Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)
1969-06-27 / 146. szám
Levelekre válaszolunk K. Imre 38 éves munkaviszony után megy nyugdíjba. Kérdése: jár-e jubileumi jutalom részére? A jubileumi jutalom egyhavi alapbérnek megfelelő összeg. A Munka Törvény- könyve 48. §. (2) bekezdése szerint a 25., 40. és 50. évet munkaviszonyban' töltött dolgozó részére jubileumi jutalom jár. A nyugdíjazás évében esedékes jubileumi jutalmat a nyugdíjazáskor ki keil fizetni. A 40., illetve 50 éves munkaviszony után járó jutalmat akkor is ki kell fizetni, ha a dolgozó nyugdíjazáskor 35, vagy 45 éves munkaviszonnyal rendelkezik. N. Zoltán olvasónk azt kérdezte tőlünk, hogy mi vonható le a munkabérből, és a levonás milyen mértékű lehet? A vállalat a munkabérből csak a fizetési előleget, a tévesen kifizetett összeget és a megállapított kártérítést vonhatja le. Ezeken kívül. egyéb címen, levonásnak csak akkor van helye, ha külön jogszabály megengedi. vagy jogerős bírósági határozat (letiltás) elrendeli. Az egyes tartozások fejében általában a munkabér 33. százalékát szabad levonni. Egyes esetekben azonban a levonás a munkabér 50 százalékáig is terjedhet. Erre akkor kerülhet sor. ha a dolgozót jogerős határozattal kötelezték: — tartásdíj, illetve szüléssel kapcsolatos összegek megtérítésére; — tévesen kifizetett és rossz hiszeműen felvett munkabér, vagy társadalombiztosítási szolgáltatás visszatérítésére ; — a társadalmi tulajdonban okozott kár megtérítésére: — természetbeni juttatás megtérítésére. Az 50 százalékos határ fölé a levonás abban az esetben sem emelkedhet, ha az említettek közül több jogcímen kell a dolgozó munkabéréből levonni. Ezzel kapcsolatban a törvényes rendelkezések sorrendiséget állapítanak meg a levonásoknál. (Elsősorban a gyermektartásdíjat, a szüléssel kapcsolatos összeget, a tévesen kifizetett társadalom- biztosítási szolgáltatásokat, az olyan természetbeni juttatások térítési díját vonják le, amelyek visszaszolgáltatása, vagy Igénybevétele kötelező — és ezután az egyéb tartásdijakat.) Szerkesztői üzenetek K. B. (Salgótarján): A lakás világítási és háztartási vil- lamosenergia-fogyasztónak — az áramhasználat mennyiségétől függetlenül — havi két forint készenléti díjat kell fizetnie. A készenléti díj háztartásonként jár, tehát a társbérlet, az albérlet után is fizetni kell. A. V. (Balassagyarmat): A magánoktatás önálló szellemi tevékenységnek minősül. Akinek önálló szellemi tevékenységből származó jövedelme van, az — állampolgárságára való tekintet nélkül — általános jövedelemadót köteles fizetni. A vonatkozó rendelkezés a Magyar Közlöny 1969. január 25-i számában található. L, M. (Balassagyarmat): Fajkutyák exportjával a Magyar Vadkereskedelmi Szövetkezeti Vállalat (Bp. V., Arany J. u. 26.) foglalkozik. Az export egyedi rendelések alapján történik. Exportra kizárólag a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (Bp. XIII., Raoul Wallenberg u. 2.) által javasolt (megvizsgált) kutyák kerülhetnek. P. R. (Pásztó): Egyedülálló dolgozónak — a családi pótlékra jogosultságnál — azt kell tekinteni, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él,'akinek a házastársa letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti. Továbbá azt, aki testi vagy szellemi fogyatkozása vagy betegsége miatt várhatóan legalább 6 hónapig teljesen munkaképtelen; nyugellátásban részesül, de havi keresete (jövedelme) vagy nyugdíja 500 forintnál kevesebb. K. V. (Szécsény): Vitájuk eldöntésére az alábbiakra hívjuk fel figyelmüket. A kiküldetéssel kapcsolatos kormány- rendelet szerint nem a kiküldetési hely távolságától függ a gyorsvonat igénybevételének joga. A kiküldetés általában csak személyvonaton bonyolítható le, sürgős szükség esetén, vagy ha a feladat úgy gazdaságosabban oldható meg, a kiküldő szerv engedélyével gyorsvonat is igénybe vehető. Bizonyítvány Nem tudok belenyugodni a Kazári Általános Iskola oly értelmű intézkedésébe, amelyet a tanévzáró alkalmával a következőképpen fogalmaztak meg: Nem kaphatja meg sem a fiam, sem lányom iskolai bizonyítványát mindaddig, amíg nem vagyok hajlandó kifizetni utánuk személyenként öt forint helyett 10 forint biztosítást. Szerény tudomásom szerint a tanulóbiztosítás nem kötelező. A szülők állásfoglaMikor felel a vállalat a dolgozó balesetéért? Tisztelt Szerkesztőség! 1969. június 2-án reggel 7.30 órakor a balassagyarmati Bajcsy-Zsilinszki úti kenyérboltban kenyeret vásároltam. A kenyér három kilogrammos volt, ugyanis általában ilyet veszek négytagú családomnak. Azért is, mert a helybeli üzletben nem minden esetben kapok. Dtósjenőre járok szolgálatba, mégpedig 12/24-es fordulóban. Haza jövetelemkor utamba esik a fenti bolt Balassagyarmaton, és ezért is választottam rendszeres kenyérbevásárló helyemül. Bizonyára meglepődnek azon, hogy levelemhez mellékeltem egy csomagot is. Ebben azt kenyeret küldöm, amelyet a fent nevezett időben és he lyen vásároltam. Nem tudtuk ugyanis elfogyasztani, mivel a kenyérben féregféleségeket és feketepontos csomókat lehet találni. A fekete csomókat 5 éves kisfiam találta meg étkezés közben, s megkérdezte, hogy mik ezek a feketék. Választ nem tudtunk rá adni, de a kenyeret elvettük tőle. Volt már alkalom más esetben is, amikor a 3 kilogrammos kenyérben spárgát és szalmaszálakat találtunk. Kérem tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy hasonló eset a jövőben ne ismétlődhessen! J. Károly MÁV. forgalmi szolgálattevő Diós j enő biztosítással? lása alapján történik. Tehát követelem gyermekeim iskolai bizonyítványát. Megítélésem szerint ezért nein szenvedhet semminemű hátrányt egy általános iskolai tanuló sem. Balázs István Kazár, Béke út. 12 B uszügy ben Bérlettel járok a Salgótarjáni Kohászati Üzemek megállójától munkahelyemre a városközpontba. Azt hiszem, természetes igény, ha bérletem van és rendszeres járat, hogy azt igénybe vegyem. Nagyon kellemetlen, hogy az utóbbi időben gyakran kimaradnak a járatok a reggeli háromnegyed nyolcas és esetenként a nyolc órai járat is. Vagy eikések, vagy „szégyen a futás, de hasznos” elv alapján szaladnom kell. Gondolom az autóközlekedési vállalatnál sem tartják ezt természetesnek, és intézkednek! O. J.-né Salgótarján Intézkedtek Lapunk egy rövid írása, amely a közelmúltban jelent meg, szóvátette azt, hogy gyakran nem égnek este az Arany János utcai villanyok, vagyis hiányos a közvilágítás. Örömmel kell nyugtáznunk, hogy a cikkre az illetékesek felfigyeltek, s az Arany János utcában az intézkedés óta nem kell esténként úttalan utakon botorkálni. Jó a közvilágítás! N. J. olvasónkat munkából hazafelé jövet a vonaton baleset érte, a vonat lépcsőjén megcsúszott és kezét törte. Kártérítés címén munkahelyéhez fordult, kérését azonban elutasították — mondván, hogy balesete nem üzemi eredetű. Olvasónk érthetetlennek tartja a vállalat intézkedését, mert ugyanakkor az SZTK- ban balesetét üzeminek minősítették. Kitől követelheti a fizetés és a táppénz közötti külön bözetet? — kérdezi. Válaszunkat bár kissé furcsának találja majd olvasónk, mégis azt kell mondanunk, hogy a vállalatnak is, az SZTK-nak is igaza van. Természetesen olvasónkat sem érheti károsodás. Minthogy hasonló kérdést már többen intéztek hozzánk, ezért az érdeklődőknek ezúttal válaszolunk kérdéseikre. A Munka Törvénykönyve valóban kimondja azt, amit olvasónk levelében is idéz, hogy a vállalat a dolgozónak munkaviszony keretében okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. Azt is kimondja viszont a jogszabály, amit olvasónk már nem idézett, hogy mentesül a vállalat a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső, elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. A vállalat természetesen akkor sem felel, ha a balesetet a dolgozó szándékosan vagy gondatlanul maga idézte elő. Olvasónkat munkából hazafelé menet a vonaton érte a baleset, tehát az nem a vállalat működési körén belül történt, hiszen annak bekövetkezését a vállalat a legnagyobb gondossággal sem tudta volna elhárítani. Abban az esetben, ha a vállalat személy- szállításra szolgáló járművén történik a baleset, akkor a vállalat felel a baleset következményeiért. Amit a társadalombiztosítási szervek mondanak azért igaz, mert a munkába menet és a munkából jövet keletkezett baleset társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetnek minősül. Ez annyit jelent, hogy a dolgozót mindazok a társadalom- biztosítási szolgáltatások megilletik, amelyek egy üzemi balesetet szenvedettnek jár. Így jogosult kórházi kezelésre, amíg fel nem gyógyul táppénzre, gyógyászati segédeszközre, üdülésre, fogcsináltatásra, ső1 ha megrokkan, járadékra. A fizetés és a táppénz közötti különbözetet azonban az1 SZTK nem téríti meg. Olvasónk viszont a Polgári Törvénykönyv alapján rendes bíróságon követelheti kárának megtérítését, és ebben az esetben már természetesen a fizetés és a táppénz közötti különbözetet — kosztfeljavítást és egyéb, in- dökoltan felmerült kiadásainak megtérítését is —, feltéve, ha igazolást nyer, hogy a balesetet okozó járművet üzemben tartó (megbízottja) figyelmetlensége, gondatlansága, vagy szándékossága okozta a balesetet. Ha Igaz az, amit olvasónk ír. hogy annyira fe! volt olajozva a padló, hogy a legnagyobb óvatosság ellenére sem tudta megakadályozni az elcsúszást, akkor véleményünk szerint a kártérítési felelősség megállapítható, és per útján a fizetés és táppénz közötti különbözet, behajtható. Nyugdíjalapnál a katonai szolgálati időt figyelembe kell-e venni? Sz. I. levélírónk úgy hallotta — írja —. hogy a nyugdíj megállapításánál a katonai szolgálati éveket is beszámítják. Nála azonban nem tették, ezért ezt sérelmesnek tartja. Kéri erre vonatkozó válaszunkat. Van egy olyan korábbi rendelkezés, amely szerint akkor számított a katonai szolgálati idő, ha a bevonulás a munkahelyről történt, és előzőleg a dolgozónak legalább 6 havi munkaviszonya volt, vagy iskolai tanulmányok alatt, vágj’ annak befejezését követően rövid időn belül hívták be. Az új rendelkezés szerint a szolgálati Idő beszámítására akkor van lehetőség, ha a bevonulásra 1960. december 18- án, vagy azt követően került sor, függetlenül attól, hogy előtte volt-e és ménnyi munkaviszonya a bevonulónak. Olvasónk leveléből úgy látjuk, hogy nem követte!^ el szabálytalanságot, mert még olyan időben ment nyugdíjba, amikor az említett rendelkezés reá nem vonatkozhatott.-*■ Mikor kaphatja meg a tu. lajdonos a közület által használt helyiséget? D. A.-né olvasónk írja, hogy lakása két helyiségét 10 év óta a helyi földművesszövetkezet használja raktárnak. Szükségük lenne a helyiségre, mivel egyszoba-konyhás lakásban laknak négyen. Olvasónk kéri, adjunk felvilágosítást, van-e lehetőség, hogy a fennálló rendelkezések értelmében a helyiséget visszakapják? A közületi szervek elhelyezéséről szóló 47/1960. (X. 20.) korm. sz. rendelet 22. §-a szerint a közületi szerv által használt bármely helyiséget — megüresedés esetén is — magánszemély, illetőleg nem közületi szerv részére lakás vagy egyéb (üllet, műhely stb.) cél. ra az alábbi kivételektől eltekintve, csak az elhelyező hatóság (tanács) hozzájáruló határozata alapján lehet felhasználni. Az említett kivétel: ha a személyi tulajdonban álló. 1953. április 1. napja után épült épületek helyiségeinek használatával a közületi szerv felhagy, a tulajdonos a megüresedett helyiségekkel az elhelyező hatóság hozzájárulása nélkül szabadon rendelkezik. Ha 1953. április 1. napja előtt épült olvasónk háza, a tulajAs utcán sem akárhogy Nem az indít, hogy talán széplélek vagyok és bántja a szentimentalizmusomat ez és az. De nem hiszem azt, hogy valaki is túlzott érzékenységnek fogná fel, hogy az utcán elég gyakran hallani pallérozatlan, goromba, trágár beszélgetést. Némelyek szinte mindennapos szóhasználatába tartozik az alpári szavakkal való érvelés, magyarázat valakinek — aki nem tud védekezni a jellemzésre. Az utca mindenkié. De nem jelenti azt, hogy az embert nem kötik a társadalmi szabályok, az etikett, a jó modor. Az ilyen megnyilatkozásoknak tanúik a gyerekek, de azt hiszem a jobbérzésű felnőttek sem hallgatják mindezt szívesen. És sajnos mindez nem csupán az italmérések környékén tapasztalható, hanem a legforgalmasabb helyeken a város- központban is. Jó lenne szelídíteni a stílust. Még a közmondás is amellett szól: aki dühös, annak csak részben van igaza ... — B. A. — Salgótarján net nasznalatba venni megüresedés esetén az fmsz által használt helyiséget, ha a tanács arra nem tart igényt közületi elhelyezés céljára. Az említettek arra áz esetre vonatkoznak, ha az fmsz kiköl- tözne a helyiségből. Ha ilyen szándéka nincs, csak közös megegyezés alapján, a tanácsi elhelyező szerv közreműködésével (máshol megfelelő helyet kellene biztosítani) lehetne szó arról, hogy hozzájussanak a további két szobához. NOGRAD — 1969. június 27., péntek
