Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)
1969-06-04 / 126. szám
1.«*? iiíijfrádi lanulinánv A bolgárok is érdeklődnek Milyen a /o diakklub? —. Beszélgetőn Mi a klub? Keret az igényeknek. És hogy nálunk mennyire nagyok az igények, azt az az eredmény bizonyíti amelyre joggal büszkék a kiszesek: a KISZ kb úgyneve . -u „szabadidős határozatát' k»vetően két év alatt több mint ötszáz KISZ-klub alakult az országban. Milyen a jó giákklub? Erről beszélgetünk Kiss Auréllal, ii KISZ megyei bizottságának középiskolai felelősével, aki nemrégiben tanulmányt irt a uiákklubok és a politikai akciókhoz kapcsolódó kulturális rendezvények hatásáról a KlSZ-szervezetek eletéberj. A tanulmány előadás formájában elhangzott az Egri diáknapok egyik szekcióülésén is. Az „A” szekció, amelynek vitaalapjául az említett tanulmány szolgált — rendkívül érdekes kérdésekkel foglalkozott. Érdemes idézni néhányat a vitaszempontok közül: a tömegméretű akciók segítlk-e s személyes aktivitást, a sokszínű (klub) program követelménye a formális látszattevékenységgel szemben, a diákklubok, mint indirek és komplex nevelési eszközök, milyen lehetőséget adnak a vonzó KlSZ-édet kialakításához, a személyiségfejlesztés lehetősége a klubmunkában, hogyan válhat a KISZ-szervezet „belső motorjává” a klub. — A vitaszempontok csupán idézett töredékéből is látható, hogy az Egri diáknapokon ülésező megyei küldöttek rendkívül Igényesek voltak. Az előadás milyen gondolatokkal segítette a mélyreható vitát? — A tanulmány és így a vitaalapul szolgáló előadás is három fő problémával foglalkozott: a nevelés indirekt módszerével, a KlSZ-szerve- zetben hajtóerőt képviselő klubformával, az iskola és u KISZ, illetve a klub kapcsolatával. — A felsorolás meglehetősen széles és szerteágazó problémakört takar. Megtudhatnánk, honnan szerezte a témával kapcsolatos tapasztalatait? — Régi kiszes vagyok, Szegeden az egyetemen KISZ-titkár voltam, akkoriban volt kialakulóban a klubmozgalom. Később Balassagyarmaton', a Balassi Bálint Gimnázium ifjúsági klubját vezettem másfél évig. Az Egri diáknapokra készített előadás anyagába azonban módom volt felhasználni. beépíteni a KISZ megyei bizottságán szerzett tapasztalatokat is. — Természetesen nem vállalkozhatunk a tanulmány részletes ismertetésé re. annak ellenére sem hogy szélesebb körű pub li hálásra is érdemesnek tartjuk. Mégis, néhány főbb gondolatot kiemelhetnénk. — A KISZ központi bizottságának „szabadidős” határozata óta, a hatvanas évek közepétől számítva sajátos differenciálódás jelentkezett a KISZ-munkában, s ez a folyamat jelenleg is tart. Napirenden van a nagy közösségek politikai tudatának fejlesztése és mindaz, ami politikai és világnézeti vonatkozásban idetartozik, a nevelőmunka fő irányvonalát is megszabja — ezt azonban oldottabb módszerekkel, az egyén személyes érdekeit, hajlamait jobban figyelembe véve igyekszünk megvalósítani. A klubmozgalom jelentősége is ebben van. A módszerbeli változás jó lehetőséget nyújt a tanintézetekben a politikai gondolkodás fejlesztésére, a kulturális jellegű mozgalmi feladatok végzésére. — Hogyan növelhető a politikai érdeklődés a diákfiatalok körében? Milyen gyakorlati segítséget jelent a klub? — A diák már a történelemórán megtanulja alkalmazni — legalábbis elméletben — a társadalmi törvényeket. A klubfoglalkozásokon ezt az ismeretet kell elmélyíteni a gyakorlatival, az aktuálissal, másszóval: keresni kell az oldott politizálás lehetőségeit. Ahol ezt sikerül megvalósítani, ott a diákok politikai érdeklődése eléri a megfelelő szintet és tartalmat. A kulturális és politikai tevékenységet természetesen úgy kell irányítani, hogy segítséget nyújtsunk az oktató-nevelő munkához is. Jó példa erre egy ifjúsági vitaklub programja, amelyből most csak néhány pontot emelek ki: mi a giccs? az erkölcsi normák napjainkban, mi a kibernetika; az arab kérdés; a Biblia kritikus szemmel; a hazafiság korszerű tartalma; profizmus és amatőrség. Azután a „belterjes” viták sora — a diákszerelemről, a tanár-diák viszonyról, a modern művészetekről, a mai divatról az illemről, a becsületről, és végűi néhány példa a „nagy ktte- kintések”-ből: Bulgária közelSorok egy kiállításról Balassagyarmaton a művelődési ház mellett vasárnap délelőtt kiállitóterem nyílt. Megfogadtam: a kiállítás megnyitásáról szólva egy dolgot, a képek kritizálását tabuként elkerülöm. Úgyis csak a nálam jóval képzettebb kritikusok véleményét ismételhetem — lehet, hogy nem is mindenben helytálló véleményét. Szóval mindenről írhatok, csak a festményekről nem. De nagyon nehéz ezt megtartani! Hiszen Farkas András tűnődő öregasszonyának keze, vagy Réti Zoltán Ipolyszöge. . . A neki szóló gratulációkban az is benne foglaltatott: ezek a régieknél sokkal erőteljesebb színhatású és kom pozíciójú kéve- előrelépést jelentenek, a palóc táj, a palóc vidék ábrázolásában. Farkas Andrásnak egy beszélgetés során véletlenül megfogalmazódott ars poeticája kissé biblikus hangvételű, de aki személyesen is ismeri a balassagyarmati rajz- és ábrázológeometria-tanárt, az tudja, hogy nemesveretű szavai őszintén csengenek: „Mindig az vezérelt, hogy a »szakértők« helyett atyámfiainak fessek, hogy ők értsék meg elsősorban, amit el akarok mondani." A megnyitó beszédet Kmetty Kálmán, a városi tanács elnökhelyettese mondotta. A megnyitás egyben ünnepélyes műteremavató is volt, A „minlgaléria” a Balassagyarmaton élt Horváth Endre grafikusművész nevét vette fel. (Korábbi számunkban tévesen közöltük: Horváth Endre nem Balassagyarmaton született — csak mindig balassagyarmatinak vallotta magát) Nyugodtan el lehet mondani: a megnyitón mindenki boldog és megelégedett volt A művészek a gratulációkért, a vendégek a jó képekért. Egyvalaki azonban még így is kitűnt megelégedettségével: Schuchmann Zoltán, a város országgyűlési képviselője Képet vett talán, és örült a jólsikerült vásárnak? Nem erről volt szó. Ha lehet Vart pour Vart örömről beszélni, akkor az ő öröme az volt. Egyszer mint müélvező örült, egyszer meg mint képviselő, akinek népe kiállítóteremmel, jó festményekkel gazdagodott. Sajál maga nem csinált vásárt, a város, a megye viszont annál jobbat. Es látszott rajta, hogy ez utóbbit sokkal fontosabbnak tartja az előzőnél. A kiállítás megnyitása nagyszerű pewiuu egy par illata- rozat. megvalósításának. B. T Kiss 4uréltal ről. Fekete-Afrika az átalakulás útján . .. — Van olyan nógrádi klub, ahol mindez elhangzott? — A balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium kiváló ifjúsági klubjában szerepelt rendkívül nagy érdeklődés mellett ez a sorozat. Állandó klubközönséget teremtett és sokat segített az osztályfőnöki órák, politikai foglalkozások, taggyűlések vitáiban. Amikor a klubról, mint az iskolai KISZ-szervezet motorjáról beszélünk — ilyen és ehhez hasonló, valóságos igényeket figyelembe vevő programra gondolunk. — Régen vitatott téma: ismeretterjesztő keret vagy szórakozóhely legyen-e a diákklub? — A két lehetőség nem mond ellent egymásnak. A helyes arányokat a tagság igényei alakítják ki, ebben azonban a jó klubvezetőnek is nagy szerepe van. Az arányok egyúttal tükörképei a közösségnek. Megfelelő tervezéssel a klub „besegíthet” az általános politikai akciókba is. Mindebből nyilvánvaló, hogy a RÍSZ politikai munkája nem csak és nem elsősorban a klubban folyik. — Hogyan fogadta a szekció az előadást? — A vitában szó volt a közömbösségről, amely ellen éppen a jó klub tehet a legtöbbet, a kisvárosi diákklubok népművelő feladatairól es gazdasági kérdésekről. A tanácskozás végén elfogadtunk egy javaslatot: a „Halló...” helyett a televízió klubfórumot biztosítson — beszéljenek a fiatalok, mit szeretnének. — Ügy tudjuk, bolgár ifjúsági küldöttség is részt vett a tanácskozáson. — A bolgár komszomolis- ták küldöttségének nagyon tetszett a nógrádi diákklubokról szóló előadás, elkérték a tanulmányt és úgy tervezik, hogy a sok gyakorlati tapasztalaton álló elveket felhasználják a bolgár ifjúsági és diákklubok fejlesztésében — mondta a beszélgetés végén Kiss Aurél. Pataki László Szép, szép a Nógrád megyei Tervező Iroda Székhaza, de már kinőtték a tervezők. Salgótarjánban már épül Is új székhazuk, melyei jövőre vesznek birtokukba. Régi helyükre pedig a KPM Egri Közúti Igazgatóságának Nógrád megyei Kirendclisége költözik (Koppány György felvétele» Kitüntetett pedagógusaink Gazdag Judit A tanárnő a felszabadulás óta él Nőtincsen. Lehorgonyzóit, vállalta a huszonnégy évvel ezelőtti falusi pedagógusélet viszontagságait. Eredetileg gimnáziumi tanár. Járt Párizsban a patinás nevű Sorbonne-ra, majd Kolozsvárott szerezte meg diplomáját (matematika—fizika, földrajz —biológia) »937—38-ban. — Nem éreztem s/akadásl az általános iskola és a gim ■ názium között — kezdte beszélgetésünket Gazdag Judit — Olyan mélységben sajátíttatom el az anyagot, hogy az általános iskola elvégzése után nem okoz gondot a diákoknak a középiskolába való beilleszkedés. Ezt mutatják a különböző matematikai versenyeken elért eredmények is. Egyik tanítványa, aki jelenleg Vácott gimnazista, a Bolyai Társulat tagja. Volt tanítványai később is vissza-vissza járnak, ha hazajönnek Nőtincsre, mindig beszaladnak hozzá. Gazdag Judit szereti mindegyiket, „hiszen e nélkül nem lennék pedagógus” — mondja. 