Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)

1969-06-06 / 128. szám

A Karaites Szálló hallját díszíti Szinte Gábor nagyméretű, művészi, színes, ólomüveg mozaikja, amely az üveg készíté­sét mutatja be A Salgótarjáni Öblösüveggyárban van az ország egyetlen tanhutája, ahol a fiatalok megtanulhatják az üveggyártás ezernyi tudnivalóját Koppány György felvétele Hosszú utat tett meg az üveg születésétől az alkimisták boszorkánykonyháján át egészen a La Corbusier francia épí­tőművész megálmodta üvegpalotákig. Kell-e mondani a ma emberének, hol és hol nyer alkalmazást az üveg? Higiéniát, sterilitást, művészetet, s ezernyi gyakorlati alkalmazást je­lent az ember számára. Értékét igazán a művészérzékkel megáldott ember adja. aki gondolatát, látomásait „belehelí” a rideg anyagba, hogy éljen ... Az ÜM. Salgótarjáni Öb­lösüveggyára nem csupán egyszerű termelőüzem. Idegenfor- ga mi látványossága is főleg azoknak, akik kedvelik az üveg szép vonalait, színeit. A gyár üvegmüzeumában órákig el le­het időzni. A termékek végtelen sora dicséri hosszú év­tizedek óta a gyár tervezőit, dolgozóit. Sok kiállítás díjnyer­tes darabját látjuk itt, amelyek a Nógrád megyei ipar kö­veteiként jutnak el a világ minden részébe. A hagyomány és az üveg sokoldalúsága kötelezi az üze­met. Ezért épült itt Közép-Európa egyik legkorszerűbb ta­nulókemencéje. A mai fiataloknak már könnyebb. A mo­dern műhelyben szakavatott mesterek keze alatt sajátítják el a szakma minden csínját-bínját. 8. e. 6 NÓGRÁD - 1969. június 6., péntek Déryné I búcsú játékai Az Állami Déryné Színház az évad búcsujátékait tartja a megyében. Mint már jeleztük, június 14—16-án mutatja be az Én és kisöcsém című zenés vígjátékot, majd június 30- án Jókai: Az aranyember cí­mű regényének színváltozata kerül színre a Zagyvapálfalvr Síküveggyár művelődési házá­ban. A színház az új évadot au­gusztus 23-án Rétságon kezdi, Derio Niccodemi: Tacskó cí­mű kétszemélyes színművé­vel. ezt követően, szeptember­ben az Én és a kisöcsém. majd a Drága a szerelem, október­ben Németh IJíszlö: Villám- fénynél című darabja kerül közönség elé • HULLÓ! A kérés elhangzott, nehéz meg nem hallottá tenni, A kérés ez volt. Lapunk nyilvánossága ré­vén hassunk oda, hogy a Pécs- kö utca feletti cigány­negyed — sajnos így kell ne­vezni — legalább egy telefont kapjon. As indokolás bőven buzgott és egyik érv nyomosabb volt, mint a másik. Ennek a szinte külön kis településnek lakóit sok olyan baj, szükség érheti, aminél a telefon életet menthet. A he­pehupás utcák, keskeny közök télen síkosak, a gyerekek — sajnos gyakran — tűzzel ját­szanak, asszonyok szülhetnek, súlyos betegek várhatják a mentőautót, s nincs egyetlen telefonjuk a közelben, amivel segítséget kérhetnek. Ezek voltak a fő panaszok, de zuhogtak tovább is az ér­vek, amelyet: előtt meg kell hajolni. > A kérésre illetékes helyen a következőt közölték. A telefonhálózatot jelenleg bővítik. A kérés teljesítésének nincs akadálya, azonban felté­telei vannak. Az kell hozzá, hogy vagy az ottani lakóknak általuk elismert képviselője kérje a városi tanács illetéke­se révén a telefon fölszerelé­sét, vagy ha közöttük tanács­tag van. a kéréssel ő forduljon a városi tanácshoz. A kábelek megvannak a Pécskő utca kö­zepéig, tehát mindössze, egy párméteres hosszabbításról van szó. A posta telefonfülke felállí­tására nem hajlandó, mert Salgótarján 12 telefonfülkéje közül tizenegyet szinte a föld színével tettek egyenlővé rom­boló kezek, olyannyira, hogy a városban jelenleg egyetlen telefonfülke működik. Arra azonban hajlandónak nyilat­kozott, hogy ha egy megbízha­tó felelős személyt jelölnek ki, annak lakásába a telefont föl­szerelik, az illetőt kioktatják a telefon, esetleg az interur- bán telefon használatának módjára, lehetőségeire és az ezzel kapcsolatos felelősség vállalására. ■k A kérés tehát teljesíthető, mostmár csuk az érdekelteken múlik, hogy a lehetőségekkel miként élnek. (y. e.) Színházi esték Tóték Örkény István tragikomédiája Salgótarjánban Örkény tragikomédiája be­járta a világot. Az európai