Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)

1969-07-20 / 166. szám

Zavartalan aratás Verőfényben fürdik a határ. A meleg végre megközelíti a nyári csúcsértéket. Erre az időre mondják a parasztembe­rek, hogy végre igazi aratási idő járja. Medárdnuk meg­szűnt a hatása, s úgy tűnik, a nagyvennapos esőzés után végre zavartalan lesz a kalá­szosok betakarítása. A magyarnándori határban, helyesebben a szügyi részen — hiszen a volt szügyi tan­gazdaság nemrégiben egyesült a magyarnáfldorival, s üzem­egység lett belőle — kombáj­nok porolnak a gabonában. Varga Antal üzemegységveze- tő dirigálja a munkát, s £el- ügyel arra, hogyan halad az adói aratás, — A szügyi üzemegység te­rületén csaknem százötven hold őszi árpát arattunk le — magyarázza az üzemegység­vezető, — A munka befejez­tével azonnal hozzákezdünk a búza aratásához. Vele járjuk be a határt, * Végül megállapodunk a Kos/ tahki táblán. Ezt a gazdasá­gon belül igen egyszerűen és praktikusan csak a C-—6-os táblának nevezik. A dűlőne­vekkel való jelölés talán gon­dot okozna, így viszont veze­tő és traktoros egyaránt tud­ja, melyik dőlőrészrői is van szó. Itt találkozunk Havas Fe­renc főagronómussal, aki az egész 'gazdaság aratási prog­ramjáról tájékoztat bennün­ket. — Gazdaságunkban is sok gondot okozott az égős időjá­rás — mondja a főagronómus. — Ag utóbbi négy nap alatt sebb mennyiségű gabonát ve­gyen át innen. Milyenek az idei gabonák? Ezt kérdezem a főagronómus. tói, aki így válaszol: — Elégedettek vagyunk az idei terméssel, hiszen az év első felének szeszélyes időjá­rása kétségessé tette a jó ter­mest. Annyi bizonyos, hogy az idei tavaszi árpák korántsem hozzák a várt eredményt, de az őszi árpák eddig átlagosan huszonegy mázsát adtak hol­danként. A nándori üzemegy­ségben ez huszonöt, a szügyi­ben húsz alatt marad. Ugyan­akkor igen jó a gabonák mi­vezetők, traktorosok éppen ez­ért viselik gondját a gabo­náknak. Igyekeznek a lehető leggyorsabban, veszteségmen­tesen száraz helyre juttatni az idei termést, amely, az eddigi számítások szerint, jobb lesz mint a tavalyi. A zavartalan aratás, beta­karítás érdekében alaposan i elkészültek a gazdaság szere­lői is. Az üzemegységekben az ügyeletes szerelőkön kívül azonnal ott terem a „repülő" műhelykocsi, öe időben meg­érkezik az ebéd 1» a gépkeze. lökhöz minden délben. A gaz­daságban a kom báj nősek az aratási időszak alatt kalória- dúsgbb ellátást . kapnak, ugyanakkor rendszeresen el­látják őket gyümölccsel is. — A kombájnosok igyekez­nek rendben lerakni a szal­mát is a területen, hogy a lehúzóbrigád könnyebben boldoguljon — magyarázza a főagronómus, — A táblákról általában két—háromnapos késessel letakarítjuk a szal­mát is. A szalma letakarítása után tüstént Indulnak a mü- trágyaszórók és a szántó trak­torok Az egyik hatvanból, das táblán, ahol csaknem hu­szonnyolc mázsás átlagtermést értünk el őszi árpából, már negyven holdat meg is szán­tottak a traktorok. Attól függ, tavaszi, vagy őszi vetés megy bele, nyári mélyszántást, vagy tarlóhántást alkalmazunk. Mi­vel az aratás zöme még csak most megy, egyelőre három darab DT—78-ös traktorral szántunk. például hatvanöt miliméter nősége is. Kezdetben nedve- Nagy zúgással fordulnak a eső esett, ami megakadályoz- sebbek voltak a gabonák, de kombájnok. Az utolsó négy­ta, hogy korábban kezdjük az most már a tizennégy száza- zetméteraket vágják. Rövidé, idei kalászosok betakarítását, lékot nem haladja meg a víz- sen indulhatnak újabb tábla­Viszont most, az indulás után, tartalom, be. A két vezető megbeszéli reméljük jó idő lesz, olajé- , a legfontosabb tennivalókat, s zottan megy a gépezet. A Magyamandori Állami mindegyikük indul a maga A főagronómus véleményé- Gazdaság inkább a gyű möl- dolga után. Jól halad az árá­ról könnyű meggyőződni, hi- cséről 4 és d® tás ezen a nyáron. Reméljük szén előttünk dolgozik két lentos a gazdaságban a kalá- kombájn ezen a táblán. Ifjú szosok terméseredménye i#. A J Gyimesi János és Rozsnoki gazdaság vezetői, üzemegység- Pádár András Béla vágják az őszi árpát, A kombájnosok a mennyiségi teljesítés, valamint a minősé­gi munka után kapják a pré­miumot, A Magyarnándori Ál­lami Gazdaságban a hét kom­bájn vezető között az aratási idény végéig tart a versengés. A kiértékelésre csak az ara­tás befejezésével kerül sor, s akkor jutalmazzák meg az el­ső három helyezettet. A gazdaságban összesen több mint 1800 hold aratniva- lő vár a kombájnosokra. Né­hány területen terveztek kézi kaszálást is, azonban az idő­közben bekövetkezett időjárá­si változások hatására több te. rület kézi aratásáról lemond­tak. Amit csak. lehet kombáj­nokkal aratnak le. A kom­bájn-aratáshoz igen gondosan készültek fel a magyarnándo- riak, amit bizonyít, hogy a gabona elszállításában, táro­lásában különösebb gdnd nem jelentkezik. A kombájnoktól — a két üzemegységben hét kombájn dolgozik — nyolc gépkocsi és vontatók szállít­ják el a gabonát. A magyar­nándori üzemegységben a tá­rolás is megoldott, csupán a szügyi üzemegységben számí­tanak a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat segítségé­re. A főagronómus és az Üzemegységvezető vélekedése szerint szükség lesz rá, hogy a felvásárló vállalat a har­madik negyedévben jelentő­Meddüieg iuCe22umk? TALÄN NINCS olyan megyei, járási, vá­rosi, politikai, társadalmi és tömegszervezeti fórum, ahol ne került volna valamilyen for­mában szóba a munkaidő-csökkentés. Érthető, hisz az elmúlt évben 19 vállalatnál 20 ezer dolgozó részesült ebben a kedvezményben Ez év első felében már 39 vállalat 35 ezer 400 dolgozója tevékenykedik rövidített mun­kahétben. Július 1 -ével újabb vállalatok irat­koztak fel a listára: a Nógrád megyei Tex­tilipari Vállalat és a Pestvidéki Kőbánya Vállalat. Másszóval: a bérből és fizetésből élő dolgozók több mint 80 százaléka élvezi megyénkben a IX. pártkongresszus határo­zatának megfelelően a rövidített munkahét előnyeit. Nem csoda, ha élénk vitákat, vélemény- cseréket vált ki: mit kellene tenni azért, hogy a dolgozók a szabad szombatot okosan, cél­szerűen, felfrissülésükre, pihenésre, kulturá- lódásra, az általános műveltség gyarapításá­ra és ismereteik bővítésére használják fel. A csökkentett munkaidő bevezetése előtt nem gondoltunk arra, hogy ez a nagyszerű szocialista vívmány, a dolgozók i élet- és egészségügyi körülményeit javító intézkedés, a gondok sokaságát is magával hozza. Vall­juk be: olyan feladatok előtt állunk, ame­lyek jórészt ismeretlenek előttünk, illetve ma még csak tapogatódzó lépéseket teszünk a megoldás útján, több kevesebb sikerrel. A hogyan és miként, kinek és mikor, mit és mennyi ideig és hol kérdésekre keli vá­laszolni. Mert más az igénye a fiatalságnak, más a középkorúnknak, megint más az idő­sebbeknek, Számba keil venni azt is, hogy kinek milyen az elfoglaltsága a családon belül. Az egyedülállóknak több idejük van a művelődésre és a szórakozásra, mint a gyermekes édesanyáknak. Megint másként je­lentkezik a lehetőség a férfiaknál, g ott, ahol a nagymama is osztozik a család gondjai­ban. Az érdeklődés is megoszlik, attól füg­gően, hegy kinek milyen az alapművelt­sége, az a, község, amelyben lakik, közel vagy távol van a várostól, jó vagy rossz a köz­lekedési lehetőség, szocialista brigádban dol­gozik, vagy csak munkabrigádban, nyári idő­szakról, vagy télről van szó­Mindezekre úgy kell válaszolni, hogy egy pillanatra sem feledjük: a szabad szombatok felhasználása mindenkinek legsajátabb egyé­nt ügye, arra fordítja, amire akarja. Csupán arról lehet és van szó, hogy segítsünk hasz­nos eltöltésében. Mível a munkának még csak a kezdetén vagyunk, szükséges, hogy a különböző kul­turális szervek sokoldalú ajánlásokkal köze­ledjenek a dolgozókhoz. Az eddigi közvé­lemény-kutatás szerint a kulturálódásra szánt szabad idő 50—60 százalékát tv-nézés, könyv- olvasás, és kirándulás teszi ki. A kultúrotthonok, könyvtárak, klubok nyit­vatartásit már hozzáigazították a szabad szombatokhoz. Ezekre a napokra különböző házi sportbajnokságokat is szerveztek. Ugyan­csak ezeken a napokon kívánják lebonyolí­tani az üzemi és tanulmányi kirándulásokat,. A kultúrotthonok két irányban próbálják megnyerni a szórakozni vágyókat. Egyrészt ajánlják saját programjukat, és erre szerve­zik a dolgozókat, másrészt közvetítő szere­pet vállalva, felhívják a figyelmet a tele­vízió különböző műsoraira, csoportokat szer­veznek színházi előadásokra, tárlatra és ki­állításokra. Mindezek csupán a dolgozók Igényeinek elenyésző hányadát elégítik ki, Alapos felmérésre volna szükség, amely re­álissá tenné a tervezést, megkönnyítené 8 különböző szervek kulturális programjának összehangolását, összeállítását. Mivel ez hi­ányzik, ezért a jelenlegi munka kicsit a sö­tétben tapogatódzáshoz hasonlít Csupán fel­tételezzük, hogy melyik korosztálynak, mi­lyen kívánságai vannak, mikor és milyen kérdés érdekli őket. Nem tudjuk, hogy mi­kor lehet számítani rájuk, télen vagy nyá­ron, délelőtt vagy délután, szombaton vag.V vasárnap. Pedig amíg ezeket nem ismerjük, puszta óhaj marad az a helyes célkitűzés, hogy a szabad időben szórakozva művelődje­nek a dolgozók. A kibontakozáshoz tárgyi feltételek is szük­ségesek. Célszerű növelni a különböző klu­bok számát, javítani a művelődési és sport- létesítmények ellátottságát, Önként adódik a kérdés: a vállalat kulturális és szociális alap­ja mennyiben teszi lehetővé a hétvégi ví- kendházak létesítését, horgásztanyák kialakí­tását, a meglevő üdülők bővítését. Mivel folyamatról van szó, nem lehet lánd­zsát törni egyik vagy másik gyakorlatban még nem ellenőrzött módszer életrevalósága mellett. Ha valahol szükség van nagy rugal­masságra, mozgékonyságra, meglepő gyors, a fejlődést segítő fordulatokra, akkor e mun­kában Igen. A jó kezdeményezések mellett egyik-másik helyen ellenkezést kiváltó gyakorlat kezdi felütni a fejét. Különböző mozgalmi rendez­vényeket — társadalmi munkát, továbbkép­zést, oktatást — iktatnak be a szabad szom­batokra. A dolgozók méltatlankodnak, mond­ván: miért adják, ha aztán különböző cí­meken visszaveszik. Az SZMT elnökségénei. az az álláspontja, hogy a szabad szombatot csak akkor vegyék igénybe, ha a dolgozók érintett csoportjai — KISZ-, sportköri tagok, munkásőrők stb. — egyetértenek vele. A KÉRDÉSEK megoldása továbbra is ez üzemi szakszervezeti bizottságok és a dol­gozók kezében van. Rajtuk áll, mikorra tud­ják reálisan felmérni az igényeket, képesek-e olvan programot összeállítani, amelyben min­denki megtalálja a neki tetszőt. Csak ez esetben válik lehetővé az az elképzelés, hogv a pihenésre és kulturálódásra szánt idő va­lóban hasznos, szellemet gyarapító, egészsé­get növelő legyen. Venesz Károly Országos verseny esélyesei A palotáaiak készülnek Mészáros József és Szabó lőszövetkezet vezetői szerint példája bizonyít ékesebben. Ferenc, a palotási termelő- mindketten igen felkészültek, A harminc éven aluli fiatal­szövetkezet két öntözéses nö- értik a szakmájukat. Az idő. embernek tulajdonképpen vénytermesztő szakmunkása sebb, Mészáros József ezt négy szakmája van, tehát megtisztelő meghívást kapott már a gyakorlatban is bizo. nemcsak öntözéses növény- abba a megyei komplex brl- nyitotta, ám az elméleti is- termesztő szakmunkás, ha gádba, amely augusztus ele- méretekben is méltó párja az nem mezőgazdasági gépszere- jén a Tiszalöki Állami Gaz- ifjabb szakmunkásnak. lő, lakatos és gépkocsivezető daságban mérkőzik a gépe- A szövetkezet vezetői is. Sőt, még kazánfűtői vlzs- sítésben dolgozó fiatalokból örömmel vették a választást gával is rendelkezik, álló más megyebeli brigádok- és megígérték, minden se- A két öntözéses növényter kai. gítséget megadnak a két ver- mesztőre elméleti és gyakor. Mészáros már évekkel ez senyzőnek az alapos felké- lati feladatok várnak az or . előtt végzett. Szabó azonban szüléshez. Vida István agrár- szágos versenyen. Már kéz- I még csak most fejezte be a mernok es Hataják Kalman hez kapták a vetélkedő te- I szakmunkásképzőt. A terme- öntözési szakmérnök. a két matikáját amiből feklészül­szakember készíti fel a szak- nek a várható kérdések meg munkásokat a nagy vetélke. dóré. Karancstapujtő kincse Hárommilliós kőbánya Festői környezetben, a termelt kőről szóló vélemé- ra, s ezzel az éves termelési homorúi völgyben terül el nyékét. értek meghaladja a három, a karancslapujtői termelőszö- Nemrégiben fejeződött be a miHiö forintot. Jelenleg töb. vetkezet kőbányája. A Ka- bányának a részleges re- bet készítenek a nagyobb ranqs-hegység meredekein, konstrukciója. Ez abból állt méretű Kövekből, mivel ez a erdők rengetegében vezet az hogy a szövetkezet vezetői á Hánya latja el a salgótarjáni út, amíg a karsnesberényi gazdaságosság elvéből kiin- vasút—rekonstrukciót és innen közútról letérve elérjük a dúlva lecserélték a régi rob- szállítanak alapanyagot y me- hegyoldalban telepített bá- banómotorokat és villannyal gyében készülő utakhoz is. nyát. A bánya bejáratánál a hajtják a kőtörőket. Elektro- A Hegyoldal széles parké, völgy kiszélesedik, mintha a mos vezetéket kellett a bá. nFára telepített zuzók es ko- természet is számított volna nyához építeni, hogy megold- törők a kőportól a harmincöt arra, hogy valamikor majd hassák a kényelmesebb és miliméteres nagyságig készí- az ember megveti itt a Iá- gazdaságosabb üzemeltetést, tenek anyagot hétféle szem­bút s felhasználja épitőmun- a termelőszövetkezet csak- * kajához az általa felkínált nem félmillió forintot fordf. lehetőségeket- tott az elektromos primér­A karancslapujtőiek nem vezeték megépítésére, késlekedtek ennek a lehető- A kő bányászása, kiterme- Íönböző‘1 ajta" kő,"ahöl újabb segnek a kihasználásával. A lése a szigorú ovorendszaba- „ínf.k vz-iák A bánvai ra bánya már régebben műkő- lyok betartásával tervszerű- j^ást teljesen gépesítették a dik s amint ezt a híre bízó m történik A robbanomoto- karancslapujtőiek. nyitja, Igen ]0 minőségű kö- ros üzemeltetés nem tette le­vet szállítanak innen az or. hetővé, hogy teljes kapaei- szág majd minden részébe, tással dolgozzanak a kőbá- rancslapujtői kő iránt. Az De ne feledkezzünk meg a nyászok, azonban az elektro- építő vállalatok tudják, hogy különböző tudományos inté- mos energia már győzi az Észak-Magyarország legjobb zetek bizonyítványáról sem, embert. A kőbánya most tér termékét kapják ebből a bá- amelyek megerősítik az itt majd rá a teljes kapacitás- nyából. szerkezetben. A durva kőtől a finomszemcséig képes a bá. nya kielégíteni az igényeket. A kőtörőktől a párkány alja. ig csúszdákon érkezik a kü­Nagy az érdeklődés a ka­oidására. Igaz. hogy Palotá­son mind jobban terjed az Mint ismeretes, az augusz- öntözés, s megyei viszony - tusi vetélkedő a KISZ Köz- latban a legfejlettebb ez a ponti Bizottságának és az technika. De nem bizonyos, illetékes országos mezőgazda- hogy a legfejlettebb gépek, sági irányító szerveknek módszerek honosak-e már itt. egyik legnagyobb rendez- Éppen ezért mondták a szö- vénysorozata lesz. A vetélke- vetkezet vezetői, hogy a két dő célja, hogy képet adjon az szakmunkás eredményes sze. ország mezőgazdaságának replése érdekében szívesen gépesítésének színvonaláról, nyújtanak segítséget, hogy a a fiatal szakmunkások felké- fiatalok ellátogassanak abba a szükségéről. gazdaságba, ahol megismer­A vetélkedő célját érti a hetik a ma országosan leg- két palotási szakmunkás is. korszerűbb berendezéseket és Mindketten szeretik a tech­nikát, amit Mészáros Jóska gépeket. P A. Út és vízvezeték társadalmi munkával Somoskőújfaluban, az úgy- ségi tanács most, végezteti ei nevezett Halastó-dűlőben a hengerezést. Az új telepü- építették fel az új falurészt, lésen bővítik a vízhálózatot amelynek most készítik az is. A 260 méter hosszúságú ezer méter hosszú közieke. vízvezetékhez a lakosság az dési útját. Az új útszakasz árokásással járult hozzá. A megépítéséhez a lakosság tár- szé fekvésű iakótelep a la- sadalmi munkával 120 köb- , . méter követ szállított, ame- kosság közreműködésevei kor- lyet el is terítettek. A köz- szerűsödik. NÓGRÁD - 1969. július 20., vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom