Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)
1969-06-01 / 124. szám
A monográfia szerzője: Szabó Béla «i szakaszba érkezett a szlovákiai mártíremlékmű készítése. A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat szoboröntödéjében készítik Jozef Jankovich szlovák szobrászművész Mártírok című szoborkompozícióját. A nagyméretű szobrot most egy másik telephelyre szállították, A több tonnáinyi súlyú érctömeg szállítása komoly probléma elé állította a dolgozókat. Képünkön a hatalmas öntvény szállítás közben Képernyőn a Tragédia A televízióban megkezdték rült sor, az élteit időszakban zönségre kell tekintettel len- Az ember tragédiájából készü- többek között műsorra tűzték ni, azokra a milliókra, akik- lő televíziósfilm forgatását. Bécsben, Krakkóban, Prágá- nelc az eddigi sikerszéria el- Madách Imre halhatatlan drá- ban, Zágrábban és Zürichben, lenére is ez lesz az első talál- mai költeményének pályafu- Ezenkívül bemutatta Madách kozásuk Madách Imre művé- tását már a tanulmányok művét a bécsi, müncheni, prá- vei. Valamikor úgy tartották, egész sora örökítette meg; gai, párizsi, lausannei és a New hogy ez a költői mű még szín- most új láppal gazdagodik a York-i rádió. Sőt bábszínpadra padra sem alkalmas, ezért ké- történet: első ízben kerül a alkalmazva is, éLőgdtáJc Blatt- $ett a premier is, megjelené- televízió képernyőjére a Tra- ner Géza a fnagyar-származá- Se után 22 évvel mutatták be. gédia. Játszották mar színpa- sú és világhírnévre szert tett A televízió adottságainál fog- don, kőszínházban és szabad- párizsi bábszínházrendező ír- va alkalmas a költészet tol- téren, Magyarország csaknem ta a Tragédia bábváltozatát és mácsolására, a bemutatót így minden részén, s Európa 15 azt az Arc-en-ciel (Szivár- már most nagy érdeklődés városában. Az 1883. szeptem- vány) nevű párizsi bábszín- előzi meg. Egyébként ilyen Babér 21-i Nemzeti Színház-be- házban nagy sikerrel be is mu- tál színészek még nem játszották li ősbemutató óta csak Buda- tatta. Évát és Ádámot, mint Moór pesten tizenegyszer újították . , .. ,... „. „ ... Mariann és Huszti Péter. Új fel. a Szegedi Szabadtéri Já- A Mjovoben egy merőben Lucifer mutatkozik be> tékokon pedig 1933 óta ötfajta kísJrelt 've^ióvaT találkozhat sáros személyében, aki előadásban láthatta a közön- ^^^Jlg Mnt Szinetór Ma^or Tamás’ Gábor MiWÓS ség. Az első külföldi premier- Miklós a tv-film rendezője el- és Kálmán György után ala- re 1892-ben Hamburgban ke- mondotta, ezúttal többféle kő- kítja ezt a szerepet. Ssás év Nógráil történetéből Szellemi életünk nagy vállalkozása Nógrád megye monográfiájának megírása, A négy kötetből álló kiadványsorozat főszerkesztője dr. Balogh Sándor. Az elsőként megjelenő második kötet a közeli hetekben lát napvilágot, írója Szabó Béla és dr. Horváth István. Szabó Bélával beszélgetünk, aki az 1849-től 1918-ig tartó időszak nógrádi eseményeit dolgozta fel. (A kötet másik szerzőjével, dr. Horváth Istvánnal a későbbiekben találkozunk.) — A megye történetének 1918—19-es korszak, megírására lényegében két éve Horváth kollegám dolgozott készülünk aktívan — mondja fel. E korszakoláson beiül há- Szabó Béla. — E munkát, a rom tényezőt igyekeztünk nagy évfordulók tiszteletére, a mindenekelőtt figyelemmel ki- luuvmmujzKia. megyei pártbizottság és a me- sérni, a megye politikai éle- ^genylegények a valóságba gyei tanács vb határozta el. tének történetét és a gazda litja be a betyárt, mint aki az elesetteket, az elnyomottakat, a szegényeket mindenben támogatja, aki ételét, italát nemcsak barátaival, hanem ma-. sokkal is szívesen megosztja, stb. Én a kiegyezés után. az úri renddel szembeni ellenállás egyik tényezőjeként fog- an 1 vet tam fel ezt, azokkal a tűzesey lekkel, parasztmozgalmakkal együtt, amelyek ezidőben a közigazgatás kiépítésével párhuzamosan kibontakoztak. E semmivel sem helyeselhető. Komoly mhnkaigényű vállal- ságtörténetet (mezőgazdaság ,‘s átélendő az hozásról van szó annál is in- fejlődése. parasztmozgalmak! ?ab' “íodait “ . aguknak kább, mert a Borovszky-, il- iparfejlődés, munkásosztály mOZgal‘ letve a Ladányi-féle megye- helyzete, munkásmozgalmak), 1 1 ° av történeteken kívül ilyen mun- természetesen ez a hármasság kát nem végeztek hazánkban, egyes esetekben kibővül. A &rss£.',££sr; rnsürssrÄS: * *•>*•*« -*-*• mrténae, per,« nem minden mének felvázolásával, vagy "Sríiw esetben egyértelmű. Például a külön fejezetként az uralkodó „ . mi megyénk is ipari és mező- osztály nemzetiségi politikája- adataln tuU Ezen a'iya°ofc ** gazdasági területeket ölel fel, nak közlésével, és sajnos tér- ____,__. ... . s a megye lakosságának —bár jedelmi okokból kénytelenek f , . !iua v }< ain.tn^ la^°1' a történelem folyamán egysé- voltunk ide sorolni a megye haiadlunk^ korban gesen nógrádinak vallja ma- igazgatásának történetét és a a n‘ gát — az életmódban, a törté- közművelődéssel kapcsolatos nelem során a fejlődésben, a gyér anyagot is. nyeknek^meSelelően öltözött — Miben lat]a e kétéves netének e szakaszát. Nagy se- ay!“ megíeleloen valtozott munka legnagyobb pozitívu- gítségemre volt a salgótarjáni a sorsa- mát? ugyanakkor élvezték a megye elnyomott parasztságának támogatását. Ilyen anyagok teszik élöbirnak azonban, politikai ít hallottunk is egy-két szót erről. De aladjunk a korban. — Anyagom utolsó részében a kibontakozó munkásmozgalommal zárom a megye törté— Arról van tehát szó, hogy _ R*,7„mríi, egy megyetörténet rendkívül eredményben. Munkánk anya- sokretu, szelesebb kitekintés- got ad a helytörténészeknek, sei készül. Nyilvánvaló, hogy nem lehet olyan mély, mint jőHnknfvk • amit a hely történetírók, a falukutatók, vagy egy részterület feldolgozói igényelnek. E vállalkozásnál pedig, úgy tudjuk, a résztanulmányok hiánya is nehezítette a munkát. szinten lehet egy megye történetét áttekinteni. Rendkívül fontos, problémák vannak például, amelyekkel a rósztörté- netek kutatójának meg kell küzdeni. Itt van például az — Igen. Éppen ezért arra 1848—49-es jobbágyfelszabadí- törekedtem, hogy a túlságosan tásnak a Bach-korszakban va- részletező munka helyett, bi- ló végrehajtása Nógrádban. A zonyos értelemben általáno- levéltári anyag erre vonatko- sabb szinten tájékoztassam az zóan rendkívül gazdag, a me- olvasót a korszak történeté- gyefőnöki iratok még sok íznek nógrádi vonatkozásairól, galmas tényt rejthetnek a to- Ennek megfelelően a megye vábbkutatók számára. Érdtí- történetének 1849-től 1918-ig kés a tagosítás végrehajtása terjedő időszakát kronológiai- is a megyében, lényegében a lag két korszakba sűrítettem, feudális falu felbomlása, a ezt követi a harmadik, a for- kapitalista falu kialakulása, radalmak kora. Korszakom el- De a megye történetének ku- ső része 1849-től, Haynau rém- tatása egyéb vonatkozásokban uralmát, a Bach-korszak idő- is sok szép új anyagot ad. Em- szakát tartalmazza, s a ki- üthetem a megtorlás idősza- egyezésig, 1867-ig tart. Máso- kát. Magam is megdöbbentem, dik korszakom a dualizmus amikor a füleki és a nógrádi időszakát, a kiegyezést és az járás eléggé gazdag részanya- azt követő berendezkedést öle- gainak általánosítása során kiképviselőtestület iratanyaga, módszertani ?mely (fgitett abban hogy bemutathassam e településnek a történetét, amelynek lélek- száma a század közepén még arra, hogyan, milyen ne™ éri.el az ez,r,et> de ? azá' •hét »ajta.- zad vegere mar 13 ezer lakosa megye története iránt érdekli fel, s tart egészen 1918-ig, a polgári demokratikus forradalomig. E felosztást követi az jTT" ét ünnep is találkozik J\_ ezekben a napokban. Jt. f # 0 nak. hogy az ember megőrizze méltóságát, amelyet immár vérrel, munkával kiérdemelt. S hogy mi az összefüggés a pedagógus és munkája között? Már céloztam erre emlé- • keim felidézésekor. Semmizik legjobban toliam hegyé- foglalkozott a téglagyári esetre nem a szűkebb kapre. Nem volt ö szelídebb, nyomorlakásokból jött gyér- csolatra gondoltam, hogy az kedvesebb, mint a többi, mekekkel, hogy ők is mégis- iskolában a gyermekek naMindenképpen tanítani felráznak, elgondolkoztatnak: a pedagógusok napja és a könyvek hete. Ha jól meggondoljuk, egyáltalán nem idegen ez a találkozás, hiszen mindkét ünnep közvetlenül és közvetve a tanulással, tanítással áll szoros kapcsolatban. S mindkét sőt! Néha a nádpálcájával merjék a betűt, a számot, az gyobbára könyvből tanulnak, ünnep „tárgya”, a pedagó- akkorákat suhintott végig apróbb összefüggéseket, sza- hanem arra, hogy az iskolá- gus és a könyv — egyaránt hátunkon, ülepünkön, lábunk bályokat, amelyek nagyobb ban tanultak lehetővé te- tiszteletet ébreszt. szárán, hogy kiszökött sze- rendszerek megértését is szik újabb ismeretek szerzéKinek legyen hálás az műnkből a könny. Ámde er- könnyebbé teszik. Valami sét, újabb könyvek olvasását, örökké gyermeki szívet őrző re már akkor nagyon rászól- olyat akart adni nekik, ami Jobban mondva, nemcsak le- ember, ha nem annak, aki gáltunk. Természetesen nem nem megy megalázó ala- hetőséget adnak, hanem ösz- előbb járni tamtotta és ezért emelem őt ki a töb- mizsna-számba, hanem sok- tönöznek is. Felkeltik az utóbbi megismertette a meg- biek közül, hiszen nemcsak kai inkább öntudatra nevel óhajt és kíváncsiságot a ismerés eszközeivel! Anyánk akkor, ma is azt vallom, és felemel. Most értem csak, könyv iránt, mely közeli és őrizte első lépéseinket és a hogy a nevelésnek nem esz- milyen sok jót tett azzal, messzi birodalmakba, gyü- pedagógus vezette, ■«* irányi- köze, s méginkább nem egye- hogy a nélkülöző és rongyos mölcsöző, szórakoztató vagy tóttá ujjaink közt az iránt, dűl üdvözítő eszköze a fe- gyermekekből olyan egyéni- komolyan tanító sűrűkbe visz a tollat, tanított meg ben- nyítés. Amiért szívesen gon- ségeket nevelt, akik újságot, el bennünket, és fenntartja nünket a számok rendszeré- dolok vissza rá, az egy olyan regényt, József Attila- és bennünk a vágyat a minden re, tette hozzáférhetővé a egyenlösdi és differenciált- Ady-verseket olvastak a po- áron való, kitartó és állhata-, könyvet, az olvasás művé- ság, amely napjaink pedagó- litikai központokká nőtt ol- tos, életünk végéig terjedő szetének és élvezetének be- giai elveiből sem hiányoz- vasókörökben. tanulásra, lérikplcuntálásával. hat. Ha szórakozásról, kirán- De a többi pedagógusokra A pedagógus mindenképHányan emlékszünk nagy dulásról, tanulmányi ver- is szívesen emlékszem vissza, pen tanítani akar, szembe- szeretettel és ifjúságunk irán- sengés elbírálásáról esett fiatalokra, idősekre egyaránt, szállva ifjonti szertelenségek- ti nosztalgiával a tanító né- szó, akkor egyenrangúan, az mert emlékeimben magma- kel, figyelmetlenséggel, ön- nikre és bácsikra, akik nagy egyenlőség szent nevében radt és tisztán él, példát al- maga idegfáradtságával, hogy szeretettel és szorgalommal ítélt meg bennünket. Ha vi- kot az a hév és hivatástudat, a keze alatt tanuló ifjak, a igyekeztek a szépre, jóra ki- szont arról volt szó, hogy amit anyagilag egyáltalán majdani felnőttek később tárni elménket! Hirtelenjé- mindenkit felvértezzen a tu- meg nem becsült munkájuk- mindenképpen tanulni akar- ben nem is tudnám el- dás alapjaival, akkor már ban tanúsítottak. A mai pe- janak, szeretettel, elszántan, mondani, melyikőjükre em- nagy különbségeket tett, dagógusokban is az önzetlen — mindhalálig... lékszem vissza nagyobb jó- mégpedig a szegényebb, rossz szenvedély, az egészséges. érzéssel. Ha gondolkodásom körülmények közt élő tanít- tiszteletre méltó megszállott- j Jf • mai befolyásoltságát veszem ványai javára. Külön gond- ság teszi rám a legmélyebb alapul, akkor feltétlenül dal. szeretettel, nagy meg- benyomást. Örökké tanulnak. Linder tanító néni kívánko- értéssel és fáradhatatlanul hogy taníthassanak. Tanítaderült, hogy a szabadságharcban küzdő honvédeknek több, mint egyharmada a Mátra, a Cserhát és a Karancs erdőségeibe vonult, és egy ideig még folytatta az ellenállást. A megyében a császári katonaság nem tudta e területeket meg- ónmértékef1” szállni. Nagyon érd.ekes, hogy ’ a világosi fegyverletétel után még jóval másfél hónappal akra emelkedik, és e város munkásságának kilátástalan helyzetét, a munkásosztállyal szembeni burzsoá politikát, amely szinte törvényszerűen maga után vonja azt is, hogy ez a munkásság a munkásmozgalomban is vezető szerepet játsszon. Figyelemmel kísérhetjük azokat a küzdelmeket, amelyek az 1900-as évek elején a szénmedencében lezajlottak, továbbá a háború alatti utolsó nagy sztrájkot is 1917-ben, amely mozgósította a szénmedencében élő munkásságot. A salgótarjáni bányászoknak e sztrájkja vívta ki, hogy a bányamunkások szakszervezete az országban megalakulhatott. A munka során nehézséget okozott, hogy a megye levéltárából a főispá- ni anyag szinte teljes egészében hiányzik. Pedig egy ilyen nagy korszak kutatójának ez adja a legfontosabb adatanyagot. E hiányzó levéltári anyagot ezért a sajtóanyagon keresztül igyekeztem megszerezni, amelyek ugyan valóban kevésbé konkrétak, de azért nem nélkülözik a dokumen- a feldolgozás során könnyebbséget is adnak az írónak, aki céljának, és a tív harc folyt például Salgó- ™fgbízó* céljanak is’ megffT tarián tnrnvkán a („mi ,el0eI1 O^311 tudOttlanyOS jdtarján környékén, a fegyverek , .. , ., . . . . . rtat leSu munkát kivan írni, amely magas szintű ismerettel-a . „ jesztés ismérveit is kimeríti ban Kémény Gabor gerilla , ... , hnn,.áAti=,t o Nem Nograd megye tortene29-én történt meg Salgótarjánhonvédtiszt vezetésével, s e fegyvereket még ekkor sem adták át a császáriaknak, hanem a megyében rejtették el. tét írtam meg. Arra törekedtem, hogy Nógrád megye népének, mégpedig dolgozó népének történetét írjam meg. Nagyon érdekes a nógrádi be- Y“ k nóerÁdi naraS7tna-. tyárvilág második alakulása is A k a nogiadl parasztna“ a kiegyezés időszakában. Olyan nevekkel találkozunk, mint Benkó Sisa István, akinek kézrekerítéséért statáriumot hirdettek Nógrádban. Izgalmas ilyen emberrel megismerkedni egy évszázad távotnunkásnak a törtérjetét, aki ezen a földön az abszolutizmus, a dualizmus időszakában a maga nehéz, küzdelmes életén keresztül már akkor ké szítette elő azt az újat, métákkor küzdött azért az újért. Iából A híres betyárban oer- amdy a későbbi történelem- labol. A híres betyárban per- m testet ölt & lényegeben mai demokratikus fejlősze mást lát az utókor es az akkori kortárs is. A védőbeszéd például — amit a monográfiában is idézek — úgy áldésünkhöz vezet. Tóth ElemeiHúszezer éves lelet Afganisztán északi részén észak- és dél-afrikai barlan- mészkóböl kifaragott tyúk- gokban megmaradt szikla- tojás. nagyságú szobrocskát rajzok jól ismertek, de az találtak, amely emberi fejet ebben a korban készült, s ábrázol. A lelet húszezer niind a mai napig megma- éVes. radt szobrok igen ritkák. A világ múzeumaiban csupán A jégkorszakból származó, néhány ilyeh szobor talál- s a kelet-spanyolországi, az ható. j NÓGRÁD — 1969, június 1,, vasárnap 7
