta a vány, mint amikor egy erejé- talántán teljesíti is kívánságu- j.js klarinétot az orvfújó ke- vei kérkedő kétméteres kocs- kat. Persze csak akkor, ha ma zéből, s gondosan, mint aki le- mai dalia hátat fordít, elin- jobb lábbal kelt fel, ha fele- hüllőt kenyeréről a port törli dúl, s feneke billeg, mint egy sége édes csókkal búcsúzott [6j tisztogatni kezdte. kicsiny kövér asszony tülmé­tőle, ha... és meg sok ha. __ Talán utálsz te ciaánu'r retezett csípője. D e nem, mindebből semmi. lalan utaLSZ> te «grant/. — Uram, nem az én asz- Okos választ kapott: talom — mondotta unottan, — Maga se szeretné, ha fog- Blúza __ nem, inge __ mint m egfordult és nem hozott keféjét más használná! a tulitarka rét ezernyi virága, gyufát. fekete alapon. Bal vállától mel­Az udvariasságban semmi ie közepéig, ameddig a cipp­hiba, a g^fa „tárolóhelye” tő- Ha nem mondtaTn voina zár ér, harsányan Csillogó le körülbelül három lépésnyi- mosí mondom: fizetési nap rézlánc. Az egész olyan egyén­re volt. De nem az o asztala, vqU Az egyik salgótarjáni ruhaszerű. Uramisten, ki le- ezt a három lépést nem tette kiskocsmában, az asztaloknál hét? Okos feje, intelligens te- meg .Nem es nem... bánatosan kókadozó fejek, kö- kintete. Bizonyára valami tá­Nem hiszem, hogy a belke- zötfüfc bizonytalanul célzott bornak, reskedelmi miniszter szeme, jbvések-menések, amik rend- De miféle tábor tábornoka? lyes tilalma akadályozta vöt- szerint hajszállal a cél mel. ^ na‘ lé sikerültek. Kemény kontyú, Nem hiszem... kicsiny, szikkadt asszony óva- Mondom, fizetési nap ren­* kodik be, s tétován kereste a geteg alkohollal, bizonytalan delikvenst, mennyit lehet még tántorgással, aggódó pillantá- A vendégúrban erős túlnyo- a fizetésből megmenteni. Utá- sokkal, szorongó várakozások- más uralkodott és fejébe vet- na gránátos termetű, zord nő. kai... Hogy mi lesz, mikor te, hogy ő klarinétozni fog. A Ö már a függönyön kívül tá- jön haza és mennyi maradt, zeneszünetben meg is kaparin- jékozódott, hová kell lépnie. Ügy gondoltam, vidáman fo- totta a zenekar egyik klarinét- Férje, aki az imént a tizedik gom megírni, de nem sikerült; iát. Fújni kezdte, s ha nincs kézfogással esküdött örök ba- toliamra szomorú szánakozás az a túlnyomás, muzsikája ta- rútságot évtizedes barátjának, szaladt... Ián élvezhető. Így azonban a egyetlen szó nélkül állt fel, s — kussinszky — megvásárolta a Nemzeti Ga­léria, például egy vörösmár­ványból készült női aktot, egy kútfigurát. De találkoz­hatunk műveivel utcákon és tereken, Székesfehérvárott, Miskolcon, Debrecenben a mezőgazdasági akadémián. Más-más tartalom és for­mai megoldás jegyeit visel­ték a Salgótarjánba hozott alkotások (Szilágyi Erzsébet, Állapotos, Vitorlás, Próféta. Homérosz, Halottsiratók, Sziklás, Figura kővel, Cyra­no, Anya gyerekkel, Tükrös fej, Hátrahajló stb.). Mit mintáz legszívesebben? Az embert, anyát gyerekkel, fiút’ leányt. Az anyaság té­mája áll hozzá nagyon kö­zel. Talán azért is, (mert több gyermek anyja, megta­nulhatta, mit jelent világra szülni, szép életre adni egy embert, vagy éppen egy mű­alkotást. A falakkal ezúttal kevés­bé őrzött szobrok ismételten megerősítették, azt a gondo­latot is, hogy a művészetnek az emberre nézve értelme van. Lessenyei Márta alko­tásai ezen a nyáron köbe, bronzba zárva láttatták a város művelődési központjá­nak előcsarnokában a ten­gert, az egyéni világképben leülepedett kultúrák jelenét, múltját, a derűt és keserűbb valóságot, a fény felé néző ember reményét, álmai sö­tétjét, az általánost és az egyénit, ami talán már az úgynevezett „teljes emberi­nél” is több - éppen ezért emberi. Mindezen sokat lehet gon­dolkodni a pár nap óta már „elnéptelenedett” bejáratnál. S ez Lessenyei Márta Mun- kácsv-díjas szobrászművész salgótarjáni tárlatának egyik legnagyobb érdeme. Tóth Eleméé i

Next

/
Oldalképek
Tartalom