Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)

1969-07-13 / 160. szám

virág A kert sokszínű nyíló vi- kai, színeikkel önmagukban is zöldmázas mezőtúri,1 vagy a ''ágai vázákba rakva — csak széP díszei lehetnek a lakás- vásárhelyi, a nádudvari, a egyszerűen csokorba szedve, , őt hiányoznának belőle magyarszombatfal, népművé­vagy tudatosan elrendezve — naK’ sot many°znaaak belőle. hangulatos, kedves díszítőele­mei a lakásnak. Nemcsak a virágok, hanem a vázák is szeti hagyományokon készült, ízlés dolga, hogy ki milyen már iparilag előállított cserép, vázát, modern vonalú kerámi- majolika vázáknak, tálaknak egyeb használati targyak­es sokféle elrendezési lehetőséget át, vagy^ üveget, ^gysze- llak Is a lakásban. adnak a vlrágkedvelöknek a .......... ..... 1 l akásuk díszítéséhez. A vázák, amelyek, ha éppen nincs vi­rágszezon, hangulatilag a lakás rű, 'úgynevezett népművészeti cserép vázát vásároí-e a laka- Képeinken ilyen szép, má­sába. Azt azonban megje- zas cserépvázákban — a la- gyezhetjük, hogy a modern pos tálakban kis fém tűkre tűz. lakásberendezés nem szám- delt — virágkompozíciót mu­harmóniájába beillő formáik- űzi, sőt helyet ad az ízléses, tatunk be. így marad szép Az alábbi tanácsok alkal­mazásával konyhaedényünk évek múltán is szép és gondo­zott marad. juk benne állni, és másnap edényben. Erős szagot kap és ismét forraljuk fel, nem lehet szagtalanítani. Porcelán edényt súrolni nem Vas- és acéltárgyakat, — szabad, csak finom mosogató, húsdarálót, burgonyanyo- Aä aluminium edény igen porokkal elmosogatni. Mégis, rriót, bárdot, diódarálót, mák­tetszetős és praktikus, gyor- ha por és piszokréteg rakó- darálót — használat után tiszta san megfő benne az étel. Ha előtt rá, ezt nedves sóval lé- meleg vízbe mossuk el. Ha azonban nem vigyázunk rá, hét eltávolítani róla. zsírtalanító mosószert használ­könnyen megfeketedik. Elke- tunk, utána jól öblítsük ej a rülhetjük ezt, ha használat Rozsdamentes evőeszközöket tárgyakat és tegyük meleg előtt vadonatúi korában for- TiPPes> vaSy ultras vízben helyre száradni. Ha nem c ott, vadonatúj k ban mossuk el. Utana öblítsük es tisztítjuk mee iól az ételma­rásban levő vízbe mártjuk, azonnal törölgessük el az evő- ‘Jék benne marad és a kö- Ha már fekete, főzzünk ben- eszközöket, mert különben föl. vetkező étel ízét tönkreteszi, ne almahéjat, ettől ismét fe- tosak maradnak. Ha nem szárítottuk meg, ak­iiéi’ lesz a belseje. Ha vízkő Fakanalak és a vagdaló- ,ko,r, a keletkeziö rozsda okoz rakódott le benne, ecetes víz- deszka is gondos kezelést igé- , a le§koze­zel forraljuk, s a vízkő köny- «y®!- Az új tárgyakat előbb a hideg vízbe áztassuk 1—2 órá­ig. Így később nem a zsírt és az étel ízét, hanem a vizet nyen eltávolítható. A zománcedénynél a aomán Ha jénai edényt használunk s abban főzünk, vigyázzunk, , , „ , hogy az ételt midig csak me­cozásra kell vigyázni. Ha az szívja magába. Ha a vagdaló- leg vizzel töltgük feJ> s ha el. edényt elejtettük, azonnal jól deszkán hagymát, vagy fok­mossuk meg és öblítsük el, hagymát vágunk, azonnal öb- mert a zománcszilánk igen lítsük le hideg vízzel és csak készítettük az ebédet, vacsorát, lehetőleg deszkára tegyük a forró edényt. Ellenkező eset- veszelyes bajt okoz, ha etelbe ezután mossuk el melegben. ben a m gzéthasad és mun_ kerül. Ha a zománcedény így nem marad rajta a hagy- megbarnult, főzzünk benne maszag, A fakanalat, ha az burgonyát és egy éjjelre hagy- étel forr, ne hagyjuk az kánk is kárbavész. yr «■« mm ruggony és szőnyeg KOPÁR, a lakás, ahol nincs Ajánlatos fektetve, lehetőleg függöny. A megfelelő függöny kifeszítve, formára igazítva kiválasztásához jó ízlés kell. szárítani. így gyakran még . ... .... ... , vasalni sem kell. A függónydivat is változó, Ma már nem* a nagyanyáink pár éve még azt vallottak a rojtos függönye számít szép- szőnyegekről, hogy a legjob- nek. Az egyszerű, minél több bak a lakásban a kis szőnye- fényt áteresztő, könnyen tisz- gak. Elhelyezésük más-más ti tható függöny a divat. A füg- jelleget ad a szoba részeinek gönyt a szoba adottságait fi- és könnyen tisztíthatok. Most gyelembe véve válasszuk ki. viszont egyre jobban hódít a Alacsony mennyezetű szobában nagy, az egész padozatot be- a földig érő függöny ,azt a ke. borító . szőnyegek divatja, az gyes csalást eredményezi, hogy úgynevezett faltól falig sző- magasabbnak látjuk a szobát, nyeg. (Legtöbbször a ragasz- Üj szokás nálunk a rövid, a tott „szőnyegpadló” formájá- fűtőtestig, vagy az ablakdesz- ban). Ízlés és pénz dolga is ki kát éppen takaró függöny, milyen szőnyeggel teríti fel a Igazán csak a modern házak lakását. Akár kicsi, akár nagy. nem túl magas lakásaiban de- a szőnyegek tisztántartására koratív. is nagy gondot kell fordítani. ....... . „i Különösen azoknak a csalá­A függöny azonban nemcsak doknak a flgveimébe ajánljuk, dísze, de csúfsága is lehet a J , , . , , .. , n/r . ahol kisgyerek van: a rend­lakasnak, ha nem Úszta. Most szeresen alaposan, porszt. vóval takarított szőnyegen is emlegetjük ezt, amikor sze­zonja van a lakásfestésnek, az <»“> kapcsolatos nasytokart­dik fel évenként. Elképzelhet kapcsolatos nagytakar fásoknak. Az ügyes háziasz- szony ilyenkor rendre-sorra tisztítja a függönyt, a szőnye. tő, hogy mennyi baktériumot tartalmaz. Ezért lenne ideális |eket * "hol tipegő, apró gyerek van t ?la.° v.„hL v;;S!5roit a családban, ha a felnőttek tisztítható anyagból vásárolt }g csak papucsban járkálná­nak a szőnyegeken. Könnyebb lenne a háziasszonyok munká­ja. bár a szőnyegek mindkét oldalról való porszívózása, vagy ennek hiányában felsze­dése és alapos kiporolása, legalább a heti nagytakarítás­kor így is fontos. A padlón .meglátszik, hogy poros, a sző­nyegen gyakran nem. Ez azon­ban nem szabad, hogy megté­vesszen bennünket. ÉVENTE egyszer-kétszer pedig, az alaposan kiporolt szőnyegeket és bútorkárpito­kat is tisztítsuk ki. Ehhez ma már korszerű tisztítószerek ... „ . , állnak rendelkezésünkre. Ilye­fuggonyt, esetleg nem egybe- nek többek között az Ex­szabottat, hanem ketszarnyut pressz vagy a Kohinoor nevű rakott a széles ablakra, az er- szőnyeg és bútorkárpit tiszti-, keiyajtos ablakfelületre. Most tására alkalmas szerek, könnyebben moshatja ki belő­le a tél kormát, porát, a do­hányfüst nyomait. Nem kis munka! Mikor levettük ....a1 m egszürkült függönyt, ~ először alaposan poroljuk ki. Majd az áztatás következik: Flóra elő­mosószerrel, lehetőleg fektet­ve kádban, vagy teknőben 6— 8 órán át ázzon a függöny, a pamutfüggöny éppúgy, mint a szintetikus szálból készült. Az áztatólét leengedve, nem árt egyszer kiöblíteni. Utána me­leg mosószeres vízben óvato­san forgassuk át, lehetőleg úgy, hogy ne gyűrjük. Leg­alább három öblítés után a mű­anyag függönyt csavarás nél­kül összehajtva, rúdra dobva, jól leesöpögtetve, nedvesen feltehetjük a