Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)

1969-07-26 / 171. szám

Gazdasági és politikai vezetés az új mechanizmusban a Nógrádi Szénbányáknál

Az új gazdasági mechanizmus szorosan összefügg pártunk gazdaságpolitikájával. Feladata, hogy felszámolja mindazt, ami idejét múlta, elavult.

Az alapvető meghatározásokat, célokat a Nógrádi Szénbányáknál is igyekeztünk állandóan figyelembe venni, hiszen enélkül az új gazdasági mechanizmus politikai és gazdasági sikerét a saját területünkön nem biztosíthatnánk.

Az új gazdasági mechanizmus a Nógrádi Szénbányáknál is ma már politikai és gazdasági sikerként könyvelhető el. A reform szükségességét, célját, úgy véljük, sikerült dolgozóinkkal megértetni, egyre inkább az a feladatunk, hogy a reform részkérdéseit ismertessük, magyarázzuk.

\

Az elmúlt évben és a legutóbbi félévben gazdasági téren a meglevő gondjaink ellenére igen komoly eredményeket értünk el. Legfontosabb gazdasági mutatóink a költségszint például 8 százalékkal javult és az idén további lényeges csökkenése várható. A termelékenység, a teljesítmények mind a tervezetthez. mind a korábbi időszakhoz viszonyítva növekedtek.

Az újra való átállás, ahogy más területeken, úgy nálunk is elég sok problémát jelentett. Elsősorban a piac területen, nem kevésbé a pénz-, hitel- és állóeszköz-gazdálkodásban, az anyagi érdekeltségben, tervezésben, a beruházásoknál és a módosult jogkörök, hatáskörök gyakorlásában. Sok gondot, problémát okozott vállalatunkon belül á különböző melléktevékenységek kialakítása és fejlesztése is, mivel ez szinte egyidőben történt az új gazdasági mechanizmus bevezetésével. Ezeken kívül a bányászat tervszerű; visszafejlesztéséből adódó problémákkal is foglalkoznunk kellett.

Igazodunk a vevők igényeihez

A termelésben újat jelent számunkra, hogy mindenekelőtt a piac igénye a meghatározó. Termelésünk csak akkor realizálódik, ha szenünk piacra talál, nem úgy mint korábban, amikor számunkra mindegy volt, hogy a fogyasztók igényelték-e a szenünket, avagy készletre került. Ebben az időszakban árbevételünk is biztosított volt a központi keretből.

Komoly gondot jelent a szénbányászatban, hogy a vevők időszakonként más és más igényekkel lépnek fel. Télen köztudott a nagyobb igény. Ennek biztosítására valósítottuk meg a szezonális munkaidő-csökkentést,

mely szerint a nyári időszakban 5 munkanapon, télen 6 napos munkaszervezéssel termelünk. Változtatás történt a művelési módokban is. Nyári időszakban a kisebb teljesítményt adó előkészítéssel, feltárással, elova- j ásókkal nagyobb aranyban foglalkozunk, télén, a nagyobb teljesítmenyu munkahelyekem fokozzuk a termelést. Az igények kielégítését szolgálja az is, hogy a nagybátonyi osztályzon a rekonstrukciót hajtunk végre hogy a kért minőseget, illetve a szemnagyságot biztosítani tudjuk. A mór meglett intézkedések hatasara éves termelésünk 55 százalékát pedig a nyári időszakban termeljük.

Őszinte légkörben

A korábbi pénz-, hitel-, állóeszköz-nyilvántartásokon

túl igen lényeges kérdés az

ezekkel való gazdálkodás. Mindenekelőtt« a pénz megfelelő forgási sebességének a biztosítása, állóeszközeink hatékony kihasználása, az optimális készletgazdálkodás a cél. Tartalmában és módszereiben is új módon kell kezelnünk az anyagi érdekeltséget, a beruházási alapokat. Ahhoz, hogy a már említett területeken megfelelő eredményeket érjünk el, feltétlenül szükséges, hogy a vállalaton belül kialakítsuk a teljes őszinteség légkörét. Fontos ez a különböző szervek párt-. .szakszervezet. KISZ és gazdasági vezetés között, de fontos általában a vezetés és a dolgozók, mindenekelőtt a párttagok között.

Az elmúlt időszakban ezen a területen lényeges javulás tapasztalható. A pártvezetőség részéről úgy értékeljük, hogy javult a tájékoztatás és arra akár jelentések, akár egyéni elbeszélgetések során került sor, őszinte volt, valamennyi szerv részéről, néhány kisebb kérdéstől eltekintve. Sokat javult a dolgozók tájékoztatása is, hiszen nemcsak pártnapokon, taggyűléseken, termelési tanácskozásokon, hanem egyéb más gyűléseken, sőt röpgyűlése- ken is adtunk tájékoztatást az új gazdasági mechanizmusról és annak vállalatunkra gyakorolt hatásáról.

A nagyobb önállóság azt követeli, hogy a lényeges kérdéseket közösen tárgyaljuk meg és közös állásfoglalás szülessen. Ez többségében eddig sikerült. Viszont azt is látjuk, hogy tervszerűbbé kell tenni a munkánkat. Szükséges a rendszeres tanácskozás, hiszen az eddig eltelt időszak is bizonyította, hogy a nagyobb horderejű

kérdések csak közös összefogással, egymást segítve oldhatók meg.

Fontosnak tartjuk, hogy az eltelt időszakot valamennyi szerv minden szinten értékelje és vonja le a megfelelő kövekeztetéseket. Alkalmazzuk még hatékonyabban a jobb módszereket, viszont az elavultakat hagyjuk el. Igen fontos az is, hogy minden kérdést kétoldalról, egyrészt emberi, másrészt gazdasági oldalról vizsgáljuk. Nagyon fontos kérdés az is, hogy egy-egy intézkedés hosszú távon a dolgozókra milyen hatással van? Éppen ezért e kérdéseknél úgy véljük, hogy a gazdasági vezetők egy részének az emberi oldal vizsgálatát, míg a mozgalmi vezetés egy részénél a gazdasági oldal vizsgálatát kel! elsősorban jobban erősíteni.

Rajtunk múlik

A bányászat tervszerű visszafejlődésének a megoldása igen nagy feladatot jelent. Egyrészt az a teendőnk, hogy időről-időre jövedelmezőbben tevékenykedjünk,

másrészt a visszafjlesztésnél dolgozóink problémáit a lehető leghumánosabban, legemberségesebben oldjuk meg. Mindkettőre megvannak a lehetőségeink. A meglevő tartalékokat kell feltárnunk és az eszközeinkkel hatékonyabban gazdálkodnunk,

másrészt igen fontos, hogy pártunk és kormányunk segítségét a kialakult helyzetnek megfelelően, célszerűen alkalmazzuk. Ezért is fontos, hogy az új gazdasági mechanizmusból és a bányászat visszafejlesztéséből adódó feladatokat mindannyian azonos módon értelmezzük és törekedjünk azok végrehajtására.

Kispál József

a Nógrádi Szénbányák wfo titkára

Lett Szovjet Szocialista Közlá rsaság. A Daugavpilszki szint etikus fonalat és szövetet előállító gyár szövőüzeme

Minőséglánc

Elő szálak

A Zománeiparí Művek Salgótarjáni Gyáregységének if- júkommunistái és a gyár minőségellenőrzéssel foglalkozó szakemberei továbbra is példát mutatnak, élenjárnak annak az új típusú, szocialista termelési kapcsolatnak építésében és fejlesztésében, apályét minőségláncként szoktunk emlegetni. A salgótarjáni gyár — mint arról folyamatosan beszámoltunk — a jobb minőségű félkész- és késztermékek előállítása érdekében minőségláncot épített ki többek között a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kiszeseivel és több országos vállalattal (például a Magnezit-ipari Művek). A minőség javítását

Az egészséges állatállományért

A jó minőségű szarvasmarha-állomány kialakításának egyik feltétele, hogy az állatok mindenféle betegségtől mentesek legyenek. Nálunk a szarvasmarha igen veszedelmes ellensége a gumókor. Az állattenyésztők és állategészségügyi dolgozók számára egyaránt legfontosabb tennivaló az állatokat megoltalmazni a betegségtől és meggyógyítani. Viszonylag nemrégen, 1963-ban kezdődött meg ez a munka, amelyhez eddig 11 millió forint állami támogatást használtak fel. Az eredmény: a múlt év végéig a megyében 30 tsz állománya mentes a tbc-től. Az állami gazdaságokban több mint félezer tehén ma már negatív. Nógrád ezzel az eredménnyel országos viszonylatban az első 10 megye között szerepel.

A tervek szerint 1970-ig a megyében a mezőgazdasági nagyüzemek tehénállományát mentesítik a betegségtől.

Nagy jelentősége van ennek. A gümőkor elterjedése a szarvasmarhák közt súlyos, a tsz- eket, a népgazdaságot egyaránt érintő károkat okoz. A közegészségügy számára is veszélyt jelent. Napjainkban, amikor a szarvasmarha-tenyésztés minőségi emeléséért egyre nagyobb anyagi áldozatokat hoznak, nem jüt- hatünk előre anélkül, hogy elsősorban ne rendelkezzünk betegségtől teljesen mentes, egészséges állománnyal.

Erről viszont csak akkor beszélhetünk, ha a beteg állatokat eltávolítjuk az egészséges állatok közül. Nem szükséges a beteg állatokat mindenképpen megsemmisíteni. A klini- kailag egészséges, gazdaságilag hasznosítható, értékes állatok elkülönített telepeken tovább is tarthatók. Sőt, tőlük egészséges utódokat is nyerhetnek.

Miután a megyében országos viszonylatban is elismerésre méltó eredményeket értünk e) a szarvasmarha-gümökor elleni küzdelemben, mindennél fontosabb az egészséges állatokai megóvni az újabb fertőzéstől. Ez igen nehéz és sokirányú tevékenységet követelő feladat Ugyanis a mentesített gazdaságok állománya mellett a háztáji gazdaságokban még fertőzött marhák is vannak. Állategészségügyi szerveink azért is törekednek arra, hogy betegségtől mentes körzeteket alakítsanak ki, amikor is nem csupán a nagyüzemek állományát, hanem a háztáji teheneket is kötelező gümőkor- mentesiterH.

A szarvasmarha érzékeny állat. Fertőződhet, ha olyan legelőre kerül, amelyen előzőleg gü- mőkóros állatok tartózkodtak. Fertőzési forrás lehet a beteg állatoknak közös utakon történő terelése és a közös vályúból itatása. Előfordult már is, hogy a legelőt, amelyről két nappal előbb vitték el a nyílt tüdő és méh- gümőkóros marhákat, tizenhét órán keresztül sütötte a nap, s a legelő mégis közvetítette a fertőzést. Az elmélet szerint, ha a napsugár a legelőt 17 óránál hosszabb ideig éri, már nem jöhet létre fertőzés. Az viszont gyakorlati tapasztalat, hogy a legelőn maradt trágya még 45 nappal a beteg állaitok eltávolítása után is tartalmazott élő gümőkor-baktériumokat.

Űjrafertőzést idézhetnek elő a háziállatok közül a kecske, a sertés, a kutya és a macska is. Például egy hatéves kandúrt figyeltek meg. A szarvasmarha-istállóban tartózkodott legtöbbet. A gondozók szerették és megtűrték. A mentesítés előtt a macskát egy tőgygümőkóros tehén tejével etették, mondván, sok patkányt fogyaszt, kell neki a tej. Az állat a mentesítés után is az istállóban tartózkodott. Arra figyeltek fel, hogy a mentesített állatok között szaporodnak a megbetegedések. A macska terjesztette.

De az erdők melletti legelőn gümőkórmen- tes szarvasmarha-állományban is újból felfedeztek pozitív reakciót. A húsvizsgálati lelet is kétségtelen gümőkorra utalt. Feltételezték — és helyesen —, hogy régebben a gümőkóros szarvasmarhák által fertőzött legelőn a vad állomány is megfertőződött & terjesztette a betegséget. A feltevést megerősítette, hogy ezen a vidéken elejtett szarvasborjúkban kiterjedt giknőkórt találtak. Előfordult már olyan eset is, hogy a házigalamb volt a be tegség terjesztője.

Mindezt azért mondtuk el, hogy nem elég csupán az állatorvosok megfeszített munkája Szükség van a betegség megelőzésében az állatgondozók gondos körültekintésére is. Mint említettük, csak a betegségmentes szarvasmarha-állománnyal tudjuk azokat a célkitűzéseket elérni, amelyeket a minőség megjavítása megkövetel. Nagy anyagi áldozatokat kíván ez a munka. Az állam is, a gazdaságok is jelentős összegeket fordítanak rá. Ezeknek a kemény munkával és jelentős anyagi áldozatokkal elért eredményeknek a megőrzése kötelességünk.

Bobál Gyula

szolgáló kapcsolatok többségét kétoldalú szocialista szerződés formájában rögzítették, így történt ez a fent említett két vállalattal kiépített minőséglánc esetében is.

— Minden reményünk megvan arra, hogy rövidesen (talán már két hét múlva) újabb szerződést kössünk — mondta Farkas József, a Tűzhelygyár KISZ-bizottságának titkára, amikor az Országos Csavaripari Vállalatnál tett látogatásuk eredményeiről érdeklődtünk. A nemrégiben lezajlott budapesti találkozáson részt vett Plachy György, a Tűzhelygyár KISZ végrehajtó bizottságának termelési felelőse is. Az ott szerzett tapasztalatokról és a várható eredményekről ők ketten számoltak be.

— Ez már. a második ilyen jellegű: a minőséglánc kialakítását szolgáló találkozásunk volt a csavargy áriakkal. A budapesti üzem szállítja» vállalatunknak azokat a csavarokat és csavaranyákat, amelyeket a hagyományos és gáztűzhelyek összeszereléséhez használunk fel. Itt érdemes hangsúlyozni, hogy ezúttal sem elsősorban minőségi reklamációról van szó, hanem kérésről és kölcsönös segíségről a félkész- termékek minőségének javítása és állandósítása érdekében.

— Milyen problémákat okoznak a csavargyáriaktól kapott csavarok és csavaranyák?

— A vállalat ezzel kapcsolatos észrevételeit már az első év elején lezajlott tanácskozáson is pontokba szedte: a süllyesztett fejű csavarok szélei nincsenek megfelelően „megtisztítva” az éles sorjától. Felhasználásnál a sorja nagymértékben rongálja a _ tűzhelyek lemezeinek zománcrétegét, ezért gyakran kell se- lejtbe hajítani a három- négyszáz forint értékű lemezeket. A nagymértékű gazdasági károsodást ilyen esetekben a filléres félkésztermék — az éles szélű süllyesztett csavar okozza. Érmek megszüntetése — egyik szeme a minőségláncnak. Gyakori hiba, bár itt inkább a nagy mennyiségen belül „kiugró” megengedett selejtszázalék az __ igazi probléma, hogy a félgömbfejű és lemezfejű csavaroknál hiányzik a hornyolás. Magyarán: nincs helye a csavarbú- zónak, vagyis ezeket a darabokat nem tudjuk felhasználni.

— Milyen mértékű a megengedett hibaszázalék?

— Három százalékban állapították meg a tűrést, de ez a háromszázalék nagy mennyiség melett több tízezer darabot jelent. A mi kérésünk az volt ezzel kapcsolatban, hogy

a lehetőség szerint ezt a viszonylag kis százalékot is lejjebb szorítsák a csavargyáriak. További észrevételeink: a hatlapfejű csavaranyák öt— tíz százalékán egyáltalán nincs menet, ez jóval magasabb (három százalék) a megengedettnél. A csavargyáriak elmondták, hogy a magas selejtszázalék megszüntetése ér. dekében és a mi észrevételeinket is figyelembe véve átprofilírozzák az ongai telefü- ket. (Ongán működik a Budapesti Csavargyár leányvállalata. Az ongai telep technikai felszereltségét maguk a csavargyáriak sem tartják kielégítőnek. Ezért tervezik azt, hogy a budapesti üzem átveszi ongai telepétől az említett csavaranyák gyártását).

— A két tárgyalás után milyen kilátások vannak a nagy gazdasági kárt okozó sorjás csavarok gyártásának megszüntetésére?

— Nagyon érdekes és kivihetőnek Látszó javaslattal éltek a csavargyáriak. A sorja- mentes gyártást a jelenlegi technológia mellett nem tudják megszüntetni. Viszont az úgynevezett kereszthornyos csavar felhasználásával nálunk megszűnne az ezzel kapcsolatos minőségi gond. Igaz, hogy a kereszthornyos csavarok alkalmazása — az előzetes kalkulációk szerint — öt százalékkal növelné az alkatrészekkel kapcsolatos önköltségeinket. Ennek ellenére érdemesnek tartja vállalatunk a kereszthornyos csavarok fel- használását, hiszen ezek száz százalékos „biztonságot” jelentenek. A mintadarabokat elhoztuk, a kalkuláció most folyik.

Plachy György és Farkas József elmondta azt is, hogy a körülbelül két hét múlva sorra kerülő szocialista szerződéskötést meglőzően a csavargyári kiszesek vállalták: a szokásos válogatáson túl minden tételt újra átválogatnak, hogy megszűnjenek a Tűzhelygyár horony nélküli csavarokkal kapcsolatos problémái. Érdekes és Tarjánban a Salgótarjáni Kohászati Üzemekhez illetve Özdra visszavezető szál: a csavarokhoz ék csavaranyákhoz felhasznált gömbvasak változó és gyakran nem megfelelő minősége rengeteg gondot okoz a gyártással foglalkozó csavargyári- aknak. A változó minőség sok termelési kiesést és selejtet okoz, ezért a csavargyári kiszesek arra kérték a tűzhely- gyáriakat, hogy a legközelebbi. Salgótarjánban zajló minőséglánccal összefüggő tárgyalásra hívják meg a Salgótarjáni Kohászati Üzemek ifjúkommunistáit is.

Pataki László

NÖGRAD m 1969. július 26„ szombat