Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)
1969-07-30 / 174. szám
így élnek is Cserit át 'ríílgyén fii.) Három község, egy akarat? idő kell ahhoz, hogy belássák aj emberek. szükségük van egymás erejére a köny- nyebb boldoguláshoz. A térnie lűszövetkezetek egyesülése alkalmával Is hallani véleményeket, amelyek kifogásolják ezt a lépést. Ám előbb-utóbb a legmakacsabbak is rádöbbennek az egyesülés helyességére. Nem lennénk tárgyilagosak. ha ebben az esetben ta. gadnánk ezt. A három falu lakossága sem volt azonos véleményen az egyesülést Illetően. Néhány ember kivételével azonban a többség döntőt i ebben a fontos kérdésben Kpdvez-e az pluök? A termelőszövetkezetben még mindig akadnak olyanok, akik szóvá tesznek különböző ,,sérelmeket”. Ezek azonban ■gyéni elképzelésekből, vágynokból fakadnak. Azonban egy—két dolog ezek közül Is figyelmet követel. Többen szóvá tették, vajon miért nincs a termelőszövetkezet központja Cserhátszentivánban? Az így vélekedők azzal érvelnek, hogy a három közül ez a legnagyobb település. De kifelejtik a számításból, hogy éppen ebben a községben a legkevesebb a szövetkezeti tagság. Mészáros Gábort, a termelő- szövetkezet elnökét olyan vádak érik, hogy jobban kedvez a bokoriaknak és a kutasói- aknak, mint a cserhátszent- ivániaknak. Amikor erről kér. deztem az elnököt, azt tanácsolta. ne vele beszéljek, hanem a tagokkal. — Helytelen Ilyesmit állítani — mondta Tóth László fo- gatos. — Miért kellene kedvezni? Aki becsületesen dolgozik, megél. Aki meg tétlenkedik, ilyen véleményeket talál ki... Nincs értelme idézni sok más hasonló véleményt. Ez a lényegük. Az viszont nem közömbös a szövetkezet kollektívájának nyugodt tevékenysége szempontjából, hogy teret engednek-e néhány ilyen, a hangulatot felkavaró véleménynek. Az ilyesmi megelőzésében a legnagyobb felelősség azonban a vezetőségre hárul. Ha a szövetkezet vezetői egységesek az állásfoglalásban, s minden esetben azonosulnak a cselekvésben is, már nem adnak lehetőséget ilyen (téletek kialakulására. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a legteljesebb demokratizmus alapján álljon a vezetőség. Viszont hiába demokratikusak a tsz vezetői, ha egyikmásik tagnak nem használ a szép szó. Az ilyeneket nehéz meggyőzni az igazságról. Mi- kula Józsefnénál beszélgettünk erről. Mikuláné felcsattant: * — Ráférne egy pár emberre a keményebb hang is! De ki meri itt megmondani a véleményét? Ha az elnök rászól valakire, mindjárt félremagyarázzák. Különösen jól dolgozni azonban csak úgy lehet, ha nem ítéljük félre egymást. Beszéltünk erről Mészáros Gáborral is. — Sosem szerettem veszekedni senkivel — mondta. — De, ha valakit rendre kell utasítani, azt nem lehet kérő hangsúllyal elmondani. Nem panaszképpen mondom, de ebben a vezetőségben többen is vagyunk, azonban a keményebb hanggal mindenki rám vár. Az bizonyos, hogy a falube. hek közül senki sem szereti megmondani a nyers, őszinte valóságot. De mivel az elnök különben sem idevaló, majd ő mtgmondja. Pedig egy kicsit nagyobb határozottság nem ártana az üzemegység-vezetőktől és a főagronómustól sem! Változó vélemények Az egy akarattal tehát még nincs minden rendben. S ez a legtöbb esetben az anyagiakkal függ össze. Kinek mihez fűződik az érdeke, ügy vélekedik. Jellemző példája ennek a fejőgép beszerelése. Amikor a bokori istállóba beszerelték a fejőgéprendszert, a szövetkezet szerelői több mint tízezer forintot takarítottak meg, mivel a munkát nem. mással csináltatták meg. A vezetőség úgy döntött, megjutalmazza a szerelőket. S habár ezt nem kellett volna közgyűlés elé terjeszteni, mégis bejelentették, miért kapnak jutalmat a szerelők. Tüstént akadt néhány tag, aki nem helyeselte a határozatot, mondván, az elnök megint kedvez valakinek. A megtakarítással természetesen nem számoltak! De lehetne idézni a pásztor ügyének történetét is. Ez ügyben is már kérdőívet kellett mindenkihez vinni, hogy nyilatkozzon, akarja-e a háztáji állataihoz a pásztort, vagy nem? Ugyanis egyesek a szóbeli véleményüket háromszor változtatták meg. A termelőszövetkezetet sikerült minden eddiginél biztosabb anyagi alapokra helyezni. A további eredmények záloga azonban a még nagyobb összefogás. Rendszeres tanácskozás a tagokkal, véleményük kikérése és meghallgatása. Kétségtelen, hogy eddig nagyon sokat tettek a szövetkezet vezetői, de talán ezen a területen a lehetőségeknél kevesebbet. S itt mondjuk meg őszintén, hogy ez nem kizárólag az elnök rovására írható. Sót, elsősorban nem az övére! E tekintetben igen nagy szerep hárul a pártszervezetre, a pártvezetőségre és a tanácsi vezetőkre. Mindenekelőtt azonban egymás között kell egyeztetni a véleményeket, álláspontokat. De nem lehet számításon kívül hagyni a tömegszervezeteket sem. Különösen nem az ifjúsági szervezetet, ahol a jelenlegi termelőszövetkezeti tagok utódai tömörülnek, tömörülnének! Szocialista brigádok Nagyon biztató jel, hogy az utóbbi egy esztendő alatt több fiatal — elsősorban lányok! — kérte felvételét a termelőszövetkezetbe. Szendrei Katalin, Nyirjei Ida, Nyírjei Margit és a többiek elégedett tagjai a közösnek. S már ezekre a fiatalokra kell építeni a gazdaságot. Elismerésre méltó a ku- tasóiak kezdeményezése, hogy szocialista brigádot alakítottak. A jó példa ragadós, mert a traktorosok is elhatározták, hogy beneveznek a Szocialista cím elnyeréséért folyó versenybe. Lám, az akadékosko- dóknak már ellenpólusuk is van, ami törvényszerű. Habár még sok fiatal jár el a különböző üzemekbe, mind többen jönnek vissza. Egyelőre csak a gépesítés vonzza a munkaerőt, .de előbb-utóbb biztos, hogy az állattenyésztésbe és a növény- termesztésbe is lesz jelentkező. Ahhoz azonban, hogy végérvényesen egy akarat érvényesüljön, talán generációváltásra lesz szükség. A múltban gyökerező gondolkodás nagy erő a különböző vélemények alakulásában. Ezt legyőzni, s elsősorban az emberekben önmagukban legyőzni, már nem mindenkinek sikerül. (Folytatjuk) Pádár András Következik: ÖSSZEGEZŐ VIZSGÁLÓDÁS A ceredi patikus JfJj gyógyszertár épült U Ceteden, a patikust állás töltetlen — olvasta. Kocsiba ült, s eljött Nógrád megyébe. Az elragadó, csodálatosan szép Cered-völgyben gyönyörködve már megszületett benne az elhatározás: ha csak kicsit is elfogadhatók a feltelelek, megpályázza. S mivel a gyógyszertár vadonatúj, felszerelése korszerű — megállná helyét a fővárosban is — megpályázta, s megkapta az állást. így lett gyógyszertáros Cered községben dr. Bártfay Miklós. öt éve lakik már Cereden az új patika gazdája, de a gyönyörű környék ma éppen úgy csodálatának tárgya, mini amikor először megpillantotta. — Cered-völgye a megye Mátrája lehetne — mondja mély meggyőződéssel. Nincs abban semmi különös, hogy dr. Bártfay Miklóst ennyire érdekli az idegenforgalmi téma, mert minden érdekli, ami a község életével összefügg. Szinte fejest ugrott a község munkájába, gondjaiba, s így nem is csoda, hogy öt év alatt testestül-lelkestül ceredi lett. — Először persze a patikát kellett helyrerázni, megcsinálni olyan szépnek, amilyen most — mondja büszkén, s körülmulat a jellegzetes, gyógyszerillatú helyiségen. — Nem mindegy, hogy milyen egy patika külcsinje. Ide beteg emberek, vagy azok hozzátartozói jönnek, aggódó emberek, hát legalább kellemes, szép környezet fogadja őket. Ezért tettünk minden szabad helyre virágot, dús, zöld növényt. Ne tegyen ez a patika zora, komor, rideg. A beszélgetés lépten-nyo- mon megszakad, nyílik az ajtó, sietni kell a pulthoz. Idős, fejkendős néni keserűsót keres. Kerékpárral kisfiú érkezik neki várnia kell, amíg a gyógyszer elkészül. Fiataiasz- szony hatéves forma kislányával. Megkapja a tablettát, a kislány kezébe szép dobozt nyom dr. Bártfay Miklós. „Vidd csak haza, jó ágy lesz belőle a babádnak!” A kicsi elfogódottan szorongatja a feliratos, kék dobozt. — Ma nincs nagy forgalom, az orvos Szilaspogonyban rendel — tér vissza dr. Bártfay Miklós. — Általában 50 tételt adok ki naponta, 2—3 ezer receptre havonta. Természetesen ez nemcsak Cered forgalma, ide tartozik Szilaspo- gony és Zabar is. Nincs is talán Cereden olyan ember, aki dr. Bártfay Miklósnak ne lenne személyes ismerőse. Ha csak gyógyszertáros lenne, biztos nem mondhatná ezt magáról. De nemcsak gyógyszertáros. A községi tanács vb tagja, méregette- nőr, az egészségügyi AB tiszteletbeli tagja... De minek is ennyit jegyezni! Elég annyit mondani a ceredi patikusról, hogy: ember. Hamar elkanyarodik a gyógyszertártól csakhogy a község gondjairól beszélhessen. „Meg kell teremteni a közegészségügyi feltételeket ahhoz, hogy éttermet nyithassunk. Utat, járdát kellene építeni. Nagyon kellene már a törpe vízmű, mert nem éppen kielégítő a község ivóvízellátása.” — Büszkén vallom magam ceredi lokálpatriótának — nevet vidáman. — Van is rá okom! Gyorsan fejlődik a tsz, ) gazdasági épületek emelkednek. Bővítettük a kultúr- házat, itt a szép patika, na és a gyönyörű^ új óvoda, amit tavaly építettünk! Ne búcsúzzon el addig Qeredtől, amíg az óvodánkat meg nem nézte! Azt már feleségétől tudtam meg, hogy a valóban nagyon szép óvoda építkezésénél dr. Bártfay Miklós is szerszámot ragadott, ásott, csiszolt, amit kellett. Nem csoda, ha kicsit magáénak is érzi a. gyerekek új otthonát. Sokszor az éjfél is az íróasztala mellett találja. Máskor már pihenőre tér. amikor csengetnek, sürgősen szükség van a gyógyszerre. Ha az orvos nincs otthon, az elsősegélynyújtás is az ő gondja. Mozgalmas, tartalmas a cere- di gyógyszertáros élete. — Ügy gondolom, akkor értelmes csak - az élet. ha hasznosan. szépen éljük — mondja még búcsúzóul. — En nem panaszkod hatom,. Otthont találtam itt. ide köt a munkám, idő kötnek az emberek. S ha cinkor valamit segíteni tudok a k.ö*séonek. az az én legnagyobb örömöm. — szénrii — Az igazság falusi r t 1 védelmezői Kií/tpl egy es2tende3«> hogy a községekig is i ijgj, szabálysértési bizottságok alakultak. Községi tanácsüléseken választották meg tagjaikat. A testület bizalmat szavazott nekik és felhatalmazta a bizottságot: a legjobb belátása szerint „ítélkezzen” azok felett, akik megsértik a fennálló rendelkezéseket, vétenek az együttélés szabályai ellen, kihágásokat követnek el, megkárosítják a társadalmi tulajdont. Újszerű volt ez a megbízatás, hiszen megelőzőleg a szabálysértők felett a járási tanácsok illetékes szabálysértési előadói mondtak ítéletet. A község dolgozóinak legföljebb any- nyi beleszólásuk volt a dolgokba, hogy a tanács hivatalos helyiségében helyet biztosítottak a tárgyalás lefolytatására, vagy segítettek a szabálysértőt előkeríteni. A szabálysértési bizottságok megválasztása után éppen ezért zökkenőkkel indult a munka. Az egyik községben előfordult, hogy a tsz vezető! feljelentést tettek határdézsmálók ellen, de a szabálysértési bizottságot annyira sem méltatták. hogy a tárgyaláson megjelenjenek. Ettől függetlenül a szabálysértési bizottságok tekintélye megnőtt. A bizottság tagjai elismert közéleti emberek, akiktől a közvélemény az igazságnak megfelelően, a bűnösök felelősségrevonását várja. Az egyik községi tanács vezetői határozottan állítják: a szabálysértési bizottság tevékenysége óta jelentősen csökkentek-a visszaélések, a vétségek. A törvények szigorú érvényesítése mellett rendkívül nagy erkölcsi erővel hat. a szabálysértőkre, hogy falubeli emberek előtt kell számot adniuk elkövetett kihágásaikról. Előfordult olyan eset, hogy a visszaeső „bűnöző” félvállról vette a tanács idézését. Akkor döbbent meg, amikor a hivatalos helyiségbe lépve több ismert ember előtt találta magát. Azok között felfedezte közvetlen szomszédját, aki számon kérte, hogy miért vétkezett. A felelősség alól nem tudott ^cibújni, hiszen a bizottság tagjai gyerekkoruktól ismerték, tudták róla, nincs arra rászorulva, hogy a közös gazdaság tulajdonát képező burgonyából akár csak egy kilót Is elvigyen. Ott a szemébe mondták: azért vitted el, mert kapzsi vagy, csak magadra gondolsz és nem tartod tiszteleten » törvényeket! A nyílt beszéd, az igazsa* meztelen feltárása, megdöbbentette a szabálysértőt. Attól való félelme, hogy cselekedeté az egész ■faluban kitudódik, őszinte megbánásra késztette. Előfordult, hogy a szabálysértő beismerte bűnösségét, alávetette magát a büntetésnek, csak azt kérte, hogv maradjon belső ügy a cselekedete. Ilyen : körülmények után érthető a községi tanácsok szinte egyöntetű véleménye, hog1 á szabálysértési bizottságok megalakulása ó:a a községekben jelentősen csökkentek a Szabálysértések. A bizottságok megválasztásuk óta lelkiismeretesen végzik munkájukat. A kitűzött időben felelősségük tudatában összeülnek tárgyalásra és ítélkeznek. Még nem találkoztunk azzal, hogy ezek az ítéletek részrehajlók lettek volna, és igazságtalansággal vádolták volna a bizottság tagjait. Bebizonyosodott a szabálysértési bizottságok megválasztásával az is, hogy a községekben a közügyek intézésére alkalmasak a helyi emberek. Megbízatásuk ellátásához ren- delkeznek megfelelő képességgel, rendelkeznek, nem is szólva a nélkülözhetetlen helyi ismereteikről. A szabálysértési bizottságok előtt értelmetlen a tagadás. Ott élnek a faluban, mindenkit ismernek, tisztában vannak az események részleteivel. Ma már szinte mindennapos, hogy a falu becsületes, rendet kívánó emberei maguk hívják fel a szabálysértési bizottságok tagjainak figyelmét, ha valaki megszegi a törvényeket, mulasztásokat követ el. A szabálysértési bizottságok iránt megnyilvánuló bizalom, a legékesebb bizonyítéka annak, hogy a bizottságok tagjai a többség megelégedésére végzik munkájukat. filiumprP«: Wr ezeknek az embereknek. li 9UICI cs Feladatukat társadalmi megbízatásként látják el, sok esetben népszerűnek sem mondható munkájukért, nem nyújtják kezüket fizetésért. Amit tesznek, meggyőződésből teszik, arra törekszenek, hogy egyre fogyjon a kicsapongók, a törvényszegők száma. \ További jó munkát kívánunk, ma még nélkülözhetetlen tevékenységükhöz! Bobál Gyula Útépítés az erdőn A Cserháti Erdőgazdaság eddigi legnagyobb erdőfeltárását végzik a salgótarjáni erdészetben. A Vecseklő környéki félévszázados bükkösök kitermelését rövidesen megkezdik, s ehhez előbb utat kell építeni. A két részletben — idén és jövőre — épülő út hossza eléri a hat kilométert. A 7—9 méter koronaszélességű utat portalanítják, illetve egy szakaszát salakkal borítják. A munkálatokat nemrégiben kezdték meg, s már több. száz méter hosszúságban kialakították az útpásztát és a részüket. A erdészet táját gépeivel , végzi el ezt a nagy munkát. Kuruczki János száz ló erejével mozgatja a nagy földtömegeket Tomka György kerületvezető erdész irányításával szállítják a rakodóra az út helyéről ki- „ termelt faanyagot
