Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)
1969-07-20 / 166. szám
A numlíásmozgalom harcosai — megyénk szűTSttel Á félbeszakadt tárgyalás MAGAS, derék ember a Igaz, Juhász István nem vett Üres kézzel talán egyetlen salgótarjáni Juhász István, részt nagyobb harcokban, de egyszer sem tért vissza a bá- Lassan a nyolcvanadik élet- őrizték, védték a Tanácsköz nyászok közé. Hol élelmet, hol evét tölti be. A Karancs ut- társaság államhatárát. Somos- ruhát hozott magával a bácai kis lakásának udvarán él- kőújfaluban teljesített szolgá- nyákban dolgozóknak, az észa- vezi a nyári napsütést. Ami- latot. Feladata a felderítés ki fronton harcolóknak. kor jövetelem céljáról esett volt. ö és társai jelentették _ ggy budapesti tárgyalás s zó, nagyon röviden fogalma- először, hogy Somoskőújfalu nagyon emlékezetes számomra, zott. irányába ^ tart a csehszlovák Forgalomba került az új pa— A párttagsági könyvem- intervenciósok páncélvonata, pírpénz, az úgynevezett fehér en is az áll: a munkásmozga- Így tudott a Vörös Hadsereg A bankónak csak az pénz. A bankónak csak az lomban részt vesz 1916-tól. A felkészülni a pancélvonat „fo- egyik oldalára volt nyomatva párttagság kelte pedig 1945. gadására.” Juhász Istvánék, a szam, a másik oldala üres, A beszélgetés során több mint felderítek hozták arról fehér volt. Innét az elnevezés, mint fél évszázaddal ezelőtti is a hírt, hogy az intervenció- hogy fehér pénz. A kereske- események elevenednek fel. sok két oldalról akarnak tá- hők, meg a kupecok — mert Egy olyan kor, amelyik már madni. Az egyik a somoskőúj- ajkból is volt bőven abban akkor halálra volt ítélve. falui, a másik a mátranováki az időben —, ezt a pénzt nem — Az első világháború bd- rész. A sikeres ellentámadás akarták elfogadni a bányázony nagy terheket rótt azem- éppen a jó felderítésnek kö- szóktól. Volt is zúgolódás érte. berek, különösen a munkások szönhető. Nem volt más hátra, isméé nyakába. Ahogyan húzódott a A katonáskodás csak három Budapestre kellett utaznom, háború, úgy nőtt a drágaság, hétig tartott Juhász István hogy kék pénzt szerezzek a A munkás szükségét érezte a számára. _ munkásoknak. Tárgyalunk, társzervezkedésnek. így cseppen- — A tanácskormány a sze- gyalunk a minisztériumban, tem én is a munkásmozgalom- net is sürgette a medencéből, már-már eredményes is lett ba .. . Abban az időben a bá- Kellett a szén a budapesti gyá- volna ez a beszélgetés, amikor nyánál dolgoztam. A lakatos- raknak. Salgótarján és a kör- magjelenik egy ember, s közműhely vezetője voltam. A nyék bányája különös jelentő- y ott velünk, hogy fölösleges dolgozók először bizalminak, séggel bírt ebben az időben, minden további megbeszélés, majd főbizalminak választót- A harcok mellett a másik leg- megbukott a Tanácsköztársa- tak- Nem volt könnyű a dől- fontosabb feladat a termelés súg _ _ Félbeszakadt ez a tárgom. Csendőrök voltak, meg biztosítása volt — emlékezik gyaiás, üres kézzel, szinte búj- szolgabíró. Óvatosnak kelllett vissza. — En is leszereltem, hálva kellett hazajönni, mert nekem is lenni. De szervezked- Hazarendeltek. Az üzemi mun- az úton már sok volt a román tünk. Bért, nagyobb fizetést kásdirektórium elnöke lettem, intervenciós katona. Igazoltat- követeltünk, sztrájkokat szer- Az üzemben javítottuk a szí- tak útón-útfélen, mindig a veztünk. így érkezünk el az vattyúkat, a kazánokat. Elvé- pUSkát keresték nálunk, no őszirózsás forradalomig... geztünk és nagyon gyorsan meg arrój érdeklődtek, hogy A lakatosműhely dolgozói az minden olyan munkát, amit vörösök vagyunk-e vagy sem... őszirózsás forradalom után csak kértek tőlünk a bánya- Ahogyan hazaértem, nálunk tudták, hogy valami más, va- tói... Más feladatunk is sok m<ig működött néhány napig lami új keli, hogy bekövetkez- volt. Nagyon gyakran magán- a bizalmi testület, de szemünk- zék. És ez az új nem váratott panaszt kellett intézni. Lakas- be röhögtek a gazemberek, a magára sokáig. gondokat oldottunk meg, ru- bányaigazgató, meg a többi— Amikor ezerkilencszázti- hákról, eleiemről gondoskod- ek.,. zenkilenc márciusában kikiál- tunky'' . . m FÉLBESZAKADT a tárgyatották a dicsőséges Magyar AZ ELLÁTÁS bizony nem . megtört JuTanácsköztársaságot, a mű- volt valami ragyogó 1919-ben. ' j t tevékenysége is helyben is megmozdultak az juhász István éppen ezert leg- £etartóztatások, házkutatások emberek. Amikor pedig arról több idejét Budapesten, a- ku- eevTnisst Juhász Istjött a hír, hogy veszélyben a lönböző minisztériumokban lakásán is A börtönből proletárállam, a műhelyben töltötte. Tárgyalt, vitatkozott, *** “■ sem gondolkodtak sokáig az érvelt a salgótarjáni munkások . . . .hóemberek. így lettem én is a érdekében. Ha az egyik helyen -Magas, derek ember. Vörös Hadsereg katonája ... elutasították, ment a másikra. István. Most a több mint fel évszázados munka után a megérdemelt pihenőjét tölti kis háza barátságos udvarán. Több mint 53 évet töltött el munkahelyén. Ebből negyven évet a bányánál szolgált. így mondja, szolgált. A nyugdíjnál rossz „szórásba” esett. Kevés lett volna az idős napokra az a pénz, amit így kapott volna. Üjabb munkát vállalt, s most már elégedett. Ügy mondja: 1919-ben félbeszakadt az a tárgyalás, amit a jó pénzért folytatott Budapesten. Most eredményes lett a munkája, jó fo rintot kap öreg napjaira, Somogyvári László Szekeres Gyula, a szekszárdi Gelka-szerviz vezetője és Bihari László rádió- és tv-műszerész két és fél évig építették á „Delfin” elnevezésű kishajót. A jelző- és mentőberendezésekkel tökéletesen felszerelt tízszemélyes jacht, nyolc méter hosszú, 2,20 méter széles. A Volga motorral működő vízi jármű óránként 25 kilométeres sebességgel halad. A mozgó nyaralóban az idén két család üdül jelenleg a Sión, Szekszárd palánknál, a hajőtulajdonosok jövő évi terve, hogy a Feketetengerig hajózzanak a Dunán. MTI Fotó — Benkő Imre felv. Társadalmi munkások Társadalmi munkával s^er- munkás, aki szabadságot kért zett hírnevet magának Cser- a munkahelyén, hogy a társa- hátsurány. A járási verseny- dalmi munka kötelezettségének ben a második helyen végez- eleget tegyen, tek. Közel kétszáz társadalmi Most is egy új létesítmény munkást tartanak .nyilván, hirdeti munkájukat. Az utolsó munkájuknak nyomát mind,e- simításokat végzik a -sok tár- nütt megtaláltuk a községben, sadalmi munkával újonnan * »f5 J“‘* is ők készítettek. Dolgoz Unitba került, amiből a társa- tak, az óvodánál, utak javí- dalmi munka értéke többszáz- tásánál. Volt olyan társadalmi ezer forint. ■mSSSSSSff.M'fSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSMWSSSS.dőlni hogy a "társulások °kö zös vállalkozások vagy válla/ Szövetkező szövetkezetek \ Ma már nem megy újdon- zetlen beruházása, a szociális- kell — sőt: nem is helyes — ság számba, ha arról hallunk, ta mezőgazdaság, rengeteg be- a méretek további növelésére hogy két vagy több termelő- fektetést igényel. Arra csak törekedni. Hazánkban már lei- szövetkezet összefog és közö- kevés közös gazdaság képes, alakultak azok a mezőgazda - se_n épít korszerű sertéstelepet, hogy a saját erejéből és a meg- sági nagyüzemi méretek, ame- hűtőházat vagy a társulás va- szerezhető hitel segítségével lyek a . világ legfejlettebb lamelyik formájában együtt maga építsen szakosított, mo- technikáját is képesek befő- értékesíti áruit. Más célú, de dem állattenyésztő telepeket, gadni és eredményesen hasz- lényegileg azonos együttműkö- s valósítson meg más, ugyan- nálni. dés alakult ki már sok he- csak költséges beruházásokat. Van azonban más megfontol- lyen a fogyasztási szövetkeze- Annak- viszont nincs értelme, ni való is. Az, hogy minél mitek között is. A kisipari sző- hogy mindegyik tsz külön kü- gyobb területű és taglétszámú vetkezeti hálózatban szintén lön törekedjen létrehozni azt, a tsz, annál nehezebben látják vannak példák a gazdasági amit közösen ésszerűbben, át a tagok az egész gazdaság kapcsolatok erősítésére, külön- gazdaságosabban és hamarabb munkáját, életét. Márpedig féle feladatok közös megoldá- tető alá lehet hozni. alapvető követelmény, hogy a sára. Sőt, mind gyakoribb az Felmerült mindezzel kapcso- tagok, a tsz tulajdonosai, is- is, hogy más-más rendeltető- latban az a nézet is, hogy merjék szövetkezetük helyze- sű szövetkezetek vesznek részt leghelyesebb, ha egyesülnek a tét, gazdálkodását, s meg tud- a közös vállalkozásban. Főként tsz-ek, mert akkor nem kell ják ítélni, hányadán vannak., a mezőgazdasági szövetkezetek semmiféle társulásról, koope- Enélkül lehetetlen, hogy ala- gazdálkodásában figyelhető rációról gondoskodni, hiszen pos véleményt mondjanak sa- meg az az új vonás, hogy ál- maga a megnövekedett társas- ját gazdaságukról, s érdemben, lami vállalatokkal -- konzerv- gazdaság úgy intézi ügyeit, tényleges gazdaként határoz.-, gyár, pincegazdaság, baromfi- ahogyan legjobbnak látja. zárják a szövetkezet valameny- feldolgozó üzem stb. — és ál- Nyilvánvaló azonban: attól nyi lényeges ügyében, lamd gazdaságokkal egyesítik nem több anyagi eszkö- A szövetkezetek gazdasági erőiket. zünk, mert mammutgazdasá- együttműködésének az a módA termelés és a kereskede- gokat alakítunk ki. Pénz, épí- ja, hogy egyik résztvevő tsz lem korszerűsítése, az utóbbi tőanyag, beruházási kapacitás sem adja fel önállóságát, de a években meggyorsult fejlődése, annyi van, amennyi. külön szerény gazdasági erő: s gazdaságirányítási rendsze- Ezen semmit sem változtat egyesíti, módot ad korszerű rünk szükségessé, illetve lehe- az, hogy a tsz-ek átlagos terű- beruházásokra. A lényeget te tővé tette az ilyen kooperáció- lete — mondjuk — háromezer kintve ugyanerről van szó más kát. Elsősorban a tsz-eknél van vagy tízezer hold. Bizonyos típusú szövetkezetek, illetve kiemelkedő jelentőségük, mert méreteken felül már kizárólag szövetkezetek és állami válla- népgazdaságunk nagy, befeje- gazdasági szempontból sem latok kooperációja esetén is. Tévedés lenne persze azt gonHadd tereljem immár aszót Romámat jegyzetek (3.) azokra a látnivalókra és élményekre, amelyeknek érdekében és reményében útra keltünk egy farmotora Ikarusz autóbuszon negyvenegyen, túlnyomó többségében a magyar A virágok szerelmese oagok szakemberei, s ezek ko . . ví„p7npi, azonkívül kere- eözött. Arról beszélt, hoev mes illatuk eevedfilólló Gloria . .. . eK- _ yal magnak Hagyott kísérleti új nemesítésű almát leszedte a feleségének. Szerencsére a fa tetején egyetlen alma megmaradt. Láttuk a magas hegyen termő, januárig elálló új faját is, amely ízletes, szelíd. A ■ ... ..... , , két végeznek, azonkívül kere- gözött. Arról beszélt, hogy mes illatuk egyedülálló. Gloria • - „ T ___ z ott ot Újságíró, hogy tapasz- gJk & gyenge talajok, különös- Szamostól Marosig, Kárpá- Clusurunak nevezte el és' a szímLehh Sfaüa »mpto/pf falatokat merítsünk a r n !céppen a szik és homok javí- toktól az országhatárig talaj- nyugati virágkereskedők 120 f , . . J A . ^ eredmény eibol. tósának módozatait. Dr. Má- tani és talaj javítási térképe- dollárt fizetnek ezer szálért. , ”^eztek trpf Irásrítpriplr mínfppv iránv. A máofaí+a cTocrfi'ílr oTt-iirialr „ . Z a lajtH “bY teil Va•szomszédok bevallhatom, hogy té l8tván> az óllomás titkára két készítenek, mintegy irány- A másfajta szegfűk ezrének küldöttségünknek azok, a tfg- Dtt ült az igazgató jobbján és tűt adnak a gyakorlati agrár- csak nyolcvan dollár az ex- nrolp,.q7nr ... jai, akik nem ismerték meg &eg(tett a tolmácsnak a nehéz szakemberek kezébe. „Az ag- port ára! Egy legújabb ne- famennyit Maurer miniszter" , . , . . . " szakmai kifejezések magyarra rokémiai kísérletek nagyon mesített illatos, áttelelő, fagy- _lr,at-n«ur i , daság eredményeit, viszont ná- ültetésében) hogy jobban meg- fontosak” - mondta. - bíró szegfűfajtát 150 ezer dől- dnoknek 18 kedvenC6i lett! gyón (wuan tül is.) pecsuiiK értgük gondjaik és vívódásaik „Megtanultuk, hogy a modern lárért a franciák akarták hírből sem a román mezőgazMcgéri vagy nem? Nagyváradon is és Kolozs hazai sikereinket, nem fűztek ^nyogét. Azután ő is hozzá- mezőgazdaság elképzelhetetlen megvásárolni, de ő azzal há- nagy reményt a barati f^mer- júzte az igazgató szavaihoz a vegyészmérnökök nélkül. En- rította el az ajánlatot, hogy kedesnez jómagam is ínmDD maga észrevételeit és most nél a részlegnél sem véletle- még nem kísérletezett ki min- megtisztelo kiranauiasnaK te- m^r felváltva igyekeztek be- nül dolgozik két kémikus há- den szint. Űjabban rákapott tüntettem az utat Eraeiy va - avatni bennünket a maguk rom szakember közül." S meg- Dél-Afrika ismert virágjának, várott (Cluj) is találkoztunk nih»nv inTrir-ent munkájának izgalmába, fogott még egy közlése is, a gerberának szelídítésére is. új növényfajtákkal és mind?a.osoan es nemi-y ipán cent ameiynek 3600 hektáros tér- amely kutatás és gyakorlat Keresett, modern, divatos vl- két helyen ott volt a termelő n ^a 1 aZJar, mec melési egység nyúJt 14t kísér' együttműködésének szélesebb rág, a fehér gerberát például üzem, amely az új fajtát már nap benyomásai aiajxjsan m g- letezési lehetőséget. Hogyan távlataira utalt: „A jövő év- menyasszonyi csokornak is el- nagyobb területen termesztet változtatták felületes, tájékopróbálkoznak őszibarackkal tői kölcsönös szerződések viszik. zatlanságból fakadó vélemé- nöVelni az olcsó homok érté- alapján dolgozunk a mezőnyünket, Az aktív titkár két, hogyan keresik a gyümölcsfajtát, mely itt legjobban fizet, mikéopen „káderozAz első két nap program- ^akísérietn«^ min?1 ériek jaként a Nagyváradi és a Ko. ném^aLoros kukoricaár- „»vár. Kísérleti Állomáson SeÄS hekSH™gazdasági üzemeknek.’ „Palocsai kedvence" te is. Érdemes-e, tették fel so- Ez a rendkívüli ember, aki kaP, ,a kérdést, üvegházban már hiába is akarna szaba- z?o 1?se\ir,YÍrárg0^ ten^eszte~ dúlni a nagy tudósok szerény- ni • Dr* Mate István Nagyvá- ségétől, almái bemutatásával radan niosolyogva azt vála szólta: Tr~14- ^----- --------’ t ette rám a legmélyebb be- ®*üua: »Volt olyan napunk az nyomást. Szinte fellopatott évad beálltáA Kolozsvári Kísérleti Álló- bennünket birodalmába, ahol tizenhat repülőgép tettünk látogatást. Mint kidé- í.«!:" más vezető3e> Palocsai Rudolf a szekrények üvege mögött vitte f paradicsomot, uborkát rillt bőséges látnivalók vár- »öt\„Slf« Proiessäor. a világhírű nö- számos kísérlet tanúit, a ki- nyugatra. Palocsai professzor tak bennünket, s ami számom- mám m*» vénynemesitő nagyon szerény, sebb-nagyobb, sápadtabb-piro- a. kove_tk®zo jellemzést ra legmaradandóbb élmény: dl Tnf' nyugodt, halk szavú ember, sabb almákat őrzi. Szinte adta- szegfűtermelo üzem megismerkedhettem két kivá- c . ami nem csoda, hiszen élete minden fajtához fűződik egy egy hektáros nagyságban ló emberrel. g*. *b «* '«*■ * javát csodálatos virágok tár- anekdota. A Jonathán és Bis- «Wf««*» év alatt amortizálóOradeán, azaz Nagyváradon az isarit! mlgmeg' saságában tölti el. Szerelmes gooJ keresztezéséből létrejött doti E'tinié Stephanescu, az álló- ,alal]aK az ,§a ! a virágokba és azok apjuk- alma mosolygós, nagy, ámde Lakos György mis igazgatója ismertette az Amikor végigjártuk az ál- ként tisztelik, hiszen ő hozta ugyanaz milyen csenevész és Következik: r éve alakult intézmény több- lomás laboratóriumát, a szak- létre őket. Elnézem a szeg- sápadt a magas hegy oldalá- A VITA ELDŐLT oldalú működését. Elmondta, emberek kutatóműhelyeit, sze- fűt, amelynek sziromátmérő- ban! S ők mégis megkísérelhogy a kutatók növényvédel- mélyesen is elbeszélgettem je eléri a tíz—tizenöt centimé- ték előállítani a fenyőzóna al- t~ mi, ipari növények, valamint vele. S akkor kristályos szak- tért is. A virágszirmok sűrűn máját is. A mezőőr azonban a I latok mentesek bizonyos veszélyektől. Ha nem ügyelnek rá, akkor elkülönülhet létrehozói tó1, fenntartóitól a közös vállalkozás. Fölébe nőhet a szövetkezeteknek, ami súlyos hiba lenne, mert gyengítené vagy kizárná működésének társadalmi irányítását, ellenőrzését, ami ebben az esetben a benne résztvevő szövetkezetek háttérbe szorítását jelentené. Ma még van néhány olyan akadály, ami nehezíti a nem azonos rendeltetésű szövetkezetek gazdasági együttműködését, főként pedig szövetkezetek és állami vállalatok kooperációját. Ezek az akadályok elsősorban abból adódnak, hogy a szövetkezetekét, illetve a vállalatokat érintő pénzügyi, s a gazdálkodásra vonatkozó egyéb jogszabályok nincsenek teljes összhangban egymássáMeggyorsítja az egészséges fejlődést, ha mind a szövetkezetek mind az állami vállalatok igyekeznek minél előbb pontosan felmérni, — és erről az irányító fórumokat tájékoztad —, hogy niilyen gyakoj--. lati problémákkal találják szemben magukat, amikor közös vállalkozásba akarnak kezdeni. Jó szolgálatot tesznek ezzel, mert megkönnyítik a még rendezetlen kérdések tisztázását, s olyan intézkedések kidolgozását, amelyek előbbre viszik jól átgondolt, közigazgatásilag megalapozott, az egész népgazdaságnak is hasznos kooperációk ügyét. G. P. M0G.RÄD - 1969. július 20., vasárnap r\
