Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)

1969-06-08 / 130. szám

É Lik Az éles fényben döbbenünk rá, hogy elérkezett a , festés időszaka. A kellemetlenséggel járó nagy felforduláson kívül a legnagyobb gondot az jelen­ti számunkra, hogyan találjuk meg azt a színt, mely korsze­rű, új, kellemes és otthonos hangulatot varázsol lakásunk­ba. A belső tér ízléses kialakí­tásához a formákon kívül je­lentősen hozzájárul a színek harmonikus megválasztása is, mely nemcsak a berendezési ott símán, vonal nélkül — ami pontos munkát igényel — tisztán befejezni. Szobafestők arra hivatkozva, hogy a fal egyenetlen, hullámos, előszere­tettel hengerelni szoktak, kü­lönböző színekkel, ízléstelen mintákkal igyekeznek elrejte­ni a hibákat, pedig egy kis munkaráfordítással azokat ki­javítva, nemcsak» egyszerű, egyszínű, esetleg 2—3 szín­kombinációjú fal sokkal har- monikusabban illeszkedik be­le bármilyen helyiségbe. Mindenesetre a falszínek megválasztásánál vigyáznunk kell arra, hogy a különböző textíliák, kárpitozott bútorok, szőnyegek, függöny és egyéb dekorációs elemek harmoni­kusan illeszkedjenek bele, ne­hogy rikító tarkaságot idéz­zünk elő. Sötétebb, napszegény szo­bákban a derűsebb u. n. me­legebb színeket használjuk, mint a sárgászöld, sárga, na­rancs, esetleg egy-egy bútor­darab vagy kép kiemeléséhez tárgyaknál, hanem az azokat körülvevő falaknál is fontos szerepet játszik. Elsősorban a helyiség méret­beli adottságait kell figyelem­be vennünk, mert a színek helyes összehangolásával meg­felelő térhatást tudunk elér­ni, sőt lehetőség nyílik az eset­leges aránytalanságok korrigá­lására is. A festés, akármilyen helyi­ségről is legyen szó, mindig a mennyezetig érjen. Ott, ahol a fal és a mennyezet íves haj­latban találkozik, a fal színét a hajlat aljáig kell felvinni, s Alacsony, kis alapterületű, esetleg sötét szobát tanácsos tiszta fehérre festeni, ez azért is hálás, mert bármilyen szí­nű lakásfelszerelési tárgy szá­mára a legjobb hátteret bizto­sítja. 1. Magas szoba esetében a mennyezet sötét tónusa ala­csonyabb térhatást biztosít. 2. Világos mennyezettel nö­veljük a magasságot. 3. Sötétebb falakkal szűkít­jük. 4. Világos falakkal tágítjuk a teret. — kisebb falfelületen — vö­rös színt is alkalmazhatunk. A megnyugtató hatású, úgy­nevezett hideg színeket (kék, kékeszöld, zöld) olyan falfe­lületnél alkalmazzuk, melyek­nél lényeges a nyugtató, pi­hentető szerep is. (pl. háló­szobában). Ha festés előtt nem sajnál­juk a fáradságot a színek megfelelő összehangolására, hosszú időre biztosíthatjuk otthonunk derűs, kellemes hangulatát. Jámborné Burián Judit ItByciri iiűnet AZ ELCSENDESÜLT tan­termek tábláin nagy betűk­kel ott áll a szó: VAKÁCIÓ. A szülőt vegyes érzések töl­tik el. Ráfér a gyermekre a pihenés, kemény, nehéz tané­vet fejezett be. Igen ám! De a dolgozó szülő számára qtt a gond. A tanév alatt legalább félnapokat az iskola ellenőr­zése alatt állt a gyermek. Nyu­godtak voltak. Most meg nincs semmi elfoglaltsága... A szünet a megérdemelt pi­henés időszaka! Bár a buká­sok aránya az elmúlt tanév­ben nem nőtt, sőt csappant, de azért mindig vannak olyan általános iskolás és középis­kolás tanulók, akik augusztus végén javítóvizsgát tesznek, ha a következő osztályba akarnak lépni. Számukra a vakáció nyilván nem a zavar­talan pihenés ideje. Biztosíta­ni kell számukra a javítóvizs­gára való felkészülés feltéte­leit. Ez bizony néni könnyű szülői feladat. A felnőtt ugyanis jobban szégyenli a javítóvizsgát, mint a gyermek. Ezért gyakran úgy. szorgal­mazza a javítóra való felké­szülést, hogy gyermekében bűntudatot kelt. A bűntudat pedig szükségképpen furcsa gátlások forrása a gyermek­ben. Nem aktivizálja a figyel­mes, koncentrált szorgalmas tanulásra, hanem éppen ellen­kezőleg, mindent elkövet, hogy különböző családi, vagy egyéb elfoglaltságot találjon magá­nak, nem kívánván emlékez­tetni saját magát „bűneire”. A szülőnek le kell győznie indulatául A javítóvizsgás gyermeke számára is biztosítani kell a legalább egy hónapos pihe­nést. Még pedig úgy, hogy a tanév végén kb. július köze­péig aktív pihenőt! Aztán jö­het a felkészülés. Az általá­nos iskolák augusztusban rendszeres korrepetálást tar­tanak. Ajánlatos ezen részt venni! De ezen túl, illetve ez­zel együtt a tervszerű egyéni tanulás mellett ajánlatos más­fajta korrepetálást is igénybe venni. A tanulók nagy többségének és a szülőknek nincsenek ilyen gondjai. Vidámabb, gondtala­nabb a nyaruk. Hogyan tölt­sék el tehát pihentetően és tartalmasán a szünidőt? A nyári táborok nagy­szerű lehetőséget biztosítanak az aktív pihenésre. Az úttörő-, KISZ-táborok szervezésében országosan nagy tapasztala­tokkal rendelkezünk. Felejt­hetetlen élményt jelent a gyermek számára egy-egy nyári tábor. A szülő helyesen jár el, ha a gyermek táboro­zási lehetőségét támogatja, s maga is kicsit részt vesz a készülődésben. Az úttörő nap­közi táborok is sokat fejlőd­tek az elmúlt években. Álta­lában kitűnő az élelmezés, változatosak a programok. A pedagógiai felügyelet is min­den igényt kielégít. A családi-rokoni alapon „szervezett” nyaralás sem ke­vésbé sok és szép élménnyel gazdagítja a gyermeket. A vidéki gyermek szívesebben nyaral nagyvárosban, vagy Pesten. Ha arra lehetőség van, meg kell ragadni! A városi gyermekek pedig szívesebben töltik a nyarat vidéken. Az ilyenfajta „csereüdülés” csak jó hatással van a gyermekekre, s egy kis leleményeséggel még nem rokoni alapon is megszervezhető. Dolgozzon-e a gyermek a szünetben? A nagyobbacska általános iskolások és középiskolások szívesen vállalnak munkát a szünidőben. Mondjuk meg őszintén, inkább azért, hogy önállóan keresett pénzhez jus­sanak. Támogassuk a gyer­meknek ezt a törekvését, de ne úgy, hogy egész nyáron dolgozzon. Az egy hónapnál, hat hétnél hosszabb munka- vállalás azzal a veszélyei jár, hogy a gyermek nem pihent semmit és fáradtan kezdi az új tanévet. Sokat legyenek a gyerme­kek levegőn, napon. De óv­juk a veszélyektől — a szik­lamászástól, a vad fürdőzéstől. Igyekezzünk a barátait úgy „megválogatni”, hogy a túl „bátor” gyermek mellé egy- egy óvatos pajtás kerüljön. S ne feledkezzünk meg a szün­időben a könyvről sem! Nem a tankönyvre gondolok — kivéve a javító, különbözeti vizsgásokat — hanem szép- irodalomra! A szabadban ugyanis nemcsak futballozni, fürdeni, fára mászni lehet, hanem olvasni is... A SZÜLŐKÖN is múlik, hogy tartalmas, hasznos, pi­hentető, élményekben gazdag vakációja legyen a gyerme­keknek, amelyre annyira vágynak. Dr. Kolozsváry Gyula LUKACS ANGÉLA: v4 gomb* Eső esett az éjjel Földre, fűre, fára, Bokor alját ellepte Az illatos pára. — Ez aztán a jó idő! — Kiáltott a gomba, Es a meleg föld alól Kibújt azon nyomba: Szöcskék, békák, cinegék Ámultak felette, S lám a gomba kalapját Illendőn levette: — Szöcskék, békák, cinegék1. Jóreggelt kívánok! Csipkebokor aljában Nem sokáig láttok. Idevárom Erzsikét Kerek kosarával És a messzi faluba Elvisz majd magával. Néki adom kalapom. Kedvre derül tőle, , Édesanyja ebédre Levest főz belőle! TASNADI VARGA ÉVA: ttáfom levélke Játszik a szél a fákon, levélke nyílik három, mindhármat nap nevelte, becézte reggel-este, Egyiknek csipkés széle integet most a. rétre, másiknak hajló szára árnyékot vet az ágra, harmadik: csöpp vitorla, zöldes vásznát kibontja, s növekszik mind a három hajló tavaszi fákon. A fehér sapkás hegyeken túl, a Zöld-tenger part­ján ált egyszer egy öreg ha­lász Hajnalban kelt, amikor a nap ébredezett, kiment a Zöld-tengerpartjára, csónakba ült, messze beevezett a tenger­be, kivetette hálóját és türel­mesen várta, hogy beleakad­janak a halak. Egyszer, amikor így üldö­gélt, hirtelen úgy érezte, hogy a csónak megbillent. Ö, most jó fogásom lesz, gondolta és teljes erejéből húzta ki a há­lót a vízből. És valóban: any- nyi halat emlékezet óta nem fogott. Szépek voltak és na­gyok, mint a halászmesékben. Csak egyetlen kicsi volt kö­zöttük, egy ezüst pikkelyes, rubinszemű. Kicsi vagy még, nézte a halász, visszamégy a tengerbe. Lehajolt, hogy megfogja az ezüst pikkelyes, rubin szemű halat, de a kis hal abban a pillanatban tovább siklott. — Halász bácsi, ne dobj vissza a Zöld-tengerbe — szó­lalt meg a rubinszemű a ha­lász ámulatára. — Jó, nem doblak — mond­ta a halász, amikor felocsú­dott — de akkor mondd meg: mit csináljak veled? Egyedül élek, hajnaltól a tengeren va­gyok, aztán meg viszem a halat a kereskedőhek a piacra. — Vigyél magaddal. Ügy sze­retnék körülnézni a Zöld-ten­ger partján, meg a piacon is. Vigyél hát magaddal — kérte a halászt a rubinszemű hal. — Nem bánom, gyere ve­lem, de útközben ne siránkozz. — Megígérem, hogy nem si­ránkozom. Az öreg halász kosarakba rakta a zsákmányt, a kosara­Bába Mihály A rubinszemű hal kát targoncára tette és tolta a piacra a kereskedőhöz. A rubinszemű útközben egyik kosárból a másikba szökkent át. Ámuldozva nézte a sudár- magas nyárfákat, amelyeknek lombján a szél szomorú dalt játszott, az akácfákat, a tölgy­fákat meg a jávorfákat. Nem tudott betelni a rétek virá­gaival, meg a szüntelen száll- dosó pillangók tarka színé­vel. Megcsodálta a házakat is, amelyek úgy sorakoztak egy­más mellett, mintha csak a kapitányuk parancsszavára várnának. Kiértek a piacra. Az volt igazán bámulatra méltó. Bur­gonya-, hagyma-, káposzta- meg sárgarépahegyek között kövér nénik, bácsik kiabáltak: — Tessék a friss káposzta, tessék, tessék.,. A bőrkötényes halkereskedő, amikor meglátta az öreg • ha­lászt rögtön ráripakodott: — Siessen már öreg. A vé­gén még károm lesz maga miatt, nem árulok semmit. — Messze van a tenger — védekezett az öreg halász. — Lári-fári, keljen fel ko­rábban. Tyű, milyen kis nyíszlett hal. — Azt visszaviszem — mondta a halász és a rubin­szeműt a targonca szélére tet­te. A kereskedő kifizette a ha­lászt, aztán ő is beállt a kó­rusba kiabálni; — Itt a friss hal! Friss ha­lat vegyenek. Tessék, tessék... — Elmegyek vásárolni, ad­dig itthagyom a targoncá­mat. — Hagyja csak — legyintett a kereskedő. Amikor áz öreg halász el­ment, a kereskedő a bódéból előhívta a feleségét. — Nézd, milyen szép halak. Jó vásárunk lesz: — dörzsöl­te össze tenyerét. — Ez a bo­lond halász, ha mindig ilyen szép halat hoz, hamar meg­gazdagszunk. Ma az öt tallér helyett ötven tallérunk lesz, vagy még több. A rubinszemű majdnem le­szédült a targonca széléről, amikor ezeket hallotta. Alig várta, hogy visszajöjjön az öreg halász és induljanak vissza a Zöld-tenger partjára. — Becsap a kereskedő, ha­lász bácsi! — mondta a rubin- szemű,- amikor kiértek a vá­rosból. — Neked csak öt tal­lért adott, ő meg ötvenet ke­res rajta. Ne vigyél neki több halat, amíg őt tallért nem ad kosaranként. — Sejtettem én, hogy be­csap — sóhajtott az öreg —, de mit tegyek? Hanem azért megfogadom a szavadat kis rubinszemű! És másnap már nem vitt halat a kereskedőnek. Dél felé már lihegve rohant hozzá a kereskedő. — Megbolondult, jó ember, hogy itt heverészik? — kiál­tott, amikor megpillantotta a heverésző halászt. — A vevők már nyugtalanok. Micsoda ká­rom lesz, teremtőm! Hol a hal? — A tengerben — mondta a halász. — Négy kosár szép kövér halat nem érdemes fog­ni öt tallérért. — Mi lesz a vevőimmel? Máshoz mennek majd vásá­rolni ! — Menjen ki a tengerre, ha­lásszon és vigye a piacra el­adni. Akkor még az öt tallért is megspórolja. — Kevesli talán a talléro­kat? Mennyit akar? — öt tallért, kosaranként. —■ Micsoda? — meresztette szemét a kereskedő. ■— öt tal­lért? Tönkre akar tenni? így is alig keresek egy pár kraj­cárt. Kettőt adok kosaranként. De siessen, jó ember. A halász nem mozdult. A kereskedő tovább alkudozott vele. Három, majd négy tal­lért ígért. — Inkább megkoplalom, csak a vevőimnek legyen friss hal. — öt tallért kérek — mond­ta határozottan a halász -- kü­lönben kár a szóért. — Koldusbotra juttat, de nem bánom, csak hozza már a halat. A vevőim várják.. . A halász ettől kezdve öt tallér helyett húszat kapott a négy kosár halért. Hamaro­san vásárolt is egy szamarat meg egy kis szekeret és azzal szállította a zsákmányt a ke­reskedőnek. A rubinszemű halnak rrtec a szobájában készített akvá­riumot, hogy jó tanácsadója mindig a közelében legyen. GYERMEKEKNEK VÍZSZINTES: 1. Petőfi gyö­nyörű költeménye. 10. Virtus­kodásban nélkülözhetetlen. 11. Egy fővárosba való. 12. GL. 14. DML. 15. Ezerötven — római számmal. 16. A-val a végén európai labdarúgó szövetség. 18. EDA. 19. Gyümölcsízfajta. 20. Magyar község neve. 22. Ritka családi név. 23. Férfi­név három betűből. 24. Hajók útját is jelzi. 25. ALA. 26. Rossz bor. 28. MRÖ. 29. Aki bátor... 30. Nem bújhatok el előle, mert... 32. IA. 33. Kard­dal hadakozik. 35. Személyes névmás. 40. Minden úttörőnek kellemes szórakozást ígér. FÜGGŐLEGES: 1. Vadállat és gépkocsimárka is. 2. Tiltó szócska. 3. Ékezettel időmérő. 4. SÖ. 5. Női név. 6. Rag. 7. Élelmezésügyi Minisztérium. 8. íze. 9. Ritkuló női név. 13. Talál, ahogy az Alföldön mondják. 14. DDD. 17. Rossz szóval hévérnek nevezték. IS. ESE. 19. Nem baljós, hanem... 21. Nem ide. 22. Szeszes ital. 25. Városnévből képzett ipszi- lonos vezetéknév. 26. A mély­be dob. 27. Táplálék. 28. Az úttörő, ha teheti... (folytatása vízszintes 36.) 29. így hívják a kis Mihályt. 31. Igekötő. 33. VGR. 34. BIB. 37. Szamárhan ’. 38. Gépállomás — röviden. 39. TO. BEKÜLDENDŐ: Vízszintes: 1, 40. Függőleges: 1, 28. Be­küldési határidő: június 12. A vasárnapi gyermekre jt­vény helyes megfejtése: Vidám vakáció, Idei borsó, Tanévzá­rás, Vadász, Olasz, Szóda. Könyvjutalmat nyertek: Hetényi Péter Salgótarján. Andó Éva Karancsalja, Mező Gizella Salgótarján. A könyveket postán küld­jük el! NÓGRÁt) — 1969. június 8., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom