Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)
1969-06-22 / 142. szám
Amitől si tieieg-ek is meggjógyuinak —, Ha valame'yik tsz-elnök beteg, ettől az időjárástól az is meggyógyult — őrül Sümegi János, a szécsénvi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet elnöke a meleg, esős napfényes júniusnak. — Tavaly — mondja harminc- millió forint halmozott termelési értéket produkáltunk, erre az évre harmincötmilliót terveztünk. De a jó műtrágyázásnak. új. tökéletesebb technológiáknak. és ennek az áldott időjárásnak köszönhetően valószínűleg túlszárnyaljuk. — Milyen terményekből nokot várható jó eredmény? Az elnök széttárja a karját: — Szinte mindegyikből. Szép a búzánk, kitűnően fejlődik a burgonya, cukorrépa. És a takarmány...! Az Ipoly völgyében olyan szénatermés lesz, ami két évre biztosítja takarmányszükségleteinket. Egyébként a betakarítás felénél tartunk: eddig harminc vagon pillangóst, és negyven—ötven vagonnyi szénát gyűjtöttünk be. A napi munka, örömök, problémák mellett szó jsik a fejlesztésről. — A melléküzemágak fejlesztése mostanában gyakran emlegetett téma. A mi termelőszövetkezetünk arra az elhatározásra jutott, hogy olyan melléküzemágakat teremtünk. fejlesztünk. amelyeknek eleven a kapacsolata a mezőgazdasággal, azt támogatja, vagy annak termékeit dolgozza fel; s amelyek természeti kincseinket tárják fel, értékesítik. Építőipari vállalkozásunk tevékenysége is ehhez igazodik. Sóderbányánktól az idén egymillió forint bevételt várunk. Az idén korszerűsítjük géptele- ezt is púnkét. Két és fél millió forintból központi . szerelőcsar- létesítünk, szakipari műhelyeket, fedett gépszínt, betonozott teret, gépi mosót. Tárgyalunk mélyhűtéses gyümölcstároló, és egy felsz'ní gombaház tervezéséről. A „pulykagyárunk” pedig tipikus példája a mezőgazdaság jel'; gzetesen ipari módszerét sz’j'mti fejlesztésének Húszmillió forintból hét, egyenként tízezer pulyka befogadására alkalmas pulykaistállót építünk. — Mikor vele? lesznek készen — Egy részében szeptember közepe táján megkezdjük a próbaüzemelést. A teljes befejezésre, üzembe helyezésre a jövő évben kerül sor. — És mit várnak a pulykateleptől? — A széles mellhúsú Mecsek 30-as vonalú hibridet fog.;uk tenyészteni, tizenkét hét alatt négy—négy és fél kilogrammosra hizlaljuk úgy, hogv közben napot sem lát. Ügy számítjuk, hogy a puly- kagvár évente százöt—száztíz vagon húst termel majd, huszonötmillió forint értékben, hatmillió forint tiszta nyereséggel. Az embereink már megvannak hozzá, erről időben gondóskodtupk. Vezetőjük mérnöki képesítésű szakember lesz, mellette nyolc technikus. tizenhat szakmunkás dolgozik tgy az évente egy főre j.jtő termelési érték el fogja érni az egymillió forintot. Mások segítésére is jut ideje, ereje a szécsényieknek. Csütörtökön a járás termelő- szövetkezeteiből tapasztalat- cserére, bemutatóra hívták meg a szakembereket. Üzem- szervezési tájékoztató, vetőburgonya-termesztés, a búza- termesztés korszerű technológiája, a törpegyümölesös telepítés tanulmányozása. a vegyszeres kukoricalecmész- tés bemutatója szerepelt egyebek között, a programtan. Cs. G. Telefonált az öcsém, lasztja az esküvőjét. elha— Miért? — Nem értem! — hebegtem. Megkedveltem az iíiú arát. összeillenek. Azonkívül elég nehezen intéztem e! a szabadságomat a mennyeg- ző napjára. Tanú lettem volna. A vidéki rokonságot is íelcső- dítettük.... — Mi történt hát? —■ Fekete-fehér mondta. lesz! — Dermedte" bámultam a kagylót. Előfordul, hogy a nagy boldogság elveszi az ember szép elméjét. Jól vagy? — kérdeztem, gálnom a, Margitszigeti követ... bár nem akartam feleslegesen búcsúzom, még meg kell vizs- ingerelni. Kpzben lazasan kutattam emlékezetemben, előfordult-e a családban elmebetegség vagy tudatzavar. Valami felrémlett nagyanyám elbeszéléseiből. Bizonyos Hanzi bácsi, aki tekintélyes városi tanácsnok létére elment tengerésznek, faképnél hagyta családját, három szép gyermekét és hitvesét. ő volt az egyetlen kimutatható bolond. Vagy mégsem.. ? — Miért ne lennék jól? Sőt, nagyon is jól vagyok! —. ütközött meg öcsém. — Csak az efölötti elmélkedésemet megzavarta az asszír főválaszoló második segédjének, a vetélkedő fölként mágusának (civilben gyógykovács) lelkesítő szónoklata. Jaj neki, ha lemarad! Lógó orral sompolyogna majd, s az emberek tudni fogják: képtelén volt megmondani hogy Árpád apánk idejében hány sátor állott azon a helyen, ahol ma a Nadrággomb- likasztó V. raktárai roskadoznak. .. — Majd intézkedem, Öcs- kös... — szakítottam félbe, már csak azért is, mert a kagylót markoló tenyerem el- zSibbadt és elhangzott a vacsorára szóló felhívás. g{r_ Aztán lezajlott a mi kerületünk vetélkedője. (Az öcsémé- ké még nem.) És tegnap, ami- — Várj! — rikkantottam, — kor a szenesemberenek szégyenlősen a markába akartam Csúsztatni a borravalót, végigmért és imigyen szólt: — Ezt a kerületet nyolc másodperccel lepipáltuk. Azt képzeli, hogy ezek után elfogadom? IFekete-fehér-VWyWWMMMMiCW! a bökkenő, hogy csúszik az esküvő, s élvész a beutaló. De hát,.. Tehát lesz lakodalom, csak... — Miért kel! elhalasztani? Nem értem! — Mondtam már. Igen — nem! A kerületünk vetélkedik! Az „Asszír—babiloni ékírás hatása a rovásírásra és viszont” asztalnál a főválaszoló második segédje leszek! Na, Mi lesz a násznéppel? — Intézkedj! Te vagy a násznagy' — mondta. — Mit szól az esküvő elhalasztásához a jövendőbeli? — kíváncsiskodtam tovább. — Nem mond semmit, hiszen a fekete-fehérről van szó! A Nógrádi Szénbányák ■ a i ff ■ w ff | jovojerol Interjú az Egyesült Magyar Szénbányák elnökével Emberek ezreit, régi bányá- tőinek és a társadalmi szerszokat foglalkoztat a kérdés, veknek a szociális kérdések milyen távlatai vannak a me- gye bányáinak, mi lesz a sorjuk, milyen intézkedéseket terveznek, mit tartogat számukra a közeljövő? Felkerestük Tamásy Istvánt, az Egyesült Magyar Szénbányák elnökét, tájékoztassa olvasóinkat a Nógrád megyei szénbányászat helyzetéről. — Kérjük, ismertesse az intézkedések szükségességét. — A szénbányászat tervszerű termeléscsökkentése és ra„Hű, milyen ravasz ez a jövendőbeli!” — gondoltam, de Hát, ez már eredmény. zsebemnek. Csonkaréti Károly körültekintő megoldásához. — A Nógrádi Szénbányáknál a munkaerőhelyzet így alakult: a munkások és alkalmazottak együttes létszáma 1964-ben volt a legmagasabb. 14 800. A kormányhatározat megjelenésének időpontjában. 1967. január 1-én a létszám 12 70Ó volt. A tavalyi zárólét- szám 10>700 volt. A kormány- határozat megjelenése előtti három évben több mint 1600- cionalizálása érzékenyen érinti an hagyták el a vállalatot, ,de a Nógrádi Szénbányákat. Ez a ez nagyobb gondot néni jelenkérdés az elmúlt években tett, mert a vállalati törzsgár- rendszeresen foglalkoztatta a dát nem érintette. Az ezt kö- helyi gazdasági és társadalmi ve*°> 200ö-es létszámcsökkeszerveket, és a központi irá- n®s azonban már olyan gon- nyító hatóságokat. 1965-ben a dokkal volt terhes, melyek szénbányászat még termelési tartotta, évi 31,4 millió tonna szenet fejtett. Az ezt követő időben a terrrielés fokozatosan csökkent, tavaly már 27,2 millió tonna volt a bányászott szén mennyisége. Ez alatt az idő alatt a Nógrádi Szénbányákban 3,8 millió tonnáról 2,5 millió tonnára csökkent a széntermelés. A további csökkenés 1975-ig országosan 25— 30 százalék, Nógrádban 55—60 százalékos is lehet. — A széntermelés csökkenése a következő tényezőkkel függ össze. A nógrádi szenek minősége jóval gyengébb az átlagosnál, fűtőértékük 15—20 százalékkal kisebb, hamutartalmuk viszont 25—30 százalékkal nagyobb. (A jobb minőségű, könnyebben és olcsóbban kitermelhető telepeket a tőkés időkben már lefejtették.) A nógrádi termelés gazdaságossága — bár az utóbbi években javult — elmaradt nemcsak az iparági, de még a többi észak-magyarországi szénbányák gazdaságosságától is. Tavaly 60 forinttal volt nagyobb a Nógrádban termelt szén tonnánkénti az árbevételnél. — A csökkenő szénígények kielégítésekor a nógrádi szenek egyre kisebb szerepet töltenek be — folytatta. — Mégis, a racionalizálási folyamat eredményeként el kell érnünk, hogy a nógrádi szénbánya ne legyen veszteséges vállalat. gyakorlatilag' megoldása a kormány határo- zata nélkül nem lett volna biztosítható. A vállalat tavaly és tavalyelőtt a létszámcsökkentés nagy részénél élt a nyugdíjazás lehetőségeivel. Az általános rendelkezések alapján 765-en kerültek nyugdíjba, a kormányhatározat alapján pedig 784-en kedvezményezett nyugdíjat kaptak. A vállalat vezetői a megszűnt munkahelyeken dolgozók számára új munkahelyeket biztosítottak, gondoskodtak a dolgozók áthelyezéséről. Ezek családtagok számára is nagyobb mértékben nyílik lehetőség új munkaalkalmakra. — Nem beszélt még konkrétan az elkövetkező években várható bányamegszüntetésekről. — Számítások és különböző kalkulációk készültek 1975-ig terjedően, vizsgálva és elemezve, hogy miként változnak a fogyasztói igények a nógrádi szén iránt. A számítások azt mutatják, hogy a jelenleg működő 12 bányából 1975-ve feltehetően csak 4—5 bányára lesz szükség. A foglalkoztatott létszám ennek arányában tovább csökken. A szénbányavállalat távlati munkaerőhelyzetének alakulása szorosan összefügg a megye távlati munkaerőhelyzetével. 1964-ben a megye szocialista iparában alkalmazottak 43,3 százaléka dolgozott szénbányászatban, 1967-ben 36 százaléka. Ez az arány fokozatosan tovább csökken. A szénbányászat visszafej lesztése megváltoztatja a Nógrád megyei foglalkoztatottság megoszlását is. A foglalkoztatási struktúra megváltoztatásához az állam anyagi támogatással is hozzájárul, többek között segíti a Budapestről * kitelepítendő az intézkedések 800 dolgozót üzemek letelepedését, és gyor- érintettek. Több mint 250-en a sítja az ipartelepítést. — Milyen intézkedéseket tesznek Önök a szociálpolitikai kérdések megnyugtató rendezésére? képzéssel, lehetőséget nyújtva a vállalat, akikre a jövő új szakmák elsajátításához. A ben is szükség lesz. , Dolecskó Kornélia —Amikor néhány esztendeje sor került áz energiastruktúra átalakításának megkezdésére, a kormány 2006/1967. számú határozatával segítséget nyújtott a vállalatok vezemegye területén más munkáltatónál találtak megélhetést. Lehetőség volt és van arra is, hogy a dolgozókat az ország más bányáihoz helyezzék át. Erre kevesen vállalkoztak, ami elsősorban a lakáshelyzet és az áttelepüléssel járó gondok számlájára írható. Voltak dolgozók, akik maguk kerestek új munkahelyet. — Hogyan halad a segédéé melléküzemágak, a kiegészítő tevékenység szervezése? — A kormányhatározat biz- önköltsége tosította lehetőségekkel élve mellék- és .segédüzemágakat, kiegészítő tevékenységet szerveztek, elsősorban a vasiparban, a faiparban és az építőiparban. A körültekintő munka eredménye, hogy p. széntermelő munkahelyek megszűntével egyidőben biztosítani tudták a dolgozók egy részének vállalaton belüli továbbfoglalkoztatását. A kiegészítő tevékenységben foglalkoztatottak száma 700. A vállalat és a megyei tanács eddigi eredményes együttműködése biztosítja, hogy a munkahelyek megszűnését követően a felszabaduló bányászoknak lesz munkaalkalmuk. Foglalkoznak az át— A szénbányászat visszafejlesztése e területen fontos gazdasági feladat, de átgondolt, humánus, és körültekintő politika! munkát igényel. — Valóban. Ez a változás nagy feladatokat ró a helyi párt- és tömegszervezetí funkcionáriusokra is. Amit anyagi eszközökkel meg lehet .oldani, azt a bányavállalat megteszi; élve a kormányhatározat lehetőségeivel, segélyeket folyósít, ellensúlyozza a dolgozók új munkahelyen jelentkező keresetcsökkentését. A vállalat már eddig is fizetett személyi pótlékra 265 000 Ft-ot, segélyekre . 550 000 Ft-ot és szükség szerint a jövőben is ez1 teszi. Ez azonban csak anyagi segítség. Nagyon fontos emellett a párt, a KISZ és a szakszervezet felvilágosító politikái munkája. Nógrádban — a létszámcsökkenés ellenére is szükség van, és a jövőben is szükség lesz fiatal bányászokra. Sajnos, tavaly és tavalyelőtt éppen a fiatalok „ijedtek meg” és hagyták el a vállalatot. Pedig ők azok, akikre prespektívilcusaii száSzanálás után Palotás! tanulságok ICisiklás mialt « úf vágányokon A palotás'. Május 1. Ts/ Helyre kell rakni, meg kell tapasztalatai valamennyi sző- erősíteni a vágányokat és a vetkezetünknek számos tanul- szerelvény száguldhat to- sággal szolgálnak. Aztán nem vább. S hogy ennek a blza- ís árt, ha szakítunk a régi kodásnak nagymértékben po- szokással és nemcsak a ma- litikai indítékai vannak, szagunk kárán okulunk, hiszen bad legyen néhány sort Ve. a közmondás szerint is más rés Péter naplójegyzeteiből kárán tanul az okos. S bár- idézni: . .a mi gazdasámennyire szomorúnak tetsző gaink nem jutnak csődbe, tanulságok ezek, mégse kiút- mint egy ‘ tőkés vállalkozás, talanok, reménytelenek, vagy még ha rosszul gazdálkodnak teljesen lehangolok. Senki se se, vagy ha nincsen szerencsé- gondol arra, hogy Palotás jük a jól elképzelt, de rosz- egyesült termelőszövetkezete szül sikerült vállalkozásaik- végképpéh megrekedt, hogy kai se, mert ezek a gazdasá- nincsen reménye a régi, szép gok a szövetkezeti tagoké és hírének visszaszerzésére. az állampolgároké, akik nem halhatnak éhen, vagy nem Bizakodó légkor vándorolhatnak ki... (A szocialista rend ennyit már el- Ba a szanálást megvitató ért.)” küldöttgyűlés hangulatát idé- A palotási kisiklást pedig zem magam elé a gondterhelt mégis csak nagyrészt az aszály hangokból is fülembe cseng idézte elő. Ezt a szanálási biti bizakodás. A járás vezetői, zottság is messzemenően jóvá- fgy például Juhász Sándor, a írta és a veszteség rendézésé- járási pártbizottság első titká- re ezért vállalta magára az ra és Ispán Károly, a járási állam a nagyobbik részt, pon- tanács elnöke, a palotási ügyet tosan négymillió forintot, A csupán kisiklásnak tekintik, szanálási hitelt is háromévi alapuló, egységes, pénzben! munkadíjazási forma kidolgozását és bevezetését látja szükségesnek. Az új mimkadi- jazási forma az élőmunkadíj megharározott szintje mellett is lehetőséget ad az egyes tagoknak és alkalmazottaknak arra, hogy a korábbi években kialakult s jövedelmet kapják továbbra is. A munkáljjazási rendszert már az idén kidol- részletben törleszthétik, s ezt gozzák, hogy a lehetőség sze- is csak 1970-től. Az idei évre rint egyes ágazatokban még jóformán egyetlen kötöttség a az idén bevezetésre kerüljön, felhasználható- ‘ munkadíjtömeg megszabásán kívül az, Elhatározták továbbá, hogy hogy a tartósan lekötött for- az egyenletes jövedelem és a góeszközöket az 1967. évi termelés biztonsága érdekében szintre kötelesek visszapótol- tartalékot és jövedelembizton- ni az 1969—70-es években. De sági alapot képeznek. A szö- még ez is a gazdálkodás biz- vetkezet ellenőrző bizottsága tonságát és megalapozottságát negyedévenként vizsgálja a szolgálja. takarékos és jövedelmező gazA szanálási bizottság javas- dálkodást, s szerzett tapasztalatai is nagy segítséget jelente- latairól a zárszámadó közgyű- nek a veszteségek „kigazdái- lésnek számol be, illetve ha kodásához. szükségesnek látja, év közben w ... .. is megteszi felhatalmazásából A közgyűlés döntött eredő intézkedéseit. A közgyűlés a szanálási bi- Választás előtt zottság hasznos és építő javaslatait elfogadta és végre- Az állami támogatások és hajtásukra határozatot hozott, szanálási hitelek igénybevéte- A határozat a két alapvető lével egyúttal az ezekkel járó feltétel megteremtése érdeké- feltételeket is magára vállalta ben új, politikailag és szak- a tsz tagsága, hiszen ezek be mailag jól képzett, közgazda- nem tartása a dotáció visz- sági szemlélettel rendelkező szavonását, a szanálási hitelek elnök megválasztását és ősz- felmondását vonja maga után. tönző, korszerű normatívakon 0), fegyelmezettebb, felelősségteljesebb korszak . kezdődik tehát a palotási szövetkezet életében. A tsz közgyűlésén az is szóba került, hogy rövidesen megtartják a tsz-vezetők, bizottságok és küldöttek újraválasztását. Ha szabad a krónikásnak, mint külső szemtanúnak javaslatot tennie, akkor arra hívná fel legnyomatékosabban a tagság figyelmét, hogy végezzenek alapos és körültekintő munkát. Nem mindegy az, hogy kik foglalnak helyet soraikból a különféle bizottságokban, de az'sem, hogy kik lesznek a küldöttek. A szanálási bizottság jelentését is tárgyaló közgyűlésen a küldöttek létszámához mérten jóval több, hasznos, okos, ötletes javaslat követhette volna a beszámolót, ha a küldöttek olyan nőkből, férfiakból állanak, akik összegyűjtik a tagok jó javaslatait és bírálatát is, hogy szabatosan a közgyűlés elé tárják őket. A tsz-demokráciának ez egy igazán építő tényezője. Márpedig mindannak érdekében, amit a határozati javaslat jogosan kötelezővé tesz, a tsz-demokrácia olyan áldás, mint a napszítta, szárazságtól, aszálytól szenvedő földnek az éltető eső. Magyar kutató nemzetközi expedíciókat! Dr. Balogh János profesz- szor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, szombaton reggel elindult Ausztráliába. Amerikai, ausztráliai, japán és új-zélandi zoológusokkal együtt annak a nemzetközi expedíciónak lesz tagja, amely Üj-Guinea és Óceánia őserdőinek és magas hegyeinek állatvilágát kutatja majd. A tavalyi magyar expedíció ugyanis Űj-Guinea magas hegyeiben délsarki eredetű talajállatokat fedezett fel. Ennek az állatvilágnak az ottléte azt a felfogást támasztja alá, hogy Űj-Guinea és a környező óceániai szigetek egy része valamikor az antarktiszi őskontinens része volt, később arról szakadt le és „úszott el” az egyenlítő alatti trópusi övezetbe. Az expedíció egy hónapon át Ausztrália északi trópusi övezetében, a Carpenta- ria-öböl környékén, utána két hónapon át Űj-Guinea két legnagyobb folyója, a Fly és a Sepik völgyében dolgozik, majd Üj-Guinea magas hegyeiben folytatja kutató munkáját. Lakos György NÓGRÁD — 1969. június 22., vcsórnap 3