1957 óta szakfelügyelő. Még tágabb lehetősége van arra, hogy a matematikát a nevelőkkel is jobban megszerettesse. ősz hajszálait meghazudtolja kísérletező kedve. Aktív kapcsolatban áll az Országos Pedagógiai Intézet munkatársaival. Jövőre a Lénárt—For- rai-féle matematikatanítás i módszert szeretné bevezettetni Gazdag Judit a pedagógusnap alkalmából az Oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetésben részesült Tereskén és Nézsán. Egy kísérleti sorozat első lépcsőjére fellépni nem kis dolog. — Abszolút félelemmentessé kel! tennünk az oktatást. A matematika szó, a matematika- órak ne okozzanak görcsöt a gyerekeknél. A tábla nélküli, a füzetbe történő munka, a folytonos írás és Indokolás (felelés) révén így sok olyan fogalmat tanul meg a diák. amit nem nevez néven, de s műveletet már elvégzi. A tapasztalat azt mutatja, hogy a gyengébb képességűek is jobb eredményeket érnek el. — A természettudományok hatalmas fejlődéséhez kell alkalmazkodni az iskolai indításnak is — vallja pedagógiai elképzeléseiről. Az önképzés alapja a továbbiakban is a könyv marad. Ha nem tanítom meg a gyereket a ivünyv használatára, akkor talajíalan marad. így egy kis plusz hozzáadásával a szinten bír maradni. Gazdag Judit 13 órában tanít a Rétsági Gimnáziumban is. Nála a kísérletezés nem öncélú dolog. „Kell, hogy a tanítók a leghaladóbbak legyenek, olyanok, akik az utánuk következő nemzedéknek saját nemzedékükön belül szerzett tudáselőnyüket adják át, és — természetesen — ne azt tanítsák, amit ifjú korukban a megelőző nemzedéktől ők ma guk is tanultak” — írja Já~ nossv Lajos professzor —, s ezt vallja ő is. Gazdag Juditot eredményei igazolják, hogy nem állt le, lelkesedik az újért. Arra törekszik, hogy az ismereteket a fiatalok sajátosságának megfelelően. az ő nyelvűkre lefordítva adja át. M. Zs. — Gyere szépen kislányom, beszélgessünk egy kicsit. Mivel szeretsz legjobban játszani? — Babával. — Szeretsz iskolába járni? Hány barátnőd van az osztályban? Gyere, rajzold le, milyen egy üzlet belülről... Ilyen és ehhez hasonló párbeszéd nagyon sokszor elhangzik a pásztói rendelőintézet gyermekpszichiátria rendelésén. A megyében egyedül Pásztón van olyan rendelés, ahol orvos és gyógypedagógus együttesen végzi a munkát, Ennek a tudománynak nagy jövője van, ezt bizonyítják az Európa-’ és világszerte elért sikerek. Pásztón dr. Kiss Mária gyermekszakorvos látja el a rendelést. A doktornő gyógyító munkája mellett foglalkozik a gyermekpszichiátriával, amelyben 1968 januárja óta már nagyon szép eredményeket mutat fel. — Mit jelent a gyermek- pszichiátria? — A gyermekpszichiátria magába foglalja az idegrendszeri betegség következményeinek javítását — mondja a doktornő —, a gyermekkori idegesség gyógyítását, egyúttal nevelési tanácsadás is. Ha például egy gyerek nem tud lépést tartani kortársaival, visszahúzódóvá válik, az ily es mi mindig valamilyen tünettel jár. Előfordul, hogy egy addig rendesen, értelmesen beszélő gyerek hirtelen dadogni kezd, a négy—ötéves naphosz- szat szopja az ujját, vagy újra bajok vannak a szobatisztaság körül. Iskolás korban a tanulmányi eredmények hirtelen zuhanni kezdenek, az addig rendesen viselkedő kisgyermek zabolátlanná, szertelenné válik. Hogy gondtalanul látszhassanak... tésére van szüksége, hogy végleg rendbe jöjjön. A következő páciens kilencéves. Az édesanyja hozta be azzal, hogy a gyerek válla álAmlkor ilyen tünetek mu- vált a környezet megváltozta- landóan rángatódzik, furcsa latkoznak, a szülők kétségbe- tása. Az orvosnő beszélt az grimaszokat vág, az iskolában, esetten jönnek a rendelőbe. édesanyával, aztán az édes- mar csúfolják miatta. Nem apaval. Ügy látszik, hogy a ,ucl figyelni, egyre rosszabbul — Doktornő, segítsen raj- család élete egyenesbe jutott tanul. A közös beszélgetések tunk. * HZ apa azóta egyszer sem 1 íyomán kialakult a kép. A VüI1 amiL,,r , ,„o„iau lépte át az italbolt küszöbét, kiváltó ok a mama túlzott Van, amikor az iskolák Mind a két gyermeknek ja_ rendszeretete. A gyerekeknék- * in .au. a vult a tanulmányi eredménye, szinte katonás fegyelemmel magaturUs-valtozas Az iskola5an elégedettek ve- kellett élniök, ha véletlenül db. renaeieseri Jük A többj taak az cipővel léptek a szobába, már ütött. Vagy ha egy tárgyat küldik el a diákokat, akiknél hirtelen következik be. A rendelésen legtöbb a hét—nyolc- és a tizen- . egy—tizenkét éves gyerek. Az ap a munka, amit dr. Kiss Mária és Koczka Lajos gyógypedagógus végez, nagy áldozatot kíván. Egyik legfontosabb feltétel: a sok Idő, Ugyanis minTizenhárom éves kisfiú. Kis korában dadogott, aztán „kinőtte". Iskolába ment, az sínem úgy tettek vissza a helyére, mint ahogy elvették, valóságos családi vihar támadt. A gyerekben ösztönös védekezés alakult ki a verés és szidás ellen, rángatta a vállát. df" só tagozatban tanulmányi ál- Ebben az esetben a tegfonto °t alkalommal kell találkozni, I néav »aí*,., fausti sabb avóevmód az otthnr beszélgetni, játszani, hogy megszűnjék a bizalmatlansága és kitárulkozzék. Amikor laga négy egész fölött volt. sabb gyógymód az otthon Amikor ötödikes lett, erősen megváltoztatása. A gyerek érromlott tanulmányi eredmé- dekében nye, most már nemcsak az is- * rekszívek, felszínre kerülnek azok a kisebb-nagyobb tragédiák, amelyek megkeserítik a gyermekéveket. Mert sokszor a e8d « «egeit felnőttek nemtörődömsége, haTUTssu.ä “fessrässt * ÄSSr assess *«*»*' é**S'SUÄ*. derült az eseményekre A gye- az időhiánnyal, szükség lenne rek rettenetesen izgult való- egy .,,,or,ö!is gondozónőre, aki a családlátogatásokat elvégezve.,^. V*/*'J.í‘et.l!nül rosf né. Ugyanis a környezet megnyagsága, zilált családi élete . ,lí h Jößy®* vitt haza, a szí- ;smerése nélkül ezeket a tüáron kiváló tanulót akartak A rendelés már bebizonyitotssrjssr-. y»—•? v." ‘ä’ä äs Háromgyermekes család, az a, * ví'VV me ' az egésznapi fárasztó munka apa alkoholista. A két na- J*®" m“' utó" búcsúzik: gyobb gyerek tanulmányi ' a — A ml számunkra az a eredménye hirtelen zuhant. A a * nuntegy nyolc-kilenc hó- legnagyobb öröm. ha a gyere- rendelőben lassan kibontako- ; 3.ar a «nyelésre és kö- keki ak|ket kezeltünk, viszzott a családi dráma. Az ál- . b, ,u eg; ^thatő szanyerték önblza'mukat, joblavulás mutatkozik. Csökkeni landó veszekedések, éjjeli inéban tanulnak és ugyanolyan . nekülés a szomszédba, bújká c bbrendusegi erzese, bat- gondtalanul játszanak, mint a lás az apa elől, aki fenyeget- rabb lett az iskolában. Tartós töhbiek. te a családot. A gyerekek kezelésre és a szülők megér- Cs. E, gyógyszeres kezelése meghozta az eredményt. Azonban eb- '1 ben az esetben szükségessé J NÓGRÁD - 1969. lúnius 4„ saun I