fogalomkör számára oly isme­rős „téma” — realista komé­diába ágyazva — az utóbbi időben szinte egész Európát meghódította (Bár Örkény egyik televízió-interjújában elmondotta: Svédországban talán nem egészen értették, ott nagyon régen nem volt háború). Mi — sajnos — annál in­kább értettük! Annak idejen a Thália Szín­házat valamennyi kritikus di­csérte bátor kezdeményezésé­ért, a darab bemutatásáért. Joggal valóban úttörő munka volt, hiszen e műnek aligha van előzménye, vagy párja a magyar színműirodalomban. Most a szolnoki Szigligeti Színház előadásában Salgótar­ján közönsége is találkozha­tott Tótékkal. Egy halálosan komoly témával, amelynek azonban minden epizódja ko­mikus. Nevetünk rajta kese­rűen, talán azért, hogy ne sír­junk. A Szigligeti Színház és Székely Gábor rendező dina­mikus vállalkozókedvét dicsé­ri, hogy megpróbálták ..kike­verni” ezt a nálunk még szo­katlan elegyet. Ügy tűnik, jó eredménnyel. A darab alap- hangnemét mindenesetre érti a rendező. (Igazán csak elvét­ve szelídült komédiává a ke­serű groteszk. A lényeget azonban ez nem érinti), Tóték. Kik ezek? Velük van tele majdnem a világ. Szán­ni- és gyűlölni való kisembe­rek. akik ha pontosan fogal­mazunk — és miért ne ten­nénk! — felelősek megöleté- sükért, A nagy magyar má­sodik világháború is bizonyí­totta, milyen megsemmisítő erő lehetett volna elmulasz­tott aktivitásuk, mint aho­gyan az volt e derék, buta kisemberek passzivitása is. A színészek értették, ezért kedv­vel játszották, amit kellett. Élvezték a valódi darabot, ami maradéktalanul és végle­gesen játék, tehát komolyan veendő Realista, és a reali­tás fölé emelkedik. Magyar, és európai. Az egész atmosz­féra és cselekmény mindvégig ellentétes. A cselekmény? Apa, anya, és Ágika otthon. Gyula fiuk a fronton. Aztán megér­kezik a fiuk parancsnoka, a mélyen tisztelt őrnagy úr. hogy a darab végén az ..édes jó Lajosom” négy egyenlő részre darabolhassa, amiért háborús sokkjával elhozott valamit a háborúból az ö fe­nyő- és budiszagú idilli vilá­gukba. A színészi össz.iáték kitűnő. A szép szál. pirospozsgás La­jos. XJpor Péter Jászai-díjas alakításában, stupid vigyorá- val. nehézkes mozdulataival, deliriumos álmosságával hite­les figura. Tragikomikus kál­váriáján néha bohózatian csetlik-botlik. Ezen a Tóton talán kicsit hangosabban ne­vet a közönség, mint Örkény nevetne rajta, aki tudja, ez a Tót, ha abszurd-módon is. a végén tett valamit. A tragikomédia ötvözetét az őrnagy szerepében Orbán Ti­bor nagyon pontosan érzi. Az ő őrnagya akkor a legfélelme­tesebb, amikor kikenve-kifen- ve vezényli — a dobozolás. Értelmetlen mániájának (mi­szerint: „dobozolni legjobb a világon”) rémuralmát racio­nálisan szervezi meg. És eb­ben a zsarnokságban nem az önkényuralom kiszámíthatat­lansága a legemberetelenebb. hanem az ismerős, halk és síma megszervezettség. Alakí­tásának kimagasló pillanatai azok a borzongató jelenetek, amikor játéka folytán meg- érezzük vagy megsejtjük, hogy ennek varázsa van. ebbe beleszédülhetünk, mint pil­langó a fénybe. Tótné. Andaházy Margit. Jászai-díjas, inkább az anya tragikumát játssza el. kevés fintorral a komédiának. Gyön­gyösi Katalin Ágikája a da­rab hitelét és groteszk hangu­latát erősítő stréber-figura. Tomaji plébános szerepében Máriás József Jászai-díjas, s végül, de nem utolsósorban a postás szerepében Vajda Lász­ló helyenként hátborzongató­an emberi alakot állít elénk. Természetesen. valamennyi szereplő részese a sikernek. A díszletet Fehér Miklós Jászai- díjas. a jelmezt Jánoskáit Márta tervezte, a maszk Do­bos Ferenc munkája. Tóth Elemér Szabad hazában — Lenin útján Vasárnap, június nyolcadikén úttörötavácskozas lesz Eresztvényben. A salgótarjáni városi úttörőtanács ülésén Ipolyi Jutka ifjúvezető, a megyei úttörőtanács elnöke is­merteti a városi pajtásokkal az úttörőmozgalom ..Szabad ha­zában — Lenin útján” elnevezésű akcióját, a mozgalommal kapcsolatos feladatokat. Az úttörök tanácskozásán Faragó István, a salgótarjáni pajtások ezévi eredményeit, a gyer­mekmozgalom városi sikereit ismerteti. Nógrádi fotók Szegeden A salgótarjáni megyei Jó- lyet a FORTE-gyár ajánlott zsef Attila művelődési központ fel a fotóművészet támogatá- fotóklubja a Szegeden au- sara. Veres Mihály Fizikus cí- gusztusban nyíló országos mű képe a Népművelési Inté- klubszalon pályázatára húsz zet díját nyerte. A beküldött képet, tizenöt szerző művét, alkotások között számos em- küldte el. Ebből a válogatott berábrázolás. épületfotó, tárgy­anyagból a szegedi szalon zsü- . , . ,, ................... r ije tizenkét képet fogadott el ,oto szerepe t, a képek főleg kiállításra és a klub anyagát Salgótarján megváltozott éle- tiszteletdíjjai jutalmazta, ame- tét mutatták be. Útra készen a moztfó szakbolt A Nógrád megyei Sütőipari Vállalat a fogyasztók régi kívánságának tesz eleget. Egy régi ROBUR-gépkoesi átalakí­tásával elkészítette a megye első mozgó szakboltját, ame­lyikkel elsősorban a munkáslakta és bányásztelepülések, az üzlettől távol levő lakók igényeit elégíti ki. A mozgó bol­ton friss süteményeket és kenyeret szállítanak Salgótarján peremkerületeire és a salgótarjáni járás kisebb települé­seire. Az új szakbolt már elkészült, s a hivatalos vizsgálat után a tervek szerint június 12-én inditják első útjára. Müvésztelep Szirákon Tegnap Szilákon Cs. Nagy László, az állami gazdaság igazgatója és Iványi Ödön, a megyei Balassi Bálint könyv­tár igazgatója, a fiatal képző­művészek megyei stúdiójának vezetője megvitatták a nyári művészteleppel kapcsolatos te­endőket. Idén lesz negyedik- éve, hogy a képzőművész-stú­dió tagjai számára a szil- ki gazdaság kényelmes művész te­lepet létesít. Idén körülbelül húszán vesznek részt a tele­pen Iványi Ödön festőművész irányításával folyó elméleti es gyakorlati munkában. A mű­vésztelep július 28-án nyílik és augusztus 16-ig tart. Ez év­ben szobrásztagozat is indul, amelyet Kovács Béla vezet. Találkozó Kisterenyén A Magyar Tanácsköztársaság védelmében a Tanácsköztár­saságra törő burzsoá interven­ciós csapatok ellen ötven év­vel ezelőtt súlyos harcok foly­tak Kisterenyén és környékén. Az MSZMP Salgótarjáni járási Bizottsága és a KISZ szerve­zésében tegnap Kisterenyén a fél évszázaddal ezelőtti har­cok résztvevői, az egykori Vö­rös Hadsereg veteránjai és népköztársaságunk ifjú kato­nái találkoztak Kisterenyén, a Népkertben, ahol felidézték a hősi harcok emlékeit. Gazdagodik a Balaton A Balaton partján évek óta nem < .Halt arányban fej- les ' szakszervezeti üdü­lök huMzatát. A napokban ad­ták át Siófokon a SZOT-Cse- Pel üdülőtelep első, háromszáz­ágyas egységét. Újabb négy- emeletes épülettel további 300 személynek teremtenek itt üdülési lehetőséget, míg a har­madik ütemben öszesen 1500 személyessé fejlesztik az üdü­lőt. A siófoki „Ezüst-parton” a. vállalatok, intézmények és a SZOT a nagy üdülőházak so­rát építi fel. Ezen a partmen­ti területen ezerötszáz adagos konyha építésével kezdődött meg a kővetkező ötéves terv­be nyúló építési program. Balatonföldváron rövidesen elkészül és a főszezonban meg­nyílik az új 120 személyes partmenti üdülőház. Az idén elkészül Balatonszéplakon a SZOT „Viola” üdülőháza is. Balatonlellén is megkezdődött egy százágyas üdülőház ala­pozása. 1970-re tervezik Fo­nyódon az ötszázszemélyes gyermeküdülő átadását. A leglátványosabb épülettel Hévíz gazdagodik, ahol ötven­ötmillió forintos költséggel 14 emeletes, 412 ágyas üdülőszál­ló építését kezdték meg. Hé­vízen, a nyáron 22 millió fo­rintos beruházással megkez­dik még egy nyolcszintes, 315 ágyas üdülőszálló építését is. K. Régi tervét valósítja meg a lovas postakocsijárat meg­szervezésével a Veszprém me­gyei tanács idegenforgalmi hi­vatala. A romantikus járművei Londonból beszerzett tervek szerint építették meg. A 12 személyt befogadó batár a XVIII. századbeli postakocsik mintájára készült, négy ló vontatja majd a kocsit, amely­nek bakján díszegyenruhás hajtó régi postakürttel jelzi az indulás és az érkezés idejét, A postakocsi előreláthatólag június közepén kezdi meg rendszeres járatait Balaton- füred és a Nagyvázsonyi lo­vasszálló között. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom