Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)

1969-07-02 / 150. szám

Hogyan segíti a gépjavító vállalat az aratást?

TERMÉSZETVÉDELEM

Ue#selveteti Sxomazéd JósseJ igazgatóra!

Az utóbbi egy-ket évben a termeioszóvetkezlek már önállóan végzik a szántást. a vetést, az aratást., a rendelkezésre álló gépek javítását is. Lényegesen megváltozott a gépjavító állomások szerepe. Am a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a termelőszövetkezetek gyakran indokolatlanul mellőzik a gépjavítók tevékenységét. Aránytalanságok tapasztalhatók a gépek kihasználásában, tervszerűtlen a javítás, ami számos esetben vezetett károkat okozó kapkodásra.

Felkerestük Szomszéd Józsefet, a megyei gépjavító vállalat igazgatóját, hogy mondja el véleményét a gépjavító és a termelőszövetkezetek kapcsolatáról, tekintettel a közelgő nyári betakarítási munkákra.

— A gépjavító vállalat

hogyan segíti a munkát a

közös gazdaságokban, hogyan készültek lel a kalászosok betakarítására?

— Nagy és felelősségteljes feladat végrehajtásáról van szó — kezdte Szomszéd József. — A gabona veszteség- mentes betakarítása elsőrendű népgazdasági érdek, de meghatározó a mezőgazdasági üzemek és a tsz-tagok jövedelmének alakulásában is. Habár a gépjavító állomások tevékenységi köre megváltozott, mivel mezőgazdasági munkát nem végeznek, szoros összefogásra van szükség a termelőüzemekkel. Nagy segítséget tudunk adni egyrészt a gépjavítási szolgáltatásban, másrészt az alkatrész- gyártásban és a hibák gyors kijavításában. Vállalatunk országosan is hozzájárul az aratás sikeres végrehajtásához. Rátértünk olyan SZK—f-es kombájn fődarabok és alkatrészek gyártására, amelyek a kereskedelemben nem kaphatók. Belföldre 1400 pelyvarostát, 3000 törekrostát és több ezer más alkatrészt gyártottunk. A Kisterenyei Gépjavító Állomás a napokban tért rá újabb fődarabok sorozatgyártására. U gyanak- kor ezekből az alkatrészekből Csehszlovákiába is szállítottunk több mini tízezer darabot.

— Igénylik-e a termelőszövetkezetek a vállalat szolgáltatásait? Igénybe veszik-e a hagyományokkal rendelkező, megbízható javítóhálózat munkáját?

— Állomásaink szakemberei az év első hónapjaiban több esetben felkeresték — és felkeresik — a szövetkezeteket a szolgáltatási igények felmérése érdekében. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy az igények — különösen az idén — csökkentek. Ez bizonyos mértékig azzal magyarázható, hogy a javítási kedvezmények csökkentek, szakmunkásaink nagy része átkerült a termelőszövetkezetekhez. A megye szövetkezetei közül ötvenöt gazdaság igényelte szerződés szerint a javítási szolgáltatásunkat. Ezen felül épületgépészeti, tűzbiztonság-technikai és fődarabkészítési szolgáltatásokat végzünk csaknem minden szövetkezetnek.

— Mennyi javításra szerződtek a tsz-ek?

A nyári betakarítás gépei közül tíz kombájn javítására kötöttek szerződést az üzemek. Ezt az igényt igen alacsonynak tartom. Előfordulhat, hogy az aratás előtt egy héttel veszik észre a szövetkezetek, hogy a saját erejük nem elegendő a jó minőségű javításhoz. Természetesen ebben az esetben is a legmesz- szebbmenőkig elősegítjük a gépek javítását, de a feltételek biztosítása ez esetben már nehezebb. Az aratás felkészüléséhez javaslom, hogy a tsz- ek tartsanak házi szemlét, amelynek során a hibák „kiszűrhetők”.

— Milyen segítséget tudnak nyújtani a szövetkezeteknek, készülnek-e valamilyen különleges szolgáltatással a nyári aratási időszakra?

— Induljunk ki abból, hogy még a kifogástalanul kijavított gép is elromolhat. Ez már megszabja a feladatunkat, hogy készüljünk fel az elromlott betakarítógépek soron kívüli megjavítására. Ennek érdekében az aratás idején a gépjavító állomásokon mindennap este huszonkét óráig ügyeleti szolgálatot tartunk. Ennek a szervezetnek a telephelyén elsőrendű feladata lesz a gyors javítás, de szükség esetén — ha a termelőüzem kéri — a határban végzik el a javítást. Az érsek- vadkerti állomás cseretelepén felújított traktor- és kombájnmotorok, akkumulátorok, dinamók, önindítók vannak raktáron. Ezeket a fődarabokat a szövetkezetek — bár korlátozott mennyiségben — szerződésen felül is igénybe vehetik. A raktárunkban levő aratógép-, kombájn-, traktoralkatrészek egy részét a termelőszövetkezeteknek kedvezményes áron átadjuk. Terveink szerint felkeressük ezekkel az alkatrészekkel a szövetkezeteket, de várjuk, hogy a szövetkezetek is juttassák el hozzánk igényeiket.

— Történik gondoskodás a

tűzrendészetről?

— Szükségesnek tartom a termelőüzemek figyelmét felhívni, hogy a tűzrendészeti berendezések biztosítására és az előírások betartására külön gondot fordítsanak. Itt említem meg, hogy a kombájnokhoz előírat poroltók javítását, f eltöltését a Szécsényi Gépjavító Állomás végzi. Szaktanácsadással is szeretnénk segíteni a szövetkezeteknek. Ha a betakarítás közben nehéz műszaki probléma adódik, amiben a szövetkezetiek tanácstalanok, szakembereink szívesen állnak rendelkezésükre. Bízom abbant, hogy a közös összefogással veszteség nélkül betakaríthatjuk a kalászosokat — fejezte be a beszélgetést Szomszéd József.

Legújabb kori ásatások

Sa Igótarjánban

ismét felbontották a távfűtés egy szakaszát a salgótarjáni Pécski utcában, mert az alig pár éve lefektetett csövek tönkrementek. Hogy a kárért ki a felelős, azon egyelőre pereskednek az illetékesek. Bár újabban azon is pereskedhetnének, ki térítse meg a friss parkosításon esett kárt, s kit okoljunk a környék lakóinak bosszúságáért, mert úgy látszik, ezen a környéken már sosem lesz vége a földbuckák, törmelékek kerülgetésének

(Koppány György felvétele)

Ő NOGRAD - 1969. július 2., szerda

Mai műsor

KOSSUTH RADIO: 8.20: Mindent a hallgatókért! — 9.25: Stúdium, műszaki és gazdasági vezetőknek

— a vámkezelésről. — 9.35: Ba- jazzók. — 10.05: Kiss Tamás, Mátyás Ferenc és Simonyi Imre versei. — 10.20: Váradi András népi zenekara játszik. — 10.40: Új lemezeinkből. — 11.30: A Szabó család (Ism.) — 12.20: Ki nyer ma?

— 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15:

Szobek Márta és Szabó Miklós énekel, Sára Ferenc furulyázik. — 13.45: Nőkről — nőknek. — 14.15: Ernst Busch énekel. — 14.26: Maria Stader felvételeiből. — 14.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 15.10: Kosztya naplója. — 16.00:

A világgazdaság hírei. — 16.05: Angyal Bandi — népdaljáték. — 16.42: Atlasz. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Új Bach-felvételeink- ből. — 17.36: A francia politikai és a forradalmi Magyarország. — 17.51: Júniusban hallották először.

— 18.26: Beethoven: IV. szimfónia.

— 18.58: Hallgatóink figyelmébe!

— 19.25: Minden héten szilveszter. . . BUÉK — 1955! — Kb.: 22.15: Sporthírek. — 22.20: A cárevics.

— 22.45: Kiállítás Budapesten és Tihanyban. — 23.00: A Moszkvai Kamarazenekar levételeiből. — 0.10 —0.30: Tánczene.

PETŐFI RADIO: 8.05: Kamarazene. — 8.46: Tallózás a világsajtóban (Ism.) — 9.00—10.00: Ezer- egy délelőtt ... — 10.00: a zene hullámhosszán. — 11.58: Néhány perc tudomány. — 12.03: Pierre Monteux vezényel. — 12.40: Házunk tája. — 13.05: Virginia Zeani és Robert Merril énekel. — 13.40: Orvosi tanácsok. — 14.00—18.00:

Kettőtől hatig... — 18.10: Hamburger Jenő, az orvos és forradalmár. — 18.58: Garai Imre táncdalaiból. — 19.08: Massenet: Manón. Négyfelvonásos opera. — Közben: 19.52: Jó estét, gyerekek!

— 23.10: Szimfonikus könnyűzene.

TELEVÍZIÓ: 17.58: Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. — 18.05: Bécsi randevú. — 18.15: Figyeljetek!

— indul az adás. — Látogatás a

Magyar Televízióban. — 18.45:

írók, könyvek, kritikusok. — 18.55: Reklámműsor. — 19.05: Esti mese. — 19.15: Aktuális riportműsor.

— 19.55: Szünet. — 20.00: Tv-Hír- adó. — 20.20: Fekete-fehér-show. . .

— 21.10: A film hőse. — 22.10: Tv-Híradó — 2. kiadás.

BESZTERCEBÁNYA: 16.30: Nemzetközi könnyüatlétikai verseny közvetítése. — 19.00 és 22.15: Tv- Híradó. — 20.15: Hajtóvadászat (tv- film.) — 21.40: The Shadows-e^yüt- tes műsora.. jg £$£ .

jS|"

A szarvasok vadgazüaságuuk legfontosabb állatai. A nyáron rozsdabarna, télen szürkés színű vad látványa megdobogtatja minden vadász, természetkedvelö szívét

Fotó: Koppány

A harmincmillió éves Börzsöny

A Börzsöny-hegység összefügg a Duna jobb partján elterülő Szentendre-Visegrád fiatal vulkánikus tömbjével. A két hegység között szoros kapcsolat van a visegrádi Du- na-meder alatt. • A hegység mai területét a földtörténeti harmadkor folyamán tenger borította, egészen a miocénkori vulkánosság kezdetéig. Ez az idő mintegy 40—50 millió évvel ezelőtt volt. A Börzsöny kialakulása ezzel kezdődött. Később a vulkánikus hegység lesüllyedt és akkor ismét tenger öntötte el a terület peremvidékét. E tenger elvonulása után az egységes vulkánikus tömböt a szél, a

víz, az éghajlati váltakozás tönkfelületté alakította és közben a Börzsöny felé futó törmelékei is befedték. Ezért talál a természetjáró ember például Diósjenö fölött a börzsönyi hegyek nagy magasságában a folyóhordalékot, kavicsot, homokot. A Börzsöny mai felszíne geológiai mértékkel mérve „nem nagyon régi ” keletű: 20—30 millió éves.

A Börzsöny' lejtői a külső erők romboló működésének és építő hatásának köszönhetik jelenlegi formáikat. A csapadék vizek, a vulkánikus tömbök darabokra törése után a törésvonalak mentén

zúdultak le a Dunába és az Ipolyba, így keletkeztek a mély völgyek. A nógrádi szakaszra az egyik legszabályosabb völgy, a Lesvölgy esik, amely egyúttal a balassagyarmati vasútvonal ágya is.

A turisták nagy kedvelői a rendkívül változatos felszíni alakulatokat nyújtó Börzsönynek. A megye határán emelkedik a Börzsöny legmagasabb pontja, a Csóványos, amely 939 méter. Alig alacsonyabb nála a Magosfa, 916 méter. A drégelyi várhegy 444 méter magas. A völgyszakadékok között legjellegzetesebb a honti szakadék, a pleisztocén időszak képződménye.

Hollókő a Cserhát büszkesége

Romjaiban is hatalmas erősségnek látszik a hollókői vár. A XIII. században építette a Kacsics nemzetség a Szárhegy kúpján. Később a nagyhatalmú Széchenyi Tamás erdélyi vajda kezére került. Sok legenda, monda fűződik a hollókői várhoz. Egyik monda szerint Csák Máté itt, a vár kútjába dugta el kincseit, később a törökök is ide hordták a környéken rabolt aranyakat. Hiába keresték, ásták, csákányozták a romokat nemzedékeken át a kincskeresők, nem találtak semmit. Az első világháború előtt még egy pesti ügyvéd is nekiállt embereivel kincset ásni. Szekereket is hozatott, de kincset nem talált sehol.

Legendás ködbe vész a vár nevének eredete is. A monda szerint a vár építtetője KaA galambbetegségekről különböző rémhírek keringenek. Az illetékesek az Országos Közegészség- ügyi Intézettől kértek tájékoztatási az emberre is veszélyes állatbetegségekről és járványokról. Az or- nithosisról a következő tájékoztatást adták:

Az ornithosis klinikailag felső légúti hurut, vagy tüdőgyulladás formájában zajlik le. Orvosaink az elszórt esetekben — tehát amikor az emberek díszmadaraktól, házi-, vagy városainkat benépesícsics András, szépasszonyt ra- bolt és ide hozta magával a várba. Volt azonban a rabolt szépségnek egy boszorkány dajkája, aki az ördöggel szövetkezett és az ördögfiak — a hollók — éjszakájának idején mindig elhordták azokat a köveket, amelyeket a kőművesek nappal felraktak. Innen kapta nevét Hollókő.

Az egykori Hollókő még ma is messze vidék felett uralkodik. Romjai közül pompás kilátás nyílik a Cserhátra, északon az Ipoly völgyére. A szép részletekben, kilátópontokban, néptelen erdei utakban, sűrű erdőkben gazdag vidéken viszont kevés turista fordul meg. Aki azonban az ilyen néptelen tájat, a csendet, a nyugalmat szereti, az ne kerülje el a hollókői, dobogótetői, vereshegyi, kutasói, cser- hátszentiványi erdők útjait.

tő galamboktól fertőződnek —, csak ritkán gondolnak ornithosis- ra, és elvétve küldenek vért laboratóriumi vizsgálatokra. Emiatt az esetleg szórványosan előforduló megbetegedések pontos számát nem ismerik.

Annyi bizonyos, hogy a szárnyasok terjesztik. Az elmúlt években pecsenyekacsa feldolgozással foglalkozó 100 személy betegedett meg. Nyilvántartanak olyan személyeket is, akik díszmadaraktól, galamboktól fertőződtek.

IVLened ék k u ny hó a Karaocsofii

A Karancson, a hegység legszebb csúcsán, a Kápolna-hegyen kedves kis menedékkunyhó nyújt védelmet a turistáknak. Évekkel ezelőtt létesítették a természetbarátok Czibulya Elemér irányításával. Mint általában a vulkáni hegyek, a Karancs is meredek, nehezen megmászható. De megér minden fáradságot a hegycsúcsról elénk táruló látvány. Tiszta időben észak felé a Magas-Tátra néhány finom csipkéjét, az Alacsony-Tatra vonulatát láthatjuk. Déli irányban halványan a budai hegyek kéklenek. Érthető, ha egyre nagyobb a hegyekben a turistaforgalom.

A természetjárók erre való tekintettel építették fel a lerombolt remetelakás helyén a menedékkunyhót. Nagyon sokan felkeresik, itt fogyasztják el legtöbben reggelijüket. A menedékkunyhóban egészségügyi felszerelés található, ivóvíz és egy napló díszkötésben. Ez a napló tanúskodik arról, hogy a természetszerető emberek hálásak a kunyhó alkotóinak.

Az idén, tavasszal korszerűsítették a Kápolna-hegyi menedékkunyhót. Társadalmi munkával megemelték a tető- szerkezetet. Ám, az erejük kevés a további munkához. Jó volna, ha segítenének az illetékesek is.

Az emberre is veszedelmes