karnisra. A pa­mutfüggöny gyengén kikemé­nyítve szép. Lógatva soha ne szárítsuk, mert megnyúlik. P. Sz. M. KECSMÁRY LÁSZLÓ: i4t e # e Jött egyszer egy vándor mesélgette Sándor — s oly nagy volt a botja: kilenc ember hoztál Hát még ám a zsebe! — Tíz gyerek fért bele, s bujócskázott benne, akinek volt kedve. Tarisznyája is volt, benne kenyér friss volt — húsz éve sült éppen, hideg kemencében. Köpenyén a gombok szóltak, mint a gongok, s jó, hogy úgy is szóltak, hisz — rajzolva voltak. És e furcsa vándor — mondta tovább Sándor - oly keveset evett, mint egy pólyásayerek: kávéból egy vödörrel, teából egy csöbörrel, laskából egy fazékkal, s kilencvenkét marékkel. Ilyen volt a vándor, így mesélte Sándor ... URBAN LÁSZLÓ: i4 gyík Napsütötte domb tövébe« kövek között áll, liheg. Lépted hallja: iramodik, s volt nincs, sehol sem leled. Szeme zafír, lába kék láng. bőre szürke, mint a föld. Rovart eszik, szúnyogon él, kedves állat, meg ne öld! Kicsi pajtás jól jegyezd meg. ez a kis vers mit tanít: Eleven légy, s olyan fürge, mint a kedves, kicsi gyík! Élelmes! Egy bostoni cukrász elhatá- rozta, hogy egy kissé „túlsült" süteményt hoz forgalomba Meglepő módon hihetetlenül megnőtt a forgalma. A férjek ugyanis, akiknek a feleségük egy kissé odaégetett süteményt szolgál fel, meg vannak győződve, hogy azt az asszo­nyuk maga készítette. A férj­nek jól esik a figyelem, a asszonynak jól esik az ezért kapott dicséret. GYERMEKEKNEK E gyszer volt, holt nem volt, va­lahol a Fekete-erdőben, ott ahol az öreg Duna ered, volt egy önző, na­gyon lusta kakukkmadár. Reggeltől es­tig csak ide-oda röpködött az erdőben, rneg-megállt a mókusoduk előtt, az­után benézett az öreg bagoly odújába is. meglátogatta mackóikat. Elcseve­gett elpletykázott a szarkával, a holló­val, Feketerigó asszonysággal. Egyszó­val, mindent csinált csak a saját dol­gával nem törődött, még rendes fész­ket sem épített magának. Egyszer, amint éppen látogató kör­úton volt, találkozott Fecske mamá­val, aki négy kisgyermekét tanította repülni, — Kakukk-kakukk — hogy vagy kedves Fecske-mama? — kérdezte vi­dáman. — Köszönöm, jól vagyok — felelte az udvariasan. — Ugyan gypre, szállj már ide mel­lém az ágra és beszélgessünk egy ki­csit — kérte a kakukk. — Oh, nem érek én rá veled fecseg­ni — felelt a fecske —, amikor a fi­acskáimat tanítom repülni. Hosszab­bodnak a napok, melegszik az idő, itt az ideje, hogy a saját szárnyukra kel­jenek és maguk szerezzék meg az en­nivalójukat. — De mondd csak ka­kukk, neked nincsenek fiókáid, akik­ről gondoskodnod kellene? — Neem! Nekem nincsenek — da­dogott a kakukk. — Különben is, én sokkal jobban szeretek ide-oda röp­ködni. Szeretek mindent látni és hal­lani. Unnám a fiókák sírását és kiszol­gálását — felelte hetykén az önző ka- kukk. i «• rr Az onzo kakukkmadár Megharagudott erre a feleletre a fecske és szó nélkül magára hagyta az önző kakukkot. A kakukk ekkor el­kezdett gondolkodni. Hm, gondolta ma­gában, a fecskének, a szarkának is vannak már fiókái. Nemsokára kibúj­nak már a tojásokból a rigó- a fürj- és a pintyfiókák is. Akkor már az ösz- szes madármamának lesznek fiókái. Engem meg majd csak csúfolnak és folyton kérdezgetnek, hol vannak az enyéim. Mit tegyek hát — töprengett a kakukk —, amikor se fészkem. De, ha még lenne is? Hogyan folytathatnám tovább a kedves szórakozásomat, ha két—három éhes száj tátogna a fész­kemben? Amint így töprengett, eszébe jutott a megoldás, s jót nevetett. Majd fogta magát és egy tojást becsempé­szett a rigó, egyet a pintyőke, egyel a pacsirta fészkébe. Amikor ezt a titkos munkát elvégezte, boldogan kakukkon egy sort, hogy így sikerült túljárnia a madarak eszén, s elment látogatóba a harkályhoz. Teltek, múltak a hetek. Az önző ka­kukk vígan élt. Folytatta a szomszédo­lást. Nem kellett a fiókáiról gondos­kodnia. Megtették ezt helyette a többi madármamák, akiknek a fészkében a saját fiókáik mellett kikelt egy-egy ka­kukkfióka is. Csodálkoztak is eleinte, hogyan ke­rült oda egy-egy ismeretlen madár­gyerek. Egy szép ríapon Mókus asz- szonyság, aki minden fán ismeretes volt, Rigónénak, Pintynének is el­mondta azonban, hogy látta a kakuk­kot, amikor nagy titokban becsem­pészte tojásait a fészkükbe. — Ha már így van, felnevelem a szegény kis árvát is — mondta Rigóné, s ugyanígy gondolkozott Pintyné is. A kakukk pedig várta-várta mikor fognak már szárnyra kelni a gyerekei, mikor nem kell már gondoskodni ró­luk, mert arra gondolt, hogy akkor ha­zahívja őket, s milyen jó lesz velük el­dicsekedni. Mikor azután eljött a vár­va várt nap, felrepült a legmagasabb tölgyfa tetejébe és elkezdte hívni a fiókáit: — Kakukk-kakukk, gyertek ham, vár otthon a kakukk-mama — hívta- hívogatta a kis kakukkokat, de azok­nak eszük ágában sem volt otthagyni azt a madármamát, aki nevelte őket, azt a fészket, amelyben felnőttek. — Kit hívsz, miért kiabálsz olyan keservesen? — kérdezte a tölgyfa tör­zsét kopogtató Harkály doktor. —A fiaimat hívom, de nem akar­nak jönni —■ felelje kétségbeesetten a kakukk. i — Nem?l Hát csak hívd őket szor­galmasan — válaszolt gúnyosan és megvetően a harkály és ö is magára hagyta az önző kakukkot. Az pedig azóta is mindig egyedül kóborol a Fekete-erdőben is és kétség- beesett. hangos kakukkolással csak hívja, folyton hívja a fiait, de hiába...! Osztrák meséből fordította: PFEIFER VERA VÍZSZINTES: 1. Ilyet lehe­tetlen, de felesleges is, csinálni, (folyt, függőleges 9-en.) 10. 17. Fás rész. 18. ... Angeles. 19. Nem áll tovább. 21. Nem tegnapi. 22. FDM. 24. Ugyan­Mutató szó. 11. Dél-dunántúli az mint vízszintes 29. 25. Va­község. 12. Mássalhangzó ejtve. 14. Bim ikerszava. AK. 16. Valóban ól? 18. Tör­vényellenesen eltulajdonít. 19. KMÁ. 20. összekormozta ma­gát. 22. Nem az apját, hanem a.., 23. Német semleges nem. 24. SDDN. 25. Lányainak a férjei. 26. Menjen valaki más. 28. Dunántúli megye. 20. Sé­rülés után keletkezik. 30. LLO. 32. Jószívű. 33. BZÁ. 35. Más­salhangzó kiejtve. 38. Hajdú megyéből való. Így nevezik hazánk egyik tájkörzetét. FÜGGŐLEGES: 1. Fújunk rajta. 2. UI- 3. Néhol így hív­ták az almát. 4. Nem fel, 5. Jó, ha szilárd. 8. Tiltó szó. 7. Ka­lauz nélküli járat. 8. Régi ko­zák méltóság. 9. A vízszintes 1. folytatása. 13. ELŐ. 14. BŐS. ki- dára való. 26. Ne forgasd a 15. földet! 27. Erdei állat. 29. Bök. 31. Nem fel. 33. Kígyófajta. 34. OGR. 37. JH. 38. ÄA. 39. 10. Beküldendő vízszintes 1. és folytatása a 36., 40. Függőleges 1„ 8., 26. Beküldési határidő: július 24. A július 6-i gyermekrejt­vény helyes megfejtése: Üi magyar lexikon. Arany J„ Téli berek. Erkel Ferenc Utánam. Sáros. Mert. Könyvjutalmat nyertek: Ujváry Margit Balassagyar­mat, Mezővári József Pász­tó, Baksa Szabolcs Karancs- keszi. A könyveket postán küld­jük el! NÓGRÁD — 1969. július 13., vasárnap n

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom