Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)
1969-07-31 / 175. szám
Városnéző sétára indult Luxi. Az 5 éves íoxterrier gazdája társaságában végigsétált a Váci utcán. Luxi a siker fényében sem hagyta el megszokott pipáját Kétszer az építők napján LENGVEL Lajos Prievidzé- ben, Csehszlovák iában dolgozott azokban a napokban. Másfél száz kilométerre a családi otthontól, egy tucatnál alig több hazai munkatársával hütőházat építettek a város szélén a szomszédos baráti szocialista országnak. A zörgő, fémlemezekből összeállított felvonulási épületben ismerkedtem meg vele. A háttérben építési anyagok hevertek, mert az alacsony fémba- rákk nemcsak étkező-, öltöző-, és pihenőhely, de egyben raktár is. — Lassan húsz éve lesz, hogy a Nógrád megyi Tanácsi Építőipari Vállalatnál dolgozom — mondta Lengyel Lajos. — Lakatos vagyok. Ebben a szakmában dolgoztam éveken keresztül, aztán brigádvezetö lettem. Három évvel ezelőtt művezetőnek nevezted ki. Odahaza a munkahelyem ma is a lakatosműhely. Itt kinn a hűtőház építésének vasipari munkáit végezzük. Nagyon téved az, aki a közel húsz év folyamatos munaviszonyból ítélve Lengyel Lajost idős, kevés szavú, ráncos arcú szakembernek képzeli el. A valóság egészen más: közvetlen természetű, jó kedé. lyű, fiatal férfi a művezető, könnyed mozgású, arcán a mai napig megőrzött valamit a kamaszos vonásokból. Nehéz elhinni róla, hogy négy gyermeke van, három fiú és egy lány, a legidősebb tizennyolc, a legfiatalabb tizenegy éves. —- Mátraverebélybe lakunk, onnan járok be Salgótarjánba dolgozni, ha éppen otthon vagyok — folytatta nevetve. — Már másodszor vagyok itt Prievidzében. Hát, bizony először nem igen éreztük jól magunkat. .. Annak aki hosszabb ideig még nem tartózkodott külföldön, az a legszokatlanabb, hogy bárhova megy. nem tudja megértetni magát, az emberekkel. A munka természete az építkezéseken — idehaza is, de Csehszlovákiában különösen — megkívánja, hogy minden lehetséges időt kihasználjanak. A munkaidő kora reggeltől estig tart, a fáradt végtagoknak az egész napi munka után már nem esik jól kószálni a városban. Ha letelt a munkaidő, hazasétáltak a háromemeletes szállodába, a Robotnicki Hotelbe, ahol szálláshely, fürdő és étkezési lehetőség várta őket. De bármilyen kevés szabad idejük volt, a legfontosabb szavakat mégis meg kellett tanulni... — Sok fenntartással indultunk el otthonról, amikor az építkezés megkezdődött — emlékezett vissza Lengyel Lajos. — Hova kerülünk? Hogyan fogadnak majd bennünket? Hogyan alakul a keresetünk? Ezeket a kérdéseket azt hiszem valamennyien feltettük magunknak. Aztán minden területen kellemesen csalódtunk. Egy rossz szavunk sem lehet. A munkakörülmények tűrhetőek.. . Tudja, az építők nincsenek elkényeztetve. Jó helyünk van. Csak a szlovák ételekkel nem tudunk megbarátkozni. A kereset is megjárja... A szlovák kollégák, az itteni emberekkel szeretettel fogadtak bennünket, ami mindnyájunknak nagyon jólesett. Bosszankodó vásárlók... A férj üdült, a feleség kerékpárt vett a gyereknek az egyik tarjáni áruházban. A férj hazaérkezett, a kerékpár rossz volt. Azonnal az üzletbe ment, s megkérdezte; van-e a járműre jótállás? Szó nélkül kitöltötték 12 nappal a vásárlás után. Természetesen a kerékpár típusa és száma nélkül. A vásárláskor „elfelejtették” a kedves vevővel közölni, hogy a gép jótállásos. Bosszankodott a férj, mert szerinte azonnal közölni kellett volna, hogy mi újság. Szerintünk is... Ismerősöm poharazgató ember. Az egyik napon két presszóban is járt és fröccsöt kért. Hozták a fröccsöt, csak éppen a felszolgáló a számolásnál zavarban volt. Kiállította a számlát némi töprengés és kérdezösködés után. Ugyanis nem tudta pontosan, ezen a napon hányas bort mérnek. Ismerősöm egyet kér: a presszóban az árlapon tüntessék fel hány *orintos borból készül a napi fvoces. Ellenkező esetben j^.re lehet érteni, illetve csak egyre gondol az ember: a vásárlók megkárosítására. * Az egyik villamossági üzletben árut vásárolt egy fiatalember. A hölgy aki a kasszái kezelte, nem tudott visszaadni, s kérte a vevőt, váltsa fel a szomszédban a pénzt. A szomszéd üzlet pénztárosa készséggel váltott, de megjegyezte. „Furcsa, mert minden pénztárosnak kötelessége aprópénzről is gondoskodni. A fiatalember az „apró bosszúság” mellett, a kulturált kereskedelemre gondolt. k Kedves .ismerősöm az öltönyéi mutatja. Most hozta a tisztítóból. „Nézd meg. Az semmi, hogy 24 órás tisztításról volt szó és 6 nap múlva kaptam meg az öltönyt, de a gombjaim, a gombjaim..— mondta és sietve távozott. * Apró bosszúságok egy nap alatt. Ha valaki kíváncsi, nevekkel szolgál: (ács) 6 NÓGRÁD - 1969. július 31., csütörtök KEVESEN mondhatják el magukról, hogy egy éven belül, álig néhány hetes eltéréssel kétszer ünnepelték meg az építők napját. Ezek közé a kevesek közé tartoznak a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat prievidzei komplex brigádjának tagjai, köztük Lengyel Lajos. Egyszer itthon, aztán valamivel később a csehszlovákiai építők napján is részt vettek. A meghívottak és a vendéglátók a hiányos nyelvtudás ellenére is nagyon jól megértették egymást. . . K. S. KOSSUTH RADIO: 8.20: Kállai Kiss Úrnő kiarinétozik. — 8.35: Donizetti: Lammermoori Lucia. Háromfelvonásos opera. — 10.50: Forgósz.npad. vas István verseiből, önéletrajzi regényéből és műfordításaiból. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Melódiákoktól. — 13.12: Petőfi Sándor verseiből. — 13.52: Kóruspödium. — 11.03: Üj lemezeinkből. 15.10: zengjen dalunk ! A Magyar Rádió énekkari híradója. — 15.10: Urbán Katalin énekel, Arpássy Sándor cimbai- mozik. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Mag., ar szerzők dalai. — 16.23: Berlini memorandum. Adam Hall angol író regénye, folytatásokban. X.V. rés, — 16.43: Népművészek a mikrofon előtt. — 16.57: Hallgatóink figyelmébe. — 17.05: Titkos háború. A sivatag rókája. Ónodi György műsora. VII. rész. — 17.25: Operacsillagok — operaslágerek. — 17.55: Nyitott stúdió — ezúttal Esztergomból. — 18.20: Szimfonikus könnyűzene. — *"19.25: A hónap slágerei. — 20.20: Szvjatoszlav Richter két zongora- versenyt játszik. — 21.08 Visszhang. — 21.39: Beszélgessünk zenéről! — Kb. 22.15: Sporthírek. — TERMÉSZETVÉDELEM A szép vízgyűjtő medencék Medves-fennsík Nógrád inegye gazdag apró patakokban és forrásokban, csodálatosan szép a vízfolyások mente. Jelentősebb fo- lyónk csak egy van: az Ipoly. Határfolyó Magyarország és Csehszlovákia között Medencéje az ősi lápos területre emlékeztet. Már nem sokáig, mert nagy ütemben folyik a szabályozása. A Cserhátban a Galga, a Cserhát és a Mátra között a Zagyva gyűjti össze a hegység vizeit. A megye északkeleti részén kis darabon a Tárná folyik, ez a Medves- ből ered. Az Ipoly folyása 212 kilométer hosszú. A vízterülete 2145 négyzetkilométer. Ebből mintegy egyharmad jut Nógrád megyére. Az Osztrovszki—Ve- por-hegység Ipoly nevű hegye alatt ered Szlovákiában, Losonctól északra. Nógrád megye határára Ipolytarnócnál érkezik és Hontnál hagyja el Folyása Ipolytarnóctól Szé- csényig észak-dél irányú. Szé csénytől Hontig kelet-nyugati. A folyó csak esőzések, áradások idején bővizű, de akkor nagyon megárad és veszedelmes. A Cserhátból a Ménes-patak, a Feketevíz és a Lókos- patak fut be az Ipolyba. A Börzsöny északi oldaláról is az Ipolyba sietnek a patakok. A patakok közül legjelentősebb a Kemence-patak. 735 méter magasan, a Csóványos alatt ered. A Déli-Börzsönyben csak apró források fakadnak. Ezek százával vannak, pontosan: 335. A két legmagasabban eredő forrás a Csóványos csúcsa alatt. 850 méteren a Rózsa-forrás és a csaknem ilyen magasan fakadó Árva-kút. Új turistakunyhó Tulajdonképpen nem is kunyhó, hanem tíz—tizenöt ember számára menedéket nyújtó épület készül a Karancs hegyen. Alapja a remete lakhelye volt. Az építők a Somoskőújfalui turista- szakoüztály tagjai. Régi tervet valósítanak meg. Olyan menedéket teremtenek ezzel a Karancs csúcsán, amely télen nyáron egyaránt biztonságot nyújt és éjszakai szállást is ad a hegyekben rekedt vándornak. Társadalmi munkával építik a menedékhelyet. Saját pénzükből fedezik a költségeket. A megyei tanácstól is segítséget kémek az öntevékeny turisták. Az idegen- forgalmi érdek közös, a természet megkedveltetését szolgálja. A Somoskőújfalui turistaszö* vétség várja a segítséget. Őrzi ősi szépségét Már sokan megkérdezték, hogy a Börzsönyben honnan a sok király-elnevezés. Jogos a kérdés, mert valóban található Királykát, Királyforrás, Királyrét. Európa bármely természeti adottságával vetekednek szépségei. Az elnevezések jelei annak, hogy az Arpád- fyázi királyok, s az Anjuok sokat és szívesen jártak ezen a vidéken. Gazdag vadászparadicsom volt. A Börzsöny rengetegében százszámra élt a vad. Még ma is gazdag vadászterület. A legtöbb emlék a Börzsönyben mégis Mátyás királyhoz fűződik. Szerette ezt a vidéket. Visegrádi várából ide rándult legszívesebben. Amikor a Börzsöny szépségeiről beszélünk, nem maradhat említés nélkül a Magyar-kút, a Törökkút. A legbájosabb völgy a Lesvölgy. A legalkalmasabb vadász- leshelyről kapta nevét. Patakja a Nógrád község erdejében levő Magyar-kút forrásból indul: ez a Morgó-patak. A Börzsöny még ma is őrzi ősi szépségét. Nagyszerű élményt nyújt a kirándulóknak. Védelmet érdemel. A kakukk elcsendesedett A kakukk méky hallgaiasa kétségtelenül a nyár végét jel. zi. Míg tavasszal és nyár elején zeng az erdő hangjától, most elhúzódik, csendesen elrejtőzve éli világát. A kakuk (Cuculidae) a kuszalábúak (Seansores) rendjének egyik családja. Nálunk egyetlen képviselője a kakukk (Cuculus ca- norus) gerle nagyságú, hosszú farkú, színes, sötét haránt- csíkokkal tarkított. Közkedvelt madár. A néphagyomány azt tartja, aki pénzzel zsebében először hallja hangját, tárcája egész esztendőben nem ürül ki. Hasznos rovarirtó. A nagy tömegben jelentkező kártevő hernyókkal nem tud betelni. Azokat a szőrös hernyókat is ö fogyasztja, amelyeket más madarak nem esznek meg. Kedves madarunk most elcsendesedett. Kiköltette utódait. Nem kell ezért haragudni rá. Ugyanis rendkívül falánk a természete és a biológiai törvény úgy diktálja: azok a madarak neveljék fe fiait; amelyek szorgalmasabbak és kisebb evők. Már lassan-lassan készu hosszú útjára, ami szeptemberben következik el. De visz- szavárjuk. .. Víz és tűz építette fel ezt a iáját, a Medves fennsíkját, negyeit, s a szomszédos cCa- tancs hegységet. A vállalkozó turista számára igen ajánlhatjuk a Medves vidékének megtekintését: a szó valódi értelmében vadregényes, kevésbé látogatott vidék, mert gyalogtúrákra nem is könnyű terep. Szinte őrként áll a sok kisebb-nagyobb vulkáni kúp. A szenet ajándékozó ősrégi tenger homokját, kavicsrétegéi összetördösték a földmozgások, repedésein később láva buzogott föl és ez sapkaként borult a kavicsrétegre. A homokot sok helyütt a szél kifújta, eső kimosta. Maradi furcsa alakzatokkal a lávatakaró, a bányászható bazalt. Felhúzódik egészen Fülekig. Ajnácskőig, Korlátiig. Mély szurdokok, szeszélyes vonalú hegyhátak. kúposán kiemelkedő, erdőborította tetők váltogatják egymást. Elődeink jó katonai érzékkel ezeket rakták meg várakkal. A Medves némely hagyomány szerint a régmúlt évszázadokban erre barangoló. a Kárpátokból, Mátrából idevetődő medvéktől kapta nevét. S bár a tájon elég sok az irtás, a Medvés még ma is sűrű tölgyerdő, itt-ott gyertyánnak keverten, de maradt mutatóban a hajdani bükkösből is. Mivel a természetbarát szövetség a Medvest kitűnő tú- .ristajelzésekkel látta el, az eligazodás a Medves bonyolult úl vésztőiben, völgyeiben, szurdokaiban, itt-ott megbújt tanyái között nem nehéz. Néhány sorban A megyei természetbarát szövetség legközelebbi ülésén a természetbarátok erdei szolgálatának munkáját értékeli. A szolgálat tagjai nagy segítséget nyújtanak az erdők védelméhez. Több tüzet akadályoztak meg, elsősegítségben részesítették a bajba jutott turistákat. v Megyénk egyik legszebb vidéke a Karancs északi oldala. A Karancs csúcsától Zsodány- pusztáig már turistajelzés található. Innen a karancsberé- nyi vadászházig a közeljövőben festik meg az útjelzőket. Kék kereszt vezet az útvonalon. Az SKSE turistamenedékbáz céljára megvásárolja a zsodánypusztai volt erdészházat.-k Kitüntették az erdei szolgálat legjobb aktíváit. Név szerint: Tóth Lászlót, Holtner Lászlót, Géczy Attilát, Czibu- la Elemért, Hepka Józsefet, Sziovacsek Gyulát, Czikora Gyulát és Budai Antalt. Cikkünk nyomán... Mai műsor 22.20: A végzet hatalma. Részletek Verdi operájából. — 23.00: Tánczene. — 23.30: Brahms: F-dúr szonáta. — 0.10—*0.25: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Vivaldi: Három hegedűverseny a Harmónia és találékonyság erőpróbája c. ciklusból. — 8.39: örsi napló. XIX. rész. — 8.55: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 9.10: Könnyűzenei Híradó. (A keddi adás ism.). — 9.40: Tanácstagok a- állandó bizottságokban. (Ism.) 10.00: A zene hullámhosszán. A Petőfi rádió délelőtti műsora. — 11.47: Munkaerő-mobilitás. Szél Júlia riportja. — 12.02: Hon ti tájak. — 12.45: Pécsi stúdiónk jelentkezik. — 13.05: Két szvit. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00 —18.00: Ifjúsági randevú — kettőtől hatig. . . — 18.10: Hangverseny a stúdióban. Hidi Péter hegedül. Liebner János barytonon játszik. Králik János zongorázik. — 18.50: Kant igazi portréja. Hermann István könyvét ismerteti Szerdahelyi István. — 19.04: Közvetítés a Thália Színházból. Legenda a dicsőséges feltámadásról. (Ism.) — 18.51: Jó estét, gyerekek! — 21.48: Vendégségben. . . Jámbor Istvánnál, a földesi Rákóczi Tsz-elnöké- nél — 22.08: Hangversenynaptár. — 22.23: Kozák Gábor József népi zenekara játszik. Bangó Margit és Holicsek István énekel. — 23.10: Kórusművek. — 23.30: Aranyvölgy. Részletek Dunajevszkij operettjéből. — 24.00—0.10: Hírek. Időjárás. TELEVÍZIÓ: 18.05: Figyeljetek: — indul az adás! Látogatás a Magyar Televízióban. 5. A filmtechnikai berendezései- (Ism.) — 18.30: Írók, könyvek. kritikusok. — 18.40: Nótaszó. — 18.55: Esti mese. Autóstopposok. — 19.05: Reklámműsor. — 19.10: Tájak, városok, emberek. Az elfelejtett háború. — 19.30: A Tv Galériája. — 20.00: Tv-Híradó. — 20.20: Augusztusi kaland. Tévéfilm. — 21.35: Telesport. Európa—Amerika atlétikai viadal közvetítése Stuttgartból. — 22.35: Tv-Híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 17.45: Ifjú szemmel. — 19.00 és 22.15: Tv-Híradó. — 19.30: A Tv-Híradó melléklete. — 20.15: Az Európa—Amerika atlétikai viadal közvetítése. Legyen gazdája a wuililzernek Július 15-én megjelent „Legyen gazdája a wurlitzernek” című cikkel egyetértünk. A wurlitzer elzárására, illetve az üzlet dolgozói által történő kezelésének megvalósítása gyakorlatilag kivitelezhetetlen. mert ilyen intézkedéssel a zenegép elveszítené vonzerejét, s megszűnne rendeltetésszerű használata is. Köztudomású ugyanis, hogy az ilyen típusú zenegépek érdekessége abban rejlik, hogy a vendég az általa kiválasztott zeneszám után maga kezeli a készüléket. Kellő mérlegelés i^tán úgy határoztunk, hogy a gép kézelőgombjait tartalmazó szekrénykét zárral látjuk el. hogy illetéktelen személyek a készülék, általunk beállított hangerejét változtatni ne tudják, Andó Jenő igazgató
