Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)
1969-07-06 / 154. szám
i Pedagógusok A megtervezett tanulás Egyre többet emlegetjük ma már, hogy a technika és a tudomány a viharos fejlődés időszakába lépett. A pedagógiának is le kell vonni ebből a hatalmas fejlődésből a tanulságokat; ezt szolgálja a magyarországi iskolareform is. Korszerű módszerekre, tudományos kísérletekre van szükség a pedagógiai gyakorlatban is — ahogyan ár. Kiss Árpád, az Országos Pedagógiai Intézet didaktikai tanszékénél; vezetője mondotta az általános iskolai igazgatók továbbképzésén. Ezekről a kísérletekről beszélgettünk dr. Kiss Árpáddal az előadás után. — Ön az Országos Pedagógiai Intézet didaktikai tanszékének vezetője. Mivel foglalkoznak a tanszéken? — Tanszékünk jelenleg a korszerűsítéssel foglalkozik igen behatóan. Persze, korszerűsítés alatt ma sok mindent értünk. Általában a tanítási anyag modernizálásával foglalkozunk, az oktatás nevelő hatását vizsgáljuk. Egy csoport az új módszerek, az eszközök felhasználásával és a programozott tanulással foglalkozik, egy másik csoport értékelést, teljesítményíélmé- rést végez az egész országban annak érdekében, hogy megállapítsuk a tanulmányi követelményeknek és a teljesítményeknek az összhangját. Ügy gondoljuk, ha ezt a munkát elvégezzük, akkor a tervezést állandóan javítani tudjuk olyan módon, hogy a terveket a kapott visszajelentésekhez igazítjuk hozzá. — Gyakran szó esik a programozott tanításról. Mi ennek a lényege? — Ha megengedi, én inkább programozott tanulásnak nevezném, ' mert tulajdonképpen a tanulók munkáját irányítjuk és szabályozzuk. Régebben a tanár megtervezte saját munkáját, a tanítást és azt hitte, hogy miközben ő tanít, a gyerekben is végbemennek azok a változások, amelyeket ő remél. A programozott tanulásnak tehát az az előnye a régebbivel szemben, hogy ma a tanuló tanulását tervezzük meg, írjuk elő lépésről lépésre úgy, hogy minden gyerek a saját ütemében tudjon tanulni és saját maga önértékelését is el tudja végezni. Az idén jutottunk el odáig, hogy a tankönyvkiadó szeptembertől kezdve kiadja az első öt programozott tankönyvet mégpedig egy hatodikos magyar nyelvtant, néhány matematikaanyagot és a hetedikes fizikát. Még annyit, hogy a taneszközellátó különböző eszközöket gyárt, amelyekkel ezeket a tankönyveket kezelni lehet. — A különböző tanító- gépek beállítása is komoly eredményeket jelentett több országban. Hogyan állunk Magyarországon ezzel a kérdéssel? — Tanítógépünk tulajdonképpen nincsen. Azt nem keli elmondanom, hogy mennyi találmány . van. De amikor arról van szó. hogy megnézzük, ökonomikus-e a találmány olyan szempontból, hogy azt adja-e, amibe kerülne, ha az iskolákat gépekkel szerelnénk fel, akkor nem bizonyulnak gazdaságosnak. Amellett ezek a találmányok nem veszik tekintetbe azt, hogy külföldön rengeteg olcsó, szériában előállított ilyen eszköz van. De nem is a gépekről beszélnék, hanem az úgynevezett pedagógiai technológiáról. Ide tartoznak a közlőeszközök, a televízió, a rádió, az iskolate- levízió. Ma már olyan eszköz is van, amivel az iskolák fel tudják venni a tévéadásokat és el tudják raktározni. Azután vannak nyelvi laboratóriumok és különböző hangrögzítő berendezések, amelyek a hangot képpel együtt tudják összekapcsolni. — Az eddig elmondottakból is kiderült, hogy a megváltozott körülmények új pedagógiai módszereket kívánnak. Hogyan és menynyiben változik a pedagógusok szerepe? — Amikor pedagógusokkal kerülnek össze, akkor mindig meg kell indokolni nekik, hogy miért van szükség a sok változásra, miért kérünk számon tőlük olyan dolgokat, amit az iskolában ők sem tanultak, amire a pedagógusképzés nem készítette fel őket. El kell mondani azt is röviden, hogy a' tudomány és a technika fejlődése egyben p. társadalom fejlődése is. Arra kell utalni, hogy a mi társadalmunknak az emberrel szemben támasztott követelménye és felelőssége az emberért összehasonlíthatatlanul más mint abban az időben, amelyben mi felnőttünk. Ha ezt az ember komolyan veszi, ez az iskolázásnak egy másféle mintáját kí.- vánja. Régebben a tanár tanított és az eredménytelenségért mindig a gyerek volt a hibás. Ma már tudjuk, hogy vannak szociológiai, pszichológiai tényezők és a gyerek nem ok nélkül olyan, amilyen. A társadalomnak kell segítenie abban, hogy a gyereket saját képességeinek megfelelő szintié emelje. — Mi a helyzet a hátrányos körülmények között élő tanulókkal? — Minden ilyen előadáson problémát jelentenek a hátrányos helyzetű tanulók. Ma már világtapasztalat, hogy amikor ezekről a gyermekekről beszélünk, akkor nagyon nyomatékosan mutatunk rá: ezen a hátrányos helyzeten az iskola csak akkor tud segíteni, ha nagyon korán, tehát már az első osztályban, vagy ha lehet, már az óvodában felfigyel nek a hátrányos helyzetre. Az a környezet, amelyben a gye rek felnő, a családi körűimé nyék, ahogy megtanul beszélni, ahogy a beszédnek és a gondolkodásnak sajátos kap csolata van; ha ezien nem segítenek az alsó tagozatban, akkor kicsi a valószínűsége annak, hogy a későbbi időkben ezeket a dolgokat helyre lehetne hozni. Ez az egyik fő problémánk, amikor arra gondolunk, hogy a nevelési lehetőségeket egyenlősítsük. Ezenkívül egy sereg olyan tényező van, amit ezzel kapcsolatban el kell mondani. Hogyan segít a tanár most már a tanítástól függetlenül abban, hogy a gyerek megismerje magát, önértékelést tanuljon, fokozatosan életpályája felé orientálódjon? — Az a legnagyobb problémánk, miképpen lehet ezt az egész eszközrendszert úgy megtervezni, hogy mindegyik a maga helyén legyen, és amikor a tanár egy órát meg te: vez, akkor mindig azt az eszközt működtesse, amelyik pontosan optimalizálja a tanulást, tehát a legjobb eredményt érje el azon a ponton. Űri ásd termelési feladatok vannak, ezt a pedagógus már nem tudja megoldani önállóan, ehhez olyan minták kellenek, amelyeket kísérletileg is ki kell dolgozni. Molnár Zsolt Csehszlovák szépségek 1969 KARLOVY VARY: A csehszlovák szépségverseny döntőjének résztvevői. Közülük választották ki június 14-én azt a három lányt, aki a Miss Csehszlovákia, Miss Cseh Szocialista Köztársaság és a Miss Szlovákia cím boldog tulaj donosa lett. Balról a második Kristyna Hanzalová szlovák színésznő, a megválasztott Miss Csehszlovákia MTI külföldi képszo!gálat/CTK Elnéptelenedett'” tér „Elnéptelenedett” Lessenyei Márta kiállításáról Salgótar- bői a hely varázsa által tárjánban a megyei József Atti- latlátogatóvá vált — nézővel la művelődési központ bejára- együtt a szobrokat, mint aho- ta. A napokban zárták Lesse- gyan élő emberekkel, megér- nyei Márta szobrászművész tésre serkentő egyéniségekkel kiállítását, ezért „mentek el” az előcsarnokból a figurák. foglalkozunk. Ami elsősorban megcsapta a látogatót: válások ünnepivé varázsolt köznapi témával találkoztunk Lessenyei Márta kiállításán. Megkapó volt ez az üde varázslat. És a salgótarjáni közönséget mindenekelőtt kíváncsivá tette Itt voltak közöttünk és ez miféle meghitt ünnepélyes- alkotójuk iránt is. Lessenyei kettős öröm. Egyrészt azért örültünk, mert hosszú évek óta most rendeztek először önálló szoborkiállítást a városban. Másrészt pedig azért, mert — szerintünk — kitűnően választották meg a tárlat helyét. Emberközelben eltek seggel volt rokon. S a látogató mindjárt azt is észrevehette, hogy a szobrok egy része már-már a forIVIárta 1930-ban születeti Budapesten. 1954-ben fejezte be tanulmányait a Képzőművészeti Főiskola szobrász tanszakán. Munkásságágástestek sima kerekded.ségé- „ -t f,A' i re emlékeztetnek, s több al- nak egyik jutalma a Munkotáson ezt a formát nem bontják meg a végtagok sem. t Cl IC IV volna az előcsarnokba a me- szobrok önálló; körüljárható leg utcáról. Vagy mintha alakzatként jelentkeznek kácsy-díj. a hazai Művei szerepeltek tárlatokon kívül a szobrok, mintha most értek Az ilyen módszerrel készült Moszkvában a párizsi ifjú—i— __ -is---------i-i— - — j sági biennalen, a becsi VIT. k iállításon. Több alkotását színházi előadásra várakoznának. Minden felesleges üntérben. A finom, szinte hullámmozgásba, mozdulatba nepélyesség nélkül találkoz- foglalt tömeget nem bontják L n4f.ifi 1- pr pry 1 0PI1 , ez igen meg a reszformak, s ezzel nemcsak hattunk velük nagy szó. Ügy találkoztam egy-egy kedves figurával, úgy vizs- gálgattam több — járókelőformai, hanem tartalmi tényezővé válnak, belső feszültségről árulkodnak. %?wy7?7/y/////z/>yzy////zy/zzy>zyzw///////z/////y////////yz//////////////////y////////w/w////////zyz'///////z7y///7;y Jflegnyilt, de minek? A balassagyarmati Lenin-lakótelepről a közelmúltban több jelentés is érkezett szerkesztőségünkhöz: nem megfelelő a lakótelepi élelmiszerbolt ellátottsága, nem tudja betölteni azt a feladatot, amiért megnyitották: a lakótelep élelmiszerrel való ellátását. Valóban, elég siralmas a helyzet. Az épület hátsó faláról pereg a vakolat, mert valami építési hiba folytán ia hátsó fal jó része beázik. így persze minden hamar nyirkosodik, a péksütemények, a kenyér is. Valószínűleg ennek tudható be, hogy délután öt órakor már nem volt zsemle a boltban, kenyér is alig — a boltvezető minek rendeljen, ha másnap már nem tudja eladni. Ötkor már tej sem volt. (Tej, kenyér: a háztartások legalapvetőbb élelmiszerei.) Nem is csoda. A 450 literes hűtő- szekrényben a feltétlenül ott-tárolandó felvágottak mellett nem sok tej férne el, de a kettőt együtt tárolni, hűteni különben is tilos! Összehasonlításul: a 125, 150 literes családi hűtőszekrények még nem számítanak túl nagynak. Itt a boltban pedig nemcsak egy átlagcsalád létszámának három— négyszeresét kell kiszolgáld, hanem több mint kétszáz családot. A bolt, amelynek megnyitásáról egy éve hírt adtunk, nem vált be, nem váltja be a hozzáfűzött reményeket. A lakók ismét a távoli ABC áruházban kénytelenek vásárolni. Onnan cipelik hazáig a tejet, kenyeret. Van, aki arra hivatkozik, hogy a bolt csak átmeneti jellegű, nemsokára felépül a lakótelepi áruház, ott majd tökéletes lesz az áruellátás. Ez a „nemsokára” azonban még a legjobb esetben is egy-két év. Hogy nincs minden rendben a boltban, azt a személyzet gyors cserélődése is bizonyítja. Az új lakótelepi áruházra szükség van. Az azonban elképzelhetetlen, hogy felépüléséig ugyanez maradjon a helyzet: az üzletben állandóan változzék a személyzet és hiányos maradjon az élelmiszer-ellátottság. B. L. ESTI MOZAIK vihart látott követte nejét. Csak ennyi hangzott, ez is elég bizonytalanul: — Maradt szivike, persze, hogy maradt,.. — No, szerencséd! — dör- klarinét gött a gránátos. 4 NÖGRÁD — 1969. július 6., vasárnap A szomszéd asztalnál két fiatalember a pincértől egy skatulya gyufát kért. A pincér, aki haláli unalomban támaszkodott a sön- téspülthoz, olyan ábrázattal és léptekkel vonult — igen, vo- sok nult! a két fiatalemberhez, hangja egyetlen pillanatban mint aki most, ha éppen ke- fekvéseket bicsaklott. A hanggyes hangulatban ér oda, ta- szer jogos tuljadonosa, mint Nincs mulatságosabb láttán meghallgatja őket és ne- agyig ugrott oda, kikapta a vány, mint amikor egy erejé- talántán teljesíti is kívánságu- j.js klarinétot az orvfújó ke- vei kérkedő kétméteres kocs- kat. Persze csak akkor, ha ma zéből, s gondosan, mint aki le- mai dalia hátat fordít, elin- jobb lábbal kelt fel, ha fele- hüllőt kenyeréről a port törli dúl, s feneke billeg, mint egy sége édes csókkal búcsúzott [6j tisztogatni kezdte. kicsiny kövér asszony tülmétőle, ha... és meg sok ha. __ Talán utálsz te ciaánu'r retezett csípője. D e nem, mindebből semmi. lalan utaLSZ> te «grant/. — Uram, nem az én asz- Okos választ kapott: talom — mondotta unottan, — Maga se szeretné, ha fog- Blúza __ nem, inge __ mint m egfordult és nem hozott keféjét más használná! a tulitarka rét ezernyi virága, gyufát. fekete alapon. Bal vállától melAz udvariasságban semmi ie közepéig, ameddig a cipphiba, a g^fa „tárolóhelye” tő- Ha nem mondtaTn voina zár ér, harsányan Csillogó le körülbelül három lépésnyi- mosí mondom: fizetési nap rézlánc. Az egész olyan egyénre volt. De nem az o asztala, vqU Az egyik salgótarjáni ruhaszerű. Uramisten, ki le- ezt a három lépést nem tette kiskocsmában, az asztaloknál hét? Okos feje, intelligens te- meg .Nem es nem... bánatosan kókadozó fejek, kö- kintete. Bizonyára valami táNem hiszem, hogy a belke- zötfüfc bizonytalanul célzott bornak, reskedelmi miniszter szeme, jbvések-menések, amik rend- De miféle tábor tábornoka? lyes tilalma akadályozta vöt- szerint hajszállal a cél mel. ^ na‘ lé sikerültek. Kemény kontyú, Nem hiszem... kicsiny, szikkadt asszony óva- Mondom, fizetési nap ren* kodik be, s tétován kereste a geteg alkohollal, bizonytalan delikvenst, mennyit lehet még tántorgással, aggódó pillantá- A vendégúrban erős túlnyo- a fizetésből megmenteni. Utá- sokkal, szorongó várakozások- más uralkodott és fejébe vet- na gránátos termetű, zord nő. kai... Hogy mi lesz, mikor te, hogy ő klarinétozni fog. A Ö már a függönyön kívül tá- jön haza és mennyi maradt, zeneszünetben meg is kaparin- jékozódott, hová kell lépnie. Ügy gondoltam, vidáman fo- totta a zenekar egyik klarinét- Férje, aki az imént a tizedik gom megírni, de nem sikerült; iát. Fújni kezdte, s ha nincs kézfogással esküdött örök ba- toliamra szomorú szánakozás az a túlnyomás, muzsikája ta- rútságot évtizedes barátjának, szaladt... Ián élvezhető. Így azonban a egyetlen szó nélkül állt fel, s — kussinszky — megvásárolta a Nemzeti Galéria, például egy vörösmárványból készült női aktot, egy kútfigurát. De találkozhatunk műveivel utcákon és tereken, Székesfehérvárott, Miskolcon, Debrecenben a mezőgazdasági akadémián. Más-más tartalom és formai megoldás jegyeit viselték a Salgótarjánba hozott alkotások (Szilágyi Erzsébet, Állapotos, Vitorlás, Próféta. Homérosz, Halottsiratók, Sziklás, Figura kővel, Cyrano, Anya gyerekkel, Tükrös fej, Hátrahajló stb.). Mit mintáz legszívesebben? Az embert, anyát gyerekkel, fiút’ leányt. Az anyaság témája áll hozzá nagyon közel. Talán azért is, (mert több gyermek anyja, megtanulhatta, mit jelent világra szülni, szép életre adni egy embert, vagy éppen egy műalkotást. A falakkal ezúttal kevésbé őrzött szobrok ismételten megerősítették, azt a gondolatot is, hogy a művészetnek az emberre nézve értelme van. Lessenyei Márta alkotásai ezen a nyáron köbe, bronzba zárva láttatták a város művelődési központjának előcsarnokában a tengert, az egyéni világképben leülepedett kultúrák jelenét, múltját, a derűt és keserűbb valóságot, a fény felé néző ember reményét, álmai sötétjét, az általánost és az egyénit, ami talán már az úgynevezett „teljes emberinél” is több - éppen ezért emberi. Mindezen sokat lehet gondolkodni a pár nap óta már „elnéptelenedett” bejáratnál. S ez Lessenyei Márta Mun- kácsv-díjas szobrászművész salgótarjáni tárlatának egyik legnagyobb érdeme. Tóth Eleméé i
