Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)

1969-06-24 / 143. szám

nMiegyfüf: XI1T» TavolsaiylsaEonyban Mi történt egy unalmas hétben? A képernyő elS.it Makacsul vissza-visszatérő jelenség ez. jogos észrevétele a tévénézőknek, s úgy tűnik, nem egyedül a nyári uborka- szezon számlájára könyvelhe­tő — inkább szerkesztési egye­netlenségből adódó. A legutób­bi eseménytelen hétben erdem szerint két műsort említhetünk meg, a szerdai Fórumot és a szombat esti színházi közvetí­tést, amikor Vörösmarty: Czil- lei és a Hunyadiak című drá­májával ismerkedhettünk meg. Az előbbi, a Fórum ezúttal neves újságírók közreműködé­sével a külpolitikai, a nemzet­közi élet eseményeit vitatta — és válaszolta meg a müsorné- zők beérkező kérdései szerint. A műsor legfőbb erényének azt éreztem, hogy nem ismert ..kényes” kérdéseket, nyíltan szólt a kérdezett problémák­ról, nem kerülte meg az egy­értelmű válaszokat. A techni­kai lebonyolítás ugyancsak di­cséretére válik ezúttal a tele­víziónak. A műsorba ..élőként” kapcsolódott -be véleményével, magyarázataival az MRT pá­rizsi tudósítóia és telefonkap­csolata voll a Fórumnak a moszkvai tudósítókkal is. Vit- ray Tamás műsorvezetése ez­úttal is igényes színvonalon tartotta a vitát. így hasznos, és tartalmas est részesei lehet­tünk. Szombaton este került sor Vörösmarty eltemetett drámá­ja, a CziŰei és a Hunyadiak közvetítésére A drámát né­hány éve a Nemzeti Színház szedte elő a feledésből, fris­sítette fel, és állította szín­padra. A vállalkozás sikere a költőt és a színházat igazolta, s most a tévénézők milliós tábora is megbizonyosodhatott, hogy a mű nemzeti drámairo­dalmunk legjava értekei sorá­ba való. Az átdolgozás mun­káját Benedek András és Mé­szöly Tibor, Vörösmarty szel­lemét szolsa1 tapintattal vé­gezte, a szereplő egy üttes erős. drámai töltésű előadást oro- dukált. Különösen remekelt a jellemek árnyalt formálásában a címszerepeket játszó Sinko- vits Imre. Szersén Gyula. Sztankav István. — továbbá Iglódi István. Györffy Gvörgy. Kállai Ferenc. Lukács Margit és Szendrő Gvula. Hasznos műtörténeti ismertetést kap­tunk Benkó Tibornak a darab rendezőjével. Marton Endré­vel való beszélgetésben. A műfaj barátainak ked­véért a hét műsorából megem­líthetjük még a vasarnap es** látott. Maigret legnagyobb ese­te című nyugatnémet krimi­filmet, amely izgalmasságával, cselekménybonyolításával eb­ben a. zsánerben a ^bbak kö­zül valónak bizónyWt. (barna! Az ügyes boltvezető Novokuznyeck. Majakovszkij tér vendéglátóim elvisznek. Ok­tóber vége van, de legalább olyan zimankós az időjárás, mint nálunk január végén, február elején, amikor leg­jobban tombol a magyar tél. Mondom: magyar tél, mert itt mindent más mértékkel és méretekkel kell mérnie az embernek. A telet is. Itt van a közelben — Hová megyünk? — Novokuznyeckbe... — Messze van? — Á, csak itt a közelben. Valami 300 kilométer... — és mosolyogtak hozzá a szovjet kollégák, ismerve a mi felfo­gásunkat a távolságokról. Így hát volt idő útközben köze­lebbről megismerkedni en­nek a vidéknek a jelenével és egy Kicsit a múltjával is. Még 1921-ben — Lenin aktív támogatásával — létrehozták az Autonóm Ipari Kolóniát, mely a nemzetközi proletár szolidaritás egyik példaképe volt azokban az években. Létrehozásának egyik kezde­ményezője egy amerikai kom­munista — Billy Henvood volt és Rutgerot holland mér­nök. A kolónia 1927-ig műkö­dött eredményesen. Az Ural-Kuznyecki Kombi­hát létrehozását ugyancsak Lenin már 1918-ban szorgal­mazta. Nagy fontosságot tu­lajdonított a vidék nyers- anyag tartalékainak és a hí­res GUELRO terv egyik alap­pilléreként emlegették. A tervben olvashatjuk a kö­vetkező mondatokat: a kuz- nyecki bányák gazdagsága, a szén és a vasérc közvetlen közelsége egymáshoz alapot ad arra, hogy a Kuznyeck- vidéket úgy jellemezhessük, mint a távolabbi fejlődés szé­les perspektívájával rendel­kező szénbányászati és fém­ipari kerületet. Kujbigev közrem ü köd égével Az Ural-Kuznyeck-program, a kuznyecki hatalmas kohó- 'kombinát, valamint a kerület Utazunk hát Novokuznyeck felé. Kint hóvihar tombol. A Volga egykedvűen rójja a ki­lométereket. Megszokta már az itteni időjárást és külön­ben is ilyen utakra és viha­rokra építették, tervezték. Közben jegyzetelek. Novokuznyeck Kemerovo megye legnagyobb városa. Félmillió lakosa van. Második helyen Kemerovo következik 446 ezer lakossal, harmadik Prokovjev 300 ezer lakosával. A megye 19 városa közül nyolcban százezernél több ember él. A megye lakóinak 85 százaléka városi. Bizony elgondolkodtató adatok ezek. A város gyorsan nőtt ilyen naggyá. Még 1858-ban csak 1800 lé­lek élt itt, 1930-ban negyven­ezer, majd kilenc év alatt 170 ezerre növekedett: Húsz év múltával lakóinak száma 347 ezer és most túl vannak a félmillión. Területe 27 ezer hektár és ha valaki a város utcáin vé­gig akarna kocsikázni 2—3 napra lenne szüksége. Ugyanis az utcák hossza egyenlő a Moszkva—Leningrád közötti távolsággal. Mindez mutatja a város nagyságát. Szibériában csak Omszk és Novoszibirszk nagyobb nála és megelőz olyan városokat mint Frunze, Tallinn, Kisinyev és mások. Leningrádot jól ismerő szovjet és külföldi újságírók többször is megfogalmazták, hogy Novokuznyeck éppen Le- ningrádra emlékezteti a láto­gatót épületeinek architech- túrájával, széles útjaival egész panorámájával. Novokuznyeck — munkás­város. Feljegyezték: 220 ezer mun­kást foglalkoztatnak a város üzemei, gyárai, vállalatai Reggel, délben, este, de éj­szaka is népesek a főútvona­lak, a Mettalurg-sétány, a Kurakó útja, ahol szüntele­nül árad az ember tömeg fel és alá. S az irány a gyárak bejárata, a házak kapuja. A kettő között emberfolyam az újvárost fogadta be. A fo lyó partja mentén gyárak ^egész sora. Itt találjuk az alumíniumfeldolgozó üze­met, az olvasztót, az egész- ségügyi-technikai berendezé­seket gyártó vállalatot, a fémműveket és a többi, ki sebb-nagyobb kuznyecki gyá­rat Ilyen információkkal meg­rakodva értük el Novokuz- nyecket, hogy most már rész­leteiben is bemutassák a fém' kohászat hatalmas központ' ját. Bizony, az utazás alaposan megviselt, kifárasztott. Ami­kor a kocsiból végre kiszáll hattam, éreztem lábamban a zsibbadtságot és zúgott a fe­jem. Meg kell szokni a tá­volságot, a számok nagyság­rendjét és az emberek vele­született lelkesedését. Nem tudom megmagyaráz­ni azt a lenyűgöző érzést, ami Novokuznyeckben elfogott. Kemerovo szép, nagy város. Itt azonban egészen más kép fogad. A belvárosban, az új lakónegyedeken is érződik, hogy iparvárosba tette be az ember a lábát. Nem füstre, zajra és az ipar egyéb, fület sértő, fejet nyugalanító mellékhatására gondolok. Ellenkezőleg. A városban is érződik az ipar szervezettsége, a technika hatása... (Folytatjuk) Gotyár Gyula Április elsején vette át a szécsényi bútorbolt vezetését Szeles Gyula, aki előzőleg az ÁFÉSZ irodájában dolgozott, mint felvásárlási előadó. El­vállalta ezt azért, mert pilla­natnyilag nincs olyan szakem­bere a szövetkezetnek, akire a több milliós értéket rá lehetne bízni. Szelesnek első dolga volt néhány különleges árucikk beszerzése, a bútorok tetszetős elhelyezése, a bolthoz tarto­zó irodahelyiségek 'rendbeho­zása. Rendelt „Tánja” dolgo­zószobát tiszta fekete süppedő műbőrhuzatú fotelekkel, ka­napéval, bárszekrénnyel. „Esz­kimó” rekámiét forgó fotelek­kel, hosszú szálú fehér suba Immár másodíz­ben rendeznek ba­lassagyarmati kép­zőművészek tár­latot a nemrég megnyílt Horváth Endre Galériában. Vasárnap délelőtt a képzőművészeti stúdió öt tehetsé­ges tagjának — Bacsur Sándor, Csikász István. Karman János, Gonda Zoltán és Márton Bálint — közös kiállítása nyílott meg. bevonattal, amely szinte csá­bítja az embert a pihenésre. A kirakatban színes puffokat is látunk ugyanilyen anyagból, és piros előszobagarnitúrát, ami vidámmá teszi a lakást. A leg­újabb különlegesség a szek­rényágy; ez összecsukva ké­nyelmes ülőbútor, fölötte pol­cos szekrénykékkel, egy kéz­mozdulattal szétnyitva pedig kétszemélyes fekvőhely. Mindezeken kívül természe­tesen egyszerűbb szoba-konyha berendezések is kaphatók a szécsényi bútorboltban, ame­lyeket — a különlegességekkel együtt — személyesen válogat ki a vállalatoknál Szeles Gyu­la. A szép bútorhoz azonban ve­vő is kell! Az új boltvezető nemcsak a tetszetős kiraka­tokkal, hanem kedves, udva­rias szóval is invitálja egy kis körülnézésre a vevőket. S ha már bent vannak a boltban vagy a raktárban, nehezen mennek el anélkül, hogy va­lamit ne vennének. Sokat dolgozik Szeles Gyula, vasárnapja is alig van, mert rendszerint ekkor érkeznek a bútorok. I. szorgos kának, jó üzleti érzéknek meg­van az eredménye: a bázishoz viszonyítva a múlt hónapban már duplájára emelkedett a forgalma. (Szőke Dezső lelv.t NOGRAD - 1969. június 24., kedd _ Kiállítás Egészségügyi propaganda­kiállítás nyílt a megyei Jó­zsef Attila művelődési köz­pont üvegcsarnokában. A mintegy harminc tablóból álló kiállítás a véradómozga­lomról, a polgárvédelem egészségügyi vonatkozásairól és az egészségügyi oktatás helyzetéről ad felvilágosí­tást. A tartalom mellett igen figyelemre méltó a tablók grafikai kivitelezése. A kiál­lítás a hónap végéig tekint­hető meg. Bar még sok mondanivalóm- lenne Kemerovoról. de ép­pen ideje. hogy ellátogas­sunk a Magyarország nagysá­gú megyébe. Egy térképen néztem meg. merre esnek a városok, a bányák. ahová legnagyobb ipari vállalatainak tervei Kujbisevmelc, az orszá gos tervhivatal akkori elnö­kének a közvetlen közremű­ködésével készültek el. A kombinát fejlesztésében nagy szerepet játszott» Orzsonikidze tartja a folytonos kapcsola­tot. Gyár gyárat követ A Tom jobb partján van az öreg Kuznyeck. a bal part Van-e egyáltalán említésre érdemes a tévé múlt heti mű­sorában? Így feltenni a kér­dést bizonyára igaztalan len­ne, de bizonyos, hogy túl bő­séges válogatásra és kiemelés­re nem nyújt lehetőséget a program.

Next

/
Oldalképek
Tartalom