Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)

1969-07-24 / 169. szám

Új műfaj születései a jégén NfiHÁNY esztendeje heves vita kerekedett a sajtóban és a televízióban Budapest nyá­ri szórakozásáról. Kiderült: a mind naaypbb idegenforgalmi látogatottsága főváros koránt­sem rendelkezik azokkal az adottságokkal, amelyeket a lá­togatok é? maguk a budapes­tiek is ibggai elvijhatnámk- A vita azonban végűd egész­ségtelen mederbe torkollott, mert a Szegedi Szabadtéri Já­tékok kédveltséggt és látoga­tottságát némely vitázók iri­gyelvén olyan választást kí­vánták: Szeged vagy Buda­pest■ Amivel szinte kereken azt mondták ki: szüntessük meg a szegedi programot, s helyébe Budapesten szervez­zünk nyári szórakozást. Szerencsére a szélsőséges álláspont a pilázók túlnyomó kányádénál nem talált rokon- szenvre, s egészségesebb meg­oldást igazolt az idő■ Kide­rült. hogy Szeged (és a többi nyári rendezvényt szervező város) miben sent háborítja Pesf terveit, — ha vannak ilyenek. éjem konkurrevcúa egyik a másiknak, békessége- sen megférnek egymás mel­leit, sót színesebbe, sokrétűb­bé teszik kültúréletünket. Az idei budapesti nyár im­már — a vita egészséges ered­ményeként — a legváltozato­sabb lehetőségeket kínálja-Be­népesültek a szabadtéri színpa­dok, s idei, talán legvonzóbb attrakciónak a Városligetben a Moszkvai Jégcirkusz kínálko­zik. immár több mint egy hó­napja játssza műsorát, de .az érdeklődés, a különleges mű­faj közönségvonzó hatása nem veszít vonzásából. Bátran mondhatom, külön­leges, áj műfaj születéséről Vdn SZÓ azzal, amit a szov­jet jégprodukcióban láthat a néző- Azt ötvözi egybe szinte a szenzáció fokán, amit a ha­gyományosan ismert cirkusz és a nálunk még fiatal, alig másfél évtizede megismert jégrevü lehetőségei kínálnak. Valljuk m.eg. maga a cir­kusz a maga klasszikus szer­kezetében, ismert számaival korunkban kissé megkopott már, — ha csak nem olyan értői gyakorolják, mint a szovjet —- és szerénytelenség nélkül, bátran — a magyar porondművészek, akik nem­zetközi szinten a legrangosab­bakat képviselik. Ez azonban nem jelenti, hogy a cirkusz, mint olyan, az .,általános me­zőnyben" mindinkább veszít varázsából, hatásából- A jég- revű a maga látványosságá­val, kecsességével, balettszerű hajlékonyságával megszületé­se Után jó néhány .énen át le­nyűgözte a közönséget, de fej­lődésének korlátéi alighanem halálát js jelentették volna. )ta most a szovjet művészek a icirkusz és revü adottságait nem házasítják. A jEGCfRKUSZ jelenleg valóban világattrakció, mert szinte mindazokat nyújtani képes, amiket a hagyományos ,icirkusz nyújt, de /nehézségi fo­kában, azt lószem mindenki áltaf érzékelhető módon jóval Összetettebb követelmények között, hiszen a közremmó- dók egyetlen par korcsolyán végzik feladatukat. Ezért ejt ámulatba a zsonglőrpár bo­szorkányos precizitása. a lég­hornászharmas lélegzetelállí tó akrobatikája, tökéletesre fejlesztett és esztétikumában is értékes •mutatványa. Ha­sonló produkcióknak a fű­részporos manezsériában is önfeledten tapsolunk, az azon­ban, amit a szovjet jégcir- kgsz nyújt, már szinte túl VáU a teljesilhetőképesség határa­im Hogy azonban az emberi teljesítőképesség korláttalan, annak a jégcirkusz a legszebb bizonysága. Megnőttek a jég­cirkusz „sikamlós” adottságai között a bohócok lehetőségei is. A porond nevettetői ki is használnak minden adottság­ból kínálkozó és ez a szó tel­jes értelmében sikamlós hu­mor egyetlen mozzanatban sem téveszt hatást■ Az állat- produkcióban jéghokizó medvékkel brillíroz a cirkusz, kelt harsogó derűt. Az idomí- tás remeklése ez. de minde­nekelőtt mégis a jég akroba­tái azok, akik ámulatba ej­tik a nézőt a műsorban. Hoz­zájuk mérhető produkcióval eddig nemigen találkoztunk, művelői nem csupán a cir­kusznak, de a jégnek is töké­letes mesterei, akik méltán számíthatnak új műfajukkal nemzetközi sikerre. A MOSZKVAI Jégcirkusz hatalmas arénában produkálja műsorát. Bem tudom, milyen technikai feltételek szükségei- tétnek a produkcióhoz, de ar­ra gondolok, a korábbi évek­től eltérően, az idén még egyetlen nyári együttest sem köszönthettünk Salgótarján­ban, — s ez a műsor bizonyá­ra nálunk is szives fogadtatás, ra lelne a budapesti sikerso­rozat után. (barn#.) j Idegenforgalom a IV, ötéves tervben Rexgalléros. hosszú ujju puló­ver, amelyet két színben: vi­lágos és sötétszürke, gyártott 9 Budapesti Kötő Hisz sal­gótarjáni export síkkötö részle­ge. A gyártott mennyiséget a Szovjetunióba exportálták Rabolt anyag 33 megtakarítás A Nógrádi Szénbányáknál az i,4án eddig a leállított, il­letve a vjsgzafejteszfeés atari álló bányákból és a régi moh- kahelyekről VJ80 garnitúra Tít-gynrűt nyertek vissza. Ezeket a korszerű biztosító etemeket újra hengerük, t utána, ahol szükséges beépí­tik. Jelentős megtakarítást je­lent a bányánál a visszaru- bott anyagok ÓJbőü hasznns: tása, A Tlf-gyürűgarnitw'nk ára példánk fia azt újonnan szerzik be, 1 'Mi forintba ke­rül. Ez a megtakarítás js hoz­zájárul az üzemelő bányáknál az önköltség csökkentéséhez, végeredményben a vállalat költségszintjének javításához. Márt a XV. ötéves tervre gondolnak a líógrád megyei Idegenforgalmi Hivatalban. A következő tervidőszakra szá­mos elgondolást formáltak. Többi között campinget lé­tesítenek Bánkon, s ezt az évek során 500 vendég befo­gadására teszik alkalmassá. Az I. osztályú camping nagy­ban hozzájárul majd ahhoz, hogy Bánkot idegenforgalmi centrummá fejlesszék. Terve­zik a hollókői idegenforgalmi központ további bővítését is, Marosvásárhelyen, a Kultúra Házában, amelyet a XIX. század legjobb mesteremberei építet­tek káprázatos fényűzéssel, megnéztem a népi együttes táncjátékának próbáját, Bras­sóban élvezettel hallgattam egy román énekes és énekesnő hangulatos dalait, a moziban megtekintettem egy román fil­met, amelyet nálunk a „Szűz jegyében'’ címmel forgalmaz­tak és amelynek cselekménye egy hatalmas népi játék kere­tében bonyolódott. Mindhárom élményemben található volt egy közös vonás a népi ha­gyományok ápolásán kívül is: az ábrándos eliágyulással ele­gyedő erő és nyersesség. Ezt a hegyipásztori őszinteséget, a rokonságot a természettel és az eltökélt keménységet a cselek­vésben fedeztem fel a mező- gazdasági üzemekben dolgozó szakemberek megnyilvánulá­saiban is. A hivatás végtelen szeretete és az egyszerű, Úgy­nevezett saUangmentes .cselek­vés­Tűzre vele! A nyers egyszerűség olykor olyan kikristályosodott ered­ményéket szül, mint a tömény tömörség az irodalomban, item elmélkednek/ nem tétováznak, a szimpla, de célravezető esz­közök hívei és ez roppant ta­nulságos. a Preimeri Állami Gazdaság példáol két nagy vi­déki város fcejellá'tásának biz­tosításáról is gondoskodik, en­nek megfelelően a szarvasmar- ha-áMomanyt jól tejelő dán vö­rös, yersej .és román tehenek­ből alakították ki- Ezernyolc­száz tehenet tartanak és üzen- n-gy literes az istállóáttag. A dun vöröseknél nem ritka az olyan tehén, amely évente öt­ezer liter tejet ad, 4,2 zsírszá­ttt elsősorban útépítési, vízte­lenítési munkák kerülnek sor­ra, s modern vendéglő létesí­tésével oldják meg a turisták étkeztetését. Szerepel a tervek között a közkedvelt nagymezői turista­szálló bővítése, s a szálló tu­ristákat vonzó, szép környé­kén előreláthatóan vízmeden­cét is építenek. Ugyancsak bővítik, fejlesztik a IV. öt­éves tervben a salgótarjáni campinget, amely már most is nagy forgalmat bonyolít le. Mit tudjon az „ezerkarú szervezet7 WW „ÖREG” IFIK találkozóján vettem részt a minap. Az egykori kiszesek, díszesek, madi- szesek kicsit elfogódottan ültek az asztal­nál, hallgatták a meleg szavakat, amelye­ket Sók éves, eredményes propagandamun­kájuk elismeréseként a KISZ megyei bizott­ságának titkára mondott nekik. A rövid Ün­nepi beszéd és a kitüntetések átvétele után néhányan maguk és társsuk nevében köszön­ték az .elismerést, azután nagyon hamar feloldódott az ünnepi hangulat és máris nya­kig ültünk a munkában. Helyhez és alkalomhoz illően arról folyta beszélgetés: milyen közös és eltérő jegyei vannak az egykori és mai ifjúsági munká­nak, mit kell tenni ma és mit kellett tenni régebben, azokban az emlékezetes és nehéz időkben, amelyek ma úgyszólván mindenki­nek hősiesnek tűnnek. Érdemes odafigyelni, mit mondanak a leg­idősebb ifjúkommunjsták: sokat változott az ifjúság politikai nevelésének módja, sok te­kintetben szükség is volt a változásra, a tíz vagy húsz évvel ezelőtti módszerek megújí­tására, a formálódó igényekhez megfelelően Igazodó munkára és így tovább. De mintha éppen ez az „igazodás” menne lassabban a kelleténél, annál, ahogy azt a felnőtt ifjúsá­gi szervezettől elvárhatná az ember. Rövj- debben szólva (külön is érdekes, hogy a legidősebb „jfi” mondta .ezt ki!) — öreges a KISZ munkája • ■ • — Nagyobb önállóságot „lent a végeken”, az alapszervezeteknél — .ezt mondták az if­júsági szövetség társadalmi munkásai- Mond­ja ezt mindenki, aki kap.es,olatban van a KISZ-szel, erről beszélnek a megyei szintű bi­zottsági értekezleten az ifjúsági vezetők. Gyakran és hangsúlyozottan kerül szóba az Utóbbi időben az alapszervezeti élet erősí­tése (önállóságának növelése lenne ez az erősítés), de mindezidáig általánosabb az alapszervezeti rendezvények fejűből, a já­rási bizottságoknál előírt módon történő szervezése és bonyolítása- Elsősorban ez gá­tolja az alapszervezeti munkaformák gyors .változását, a helyi és speciális igények ki­elégítését. Pedig talán semmivel sem köny- nyebb „fent” mindent előre megtervezni és számon kérni, mint az általános és minden korban érvényes elvek megismertetése mel­lett az alapszervezetek önállóságát növelni, erre az önállóságra az igényt felkelteni és sok, ösztönzésre alkalmas ötlettel életben tartani­Nem egészen Új megállapítás, de azért meg nagyon is igaz, hogy ugyanazon a he­lyen (községben, faluban) más ifjúság él most, mint egy vagy két esztendővel ez­előtt. Személy szerint talán ugyanaz. A szin­te évről évre változó (szakmai és kulturá­lis műveltségben korhoz, divathoz igazodó) falusi és városi ifjúság nem érzi — nem is érezheti — otthon magát az olyan KlSZ-szer- vazetfcen, ahol a programok többségét „kí­vülről” és „felülről” tukmálják a fiatalokra, A változás — relatíve persze — gyors, az ifjúság leglényegesebb ismérvei tekinteté­ben, ugyanakkor lassan Változnak, mestersé­gesen is tovább merevednek az ifjúság er­kölcsi és politikai nevelését nagyobb részt Romániai jegyzetek (6.) magára vállaló KISZ munkamódszerei. Ki­vételek. példaként felmutatható szervezetek és általában a fejlődést így vagy úgy bizo­nyító .eredmények persze léteznek de ezút­tal nem az eredmények felsorolása a cél. A gyorsan változó igényekhez ritmusban és változatosságban megfelelően .igazodó, ru­galmasabb politikai nevelőmunkához azon­ban képzett ,és rátermett (népszerű, .tekinté­lyes és közmegelégedésre választott!) alap- szervezeti vezetők kellenek, önmagában á „rugalmasság” ugyanis törvényszerűen vez-ri olyan szervezeti élethez, amelynek már ne -> sok köze van az ifjúság kommunista név. léséhez, politikailag és nem csak politikai lag képzett, ötletes, „jópofa”, „belevaló” ■ művelt ifjúsági vezető eléri a célt. Hogyan válik kommunistává a fiatal m napság? — kérdezte valaki az „öreg” jí találkozóján. A kérdés izgalmat keltett. Bo­kán a régi időket idézték, amikor az igaz­ságtalan élet verése, mint közvetett nev.ete-si eszköz és a konkrét — csendőröktől, úri bi­tangoktól elszenvedett — verés, mint köz • vetlen „tudatformáló” eszköz hatott a jóéi - zésú munkás-, paraszt- és értelmiségi fiata­lokra. A kérdést publicisztikainak érzem ezért # válaszom Is publicisztikai: úgy válik a mai fiatalból kommunista, hogy felismeri a társadalom mostani és holnapi fejlődésvo­nalának a saját érdekével és fejlődésvonalá­val azonos irányát. Ez a felismerés minden­képpen bekövetkezik, idejét és erejét csak átmenetileg késleltethetik, • tompíthatják .a társadalom célkitűzéseivel nem egészen egye­ző hatások. Ebben a felismertetésben van '/'■ ifjúsági szövetség szerepe, itt kellenek ez indirekt forrnák (meg a dh'ektek js), a nein tankönyvszerű iránymutatások, a képzett és sokoldalú vezetők és ez még mind kevés. J i van szükség a falusi, városi, üzemi és lakó- területi pártszervezetek, továbbá a sokat és többféleképpen emlegetett társadalmi erők bevonására, igénybevételére a tervezésben és a cselekvésben .egyaránt. így gzután oyjl- ványaló, hogy p .valóban hatékony KfSA- propagapda nem szorítkozhat .csajk az ifjú­ság rétegére, mint ahogy tagkönyv nélkül js ifjúkommünista az a fiatal, aki nem az elő­dök múltjára, hanem saját jelenére pere), változtatni akar azon, ami megérett a vál­toztatásra, „sgját márkájú” történelmi tett­re vágyik. Helyet, feladatot és lehetőséget az ifjúság legkiválóbbjainak, perspektívát a többieknek, hogy ne a középszerűség divat­ja ragadja meg őket — ez az „ezerkarú’', egyszívű ifjúsági szövetség feladata, VAGY INKÁBB: olyan munka ez. ame­lyet a társadalom valamennyi intézményé­vel, anyagi és társadalmi energiájának fel- használásával végezhet csak el. — Mit tud- j.op, mjf tegyen a KISZ az ifjúság nevelésé­nek érdekében? — erre a kérdésre próbált válaszolni nemrégiben Méhes elvtárs, az if­júsági szövetség központi bizottságának első titkára a nógrádi ifjúkommunisták előtt. Hosszan sorolta a társadalom „elvárásait”. A tizenvaiahányadik szempontnál abbahagy­tam a jegyzetelést. Ö még folytatta, .de he jól emlékszem, nem ért a végére. Pataki László kos bor export-, de belföldi ér­téke is többszöröse a hordós óménak 0 Hegyóriások árnyékában Soj<i,os he.y».« zalékkal. Vagy egy még jel­lemzőbb példa! Palócsu) Ru­dolf kísérleti birodalmában megállapították, hogy a rozs­dával fertőzött szegfűit vegysze­res utókezeléssel inát' nem .le­het megmenteni, csak preven­tív védekezéssel lehet a fertő­zést elhárítani. Attól kezdve, ha rozsda ütötte tel a tejét, kí­méletlenül megsemmisítették az egész telepítést- Ez történt az­zal a negyven, .rendkívül drá­ga dugvánnyal is, amelyet egyenesen Hollandiában ren­deltek, de a vizsgálatnál „be­tegnek” találtatott. „Tűzre ve­le!” — mondta a szelíd szívű, vírágkedvelö tudós és kímélet­lenül elégette, amit oly érdek­lődéssel, szinte repesve várt. Ez a nyers egyszerűség, amit praktikusságnak is nevezhe­tünk , tanulságos és követésre méltó. A szövetkezet és állami gazdaság kíméletlenül kiirtja az üzem szerkezetéből azt, ami nem jövedelmező. Ennek kö­szönhetik a rendkívül szűkkö­rű specialjzálást, hogy a ter­melés jóformán csak néhány növényre vagy állatfajtára kor­látozódik, de .ott aztán magas szintű a tevékenységük. Az egyik állami gazdaságban (s ez elsősorban szarvasmarha- tenyésztő gazdaság volt, ötezer­nél több marhával i) a takar­mányon kívül burgonyát is ter­mesztettek, mert rájöttek, hogy az ezen a talajon „jól megy.” Jelenleg a 3300 hektárnyi szán­tóból ezer hektáron elit vető- gumót termesztenek. Rózsából 190 mázsát, Sárgahűsúból 300 mázsát takarítottak be tavaly hektáronként, ami holdanként harmadízben látnak hozzá, jj^böf e^S'f^toS^lr- megkozelztoleg 112, illetve 17? hogy rendbe hozzak ej, végre demesnek továbbadni. Tanui- mazsás termésnek fejel meg, járhatóvá tegyék. A Budapest ságos tapasztalatok ezek, annál egyetlen gazdaságban és ezer- —Bukarest—Szófia nemzetkö- is inkább mert a román me- héitszáz hold átlagában. S a fő- zi útvonal jó minőségű román tógazdaság "nagy része hegyvi- agronomus . még nem is volt szakaszán évek, évtizedek óta körű1 menyek közt ígyek­ínlontúl elégedett az ered- zavartalanul zajlik a forga- szik kielégíteni 'a' fokozódó mennyel Véglages beruházásaié lom!) A korszerű beruházások eg.y­igényeket. A Brassói Havasok­ban, a 251$ méteres Omul- idejűleg a nálunk is annyira !/?y fiában még ott fehér­szorgalmazott vertikális integ- . * a de a hegy al­ráció megvalósulását szolgál- **“?>. * +tunÍéla »inamban mar e „ . . .. . iák. Tsz-ekben és állami gaz- hat ‘eiert t sövényházi bokát építem*: az «J beru- daságokban egy mént megtalál- Paradicsomot S ahogy elhagy- hazásoknal adnak az hatók a t'eidolgozóümmrfc, kárpátok v°nula* igazj korszerűségre, a tartós- amelyeJi jehetővé teszik, hogy elíful* a i?ayíis/ sagra. a végleges jellegre. Az 'j teshü«.« LikiS. aitóld, ahol csaknem két hát­úi beruházások nem s^upán a _fts szövetkezet Mée az tel eJőhb, mint nálunk, meg­termelőegységfoől. hanem a jár''Átooedi Xs anielvnJ- a kmöték az árpa aratását a kis, rwléfeos beruházásokból is áll- a növényházi' és' az ternmrkonrbajnok, s nak. Mar ..a terveik ügy ké- l jr =Mha«WKÍ<B fcerte- derekig érő, komorzold tenge- szülnek, hogy azokból a kút, a lilább X «htólák integettek felénk. Sa­ví^ «áz- és villanyyezetók, a kevíő ^Maitónt tóiéíje ****** <***** munkásszálló, a hideg-meleg feldolgozó üzemmel. A Decem- fekvese riwatt a ''Mnan fürdő, a betonút s mindaz, ber ^ Állami Gazdaságnak Zazdasa& speciális helyzetet amire szükség van, tó ne ma- vágóhídja, húsfeldolgozó *üze- az NSZK-ba irányuló radjon. A berendezés,eket ott ahol hétféle szalámit gyár- '»»'mttan exportjehetoseg iges szerzik be, h# tehet 'belföldön, tanak konaerv_ és tejüzeme. az a **W- *W*-V *&9z tomp­ba nem kapható, akkor kul- konlpótgyára van s 1972-ig bíö. Erdélytől a tengerpartig földön, ahol a legkorszerűbb. tcyvái-,t>i 17 millió ’leit fordíts- egy naky iüegentorgaiml kóv- Bgyszer megjegyeztem, hegyez , konzervüzem bővítésére pont har ez semmit nem így nagyon drága. A válasz Ei Gazdag WY *«*£ nagyon egyszerűen hangzott: húsÜ2etne ezer tonna szalámi»' °feos.: fliegálapozoU. elorMato „Az a draga, ha az epütet ad e) évmte a Buooyi Tsz pe- gazdálkodást folytatnak, s par megépítése után egy héttel új- a profiijanak megfelelően igazán tanulságosnak hói felbontják a falat vagy a borfeldolgozásra készült fel. a terteszet színvonala es elő- Utat, hogy vezetéket fektesse- hpgy a százhatvan hold szőlő mutatkozott, egyes je­naponta száz kilométereket tel- smitótóaiatot es a ubam t ^^Jynk a njezőgstzdas.ág más tünk meg Ikaroszunkkal a jó 1° horpak «rlelje es lehetőleg ágazataiban is úiabb látni- és betonunkon Erdélyben, hegy. palackozva hozza forgalomba tanulni valót Óriások árnyékában, sokszw (Köztudomású, hogy a palac- Lakos György eszembe jutott a mi balatoni |------------------------------------------------------------------------------------------­E —6-ös utunk, ahol immár ( NÓGRÁD - 1969. július 24., csütörtök §

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom