Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)

1969-07-05 / 153. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK!-f XXV. ÉVF. 153. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1969. JÚLIUS 5., SZOMBAT AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Együttműködés az Ipoly mentén (3. oldal) Harcos élet könyvekkel (4. oldal) Áz utolsó szót o vevő mondja ki.,, (6 oldal) szövetkezők ünnepe A Parlamentből jelentjük — Tisztelt Országgyűlés! — A vízért, vagy a víz el­len való küzdelem az emberi­ség történelmével egyidős. Ré­gebben primitívebb, ma kor­szerűbb eszközökkel kell a szükséges vízmennyiséget biz­tosítani — kezdte felszólalá­sát megyénk országgyűlési képviselője, majd így folytat­ta: A vízügyi Hivatal által ki­adott anyagot nagy örömmel és felelősséggel tanulmányoz­tam. E tanulmány széles kör­ben mutatja be a víznek nép­gazdaságunkban betöltött sze­repét, érzékelteti a vízzel mint természeti kinccsel való gaz­dálkodás szükségességét. Míg korábban a víznek felhaszná­lása emberi szükségletként je­lentkezett mint igény, ma már szinte minden fejlődésünk alapját képezi. A korszerű víz­gazdálkodásnak ki kell elégí­teni a lakosság igényét, bizto­sítani kell a felesleges vizek tárolóba történő elhelyezését, az ipar, a mezőgazdaság szük­séges vízigényét, az árvizek elhárítását és az élővizek tisz­taságát. Az országos gondok meg­egyeznek megyénk, Nóg- rád megye, választókerü­letem, Szécsény alapvető vízgazdálkodási gondjai­val. Az előterjesztésből ismerjük, hogy nemzeti beruházásunk­nak mintegy 6,3 százalékát fordítjuk évenként vízgazdál­kodási feladataink megoldásá­ra. Ennek eredménye, hogy az ország lakosságának csaknem (Folytatás a 2. oldalon.) Mintegy másfél milliós költséggel új, négytantermes Iskola épül Cserhátsurányban. Az új tanév kezdetén körzetesítik Surányt. itt tanulnak majd a szomszédok, a herencsényi gyerekek is. Az épület házi kezelésben készül, jelentős társa­dalmi munkával. Az iskolával együtt lakást építenek a pe dagógusoknak (Összeállításunk az 5. oldalon) íizerte a világon július 5-én ünnepük a nemzetközi szövetkezeti napot. Jelenleg hatvan ország, 612 ezer szövetkezete, több mint 230 millió taggal egyesült a Szövet­kezetek Nemzetközi Szövetségében. Ehhez a népes sereghez csatlakozik hazánk mintegy négymilüó szövetkezője is. Ná­lunk több mint százéves múltra tekint vissza a szövetkezés. A demokratikus szövetkezeti mozgalom igazi kibontakozása azonban csak a felszabadulás után kezdődött el, s ma már a szövetkezetek gazdasági, politikai és társadalmi téren egy­aránt fontos szerepet töltenek be a szocializmus építésében. A szövetkezet a szocialista tulajdon egyik formája. így hatá­rozta ezt meg pártunk Központi Bizottsága, a gazdasági re­form irányelveiben rögzített állásfoglalásában. Ez az állás- foglalás világosan megszabja a szövetkezeti mozgalom he­lyét, szerepét a jelenben, s a későbbi évek távlatában is. Magyarországon a dolgozó lakosság mintegy harmadát a szövetkezetek foglalkoztatják. Az ország termőterületének több mint háromnegyed; részén a mezőgazdasági termelő­szövetkezetek gazdálkodnak. Ami Nógrád megye szövetkeze­teit illeti, megállapítható, hogy politikailag, szervezetileg to. vább erősödtek, s nőtt a szövetkezeti vagyon értéke is. Az új gazdaságirányítási rendszer megszabta ' a szövetkezeti mozgalom tennivalóit is. Jó dolog, hogy a szövetkezetek él­tek ezekkel a lehetőségekkel, önállóbban, felelősségteljesen dolgoztak, gazdálkodtak. Az eredmény sem maradt el. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a termelési érték csaknem 20, az árbevétel több mint 43, a bruttó jöve­delem pedig közel 40 százalékkal nagyobb volt tavaly, mint két évvcj ezelőtt. Tiszta vagyonuk mintegy 20 százalékkal növekedett, s a közös vagyon értéke tavaly már meghaladta az 1,4 milliárd, forintot. Hasonlóan eredményes évet zártak a megye kisipari termelőszövetkezetei is. Mintegy 11 millió forinttal termeltek többet, 1967-ben termelési értékük elérte a 171 millió forintot. A tiszta nyereseg közel 19 millió forint volt, több mint kétszerese az 1967 évinek. Ebből következik az is, hogy a múlt évi munka alapján jelentős összeget fi­zettek id nyereségrészesedésként a «dolgozóknak. Hálózatbő­vítésre, különböző beruházásokra több mint 3 millió forin­tot használtak fel. Eredményesein oldották meg szerteágazó feladatukat a megye fogyasztási szövetkezetei is. A taglétszám, a részjegy­alap egyaránt növekedett. A kiskereskedelmi forgalom 55 millió forinttal nagyobb volt mint korábhan, s elérte a 926 millió forintot. Felvásároltak, illetve értékesítettek több mint 2100 vagon mezőgazdasági terméket, mind jobban ki­elégítették a lakosság egyre növekvő szükségleteit. Az álló­eszközök fejlesztésére és fenntartására több mint 30 millió forintot fordítottak. Az elmúlt évben 17 új kiskereskedelmi és vendéglátóipari egység létesüli, s 13 egységet korszerűsí­tettek. Sokat fejlődtek, gyarapodtak egy év leforgása alatt takarékszövetkezeteink is. A betétállomány és a kölcson- állomány a korábbinak majdnem háromszorosára nőtt egy év alatt és elérte a 34 millió forintot. Az emberek megsze­rették, hasznos jó dolognak tartják a „falusi bankokat”. A nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából köszöntjük ^ a megye szövetkezőinek népes táborát. Eredményes, jó munkát végeztek a múlt esztendőben. Kívánjuk, hogy tevékenységüket kísérjék újabb sikerek a jövőben is. S er­re a szövetkezeti vezetők, a szövetkezeti tagok szorgalma, igyekezete a biztosíték. Pilinyí László a Mészöv elnöke Befejezte ínunluijái az országgyűlés Az országgyűlés péntek déle- széllyel, váltakozó aszályos de még korántsem megoldott gazdálkodás helyzetéről és fej­lőtti ülésén további 9 képviselő időszakot sem az ipar, sem vízgondjait ismertetve, szín- lesztési célkitűzéseiről szóló szólt hozzá Dégen Imre állam- az intenzív mezőgazdaság tén kitért a gyógyvizek jobb beszámolót, titkár vízgazdálkodási beszá- nem viseli el jelentős károso- hasznosításában rejlő lehe­molójához. Látszólag hasonla- dás nélkül. Kéri Vencel Ko- tőségekre, tos, olykor meglepően egybe- márom megyei, Mocsári Sán­vágó problémákkal, feladatok- dór Hajdú megyei, és Sümegi kai foglalkoztak, ám ezek a Janos Nógrád megyei képvi- a vízüggyel, öntözéssel, árvíz- selök — az utóbbi kettő tűz­védelemmel, hajózással, gyógy- elnök — sok érdekes adalékkal vízhasznosítással kapcsolatos gazdagították ezt a témát. Sü- iigyek minden tájat, megyét, megi Jánof felszólalását az települést más-más módon alábbiakban közöljük, érintenek. A képviselők nem Érthető módon tavaink, fo­lyóink vízgazdálkodásának fejlesztése, s jobb kihaszná­lása is élénken foglalkoztat­ja a képviselőket. József javasolta: Interpellációk Következtek az interpellá­ciós ügyek. Bodonyi Pálné — Pázsit Árpád képviselő ko­Dr. Szabó rábban benyújtott irtterpeliá­vizsgálják dójára válaszolva — ismer­meg a drávai hajózás lehető- tette a kulturális, valamint a Ságéit. Dr. Lukács János Za- szociális és egészségügyi bi­svőzték hangsúlyozni hogy a Sok szó esett a nagyobb vá- la megyei képviselő pedig á aottság együttes jelentését a eynhan tevő területek’ lakossá- rosok vízhelyzetéről, a számos Balaton es speciálisán a Kis- vállalati bölcsődék és óvodák eái is miiven nagymértékben helyen tapasztalható javulás- Balaton vízgazdálkodásának számának csökkenéséről. Ei- —i- - kérdé- ról, 110 a sürgős tennivalókról rendezéséről szólván emlí- mondotta, hogy ez az irányzat is. Tóth László, Győr átlagos- test t'ett . a Drava Balaton már i960 óta érezhető. És nem nak mondható, Sopron gyen- létesítésének gondo- js a reformmal, hanem első­gébb és Mosonmagyaróvár tatáról, amely ha a Zala és Sort>an azzal kapcsolatos, hogy erősen elmaradott helyzetét °°magy hatarán megepíte- nagyszámú ideiglenes jelleggel nek, nemcsak a Balaton ví foglalkoztatják ezek a sek. A bányászat és u víz Több felszólalásban vissza­ecsetelte. Mocsári Sándor a neK; nemcsak a sía_ debreceni vízviszonyokról be- Problémait segítené megol­visszatért például az a prob- szélt, Németh Imre pedig Mis- £ét mégír^azdálkodáfá/ is* léma, hogy a bányaművelés kolcnak Egy malik nagy a Saló-' klfvizekgykeTXekS napvilági mólt be különös fontosságúnak s“lás időszakába jutó víz- ra "ÍStS ítélve a negyedik ötéves terv erősen csökkent a talajvíz- időszakára tervezett uj szenny­szint, tehát nehezebb a régi vízszolgáltató telepet, amely módon és méretekben ivó­vagy ipari vízhez jutni. Ugyancsak szakavatottan fej­tegette ezt a folyamatot Kluj- ber László Fejér megyei kép­viselő, főleg a móri járás hely­zetét ismertetve és javasolta, a megfogható karsztvizek hasznosítását, adott esetben a szanálásra ítélt bányaaknák vízaknává való átalakítását. Hasonló utalásokat • tett Né­meth Imre Borsod megyei kép­viselő is. nek mielőbbi megépítéséhez erőteljes támogatást kért. Használjuk ki jobban a gyógyforrásokat V1Z- VÍZ­lépcső várható hatását ele­mezte Németh Imre, arra kérve az illetékeseket, hogy már előre meg kell tervezni azokat az intézkedéseket, amelyek a vízlépcső bekap­csolása után nélkülözhetetle­nek a Borsod megyei jcuivó- vízeUátáshoz. létesített gyermekintézményt megszüntettek, valamint, hogy a vállalatok. — miután egy rendelkezés értelmében lakóte­rületi gyerekeket is el kellett helyezniük inkább átadták az intézményeket a tanácsnak vagy pedig megszüntették. A bizottságok úgy vélik, egysze­rű, adminisztratív intézkedés­sel nem sok eredményt lehet­ne elérni, viszont bíznak az elkészült pénzügyminisztériu­mi rendelettervezetben, amely lehetővé teszi a vállalatok és a A jelentékeny hazai ter- málvízvagyon sorsa a pén­tanácsok társulását gyermekin- Dégen Imre államtitkár tézmények fenntartására éslé- ezután összefoglalta a vitát, tesítésére. Ezen túlmenően, a Az ismételten szóba került negyedik ötéves tervben, fő- nagyobb beruházási igények- leg a lakóterületeken, erőtelje­taki hozzászólók jórészét is kel kapcsolatban hangsúlyoz- sebb fejlesztésre van szükség; foglalkoztatta. Dr. Szabó Jó- ta; lehetetlen az ország min- főleg a lakóterületeken; aszá­zsef Harkányíürdő rendkívül den településén belátható mítások szerint 27 ezer óvodai értékes voltát bizonyította a időn belül azonosan fejlett és 7 ezer bölcsődei új férőhely­mozgásszervi megbetegedé- viszonyokat teremteni a víz- re. Az országgyűlés ezt a va­sok gyógyításában és ezért gazdálkodásban. A törekvés laszt tudomásul vette, javasolta szélesebb körű — ä kiegyenlítettségre mind­szerű vízgazdálkodásának természetesen ehhez mért amellett jogos, de gyakorlati­szükségességével. Tóth Lász- fejlesztést kívánó — hazai és lag úgy értendő, hogy a szél­ié győri képviselő például nemzetközi idegenforgalmi sóséges helyzeteket kell leg- . _ , hasznosítását. Hever Lajos gyorsabban megszüntetni, figyelmeztetett rá, hogy a Heves megyei képviselő, a Szólt a vízügyi szervek szo- szélsőségeket az árvízve- Mátra lénvegesen enyhített, ros együttműködéséről a szaktárcákkal, amelyeknek nj> eaért méltányos a kívén- eredményeképpen 1 'nac: ' Továbbra is intenzíven foglalkoztak a képviselők az ipar és a mezőgazdaság kor Vályi Péter pénzügyminisz­ter válaszolt mindkét tárca képviseletében az interpellá­cióra. Véleménye szerint a kisajátítások számának csök­kenésére nem lehet számíta­Nyújtózik” Cserhátsurány az építés­ügy gyors ütemben növeli majd az azbesztcement csö­vek gyártását, a nehézipar pedig intézkedéseket tesz a bányászattal kapcsolatban keletkező vízgondok meg­előzésére. A vízgazdálkodás korábban gyakran szemben állt az iparral, most egyre in­kább szövetségesként, együtt lépnek fel. Dégen Imre nagy tapssal fogadott összefoglalója után a? országgyűlés, elfogadta a víz­ság, hogy az 1965-ben megál­lapított és azóta túlhaladott irányárakat megváltoztassák. A megoldás folyamatban van, de ezt össze kell kötni az egész állami telekpolitika ki­dolgozásával és időszerű jo­gi rendezésével. Addig is, lehetőség van arra, hogy a kisajátító, eleve reálisabb, magasabb árat ajánljon fel. A miniszteri választ az or­szággyűlés egyhangúlag tudo­másul vette, majd az elnöklő Kállai Gyula berekesztette az ülésszakot. Sümegi János felszólalása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom