Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)

1969-06-28 / 147. szám

kis kerülővel... erő. Van sok nődolgozónk, akik először dolgoznak az iparban, yan munkás, aki máshonnan, nem a legtisztább lappal került hozzánk. Itt min­denkit a végzett munkája sze­rint értékelnek — mondja Vár­szegi Sándor. A fiatal csoportvezető olyan lelkesedéssel beszél üzeméről, munkájáról, hogy aki tőle ta­nulja a munkafogásokat, egy­úttal megszereti a munkahe­lyét is. A darabolok és a for­gácsolók tartoznak a csoport jába. Nem függetlenített cso­portvezető ugyanúgy dolgozik, mint a többi, csak ő a többiek munkájáért a felelős. Bizonya­Will. A költő álma megvalósul Majakovszkij annak idején értéke nem egyszer eléri a ki- M. J. Minciszom, az egyik ellesett egy beszélgetést a ha- lencezret. üzem vezetője, miközben az talmas, kuznyecki építkezések- Nemcsak acéljáról híres egyes munkafolyamatokat ma­rói. A vers címe is ez lett: Novokuznyeek, bár sokszor gyarázta, megjegyezte: Hrunov elbeszélése Kuznyeck- emlegették a mérnökök ott- — Figyelje meg a gépesítés sztojról és Kuznyeck embe- tartózkodásom alatt, hogv a magas fokát. A nehéz fizikai I A Kuznyecki Kohászati Művek nagyolvasztója rétről. „Az ötéves terv során világhírű svéd acéllal, a tö- erre a helyre egymillió vagon rök pengével felveszi a ver- építkezési anyagot fognak senyt. Ez így igaz, erről több szállítani. Lesz itt egy kohá- szakkönyv és nemzetközi szati óriásmű, egy bányá- szakíró is megemlékezik, de új szati óriásmű és egy száz- fejezete is van a Majakovsz­munkát teljesen kiküszöböltük már az üzemeinknél... ezer lakosú város.” E helyen kertváros áll! „Száznaponként tűzbe rítják a kohók Szibériát’ kij által megjósolt kuznyecki iparnak. Mégpedig az alumínium. Egy városi vezető mondta, baráti beszélgetés alkalmával. nemcsak nagyságrendben Novokuznyecknek egyszerű- vezet a gyár, hanem termé­be- en szerencséje van. keinek minőségi adatai alap­ján is. Az elektrolitfürdők itt Azután a szokásos adatok következtek: Ma a Nov^íruz- nyecki Alumínium Gyár az ország legnagyobb ilyen vál­lalata, de Európában is első. — Miért? jósol Majakovszkij a versé- — Hát szén van a vidékün- nagyjavítás "nélküT sokkal' tő­ben és többször is visszatérő kön amennyi kell és olyan üzemelnek mint az refrénje ez „e helyen kertvá- minőségben, hogy válogathat Észak_amcrikai Egyesült Álla- ros áll”! Az élet rálicitált a kedvére belőle az ember. Az mok v Franciaország ha- költőíe. acél? Hát az meg egyenesen sonjt gyáraiban. A szibériai A régi Kuznyeckben — ma kincse ennek az iparnak, va- alumínium minősége maga Novokuznyeek a neve — nem rosnak, megyének. Most pe- mögött hagyja a külföldi cé- egy, hanem két vaskohászati dig az alumínium, vagy nem , termékeit A legtöbb ter- mű is- áll, illetve a korábbi hallott róla még? mékén ott áll a jel: „000”, mellett épül a Nyugat-szibé- Kénytelen voltam elismer- ^ gyakorlatilag azt jelenti’ ni, hogy Novokuznyeek eddig hogy százszázalékosan tiszta úgy élt bennem, mint az „acél alumínium. Szibériában, de az A n0Vokuznyecki gyár 25 egesz Szovjetunióban. éve született, de az akkori — Pedig az acél mellett az épületekből, üzemrészekből „évszázad fémje” is Novo- vajmi kevés maradt fenn nap­ról. Elég, ha példának említ- kuznyeck hírességei kőié tar- jainkig. Az akkor készített jük a nemrégiben befejezett tpzik. Jó ezt elmondani Ön- fényképfelvételek meg már hétéves tervidőszak eredme- nekj hiszen jól tudom, hogy csak múzeumi értékek, nyeit. A hét esztendő alatt Magyarország is a fehér arany A évről évr fiatalo­annyi beruházást kapott ez a országa. A Dunántúlon — terület és természetesen benne ugye'így nevelik? — nagy ki- elsősorban Novokuznyeek, mint terjedésű bauxitmezők hú- a szovjet hatalom korábbi zódnak, Ajka, vagy hogyan is negyven éve alatt. Összesen hívják a - városkát, a központ. riai Kohászati Kombinát, ame­lyet itt csak röviden „Zap- szib”-nek neveznek a helyi- varosa’ ek. * Nem beszélünk most a si­kerrel zárult ötéves tervek­(Folytatjuk) Gotyár Gyula SZERETEK ITT dolgozni. Ügy érzem itt találtam meg legjobban a helyemet. Tetszik a munkaköröm, és az is, amit itt a FÜTÖBER nagybátonyi telepén gyártunk. A vezetők is olyanok, akiktől szakmailag sokat lehet tanulni. Én az ala­pító munkások közé tartozom — mondja Várszegi Sándor, a zömök testű, 28 éves elektro- lakatos. — Dunántúlon tanultam a szakmát, Az apám aknamélyí­tő volt. Várpalotán meg Pad- ragon nyitottak új bányát ab­ban az időben. Ott volt a csa­lád is. Mikor visszakerültünk. Kányáson dolgoztam, a kato­naság után meg az aknamé­lyítőknél, de az már megszűnt. Utána a tanácsi építőknél vet­tek fel. Amikor az első ki­sebb csoport elment a válla­lat budapesti üzeméhez tanul­ni, én közöttük voltam. Négy hónapot töltöttem ott és az itt gyártott termékek leszabását tanultam. Hidroforokat, fekvő­hengereket, hőcserélőket gyár­tunk és ezek anyagait az én csoportom szabja le. — Van rezgőollónk, ezzel 5 milliméteres anyagig vágunk. Van egy másik nagy teljesít­ményű gépünk, amellyel 16 milliméteres anyagot is tu­dunk leszabni. Az élhajlító­gépünk nagyon modern, ezzel a környező üzemek számára bérmunkát is végzünk. A hid­raulikus préssel pedig a hid­rofor fenekeket préseljük — mondja — majd így folytatja. — A gépek leterhelése, ki­használása nagyon fontos do­log. A , kettő, illetve három­műszakos munkaszervezés je­lentené a még jobb leterhelést. Ez is a cél: lépcsőzetesen, fo­kozatosan áttérni a több mű­szakos termelőére. Nálunk so­rozatgyártás folyik, ami azt jelenti, hogy a munka zömét betanított munkások végezhe­tik. Ez előnyt is jelent. Bár itt sem válogatott a munká­ra jól választottak, amikor megbízták. Mióta az üzem párttitkára iskolán van. ő he­lyettesíti. TERVEIRŐL érdeklődtem tőle. Elmondja, hogy felesége a Nógrád megyei Textilipari Vállalatnál dolgozik, a három ­éves kisfiára a mama vigyáz. Az öccse is itt van, villany­szerelő.'Vele együtt kacsintgat­nak az iskola felé. A techni­kum lenne jó, de a gimnázi­um elérhetőbbnek látszik ' gyár számára nemesük' a te lent, hanem a jövőt is jelen1 i és büszke arra, hogy alapkő tag. (B. .1.) Száradó ruhák Épül. szépül Salgótarján, egyre több a magasba nyútó, modern, csupa erkély, csupa üveg ház, amely szemet és szí­vet gyönyörködtető látvány. Az viszont már kevésbé az, hogy az erkélyeken — naturalista olasz filmeket idézve — szára­dó ruhákat lobogtat a szél. A kii’eszített köteleken szárad­nak a dunna- és vánkoshuzatok, a gyerekek nadrágjai illetve szoknyácskái — az intimebb női ruhadarabokról nem is be­szélve. Amennyire szépek az elnyúló pengeházak, annyira csúnya a ház külsejét elcsúfító ruhaszárítási mód. Az nyil­vánvaló, hogy mindenki mos, és ebből következik, hogy szá­rítania is kell. Csak nem mindegy, hol és hogyan. Azokat a magasra feszített köteleket lejjebb kellene tenni, ahol az'er­kély már eltakarja. Vagy esetleg a fürdőszobába kerülne fre- golíra. Ez annál inkább aktuális, mert a házirend is szi­gorúan tiltja az erkélyek teleaggatását. Üj lakásba költözni mindenki számára nagy öröm. Ne csöppenjen bele üröm, azok a házak hadd maradjanak meg esztétikai szépségükben, ahogy a tervező megálmodta. Szára­dó ruhák nélkül. Strandfürdő Szécsényben ségvetésből a strandfürdő ter­veinek elkészíttetésére 100 ezer forintot fordítanak. A kivite­lezéshez a tervek szerint jö­vőre hozzákezdenek. Az új strandfürdő Szécsény egyik legszebb helyén, a Várkertben megkezdődött. A tanácsi költ- valósul meg. Szécsény lakosainak régi vá­gya egy strandfürdő létesíté­se, amely nagyon hiányzik a községből. A tanács most terv­be vette a strand megépítését, az előkészítés már ez évben Tlf-előzetes Ugo Betti: A játékos. (Kedd, 20.30). Kétrészes dráma köz­vetítése a Katona József Szín­házból, felvételről. Az 1953- ban elhunyt Ugo Bettit nevez­írta: „A kultúra története fo- leményüket seregnyi „filmldé- lyamán változó és differenci- Zettel” illusztrálják, álódó ízlések a hős képét aszerint változtatták, hogy ér- Á Paradine-ügy. (Péntek, téke és szépsége milyen ősz- 20.20). Magyarul beszélő ame­ték már Pirandello utódjának, tályérdekek vágyálmaiból szü- rikai film. Ä televízió már ed­a tőle kevésbé elragadtatottak — epigonjának is; az abszurd dráma egyik előfutárának, egyszóval sok mindennek. A játékos című dráma is — csakúgy mint az író — ellent­mondásos mű. A háborús Olaszországban játszódik, egy kisvárosban, ahol névtelen fel­jelentés alapján a németek ki­végeznek egy fiatalasszonyt. Férje, Ennio — a Játékos — bár módja lenne rá, mit sem tesz felesége megmentése érdeké­ben. Az áldozat húga évek múlva sem felejt — feljelenti a férjet, hogy az tudott a le­vélről, sőt valószínű, hogy ő inspirálta annak megírását. A nagy per megindul, s bár En­nio alibit igazol, mégis gyil­kosként eszmél f el... Film és valóság, (Szerda, 21.10). Balázs Béla a filmművészet el- ső igazi hazai teoretikusa/esz­tétikájában, a Filmkultúrában letett”. Vagyis a film hőse is dig is mutatott be néhány mindig olyan, amilyen társa- Hitchock-filmet, ezt a BBC dalmi célt vagy mondanivalót produkcióban készült, lélekta- fejez ki. És az is társadalmi ni elemekkel átszőtt krimifii- mondanivaló, ha nincs hős, met is Hitchock rendezte. A 4,5 milliard rubelt epi e Meglepett széles körű tá­be és ez lehetove te ®> jékozottsága. Általában a szov­a kuznyecki acélkom í jet emberek ismerik hazánkat tervét 340 ezer tonrmval - sokat> sokszor és szívesen teljesítse acélból. beszélnek róla, eredményeink­220 ezer tonnával tob - gi gazdaságunkról. Am Mi­.14- ávi,ű- a?, nrszae _ . gefeit árut adott az feldolgozó iparának, amennyit a terv kért. . | hail Ivanovics Jugyin, a pro- kopjeszki járási pártbizottság titkára az általánosnál többet A kuznyecki Zapszib első tu(j hazánkról, a magyar ipar kemencéje már, hatodik éve rbk termel, de még mindig csak az első lépcsőnél tartanak, mert a hatalmas kombinát építkezése sok esztendőre tervezett, óriási beruházás. S amikor ez megvalósul, akkor Szibériában eIsőnek Novo_ a kuznyecki kohászat kétszer bzi béna ban elsőnek Novo . tűrmpl mint kuznyeckben kezdtek meg az alumíniumipar kialakítását. 4 háború alatt kezdődött annyi acélt termel, 1965-ben. Tiszta alumínium Természetesen mennyiségű szénre nyászok ehhez nagy kokszolható van szükség. A 32 millióról millió tonnára emelték a kokszolható szén éves kiter­melését. S á bányák tovább­ra is ontják a kiváló minő­ségű szenet, aminek kalória­A háború kívánta meg, hogy az évszázad fémjének kikiál­tott alumíniumból minél több használati tárgyat, hadfelsze­relési eszközöket készítsenek Többségében asszonyok, lá­bú- nyok dolgoztak az alumínium 96 öntödékben és nem véletlen, hogy a Novokuznyecki Alu­mínium Gyárat a színesfém- kohászat kifejlesztéséért Munka Vörös Zászlaja” ki tüntetéssel jutalmazták. NOGRAD - 1969. június 28., szombat Mikor kapnak telefont? Nemrégiben ideggondozó intézet nyílt Salgótarján­ban, ami a város egészségügyében sokat jelent. Komoly anyagi ráfordítással, nagy áldozatokkal létesült ez az in­tézmény, és csak az odaforduló beteg emberek tudják, mit jelent létrejötte a testi és lelki bajok leküzdésében. Egy szépséghibája mégis van. Nevezetesen, hogy bár az intézet június elseje óta fogad betegeket, a telefont még mindig nem vezették be. Pedig a telefon itt.— nyugod­tan mondhatjuk — létkérdés. A főorvos panaszkodik, hogy bármilyen ügyben kell telefonálnia, nem egy eset­ben illetéktelen füleknek nem való dologban is, kény­telen a szemben levő KÖJÁL-hoz fordulni. Ez abban az esetben is így van, ha mondjuk Balassagyarmatra tele­fonál, az ottani kórházba. A posta megígérte a készülék felszerelését, csak éppen időpontot nem mondott. Megjelent ugyan egy fiatalember az ideggondozóban, hogy felmérjg a helyze­tet, de a főorvos ma sem tudja milyen eredményre ju­tott. Ennek már egy hete. Azóta is várja, hogy hivata­losan közöljék vele a telefon beszerelésének időpontját. A betegek és az ideggondozó dolgozói nevében kér­dezzük, nem lehetne meggyorsítani egy kicsit azt a tele­fonszerelést? — cs — — Jelenet a „Fórumkabaré” című műsorból. (A TV július 5-i [szombati] adásához) amint az az 1930-as évek film- mű korai alkotása — 1947-ben jeiből látható, mert azt mu- forgatták. Az izgalmas, érde- tatja, hogy az akkori társa- kés filmet a szereplők emelik dalom nem akart igazi hősö-# ki igazán: Gregory Peck, Ali­két, mivel félt a valódi hősi- da Valii, Ann Todd, Charles ességtől. A vitaműsorban Lasten. A cselekmény egy résztvevők fő témája a film- gyilkosság körül bonyolódik: a hős, az, hogy koronként mi- vak Paradine ezredest meg- ként és hogyan változott, és ölik, s a gyanúsított a fele­milyen ma. A beszélgetők, sége. Zay László és Sas György vé- A. Gy. Oiibériai útifegyzet: t Egy 4 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom