Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)
1969-07-25 / 170. szám
Faluról fainra Jövő a falon örhalom község jövője, amely egy kicsit a szomszédos Hugyagé és Csitáré is, egyelőre gondosan szerkesztett térkép formájában lóg a falon. A községi tanácson bárki megnézheti, akit érdekel, tíz, tizenöt, húsz év múlva mennyivel szebb lesz a mostaninál a falu arculata. Pedig Őrhalom fcgészen rangos szomszédja Balassagyarmatnak most is. A szorgalmas, módos gazdaemberek nem is házakat, valóságos kis villákat építenek a műút mentén. Az elmúlt öt óv alatt is csináltattak legalább harminc lakást. Az utcák tiszták, rendezettek, s mindenütt sok a virág. Húsz év múlva A község rendezési tervét 130 ezer forintért készítetted a Városépítési Tudományos Tervező Intézet. Gondosan, az adottságokat, a lehetőségeket mérlegelve készítették el a tervezetet, milyen is lesz húsz év múlva őrhalom. A Deák Ferenc és az Aradi utcában egészséges, szép házak egész sora épül. Itt 36, az Aradi utcában 37 házhelyet alakított ki a tanács, ne legyen gondjuk azoknak, akik a faluban szeretnének megtelepedni. A városias jellegű faluközponthoz méltóak lesznek a középületek is, amelyek bizony most még egészen szerénynek tűnnek a lakóházak mellett. Űj művelődési otthont, vendéglőt, óvodát, bölcsődét építenek. Különösen az óvoda építését sürgetik az asszonyok, akikről köztudott a faluban, hogy „ők hordják a kalapot”, ők döntenek minden lényeges kérdésben. Egész napjukat a szövetkezetben töltik, s hogy nyugodtan dolgozhassanak, szeretnék biztos helyen tudni az apróságokat. A mostani óvodában nem tudnak felvenni 30—35 gyereknél többet. S így a jelentkezők közül sokan várakoznak felvételre kívül a kapun. A jelen gondja Nemcsak az óvoda az, ahol a jövő és a jelen szorosan kapcsolódik. Az orvosi rendelőt a községi tanács szomszédságában, már a fejlesztési tervnek megfelelően építik. Ifjú Nagy István kőművesmester és „emberei” csaknem készre csinálták már az épületet. Mert a rendelőt és az orvosi lakást őrihalimi kőművesek építik, s így meglesz 550—600 ezer forintból. Az országos hírű, módos termelőszövetkezet sokat segített abban, hogy a falu orvosa valóban a hírükhöz méltó körülmények közé költözzék. Az építkezéshez szükséges anyagot a szövetkezet gépei szállították rendeltetési helyére. A villany- és vízvezeték-szerelést ugyancsak a közös gazdaság szakemberei végzik. Ha az anyaghiány — most ugyanis építőanyagért megy nap-nap után a tanácstitkár —, nem „rendel el” hosszabb kényszerpihenőt, akkor az orvos még augusztus 20-a előtt elfoglalhatja körét, beköltözhet lakásába. Ha befejeződik az építkezés, azután is lesz tenniök a községbelieknek. Kevés, nem több egy kilométernél a gyalogjáró. Nagyobb munkálatokra — legalább hat utcában épitenek járdát 400 ezer forintért —, jövőre kerül sor. Egyetlen utcában azonban még az idén sikerül gyalogjárót építeni. Igen ám, de melyik legyen a kiválasztott a sok közül? Kihirdették a faluban, az az utca kap gyalogjárót, amelyiknek lakói vállalják, maguk is hozzájárulnak a munkához. Az Ady utcának Hegedűs János elnök a „képviselője” a tanácsban. Sorra járta hát választóit, mi legyen a járdával? a—1—..... 1 A félév mérlege Erre az évre 8,2 millió négyzetméter síküveg gyártását vette tervbe az ÜM Salgótarjáni Síküveg, gyára. Az első félév mérlege azt mutatja, hogy június 30-ig 5 millió négyzetmétert meghaladó mennyiségű síküveget állítottak elő. Ugyanez alatt az idő alatt a gyár 133 millió termelési értékből hozzávetőlegesen 35 millió nyereséget képzett, míg az egész évre tervezett nyereség 46 millió forint. Az első félévben létrehozott nyereségtöbblet jórészt a csökkenő se- lejtveszteségnek, az egyre inkább minőségi irányban eltolódó termék- összetételnek tudható be, s arra szolgál majd, hogy belőle a síküveggyári gázprogram első ütemét, a Zagyva I. kemence átalakítását megvalósítsák, másrészt a kemence leállításából következő termeléskiesést pótolják. — Mennyivel kellene hozzájárulni? — tértek az asszonyok azonnal a dolog lényegére. — Hát. .. legalább 500 forinttal családonként — számolt a tanácselnök. — Az sok — határoztak az asszonyok. — Akkor „elviszik” a járdát mások. — Azt már nem — csattantak fel az elnök választói. — Megadjuk az 500 forintot mi is... így épül meg még az idén a gyalogjáró az Ady utcában a község, a falusi közösség segítségével, amely megfoghatatlan iramban alakítja a falu jövőjét is. A múlt emlékezete Egyébként Örhalom jövőjéről sokkal több szó esik mostanában, mint a múltjáról. Azt mondják, nincs a régi dolgokban semmi olyan, amelynek emlékezetét szívesen idézgetné az ember. Majláth gróf, Forgách gróf hajdani cselédei jobban érzik magukat a burgonyájáról, a tenyészállatairól országos hírű Hazafias Népfront Termelőszövetkezetben. Itt is sokat dolgoznak, de szívesen teszik. Keresnek szépen a közösben, amelyet kezdettől fogva messzire elkerülnek a gondok. így aztán a jelen, a jövő is sokkal érdekesebb, izgalmasabb beszédtéma a faluban a múltnál. Most meg különösen az, hiszen házasság van készülőben a szomszédos Hu- gyaggal. A két község tanácsának vezetői régóta beszélik már az egyesülés gondolatát. Nem idegenkednek ettől a két falu lakói sem. Lassan megtartják a falugyűléseket is, ahol kimondják, hogy Örhalom és Hugyag ezentúl egyetlen községnek számít. Az észszerűség követeli ezt így. Két kisebb község összefogása, erejének összevetése csak gyorsabb haladást hozhat minden tekintetben az őrhalmi és a hugyagi embereknek is. Nem mindennapi dolgok azok, amelyek most izgalomba hozzák, lázban tartják a vezetőket, a lakosságot Örha- lomban, a leendő faluközpontban. Nem csoda, ha ezek mellett egészen elhomályosul a múlt, amely egy gőzmalomnál, meg egy fogyasztói szövetkezetnél nem igen adott többet az itt élő nagyon szorgalmas, nagyon tevékeny embereknek. Vincze Istvánné A könyv útja Nagybátonyban A KÖNYVTÁR nem egyszerűen könyvek gyűjteménye, hanem élő, növekvő intézmény. Hasznos és okos dolog, ha könyvtár és művelődési otthon együtt, egy épületben található. Nagyszerű lehetőség a népművelési munkához. De élünk-e a lehetőséggel? Erre a kérdésre kerestük a választ Nagybátony-Bá- nyavárosban is, a művelődési otthonban. A környezet kellemes, a gyermekkönyvtár helyiségében vagyunk, Farkas Gyuláné tájékoztatása szerint ötezer kötet könyv társaságában. 1965. janúár 1- én került a gyermekkönyvtár ide a bányász művelődési ház kezdeményezésére. Mi ennek a jelentősége? — Kétirányú — hangzik a válasz. — Először az a tény, hogy a könyvtár a művelődési ház munkájának szerves része, s bizonyos értelemben alapja is. A könyvtár jelenléte bázist jelent a több irányú tevékenységhez. Például a művészeti munkához, a szakkörökhöz és így tovább. A folyamatos népművelési tevékenység során az otthon és a könyvtár, helyes szervezéssel egymást kölcsönösen támogatja. Érvényes ez a gyermekkönyvtárra is. A művelődési ház tervei szerint rendkívül ízlésesen berendezett könyvtár otthonává vált a kis olvasóknak, akik szívesen jönnek ide. — Most ötszáz olvasónk van — mondja a könyvtáros, — akik nagy része a kölcsönzési időn kívül is mindennapi vendégünk. Nagyon népszerűek például mesedél- előttjeink és délutánjaink, a „lemezkönyvtár” meselemezeinek meghallgatása, a diavetítések, a bábozás. a különböző vetélkedők és vetélkedősorozatok, s a többi rendezvényünk is. Az 1919- es szavalóversenyünknek kilencven résztvevője volt. A nyári programunk is, reméljük, változatos lesz. Minden kedden tartunk foglalkozásokat, üzemeket látogatunk meg a gyerekekkel, átismételjük az iskolai anyagot, természetesen játékszerűen, beszélgetünk a pályaválasztásról, bábozunk. VÁRKON YI Istvánné vezetőkönyvtárossal nem sikerült találkoznunk. A felnőttkönyvtár munkájáról Kicsiny Miklós igazgató tájékoztat. A kölcsönzés szabadpolcos rendszerű, tízezer kötet áll az olvasók rendelkezésére. haitszáz beiratkozott olvasójuk van. Három letéti könyvtárral is rendelkeznek. Kányáson, S'zorospatákon és Nagybátonyban, a városgazdálkodási vállalatnál. A könyvtár tervei, törekvései figyelemreméltóak. Egyrészt fokozni kívánják a tartalmi munka színvonalát a területen, másrészt aktivizálni szeretnék a szocialista brigádok tagjait, s természetesen, továbbra is segítik az épületen belül folyó oktatási formákat. Különösen izgalmasak a szocialista brigádok kulturális vállalásaival összefüggő elképzelések. Beiratkozott olvasóik közül csupán 43 a szocialista brigádtag. Ez annál inkább elgondolkodtató, mert hiszen a 97 községben, amely az otthon, illetve a könyvtár vonzásköréhez tartozik mintegy 800 szocialista brigádtag él. Első lépésként mindenekelőtt a brigádtagok igényeit szeretnék koncentrálni. Tavaly például ajánló jegyzéket juttattak el hozzájuk, amely a szűkebb értelemben vett könyvajánláson kívül a könyvtár, illetve a művelődési otthon egyéb rendezvényeire is igyekezett felhívni a figyelmet. Idén a szocialista brigádok vezetőivel személyesen is tall j oktatási évre készülnek A Nógrádi Szénbányák Szakszervezeti Bizottsága legutóbbi ülésén értékelte az elmúlt oktatási év tapasztalata it és tárgyalt az új feladatokról. Az elmúlt évben 57 szak • szervezeti tanfolyamon, aho. társadalmunk időszerű kérdéséit tárgyalták. több mim másfél ezer hallgató vett részt. A szervezést igen helyesen olyan dolgozók körében végezték, akik párt-, illetve egyéb állami oktatásban nem vettek részt. Ennek köszönhető, hogy egyes tanfolyamokon — például a nyugdíjas alapszervezeteknél lemorzsolódás nem volt, inkább foglalkozásról foglalkozásra szaporodott a hallgatók száma. Igen kedvező tapasztalataik vannak a területi oktatásokban. Az elmúlt évben nőtt a területi oktatások száma, de jövőre ezt a módszert szélesebb körökben is szeretnék alkalmazni. Igen érdekes tapasztalatot- születtek Mizserfán is, ahol általában 40 százalékkal vettek többen részt a foglalkozásokon, mint amennyien eredetileg jelentkeztek. Jövőre is megszervezik .i bányász-akadémiákat. Még júliusban megkezdik a szervezést, s a szakszervezeti bizottság a gazdaságvezetéssel és a TIT-el közösen megkötik a szerződést a különböző előadásokra. A közvélemény-kutató ívek nyomán Mi könnyítené az asszonyok gondját? „írjon a NÖGRÄD a második műszak megkönnyi- téséről!” I Asszonyokkal beszélgettem a| Kőbányai Porcelángyár balassagyarmati telepén a második műszakról. Bármilyen oldalról közelítettük meg a témát, kimondatlanul is a női egyenjogúság sarkalatos, sokat futatott kérdéseinél lyukadtunk ki. Heves eszmecserék közepette sokszor hangzik el, hogy iaz asszonyok többé-kevésbé imár kivívták jogaikat. Míg az egyenjogúsággal politikai érettségre tettek szert, a háztartás, a második műszak gondja továbbra is egyenlőtlen súllyal nehezedik vállaikra. lálkoznak majd, megbeszélésre hívják össze őket. Egyébként az otthon, illetve a könyvtár munkatársai évente körülbelül 20—30 faluba jutnak el, ahol találkoznak a brigádtagokkal is. De készül, ugyancsak a szocialista brigádok tagjai számára a művelődési ház híradója, amely ismerteti a részletes programot, a rendezvényeket. Az otthon munkatársai egyébként augusztustól részt vesznek a brigádértekezleteken. E találkozásoktól szintén sokat várnak, hiszen itt a személyes kapcsolatok kialakításán és elmélyítésén túl, lehetőség nyílik a kulturális vállalások, a közös teendők megvitatására. Gondot fordítanák, természetesen, a szakmai jellegű (például műszaki stb.) könyvtárak tevékenységére, illetve a házon belül folyó oktatási formák segítésére. Ezt segítik a házon belül a helyi letétek, kézikönyvtárak. Így tehát számíthatnak a könyvekre a szakmai oktatásban, a tömegszervezetek szemináriumain, az esti egyetemen, a politikai tanfolyamokon résztvevők is. ÁLLANDÓSULÓ az olvasó-nevelői, a könyvtári munkát segítő tevékenységben a könyvtár és a művelődési ház közötti még szorosabb együttműködés megteremtése, amely úgy véljük, nemcsak Nagybátonyban jár sok haszonnal. Hogyan él ma egy munkásasszony? Felesleges lenne mindent elsorolni a hajnali felkeléstől — elkészíteni a reggelit, útbaigazítani a gyerekeket, rohanni a munkahelyre, délután bevásárlás, főzés, takarítás és mosás — a késő lefekvésig, hiszen az olvasók többségét ők teszik ki, ha egyáltalán van idejük olvasni. Nem lehet csodálni, hogy sokuk számára túlságosan fá- rasztóak a hétköznapok. Sokszor úgy vetődik fel a kérdés: dolgozni, vagy otthon maradni? Akik nemrégen talán még a nők foglalkoztatásának növeléséért harcoltak, ami nemcsak ónálló keresetet, hanem egyúttal a családfőtől, a férjtől való függés megszűnését jelentheti, önállóságot és valóságos egyenjogúságot, most nehéz perceikben visszakívánják a soha-nem-volt nyugalmat, ezt a beszűkült világot, amikor a férjre hárult az egész család eltartásának gondja. Az életvezetés, az életkörülmények megváltoztatásában a szolgáltatások fejlesztésében, kiszélesítésében sokkal kevesebb lehetőséget látnak asszonyaink a kibontakozásra, mint amennyit magában rejt, s ennek — el kell ismerni — nemcsak személyes, hanem társadalmi okai vannak. Szrenya József né végforrasztó, aki egyedülálló asszony és három gyermeke van, ezt így fogalmazta meg, amikor a szolgáltatásokról esett szó: — Nincsen nekünk pénzünk arra... Így aztán a beszélgetésünk, amelyben a két műhely vezetője és négy dolgozója — Bo- zány Jánosné feszültségmérő, Hegedűs Gáborné ezüstöző, Havaj Jánosné korongozó és Szrenya Józsefné végforrasztó — vettek részt, megrekedt a hétköznapi gondok szintjén. A legtöbb amit elérhetőnek tartanak, a nehézségek enyhítése, s a legkevesebb amit meg kell tenni: kéréseikre, javaslataikra oda kell figyelni. — Kellene egy vegyesbolt, jó lenne, ha a húsbolt egész nap nyitva tartana, egy zöldségest is nyithatnának itt a környéken, hogy az asszonyok munkaidő után bevásárolhassanak a közelben — vetette fel Bozány Jánosné. MÖGRÁD - 1969. iúli Kifogásolták az asszonyok a változó piaci és üzleti árakat. — Nincs időnk arra, hogy megkeressük, hol olcsóbb a zöldáru — mondta Havaj Jánosné, aki Barna Lászlóné művezető megjegyzéséhez, hogy a szabad szombat bevezetése sokat könnyített az asz- szonyok helyzetén, hozzáfűzte: — Amit eddig vasárnap csináltunk, most már legalább szombaton el tudjuk végezni. Abban mindannyian egyetértettek, hogy Balassagyarmatnak ezen a részén sok tennivaló van, ami a második rnűszak megkönnyítését közelről érinti. Hiányos a környék áruellátása, nincsen óvoda, kivétel nélkül minden a város központjában található meg, ami az asszonyok számára ügyes-bajos dolgaik intézése közben több fáradságot és rengeteg időveszteséget jelent. A férfiak is többet tehetnének, hogy a második műszak ne nehezedjen olyan elviselhetetlen súllyal az asszonyok vállára. Feltettem azt a kérdést is, hogy mikor voltak utoljára színházban, vagy moziban, mit olvastak mostanában? Kiderült, hogy mindez — éppen a második műszak miatt — csaknem elérhetetlen valamennyiük számára. — De ne legyen egyoldalúan sötét a kép: televízió mindegyik családban van, mint ahogyan a legfontosabb háztartási gépeket sem nélkülözik. Szép számmal vásárolnak könyveket is, amiket ugyan — s ezzel nem számol a statisztika — elolvasni nem mindig van idejük. Ügy gondolom, hogy a második műszak gondjaira nem az egyetlen lehetséges gyógyír a „vissza a fakanálhoz” jelszó, sokkal inkább az évszázadok alatt nemzedékről- nemzedékre öröklődő, beideg- ződött életstílus megváltoztatása, a szociális létesítmények, a szolgáltatások fejlesztése, az életkörülmények fokozatos átformálása. Hosszabb távon más járható út nincsen, mint ennek kereteit és feltételeit megteremteni. Nagyon találóan mondja Havaj Jánosné, hogy — eppen ennek érdekében — nemcsak a Holdon, de a Földön is alaposan körül kellene nézni. . K. S. 25., péntek T. E.
