Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)
1969-06-03 / 125. szám
is a lörléneSpitilanilos Mind az általános iskolai, Korvin Ottó — munkájának mind a középiskolai új tan- és küzdelmének lelkesítőleg könyvben a forradalom es kell hatnia minden mai fiatal- Sokan tudják igazolni ta- szabadságharc története egy -. ra. Azt kell ifjúságunk szívé- pasztalataik alapján, hogy lia aránt 36, a Tanácsköztársaság be és tudatába vésnünk, hogy az iskolai történelemórák ta- története pedig 16 oldalon ta- a szocializmust építő Magyar- tinási színvonalat, hatékony- lálható. Noha az új íanköny ország történelmi örökösként se.gát, színességét érzelmi fű- vek hasonlíthatatlanul jobbak azt folytatja, amit a magyar UKisegét a tanított anyagok mint a régiek voltak. Szem s,érint összevetjük, akkor a léltető anyaguk, és képanya i egebbi korok történetének guk jól válogatott, az általa „arára billen a mérleg. Va- nos iskolai tankönyvben jók „on miért tudjuk a régebbi a megértést könnyítő rajzok íorok történetét — a pun há- mégis a két történelmi ese- nogy a régi korok kutatásának borúkat, a magyarok kalan- menynek eltérő a feldoigoza- jóval nagyobb hagyománya do zásait, a felfedezések korát, sí módja — különösen a kő- van a történettudományban, Mátyás központosított tno- népiskolai tananyagban. A mjnt a legújabb kornak. Bár narchiáját, a XVII. század' 48-as forradalom és szabad- a Tanácsköztársaságra vonat- függetlenségi harcokat, a 18- sagbare olvasmányosabb, szí- bo2óan — minden bizonnyal munkásosztály legjobbjai 1919. március 21-én elkezdtek. Azután arról is kell szólni, az évforduló miatt is — az utóbbi években nagy lendülettel indult meg a kutatómunka. Történelemtanárok gyakran as forradalmat és szabadság- nesebb. élvezetesebb, a Taharcot — színesebben, eleve- hácsköztársaságé szárazabb, nebben, lelkesebben tanítani Nem akarom a felvetett — s miért merevednek sok- kérdések okait a törvényerő- ____ s zór eseménytörténeti szó- re emelt tanterv szerkesztői- matkoznak'arra" hogy°"a tör borrá, vagy miért rekednek re és az egyébként lényegé- rinelmT uéietek és értékelé- meg az általánosítások szint- ben jó tankönyvek szerzőire . kimondásához megfelelő jén a legújabb kor történeté- hárítani, mert nyilvánvalóan „ .. , j távolság kelf Nos nek izgalmas, társadalomion- hibáznék, hiszen más okok is Vesztendő már máló mozzanatai? Az előbbi kozreiatszanak, melyek súlyo- , történelmi távlat A ek esetében tanárnál, diáknál sabbak. mint az említettek, ^^.^dulás óta eltelt ’ 25 az érzelmi azonosulást az . esztendőben a Tanacsköztárutpbblak eseteben az erolte- , ipinntőséeének értéketettséget, az unalmat, a kö- S> ezek sorában hadd említ- léseg lényegében nem válto- zönyt érezzük. Hamisan ™ elsőként a Hortby-fele ‘otf a/ ^g|es részletek és a csengene az az altalanosítas, ellenforradalmat,- mely min- vezető egyéniségek ha nem jeleznénk, hogy akad dent elkövetett a két világhó- értékelése sajnos, annál gyakszép számmal ellenkező pél- ború kozott, hogy a Tanács- rabban s ez a történelemtada is, mely legalább a szán- köztársaság magasztos emlékét írókat kétségtelenül óvatos- dékot, a törekvést, a köve- beszennyezze. A Tanácskoztál sagra késztette, miközben a tendő utat jelzi. saságra hárították a vesztes Tanácsköztársaság jelentősége Félreértés ne efcsék! —- nem háborút. A Tanácsközétársasá- értékének hitelét Is rontotta, azt kifogásolom, hogy a re- S°t okolták Trianonért, a gaz- óvatosság, a megszokás, a formkort vagy a Rákóczi- dasági válságért és a nyo- sablonok és a dogmatikus hi- szabadségharcot lendülettel, mórért. Ez szerepelt a tan- bak így degradálták hűvös, pátosszal tanítjuk — így is könyvekben is — mert az Is- megtanulandó leckeanyaggá kell tanítani! —, hanem sok- kólát is felhasználták arra, a Tanácsköztársaságot, s így kai inkább azt, hogy a leg- hogy Magyarország népét és hátráltatták az elmélyült ku- újabb kor tanításakor mész- ifjúságát á Tanácsköztársaság tatómunkák kibontakozását, sze járunk "ettől. és az eszméit diadalra vivő S talán ez a tétova törtékommunisták ellen fordítsák, netírás és kutatómunka táp* * A Tanácsköztársaságra szórt Iái ja azt a még ma is sokakÉrdemes közelebbről meg- átkokat és rágalmakat ne- ban élő tévhitet, amely sze- tekinteni és sokoldalúbban künk, történelemtanároknak rint 1948 nagy nemzeti ügy, elemezni ezt a problémát kel1 megcáfolnunk. Elsősorban 1919 pedig csak a munkáskonkrét történelmi esemé- a mi feladatunk, hogy a Ta- osztály ugye volt Legfőbb nyékben. Hasonlítsuk össze a nácsköztársaságról, a kommu- ideje, hogy történetírásunk es 48-as forradalom és szabad- nista Párt igazságos és követ- történelemtanításunk emelje ságharc és az első magyar kezetes harcáról valóban az ^lto piedesztalra közelmúlt proletárdiktatúra történeté- igazságot hallják & tanulják történelmi létünk egyik légnek tanítását! meg tanítványaink. A Tanács- nagyobb nemzeti küzdelmet, Kezdjük a tantervvel. Az köztársaság gazdasági, kúltu- mely 1919-ben a magyar általános iskolában a 48-as rális és szociális intézkedései- munkásosztály követ _eze ,es forradalomra és szabadság- nek. a vöröskatonák áldozatos harcának eredményeképpen a harcra 7 órát, a Tanácsköz- honvédő harcának, a forradal- vilagtortenelem élvonalába társaságára 4 órát (+ mind- mat vezetők - Kun Béla, emelte Magyarországot, két esetben 1—1 összefoglaló Szamuely Tibor, Landler Jenő, Fabulya László órát) ir elő az új tanterv, a középiskolában 7 illetve 3 órát (-{-mindkét esetben 1—1 forrásfeldolgozó és 1—1 ösz- szefoglaló órát). Igaz, hogy ezek az arányok már jobbak, mint a régebben érvényben volt tanterv, * az Is igaz. hogy a forradalom és a szabadságharc másfél év történetét öleli fel, míg a Tanács- köztársaság 133 napét, mégis érdemes elgondolkodni : vajon történelmi jelentőségüknek megfelelők-e ezek az arányok? A tantervi arányokhoz hasonlóak a tankönyvi arányok, rSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSjWSy&SS/fSSSSSSrSSSSSVS'SSSySSSSSSSSSSSSSSSSJ'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS'SSSSSSS'SSSSSSSSirSSSSSSSSJ'SSSSSSSSSSSSSSrjiltJJiT Óebek :~Ó! esik SZÓ. Két jeles akik nem léptek még be a szakember — Pestről — már klubba. Pedig a klubnak mii, Nincs két egyforma ügy A tárgyalóterem sokunk számára olyan világ, amelyet alig ismerünk. Élnek közöttünk azonban olyanok, akik nem vádlottak, nem :j*núk vagy hozzátartozók, mégis úgy ismerik ezeket a termeket, ahol emberek sorsa felett ítélkeznek, mintha hivatásuk lenne a törvénykezés, pedig nincsen jogi végzettségük. Egyszerű munkásemberek, hozzájuk hasonló sok százezer él ebben az országban Nem nehéz kitalálni, hogy a népi ülnökökről van szó, akik becsületes, szorgalmas munkával, példamutató magatartással érdemelték ki, hogy élettapasztalatukat a tárgyalótermekben kamatoztathassák. Lefler Mihály, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozója tizenkét éve segíti a bíróságok munkáját. S hogy méltó a megtisztelő megbízatásra, mi sem bizonyítja jobban, mint életútja. Csaknem harminc évvel ezelőtt lépett be először az acélgyár kapuján. Gyerek volt még, nem is sejtette, milyen évek várnak rá. Mint a hozzá hasonlók, akik szerencséjükön és erejükön kívül semmi segítségre nem számíthattak, kifutófiúként kezdte. Két évig űzte ezt a cseppet sem hálás „szakmát”, mire fölvették lakatostanulónak. Aztán katonaság, fogság következett, majd egy teljesen új korszak a felszabadulás után, negyvenhétben, amikor visszakerült az acélgyárba és belépett a pártba, s a szakszervezetbe. Már a gépipari technikumba járt, amikor kiemelték előadónak. Az évek folyamán megszerezte a technikusi oklevelet. Jelenleg a karbantartó és szolgáltató gyárrészleg progia- mosa. Két fia van, a nagyobbik tizennégy éves, kitűnő tanuló. Kiegyensúlyozott családi életet él, munkahelyén szeretik, amit az is bizonyít, hogy 1957 óta újra, s újra népi ülnökké választják. — Amíg népi ülnökké nem választottak, soha sem jártam a bíróságon, még tanú sem voltam — mondta el magáról Lefler Mihály. — Amikor először beléptem a tárgyalóterem ajtaján és helyet foglaltam a bíró mellett, még nem tudtam, milyen feladatot vállaltam magamra. Mindent a legelején kellett kezdenem. Lassan megismertem a tárgyaló- termek légkörét, a tárgyalások menetét, a jogszabályokat. Nem tudnám hirtelen összeszámolni, hogy egy évtized alatt hány bírósági ügyem volt. Leggyakrabban garázdasággal. válóperrel találkoztam . .. A vádlottak, akik nem mindig visszaesőn, vagy javíthatatlan bűnözők. Inkább megtévedt, szerencsétlen emberek, sokat várnait a népi ülnököktől. Bíznak abban, hogy a paragrafusok holt betűi nem homályosítják ei a látásukat, életismeretük, emberszeretetiik megóvja őket a gépies ítélkezéstől. — Nincs két egyforma ügy — hangsúlyozta Lefler Mihály. — Emlékszem rá, egy alkalommal egy üzemi dolgozó ügyét tárgyaltuk, aki 35 ezer forintot sikkasztott. Már a tárgyalás ideje alatt megkezdte az eltulajdonított összeg törlesztését, mégis másfél évet kapott. Másik esetben fiatal családapa állt a bíróság előtt. Egy demizson pálinkát akart kivinni a munkahelyéről, rajtacsípték és feljelentették. Tekintve, hogy korábban mar egy kisebb jelentőségű törvénysértést követett el, hasonló sors várt rá, mint a sikkasztóra Ezzel nem tudtam egyetérteni. Sikerült elérnem. hogy alapos mérlegelés után a bíróság úgy döntött, hogy mindössze javító-nevelő munkára ítéljük. Ma is úgy érzem, a fiatalember számára tragédia lett volna, ha börtönbe kerül... Nincs két egyforma ügy ... Lefler Mihályt embersége mindig megőrzi attól, hogy a megtévedt embereket egy kalap alá vegye a javíthatatlan bűnözőkkel. Két teljesen egyformának látszó bűncselekményben is meg tudja látni a különbséget, ami valmelyik javára billentheti a mérleg serpenyőjét, ha az igazságosság, a méltányosság ügy kívánja Ítélkezni felelősség, s erről soha sem feledkezik meg. Még valami, egy kis „ellentmondás” tol!- végre kívánkozik Lefler Mihály életéből. Különös módon, míg az egyik helyen nem egyszer szidják, bizony, kemény jelzőkkel illetik, máshol csak jót hallani róla. A két szembenálló terület közül az egyik labdarúgó- pálya, ahol a mérkőzéseket vezeti, a másik, a munkahalye, az acélgyár, ahol mindenki mindig bizalommal fordul hozzá, ha ügyesbajos dolga intézéséhez segítségre, tanácsra van szüksége. K. 8. Menetrendváltozás Június elsejétől új menet- íarjánbol és 18.40-kor érkezik rend szerint közlekednek a Budapestre. Menetideje majd- személy- és gyorsvonatok. Az nem azonos a régebbi gyorsé- új menetrend szerint a vona- val. Természetesen, személytok általában 3—4 perccel ko- vonati díjtétellel közlekedik, rabban indulnak, mint június Budapestről 7.25-kor indul a elseje előtt. A reggeli gyors gyorsvonat Salgótarjánba, a 5.57-kor indul Budapestre, a délutáni indulása változatlan, hétvégi (vasárnapi) hajdúszo- Felhívjuk az utazóközönség boszlói vonat indulásával egy- figyelmét, hogy utazás előtt időben. A délutáni gyorsvonat érdeklődjön az állomásokon helyett személyvonat megy. A vagy az IBUSZ-nál a vonatok vonat 16.17-kor indul Salgó- pontos indulásáról. kuíyakluh a% Ipoly partján Korcsok is vannak — Csákót nem adom — Cities eledel? Salgópusztai Pruntyi Csiba vannak. Sokart tartanak a vá- időz. — „Ezt, nem adom semkörülszaglász, hármat vak- rosban vizslát, pulit, pointert, miért. Csodálatos kutya” — kant, s illedelmesen elsomfor- foxit. Minden második hétfőn mondja. dál. Visszamegy a napról a találkoznak a kutyabarátok. Balassagyarmaton nagy az hűsbe, ahol gyermekei ját- ilyenkor persze szakmai kér érdeklődés. Sokan vannak, szanak. Napsugár Csibafi Csalánnak három testvéré van. Csali, Csákó és Cifra. Négy ragyogó pulikölyök. Együtt a család. A kutyák gazdája, dr. Demeter hénárdné kicsit rámijeszt. A kutyaklubról érdeklődöm és azt mondja, hogy az irattár az elnöknél, Gólya Ferencnél van. Nos, pár perc múlva kiderül, nem járok rossz helyen. A klub titkára lelkes kutyabarát. Könyvespolcán szakkönyvek, de egyébként is: mindent gyűjt, ami a kutyákkal kapcsolatos. Adatok a balassagyarmati klubról: decemberben kezdték a szervezést, januárban meg- Együtt alakult a klub. Huszonhármán négy pulikölyök. Csalán, Csali, Csákó és Cifra Mi lett belőlük? jl'l i lesz belőlük? — kérdeztem egy éve egyik riportom címében. A baiassagyarmti Szántó Kovács János Gimnázium negyedik c. osztályáról írtam akkor. A fiatalok érettségi előtt álltak, Meghallgattam a jövőre vonatkozó elképzeléseiket, véleményeiket. A lányok többségének határozatlan hozzáállását látva a riport végén annak a véleményemnek adtam kifejezést, hogy nincs határozott céljuk, csupán azért végzik el a gimnáziumot, mert így könnyebben férjhez tudnak menni. A cikk megjelent, a lányok tiltakoztak. — Ök csak azért jártak volna iskolába, hogy férjhez mehessenek? — támadtak rám. — Jó, jó — mondtam erre — csak várjatok egy évet, majd meglátjátok, milyen sokan hagyjátok abba a kénytelen-kelletlen választott utat, és mennek férjhez közületek! — Addigi tapasztalataim alapján biztos voltam benne, hogy nekem van igazam. Bevallom, tévedtem. Most, egy év után, mikor a fiatalok sorsának alakulását kutattam, kellemes csalódásban volt részem. Csak egy lány, Gyebnár Irén ment férjhez közülük, egy régi udvarlója vette el. Egyetemre és főiskolára sokan jelentkeztek. A tavaly megkérdezettek közül Eszményi Tünde ma már Pécsett tanul, Lengyel Péter meg Egerben. Mindkettőjüket tanárképzőbe, matematika-rajz, illetve rajz-földrajz szakra vették fel, És akik nem kerültek be? Céltudatosan készülnek az újabb felvételi vizsgára. Kovács Gábor tulajdonképpen nem is tartozik közéjük, ősztől kezdve Egerbe jár. Előfelvételis, jelenleg katona. Tibay Gábor sem jutott be az első évben — érdekes, az osztály többsége Egerbe jelentkezett tanárnak — erre úgy határozott, hogy szakmát tanul. Festő-mázoló tanuló, édesapja mellett, de az idén újból jelentkezik. Szorgalmát, céltudatosságát ismerve úgy hiszem, néhány év múlva belőle is tanár lesz. Náton Mari a miskolci műszaki egyetemre adta be a jelentkezési lapját, nem vették fel. Most a kórházban dolgozik, de közben újabb vizsgára készül. Ezúttal az esztergomi gépipari felsőfokú technikumba. Ez talán könnyebb lesz, mint az egyetem — talán a felvételi vizsga is jobban megy majd, és ami fő: sikeresebb lesz. A lányok, akiket tavaly ilyenkor cél nélkülinek hittem, azóta mind megtalálták hivatásukat. Hogy én mértem-e fel rosszul képességeiket, vagy időközben edződtek ilyen határozottá, az eredményt tekintve lényegtelen. Czibulya Zsuzsa, aki pedig az osztály egyik legjobb tanulója volt, tavaly sehol sem felvételizett, nem érzett magában elég „elszántságot”, hogy végleg az egyik vagy a másik pálya mellett döntsön. Mivel dolgozni azért kell, elment óvónőnek, aztán Mo- horára tanítónőnek — és közben, a gyerekekkel foglalkozva, megjött a hivatástudata. Most már végképpen a pedagógus pályát választotta élethivatásul. Az idén ő is jelentkezik a főiskolába — hova máshova, mint Egerbe. Nagy esélye van rá, hogy felvegyék. Kerék Mari nem tartozott az eminensek közé. Pesten egy nevelőotthonban vállalt állást. Mint volt osztály- főnöke, Chikány Lászlóné elmondotta, csak úgy sugárzik róla a megelégedettség, hogy révbe jutott. Tipikus példája azoknak az iskolában még határozatlan lányoknak, akik az életbe kikerülve képesek azonnal saját lábukra állni. Cserni Mari az érettségi után kezdetben Cserhátsurányban volt képesítésnélküli pedagógus, most Szandán óvónő. A kisgyerekek mellett nagyszerűen tudja kamatoztatni a benne rejlő sok szeretet, derűs egyéniségét. Csak egy dolog nyugtalanítja: nincs képesítése, feje felett állandóan az elbocsátás Da- mokíesz-kardja lebeg. tme, keresztmetszetben a negyedik c. osztály. Velük kapcsolatos megjegyzéseim szerencsére nem váltak valóra. Ez egyrészt rosszul esik, mert mint jós kudarcot vallottam, másrész viszont örülök, mert ifjú riportalanyaimnak sikerült bebizonyítaniok, hogy céltudatosak, van bennük küzdőképesség, ami a siker alapja. Baranyai László előadást is tartott. Nézem a pulikölyköket. Kettő hiányzik közülük. Az egyiket az apjuknak, Bundás Betyárnak gazdája vitte el, a másikat repülőgép New Yorkba. Április 20-a nagy nap volt a salgópusztai családnál. Az Ipoly-parti városban járt dr. Bordács Imre, jeles kutyaszakember. Előadást tartott, s egyben alomellenőrzést is, vagyis szakszempontból megvizsgálta a kis kutya-újszülötteket. Az ellenőrzéskor minden rendben volt. Pár nap múlva megérkezett egy kutyabarát Dunaharasztiból és egyiket, Csimbókot New Yorkba vitte. Szomorú volt Cslmbók? Biztosan nem, mintahogy Csalán, Csákó és Cifra sem az. Vidáman hancúroznak a fa alatt. Szegény Csimbók, hogy mit kellett kiállnia! Megvizsgálták jobbról, balról. Mert hiába törzskönyvezett „valaki”, attól még lehet „selejt.” Mikor? Ha magas a füle állása. Ha fehér folt van — a mellét kivéve — a testén. Ha lógatja a farkát. Ha rossz a fogazata. S egyáltalán ha rossz a kiállása. Igen, a kiállás. Jaj, akkor baj van! Akkor már nem törzskönyvezik. A gazda nézi a kutyákat. Csákón eld,enki tagja lehet, aki megvásárolja a tagkönyvet és befizeti a tagdíjat. No, azért nem mindenki. Aki büntetett előéletű, nem lehet klubtag. Sokan, akiknek korcs kutyája:, van, beléptek, tagok. A meghívások egymás után érkeznek. A vidéki klubok kiáll - tásra hívják a gyarmatiakai. Ősszel már mennek Budapestre, a nagyszabású kiali tásra. Vadászkutyákkal. Ott lesz Bundás Betyár is, kétszer kapott aranyérmet. Hobby a kutyaklub? Kicsit igen. A klubtagság előnyökkel is jár. A tagok kutyaeledelhez juthatnak. Igaz, hogy Balassagyarmaton, a Vágóhíd jutányos áron adhatna kutyaeie- delt a klubtagoknak, ám névi ad. Elzárkóznak ettől, pedig csak eny kis jóindulat keli. - ne. Terveznek is a klubtagok Szeretnék, ha minél tőbe törzskönyvezett kutya lenné a városban és egy kiáll - Ez utóbbi persze még csak távlati terv. Tndulok. a kapunál ve™vök A pulimama az ajtóig kísér. Nem ő az. Tévedtem, csak hasonlít a mamára. A neve: Napsugár Csibafi Buksi. A kicsik bátyja. Már olyan nagy, mint az anyja. (székács) NÓGRÁD - 1969, június 3., kedd
