Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)

1969-07-23 / 168. szám

Apollo—11 Harcok Saigon közelében Keddre virradó éjjel Sai­gon környékén és Dél-Viet- nam északi területein tör­téntek összecsapások a DNFF egységei és amerikai csapa­tok között — közölte egy amerikai katonai szóvivő. A legsúlyosabb harcok a főváros közelében robbantak ki. Itt a szabadságharcosok rakétatűz alá vették az ame­rikaiak egy kiképzőtáborát. A tábor területére tíz darab 107 milliméteres rakéta csa- pódptt, jelentős anyagi káro kát okozva. (MTI) Amerikai magyarok látogatása Salgótarjánban Tegnap kedves vendégei vol- A megyei József Attila mű- iak Salgótarjánnak. Negyven, velődési központ klubjában dr. Kanadában és az Egyesült Al- Tóth István ' üdvözölte őket, lantokban élő magyar, a Ma- majd Szabó Aladár mondott gyárak Világszövetsége meg- tájékoztatót a város munkás­hívására és szervezésében egy- mozgalmi múltjáról és jelené- napos látogatásra városunkba ről, illetve ismertette a vé- énkezett. A látogatók közül rosépítés jelenlegi eseményeit, többen 1919-es vöröskatonák A vendégek, akik a város to- voltak. De valamennyien a vábbi fejlődésére ürítették po- kariadai, illetve az USA kom- havukat, egy Idős amerikai munista pártjának tagjai, vagy magyar kezdeményezésére el- baloldali munkásmozgalmi énekelték az Intemacionálét. szervezetekben tevékenyked- Még a délelőtt folyamán meg- nek. A látogatókat több, 194S tekintették a művelődési köz- után repatriált amerikai ma- pontban a Salgótarján építé- gyar is elkísérte. séről készült filmet. Ezután Érkezésükkor dr. Tóth 1st- ebéd következett. A délutáni ván, a Salgótarjáni városi Ta- programként ellátogattak az nács VB elnöke, Szabó Aladár, Öblösüveggyárba, illetve vá- az MSZMP Salgótarjáni városi rosnézésen vettek részt. A Bizottságának titkára és Bér- vendégek megkoszorúzták a kés József, a városi tanács vb Tanácsköztársasági emlékmű- titkára fogadta a vendégeket, vet is. A* ENSZ döntése és közvetítő szerepe értelmében ma Honduras és Salvador be kell szüntesse az úgynevezett fut- ballháborút. A béke kilátásai azonban semmivel sem job­bak, mint a mexicoi Azték-stadionból való távozás után. Valamilyen országos lapunkban ezzel kapcsolatosan megjegyzés hangzott el arról, hogy „lám, milyen következ­ményekkel járhat a futballőrület!” Mert valóban, mint azt jól tudjuk, a Honduras—Salvador-! konfliktust a világbajno­ki selejtező-mérkőzés idézte elő. Először Hondurasban mér­ték össze erejüket, ahol a temperamentumos, a hondurasíak- kal azonos nyelvű és származású salvadoriak lármáztak, pe­tárdákat lőttek fel és megdobálták a bírót, s amikor l:0-ra kikaptak, fogadkoztak, hogy odahaza elégtételt vesznek a gaz hondurasíakon. A visszavágón a salvadori csapat csak­ugyan 3:0-ra győzött, de ezen a mérkőzésen már végképp elszabadult a pokol, mert a „lelkes szurkolásnak” halálos ál­dozata is akadt. A hondurasiak a vereségért a Honduras­ban éló mintegy harmincötezer salvadori telepesen vettek elégtételt, akiket a földéhség hajtott a kis népsűrűségű or­szágba. A továbbjutást eldöntő, harmadik mérkőzésre Mexi- eoban, az Azték-stadionban került sor. A rendező mexikóiak a rend érdekében a 120 ezer nézőt befogadó stadionba csak húszezer szurkolót (tíz—tíz ezer honduráslt és salvadorit!) engedtek be és olyan messzi ültették őket egymástól, hogy odáig még a követ se lehessen elhajítani. Itt ismét Salvador csapata győzött, de aznap éjjel már anyákat és csecsemő­ket, békés salvadori bevándorlókat rángattak ki hondurasi ágyukból és gyilkoltak le tömegesen. Egy szál ingben vagy ruhadarabban tízezrek menekültek haza Salvadorba, nem sokkal később hondurasi vadászgépet lőttek le Salvador lég­terében és behatoló hondurasi gyalogosokat kergettek el. A most már teljes határszakaszon folyó háború a katonailag jobban felszerelt Salvador javára billent, ők tartanak meg­szállva hondurasi területet. A nemzeti gyűlölködés a tetőfo­kára hágott. E napokban van egyébként a limai tragédia egyéves év­fordulója is, amit — bizonyára sokan emlékeznek rá — egy „La Bomba” nevű, izgága, néger szurkoló rendbontása idé­zett elő. Akkor Peru és Argentina válogatottja játszott olim­piai selejtezőt, s egy idegfeszítő, kritikus pillanatban Angel Eduardo Pezos, uruguai játékvezető egy korábban elkövetett % NÓGRÁD - 1969. július 23.. szerda Segítség Nigériának Gowon, a Nigériai Szövet­ségi Köztársaság államfője hétfőn megbeszélést folyta­tott a Lagosban tartózkodó Leonyid Iljicsov szovjet kül­ügyminiszter-helyettessel. Go­won köszönetét mondott a Szovjetunió kormányának azért az anyagi és erkölcsi segítségért, amelyet Nigéria népe számára biztosit és ki­jelentette, hogy a nigériai szövetségi kormány a jövőben is erősíteni kívánja a Szov­jetunióhoz fűződő baráti kap­csolatokat és fejleszteni sze­retné a sokoldalú nigériai —szovjet együttműködést. Go. von rámutatott, hogy Nigéria az alapvető nemzetközi kér­désekben a Szovjetunióval megegyező álláspontra helyez­kedik. (MTI) A Föld felé tart az űrhajó Kis Csaba, tója jelenti: az MTI tudósí- űrkabinjában ott van a két idő szerint csütörtökön, a dél- nagy tartály a Holdról vett utáni órákban lesz, amikor az kőzetmintákkal, valamint a Apollo—11 leszáll a Csendes- Visszaindult a Föld felé az napszél mérésére felhasznált óceánra, a Hawai szigetektől Apollo—11 űrhajó. A sikeres alumíniumlap, és sok olyan mintegy kétezer kilométerre. Hold-expedíció két tagja. Neil emléktárgy, amit a Sas sze- ahol már készenlétben áll a Armstrong és Edwin Aldrin mélyzete magával vitt a Hold- mentőflotta, élén a Hornet re­hétfőn, magyar idő szerint az ra. de visszahoz a Földre, esti órákban összekapcsolta holdkompját Michael Collins űrkabinjával, végrehajtotta a nagyszabású költözködést és a „kiszolgált” holdkompot sorsá­ra hagyta. Az űrhajósok meglehetősen fáradtak, de érthető módon ?es „_S^t>eSS boldogok voltak a több mint egynapos expedíció után, amelyből mintegy 22 órát a Hold felszínén, s ebből két és fél órát űrkabinjukon kívül töltöttek, elsőnek az űrhajózás megfigyelőközpont. csolat híján, csak mintegy tíz történetében. Az Apollo—11 Eles támadások Indira Gandhi ellen Az Indiai Legfelső Bíróság kedden egy sor óvást foga. dott el a szövetségi kormány- múlt szombati bankállamo­sítási rendelkezésével szem­ben. Ennek megfelelően a leg­felső bíróság utasította a kormányt: — ne nevezzen ki tanács­adói testületet (t. i. rendel­kezés végrehajtására); — ne mozdítsa el az álla­mosított bankok elnökeit; — ne adjon olyan utasí­tásokat, amelyek ellentétesek a banktörvény 1968-as mó­dosításával. Az óvási kérelmet az in­diai jobboldal három promi­nens személyisége fogalmazta meg. A kérelemben hangoztat­ták, hogy az Indira Gandhi miniszterelnök nevéhez fű. ződő rendelkezés alkotmány- ellenes, tekintettel arra, hogy semmiféle olyan körülmény nem forgott fenn, amely az alkotmány értelmében meg­követelte volna egy ilyen ren­delkezés kibocsátását. Ki­jelentették továbbá, hogy a rendelkezés nem ér el töb­bet. mint amennyit egy par­lamentben hozott törvénnyel el lehet érni, s a kormány önkényesen megkerülte a parlamentet. A legfelső bíróság egyéb­ként augusztus 11-én ül is­mét össze, hogy meghallgas­sa két kommunista képviselő, valamint a bankalkalmazot­tak szövetsége és a kong- resszista szakszervezeti szö­vetség folyamodványát az ügyben. A Reuter hírügynökség rö­viden úgy jellemzi a fejlemé­nyeket, hogy az ellenfelek­nek a legfelső bíróság közre­működésével egy időre sike­rült leállítani az államosító rendelkezés végrehajtását. India igazságügyminisztere tiltakozott az óvások elfoga­dása ellen és hangoztatta, hogy a bankok államosítását elrendelő elnöki intézkedés — amely Indira Gandhi mi­niszterelnök javaslatára szü­letett — érvényes, tekintet, tel arra, hogy a parlament nem ülésezett. Az indiai alkotmány ér­telmében — írja az AP — India szövetségi elnöke fontos rendeleteket bocsáthat ki ak­kor is, amikor a parlament nem ülésezik. A partementnek ugyanakkor törvényerőre kell emelnie a rendeletet hat héten belül. Az indiai alkotmány­nál! ez a cikkelye érvényes a jelenlegi rendekezésre is. Az indiai burzsoá sajtó dühödten támadja Indira Gandhi miniszterelnököt a bankok államosítását elren­delő döntés miatt. Az „Indi­an Express” című lap az álla­mosítási rendeletet India v.Moszkva-barát” politikájá­val hozza összefüggésbe. (MTI) és lefújt szabálytalanság miatt nem adta meg a peruiak gól­ját. S amikor Argentína jutott vezetéshez, elszabadult a po­kol. A perui közönség megrohamozta a pályát körülvevő magas kerítést, hogy elégtételt vegyen a bírón és az argen­tin játékosokon. Repültek a kövek és' az ülésdeszkák, egy­mást tiporták a szurkolók. A rendőrök vérebeket engedtek el és vészlövést adtak le. A közönség nagyobb többsége az aluljárókon át menekült volna, a pályán folyó és a nézőtérre is átterjedő pankráció elől, de az ajtó zárva volt és a pánik­ba esett szurkolók egymást tiporták agyon. Közben La Romba-nak sikerült a pályára jutnia és ezzel újabb olajat önteni a tűzre. A verekedésnek és a pániknak 328 halott és 500 sebesült áldozata lett. Ez volt a Hondura—Salvador-i futballháború előtt a labdarúgás történetének legnagyobb katasztrófája. DE VAJON VALÓBAN a labdarúgás csigázza fel eny- nyire végletesen a szurkolók kedélyét, vagy a nagy „rob­banásoknak” egyéb, rejtett indokai vannak? Sokan elemez­ték ezt a kérdést, politikusok, szociológusok és pszichiáte­rek egyaránt és a vizsgálódók szinte egyöntetűen arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy a nagy katasztrófákat egyéb fe­szültségek robbantják ki: politikai elnyomatás, teljes emberi és gazdasági kiszolgáltatottság, morális és egzisztenciális ki- látástalanság. „Népünk, főleg az úgynevezett alsóbb osztály” — írta a limai katasztrófáról Jorge Basadre, a híres perui történész — „tele vari feszültséggel, szertefoszlott remé­nyekkel, szenvedéllyel. A tömegek szegénysége és a túlné­pesedés következtében az ilyen érzések gyakran vezetnek robbanáshoz. Vegyük még számításba a nem teljesített poli­tikai ígéreteket is, és így a társadalom szerencsétlen gyer­mekei — akik már elvesztették a jövőbe vetett minden bi­zalmukat és reményüket — elkeseredésükben mindenre ké­pesek. Ez történt ezen a szomorú. emlékezetes válogatott­mérkőzésen is.” Salvadorban és Hondurasban csaknem azonos intenzitás­sal hatnak a belső politikai és gazdasági feszítő erők. Salva­dor lakossága több mint hárommillió és a földeket néhány nagybirtokos tartja kezében. Hondurasba tömegével áram­lottak salvadori nincstelenek, mert a kétmilliós, nagykiter­jedésű országban földet is kaptak. A rossz szociális körülmé­nyekkel küszködő hondurasiak viszont keserű helyzetükért a salvadori bevándorlókat okolják. A VÉRES MÉRKŐZÉSEKET megelőző labdarúgócsata tehát csak ürügy, csak olaj a tűzre. A szegénység, az elnyo­matás, a sorozatos megaláztatás már jó előre elkészítette a hangulatot a robbanásra. S egyes vezetők a beállott robba­násokat Peruban, Salvadorban, Hondurasban arra használ­ják fel, hogy eltereljék a figyelmet a valódi okokról, a kapi­talista, nacionalista kizsákmányolásról, Lakos György pülőgép-anyahaj óval. Az űrha­jósok megpróbáltatása még ekkor sem ér véget: hosszabb időre egészségügyi zárlat alá kerülnek, nehogy az emberi­ség számára ismeretlen kór­okozókat hurcoljanak a Hold­ról a Földre. Az Apollo—11 amerikai űr­hajó kedden reggel rátért a Föld felé vezető pályára. Az űrhajó legénysége a Hold túlsó oldalán budapesti .időszámítás szerint 5.56 órakor működésbe hozta a hajtóművet, amely két perc 28 másodpercig égett. Ez­zel az Apollo—11 megkapta a tikus manőver is rendben ment Hold vonzási körének elhagyá­végbe, és az első Hold-expe- $ához szükséges sebességet, díció tagjai visszaindultak a Nyolc perc múlva, 6.04 órakor Föld fele. az űrhajó előbukkant az égi­A most következő mintegy test túlsó oldala mögül. A le­két és fél napos utazás során génység ekkor közölte a hous- az űrhajósok szükség esetén toni földi ellenőrzőközponttal, végrehajtják a pálya módosí- hogy a manővert sikerrel vég- tását. A visszatérés magyar rehajtották. Az átköltözés és a holdkomp eltávolítása közben az űrka­bin változatlanul mintegy 110 kilométeres magasságban ke­ringett az égitest felszíne fe­lett. A visszatéréshez szüksé- főhajtómű üzembe helyzésével adták meg, magyar idő szerint rö­viddel reggel hat óra előtt, amikor az Apollo—11 a Hold túlsó oldalán haladt. A földi rádiókap­perccel később tudta megerő­síteni, hogy e2 az utolsó, kri­44 Halhatatlanság az emberiségnek* Werner von Braun, az ame- szempontjából alkalmassá le- rikai Marshall űrhajózási köz- hét tenni” — mondotta, majd pont igazgatója kedden tartott kijelentette, hogy az Apol- saj tóértekezletén hangoztatta, lo—11 útja hosszú évekig tar- hogy a Holdon tett lépések tó kemény munka betetőzése. bÍZtOSÍtaMk Von Braun befejezésül han- z ^ ‘ goztatta: nem szabad megfe­„Mostantól kezdve eljutha- ledkezni arról, hogy az űrha- tunik olyan más égitestekre, jósok még nincsenek a Föl- amelyek képesek az élet hor- dön, és az ünneplés is korai, dozására, vagy amelyeken a de tény az, hogy a feladatok környezetet az emberi élet zömét már megoldották. (MTI) Az EAK ünnepén Tizenöt esztendővel ezelőtt fejlődés, amely Faruk elűzése kergették el az egyiptomi után vette kezdetét. A magas trónról a korrupciót és az népszaporulat ellenére az imperializmussal való kollabo- EAK-ban gondoskodnak a te­metőt megtestesítő Faruk ki- kosság ellátásáról, az iparosi­rályt. E forradalmi változás tás pedig a terveknél nagyobb szervezői a „Szabad Tisztek" méretekben valósul meg. Az voltak, Gamal Abdel Nasszer aszuáni óriásgát, a Sadd-el- vezetésével, megmutatva azt Káli turbinái már áramot az utat, amelyen haladva ma szolgáltatnak Kairónak és a is fejlődik az arab világ leg- heluáni új acélműnek, nagy népesebb országa. állami mintagazdaságokat lé­Pedig mi mindent megtett ^sítettek, az egyiptomi gya- az imperializmus annak érdé- P°t jelentős részét mar /túrt n kében, hogy elgáncsolja az a rab országban dolgozzák az fel, Egyesült Arab Köztársaság ffresak a kitermelt antiimperialista, antifeudális tekintélyes hány a . mozgalmát. 1956-ban az an- A szocialista goi—francia—izraeli hármas megnyújtása is agresszió megtámadta Egyip tómat, amiért államosítani me , , ,, .. , . . részelte a nagy jövedelmet regeseikre kell támaszkodniuk hajtó Szuezi Csatorna Társa- függetlenségük megvédéseben, esztendővel az lzra,eh ^gresszió maradvá­nyainak felszámolásában. En­köolaj A szocialista országok segít- érlelte annak felismerését az egyiptomiak­ban, hogy természetes szövet­ságot. Tizenegy később Izraelt használta fel az imperializmus arra, hogy fel­számolják a progresszív egyip­tomi rendszert. Két háború terhei, a gyar­mati múlt súlyos öröksége el­lenére sem torpant meg az a nek jegyében fűződnek szoro­sabbá kapcsolataink, s ennek egyik példája volt a közel­múltban, hogy az EAK diplo­máciai kapcsolatot létesített a Német Demokratikus Köztár­sasággal. Tájékoztatásul közöljük a város lakosságával, hogy a megyei rendelőintézet tatarozása 1969. július 25-el megkezdődik. A szakrendelések a szokott időben a következő ken működnek: helye­RTG-laboratórium és a sebészet a régi — eredeti he-, lyén marad. A reumatológiai, ideggyógyászat, urológia, fogászat, nőgyógyászat gyermekszakrendelés a megyei kórházba kihelyezett rendelőben. Gégészet az Acél­gyári üzemi rendelőben, csecsemőgyógyászat a Pécskő utcai gyermek-körzeti rendelőben (dr. Orosz Árpád). Szemészeten csak sürgős esetet látnak el, szemüveg­rendelés szünetel. A szemészet a földszinten a RTG egyik helyiségébe lesz ideiglenesen áthelyezve. A felülvizsgálat és főorvosi hivatal is a földszintre kerül a tatarozás idejére. Kérjük a lakosság szíves türelmét és megértését, jóindulatát, hogy a tatarozás alatt csak a valóban indokolt esetben keressék fel a szakrende­léseket, hogy a Lakáskarbantartó Ktsz zavartalanul, mennél gyorsabban végezhesse el a beütemezett, ha­laszthatatlan felújítási munkákat, hogy a tervek sze­rint 1969. szeptemberre egy megszépült rendelőben végezhessük gyógyító munkánkat a lakosság javára. A Rendelőintézet Igazgatósága

Next

/
Oldalképek
Tartalom