Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)

1969-07-03 / 151. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I­AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MFGYtl TANÁCS LAPJA XXV. ÉVF. 151. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1969. JÚLIUS 3., CSÜTÖRTÖK Okosan gazdálkodni (3 oldal) Eksztázis 7-től 10-ig (6. oldal) Kelet nyerte a tornát (7 oldal) Új korszak az Öblösüveggyár történetében A Parlamentből jelent jük Begyújtották az első földgáztüzelésű kemencét A hetvenhat éves Salgótar­jáni öblösüveggyár történe­tének hőskorában, az alapí­tást követő első évtizedben fatüzelésű kemencékben ol­vasztották az üveget. A XX. század elején generátorgáz­tüzelésre tértek át az üzem­ben. Ez a fűtőanyag hatvan­hat évig szolgálta a hazai üveggyártást, napjai több év­tized után most vannak le­áldozóban. Tegnap a késő délelőtti órákban kerülbelül félszáz ember állta körül az ÜM Salgótarjáni öblösüveggyár egyik csarnokában a nemré­gen felépült hatalmas kemen­cét, amelyben elsőként lob­bant fel a földgáz lángja. Ká­dár János főenergetikus nyi­totta meg a fővezetéket, majd nem sokkal fél tizenkettő után begyújtotta a -temper- égőket, amelyekkel mintegy két hét alatt fokozatosan fű­tik fel a korszerű, az ország legnagyobb rekupátor rend­szerű kemencéjét. Ezzel új korszak kezdődött a gyár történetében. Az eseménynél jelen vol­tak az Üvegipari Művek, az Orzságos Gázipari Tröszt és a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat képviselői és sok ér­deklődő üveggyár! munkás. Két hét múlva — a tem- perálás után — üzembe he­lyezik a kemencét, amelyhez három üveggyártó automata gép, illetve gépsor kapcsoló­dik. A hátralevő időben el­készülnek „a segédberendezé­sek, elvégzik a csarnok bel­Először Július 7-én Salgótarjánban a TRANSZVILL vándorkiállítása A Villamos Berendezés és kölcsönös tájékozódás: a gyár Készülék Művek — a VBKM szeretné megismerni a fel- — hazánk legnagyobb villamos- használó különféle igényeit, ipari vállalatának egyik gyá- hogy a gyártmányfejlesztés fő ra, a TRANSZVILL, a ltoráb- vonalainak felvázolásával ezt bi évekhez hasonlóan idén is figyelembe vehesse, majd a vándorkiállítást állított össze későbbiek során a vállalatok, gyártmányaiból, amelyeket a közintézmények és a lakos- KGM Műszaki Tudományos ság vásárlóerejét közmeg- Intézet rendezésében mutat- elégedésre köthesse le. nak be az érdeklődőknek több vidéki városban, először A vándorkiállításon a július 7-én Salgótarjánban, TRANSZVILL, gyártmányai - aztán Miskolcon, Békéscsa- nak széles skáláját vonultatja bán. Szegeden, Pécsett és ^ a szakemberek, az érdek- Dunaújvárosban. lődök előtl- Gyártmányaira a magas fokú gyártástechnoló- A vándorkiállításon a vál- gia a jellemző, s egyben a lalat szakemberei ismertetik gyár sokoldalú, alapos felké- gyártmányaikat, szaktanács- szültségét bizonyítják. Igen adással szolgálnak, előadáso- fontosnak tartják, hogy a kát tartanak a jelenlegi megrendelők, a vásárlók idő- gyártmányösszetételről és a ben értesüljenek új gyártmá- ítidolgozás alatt álló új, kor- nyaikról, éppen erre hivatott szerű készülékekről, a fej- a kiállítás is. lesztési elképzelésekről. A bemutatott gyártmányok A bemutatásra' kerülő kü- közül a szakemberek körében lönféle erősáramú készülékek érdeklődésre tarthat számot a és berendezések jól tükrözik nagyáramszintű, kisolajterű a TRANSZVILL törekvését, megszakító. az ívkemence- hogy a műszaki tudomány kapcsoló, az áramváltó soro- eredményeinek felhasználásé- zat, a hordozható szigetelés- val a legigényesebb vásárló- vizsgáló, az egyenirányító ká­kát is kielégítő, világszínvo- szülék, a gyújtótranszfor- nalon álló gyártmányokat ál- mátor, amely olaj- és gáz- lítsanak elő. A gyártás során gyújtásra egyaránt haszná!- készülékeik, berendezéseik ható, s még sok más termék, üzembiztonságának növelé- Látni lehet a kiállításon a sét. az önköltség állandó VIBRA típusú izomlazító és csökkentését tartják szem pihentetőgépet és a legújabb képes, hangos propagandaesz- Nemcsak az áruk bemutató- közti a PROPAGÁTORT. sa az egyetlen célja a ván­dorkiállításnak, Mwa « %. S> ső tatarozását, A termelés megkezdésének napján egy teljes egészében megifjodott üzemrész fogadja a dolgozó­kat. Riba Pál szaktanácsadó elmondta, hogy a 4. számú kemence egyik termelő egy­sége csehszlovák gyártmányú „Skoda” automata présgép, amelyen négyféle kávés- és kétféle borospoharat gyárta­nak, a másik egy légfúvó automata gép különleges pa­lackok, világítótestek és mi­nőségi áruk előállításához, a harmadik egy több ütemben kialakításra kerülő gépsor el­ső darabja, „Olivotto” elne­vezésű, a legújabb típusú olasz márka, amelyről a ké­sőbbiek során minőségi po­harak. kelyhek és vázák ke­rülnek le. Az első öblösüvegyári föld- gáztüzelésű kemence várható­an másfélszer annyi üveg ol­vasztására lesz képes, mint elődje. A tüzelés önköltsége közel felére csökken, ami egy­ben azt is jelenti, hogy né­hány éven belül megtérül a több millió forintot kitevő be­ruházási összeg, amelyet a kemence felépítésére költöt­tek. Már ebben az évben két­szeresére növelik az exportot \ és előreláthatóan a belföldi igé­nyeket is maradéktalanul ki tudják elégíteni. A földgázprogram megva­lósításának további lépése­ként már épül a három négy­zetméter alapterületű új kád­kemence. Az év folyamán a gyár kilenc kemencéjéből újabb öt tér át a földgáztü­zelésre. Gazdasági helyzetünk vitá ja az első napon Csaknem hagyományos na­pirenddel ült össze az or­szággyűlés. A múlt évi költ­ségvetésnek azonban már az első nap igen érdekesen, vál­tozatosan kikerekedő vitája jelezte, hogy voltaképpen a gazdasági élet legfontosabb kérdései kerültek terítékre. A pénzügyminiszter beszámoló­ja, — amelyre az időközben megválasztott két új képvise­lő valamint egy elnöki taná­csi tag beiktatása után nyom­ban sor került —, fölhívás volt az élénk eszmecserére, mert a zárszámadáson túlme­nően, kiterjedt minden fon­tos és időszerű gazdasági problémára. Emelkedett a nemzeti jövedelem Vályi Péter pénzügyminisz­ter hazánk zárszámadásának csak a legjellemzőbb arányait ismertette előadóbeszédében, hiszen a részletek a képvis e­lőknek kiadott bőséges jelen­tésekből amúgy is kiolvsh:- tók A csaknem 13f: híibuir dós bevételi oldal összetevői — a vállalati befizetések, a nyereségadó, az egyéb járu­lékok és adók — mind kedve­zőbbek a tavalyinál, sőt né­mileg a tervezettnél is, csu­pán az eszközlekötési járulék kisebb az előirányzottnál. A kiadások valamivel megha­ladják a 140 milliárdot, a költségvetés tehát mint ahogy eleve is tervezték, csekély hiánnyal zárult. Egyébként, mint a miniszter hangsúlyoz­ta, a kiadások szerkezete és főbb alkotórészeinek tenden­ciája is kedvező képet mutat. A nemzeti jövedelem 5 száza­lékkal volt magasabb, mint 1967-ben, s ennél jóval na­gyobb mértékben nőttek a szociális, valamint kulturális jellegű kiadások A pénzügyminiszter han­goztatta, hogy a tavalyi költ­ségvetés messzemenően iga­zolta a reformot, bizonyította, hogy alkalmas a hatékonyabb irányításra, a népgazdasági tervek megvalósítására. Utalt ezzel kapcsolatban olyan ösz- szetett kérdésekre is, mint a külkereskedelmi forgalom és a nemzetközi fizetési mérleg alakulása. amelyek ugyan­csak jobbak az előző évi és a tervezett eredményeknél. A magas vállalati nyereségeket is mérlegre tette a beszámoló, hangsúlyozva, hogy a mai tá­mogatási rendszer az átmene­ti időszakban, — a vállalatok különböző starthelyzete miatt — nélkülözhetetlen, de foko­zatos változtatásra szorul, mert nem lehet túl sokáig el­viselni. hogy a jól gazdálko­dó vállalatok pótolják a avert gék által okozott veszte­séget. Kedvezőtlen a készletek alakulása Nyomatékosan szólt a mi­niszter a készletek kedvezőt­len alakulásáról: az 1968. évi 15 milliárdos növekedés ugyanis legnagyobb az elmúlt esztendőkben. Ezzé! kapcso­latban hangsúlyozta a rugal­masság szükségszerűségét, de nélkülözhetelennek ítélte az elvek szigorú betartását, mert cmíí mektíH reazélin^ő *ed­vező változás a készletgaz­dálkodásban. A fogyasztási piacról szólva az egyensúly erősödését je­lezte, de kitért a húsellátás tavaszi nehézségeire, a zöld­félék késői megjelenésére és magas árára. Említést tett a ruházati kereskedelem válasz­tékkal összefüggő hibáiról. Mind a hús-, mind a ruházati ellátás vonatkozásában hatá­sos intézkedéseket ígért. Végül kilátásba helyezte a reformban lefektetett gazda­sági szabályozók rugalmas kezelését, amely lehetővé te­szi majd, hogy tovább javul­jon a vállalati vezetés és szé­lesebb körben hódítson az egészséges közgazdasági szem­lélet. A felszólalások és a minisz­teri beszámoló nagy része is néhány jelentős és elég bo­nyolult kérdéshez kapcsoló­dott. Ezek közül elsősorban a beruházásokat és a készlet- gazdálkodást, a termelékeny­séget és a foglalkoztatás kér­déseit, a tanácsi gazdálkodást, ti jövedelmek és az életszín­vonal alakulását, végül — a költségvetésről 'évén szó — a banktevékenységet emelhet­jük ki elsősorban. Ami a beruházásokat illeti, a miniszter eredményként könyvelte el, hogy 1968-ban nem törekedtek a korábbiak túlszárnyalására, ez némileg csökkentette a feszültséget, ha nem is teremtett teljes egyensúlyt, mert ahhoz egy év nem elegendő. Az üzembe he­lyezések üteme azonban el- gondalkoztatóan lassú, ezért ebben az évben még jobban megfontolták úgynevezett nagy beruházások meg­kezdését, ami lehetővé te­szi az eszközök koncent­rálását, a megvalósítás gyor­sítását és így az egészsége­sebb ütemezés révén, valójá­ban semmi fontosról nem kell lemondani. Továbbra is ma- gas azonban a beruházások építési részaránya, sőt jelen­leg még növekszik is. Ezzel kapcsolatban dr. Bodgán János, az illetékes bizottság előadója felszólalásában javasolta az építővállalatok decentralizá­lásának megfontolását, ami feltehetően jótékonyan hatna rugalmasságukra, teljesítőké­pességükre. Alapos vita a t ei m elék en ys égről A termelékenység kérdését felettébb kritikusan tárgyal­ták a képviselők, bár tartóz­kodtak attól, hogy sommás el­hamarkodott ítéletet mondja­nak ebben a nehéz kérdésben. Vályi Péter véleménye szerint a szabadabb létszámgazdálko­dás és az új szabályozási rendszer némely fogyatékossá­ga egyaránt hozzájárult a ter­melékenység kedvezőtlénebb alakulásához. Nem különben a teljes foglalkoztatással kapcso­latos egyoldalú értelmezések. Ám ez utóbbinak megvalósítá­sa népgazdasági, nem pedig vállalati feladat. A vállalat tö­rekedjék nagyobb nyereségre. Hozzátéve, hogy a termelé­kenység javulásának mind na­gyobb szerepe lesz a nyeresé­gek növelésében, mert más forrás már alig van. Megvizs­gálják a szabályzókat is, mert az idei tapasztalatok sem jók. Szőke Antal budapesti képvi­selő közvetlen tapasztalataira hivatkozva elmondotta, meny­nyire nem takarékoskodnak az élőmunkával, ami egyenesen oda vezetett, hogy országosan Vályi Péter pénzügyminiszter a termelés növekedésének már csupán egyharmada származik termelékenységből. Véleménye szerint mindez az átlagbér­színvonal ellenőrzésére vezet­hető vissza, mert mérlegelés nélkül gyakran felvesznek ala­csony bérű embereket csak azért, hogy a jó munkásokat megfelelően honorálhassák. E kérdésre koncentrálta nagyrészt mondanivalóját Ne­meslaki Tivadar képviselő a vasasszakszervezet főtitkára is, aki ugyancsak szembehe­lyezkedett a teljes foglalkozta­tottság leegyszerűsített értel­mezésével. Tapasztalata sze­rint népgazdaságilag már mu­tatkozik a jövedelmek erősebb differenciálódása, a vállalato­kon belül azonban még csak igen kis mértékben és ez — hi­szen nincs ami ösztönözzön — károsan hat a termelékenység­re, éspedig éppen ez az a kér­dés — hangsúlyozta a képvi­selő —, amelynek megoldásával a legtöbbet tehetnénk az élet- színvonal javításáért. Hosszan elemezte a reáljövedelmek ked­vezőbb és a reálbérek kedve­zőtlenebb alakulását. Utalt az olyan jellegű áremelkedésekre, amelyek főképpen az alacsony jövedelmű vagy nagylétszámú családokat érinti érzékenyen. Emlékeztetett a IX. pártkong­resszus elhatározására, misze­rint nagyobb szerepet kell ját­szania a reálbéreknek a csa­ládok összjövedelmében. De addig is, amíg ez megvalósít­ható, dinamikusabb bérfejlesz­tési politikát javasol és ennek alátámasztására következete­sebb törekvést a termelékeny­ség javítására, a hatékonyabb termelési és gazdálkodási szer­vezési tapasztalatainak elter­jesztésére. Jövedelem a tsi-ben Egyébként több felszólaló foglalkozott az egyes dolgozó rétegek jövedelmi és életvi­szonyainak alakulásával. Dr. Bodgán János például szembe­száll! azokkal, akik sokallják a paraszti gyedeknek növeke­désének értekét, mintha ezzel máris meghaladná jövedelmük a bérből és fizetésből élőkét. Holott -csak arról van szó. hogy a paraszti dolgozók élet­színvonala felzárkózik a bérből és fizetésből élőkéhez, ami még korántsem történt meg. Dr. Bélák Sándor, egyetemi tanár. Veszprém megyei képviselő még közelebbről a tsz-tagok jövedelmi viszonyairól szólott és figyelmeztetett rá, hogy az átlagok mögött nagy különb­ségek rejtőznek, egészen kis jövedelmű rétegek Is, vala­mint gyenge adottságú megyék, ahol általában messze elma­radnak az országos, átlagtól. Aztán majd mindenütt jelentős számban találhatók olyan já­radékosok, betegek, öregek, akiknek jövedelmi viszonyai­val több tapintattal foglalkoz­hatnának a saját, városba ván. dorolt gyermekeik, de a tsz is, az SZTK, meg a tanácsok- Ezen túlmenően javasolta, vizsgálja meg a kormány egyes kis jövedelmű rétegek és a 200-ra tehető gyenge tsz-ek jövedelmi viszonyait Gyarapodik a lakosság A nyereségrészesedés olda­láról közelítette meg a kér­dést Korpái Jánosné buda­pesti képviselő. Tapasztalata szerint a differenciálással el­vileg mindenki egyetért, a kategorizálásban azonban mé­gis az emberek megkülön­böztetését látják. Miután pe­dig felettébb erős a munka­erő-vándorlás — 50 filléres, 1 forintos órabérkülönbsé­gekért régi dologozók hagy­ják el munkahelyüket, ami semmiképpen sem kívánatos — javasolta, központi intéz­kedéssel is tegyék érdekeltté a dolgozókat a munkahely­hez való hűségben. Végül felszólalásának je­lentős részében érintette a jövedelmi viszonyokat dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnö­ke, nemkülönben Szirmai Je­nő, Somogy megyei képviselő. A képviselő elmondotta, hogy a lakossági pénzbevételek 8 százalékkal növekedtek a múlt évben, a betétállomány pedig 4,4 milliárd forinttal növekedett. Ebben az esz­tendőben már eddig mintegy 4 milliárdos a gyarapodás, ami által a betétek összege meghaladja a 30 milliárdot. Véleménye szerint alapvetően egészséges folyamatról van szó, részben tartalékolásró), értékesebb cikkek, lakás, te­lekvásárlásra, részben a gyer­mekek jövőjének, a gondtala­nabb öregkornak a megala­pozására. A tartalékolás a társada­lomnak is fontos, forrása a lakossági hitelkereteknek, egyszersmind a nyugodt fej­lődés. a bizalom kifejezőjé­nek. A késő esti órákig húzódó tanácskozásban a továbbiak­ban felszólalt még dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter. Varga Károly Somogy megyei, dr. Mi- liályfi Ernő budapesti. Nagy Antal Komárom megyei, és Fülöp János Szabolcs-Szatmár megyei képviselő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom