Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)
1969-06-21 / 141. szám
Ami a vásárlót közvetlenül érinti Közegészségügy az élelmiszer- és vegyesboltokban Fekete, fehér és sdrga kéé Rendkívül kiterjedt, sokoldalú vizsgálat alá Vetették a közelmúltban a megye élelmiszerboltjait. A megyei tanács vb kereskedelmi osztálya, a járási és a városi tanácsok kereskedelmi felügyelőinek bevonásával 115 állami és szövetkezeti élelmiszer-, illetve vegyesboltban tartott közegészségügyi ellenőrzést. A vizsgálat végeredménye: az elmúlt időszakban az állami és a szövetkezeti kereskedelemben a közegészségügy tárgyi alapfeltételeinek biztosításánál javulás tapasztalható. A jelenlegi fejlettségi szint azonban még nem kielégítő. Ezt jelzik azok az észrevételek, hibák, amelyek sürgős orvoslást követelnek. örvendetes, hogy a boltok gépi-technikai felszereltsége fejlett, jelenleg az élelmiszerhálózat mintegy 90 százaléka rendelkezik hűtőgéppel. Általában minden olyan boltban üzemel a hűtőgép, ahol az áruk összetétele igényli, s az üzemi feltételek lehetővé teszik. A mélyhűtőkapacitás szűkös volta azonban még mindig gondot okoz. Miért szalonnás o kenyér? Az elmúlt években számos modern üzlet épült, sokat rekonstruáltak, de az élelmiszeregységek egy része ma is régi, elavult, a szűk raktárkapacitás az egészségügyi követelményeknek megfelelő árutárolási nem teszi lehetővé. Tágas, modern raktárak hiányában több esetben úgy tárolják az árut, hogy az előidézi a kezdődő vagy nagyobb mérvű í omlást. Emellett még a raktározási előírások mellőzése is következményekkel járhat. Sok üzlet raktárában és eladóterében a kenyeret nem az előírásoknak megfelelően, egysorosán élre állítva, hanem két— háromszorosan, lapjával egymásra rakva tárolják. így nem csoda, ha még a legjobb minőségű kenyér is szalonnás lesz. Az is előfordul, hogy egy- egy bolt hűtőtere nem elegendő a készlet tárolásához, s emiatt szobahőmérsékleten tárolják azokat az élelmiszereket, amelyek hűtőgépet igényelnének. Olyan üzletekben is árusítanak mélyhűtött árukat, amelyek nem rendelkeznek mélyhűtő berendezéssel. Túl azon, hogy ez minőség- romlást okoz, még az ételmérgezés veszélyével is fenyeget. Szintén fertőzési veszélyt jelent a mélyhűtött húskészítmények és a mélyhűtött növényi készítmények együttes tárolása. A vállalatok és szövetkezetek igyekeznek a boltok állagát javítani, ezen a területen azonban még bőven akad tennivaló. Salgótarjánban az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat boltjai közül 13 tatarozásra, kisebb javításra szorul. Sok példát lehet felsoroli a szövetkezeti kereskedelemből is, ahol több esetben piszkosak, füstösek, festésre, meszelésre szorulnak a raktárak falai. A vizsgálat során többször kifogásolták a boltok és a raktárak nem éppen tisztán tartását. Célszerű kezdeményezésnek tartjuk, és javasoljuk mindenütt bevezetni a balassagyarmati járásban alkalmazott gyakorlatot. A járásban ugyanis tisztasági versenyt hirdettek a szövetkezetek között, s a legjobbak pénzjutalomban részesülnek. Hordja a szél... A legkevésbé megoldott még ma is a szeméttárolás. Több helyen nincsen szeméttároló, így a régi, de tiltott módszert alkalmazzák, ásott gödörben gyűjtik a szemetet, aminek következtében bizonyos idő múltán az egész terület szeny- nyezetté válik. Más egységeknél nyitott szeméttárolókat használnak, ami ugyancsak szabálytalan. Ráadásul a zárt szeméttárolókat is rosszul használják, nem ürítik a kellő időközökben, emiatt a tárolókban már el nem férő szemetet a szél szertehordja, ami a környezet küllemének lerontása mellett fertőzési forrást is jelent. Az üzletek alkalmazottainak tisztálkodási lehetőségei többnyire adottak, más kérdés, hogy a lehetőségekkel nem minden esetben élnek. Több boltban nem használják ki a folyóvizes kézmosási lehetőséget. Az öltözőszekrények száma nem mindenütt elegendő, sőt gyakran nem is személyi felszereléseket tartanak bennük. Bár egyszerű és jelentéktelen dolognak tűnik, a női dolgozókat még mindig nem sikerült rávenni a fejkendők, fityulák és hálók rendeltetésszerű használatára. Es újra a csomagolás! Sor került a közvetlen fogyasztásra szánt élelmiszerek kiszolgálási módjának vizsgálatára is. Sajnos, számos boltban még mindig nincsen elegendő kiszolgáló eszköz, fogó, csipesz, kanál, de ahol ezt nem lehet kifogásolni, ott az eszközök előírásszerű használatával és tisztántartásával voltak bajok. Többször előfordult, hogy az áru csomagolásához nem adtak kellő nagyságú papírt, sőt néhol még a vágott felületű áruk betakará- sáról sem gondoskodtak. Természetesen, ha csak az említettek jellemeznék megyénk kereskedelmi hálózatának közegészségügyi helyzetét, a kép igen gyászos színű lenne. Itt azonban nem esett szó az utóbbi évek eredményeiről, holott ezekben sem szűkösködik kereskedelmi hálózatunk. Am a vásárlók hajlamosak természetesnek venni a közegészségügyi szabályok betartását, ellenkező esetben viszont nem fukarkodnak a kritikával. A nagyszabású vizsgálat során feltárt hibák megszüntetése kívánatos és sürgős már csak azért is, mert legtöbb esetben nem is igényel különösebb anyagi ráfordítást, csupán a dolgozók szemléletének megváltozásán múlik. — szendi — Vigyázat, gomba! Sok a gomba a salgótarjáni piacon. Érthető, mert a jelenlegi esős időszak kedvez ennek a fontos, nagy fehérje tartalmú élelmezési cikknek. A városkörnyéki erdős területeken pedig sokféle ehető gombát lehet találni. De éppen úgy megtalálhatók a különféle mérges gombák is. Márpedig, aki a gombákat nem ismeri, könnyen áldozata lehet a hiányos ismereteinek. Éppen a balesetek, szerencsétlenségek elkerülése érdekében biztonságosabb, ha megbízható helyen megvásárolják a gombát, vagy a szedés után hivatásos gombaszakértővel vizsgáltatják meg. Megéri a fáradságot. A piacon hajnali öt órától délelőtt kilenc óráig működik a gombaszakértő, akinek az a feladata, hogy az árusításra hozott gombákat megvizsgálja. Ajánlatos, ha a vevő a vásárlás előtt meggyőződik, róla, van-e az árusnak gombavizsgálati cédulája. A tavalyi gombaszezonban már javasoltuk, hogy akik nem tartják be á szabályt, s a vizsgálati időn túl hoznak gombát a piacra, ne engedjék őket árusítani. A piacfelügyelőség tájékoztatása szerint az idén szigorúbb ellenőrzést vezetnek be a piacon. Emberek, Iájak élmények Négyen ülték körül az asztalt. Nyugodtan állíthatjuk, világlátott emberek, akiknek nemcsak szakmai, de személyes benyomásaik mindazok az élmények, amiket külföldön tapasztaltak, érdekesek és emlékezetesek. Köztük Takács Géza, az Öblösüveggyár tervező csoportjának vezetője, Oó Lajos vállalati exportfelelős. Magyar József kereskedelmi osztályvezető és Kazinczi Gyula gépészmérnök. Jártak Franciaországban, Svájcban, Csehszlovákiában és Kubában. Nem azt kérdeztem, mit láttak a szakember szemével, mégis azt tapasztaltam, hogy személyes élményeik összefonódtak szakmai érdeklődésükkel. Takács Géza Franciaországban, a marseille-i nemzetközi vásáron járt. — Repülőgépen utaztunk — emlékezett vissza. — Nagy élmény volt. Ekkor utaztam először repülőgépen. Velencében nyolc órát töltöttünk. Milyen Velence? Olyan-e mint amilyennek az idegenforgalmi prospektusok leírják? Olyan is, meg nem is. Mint egy játékváros ... Monte-Carlóban is megfordultam, de a Kaszinót, a játékbarlangokat nem látogattam meg. Bármerre jártunk, leginkább az idegen nyelvtudás hiánya hatott rám zavaróan. Egy érdekes benyomásom : Franciaországban a napszámosmunkára csak az algériaiak és a külföldiek vállalkoznak. Gyönyörű üvegipari mintatermet láttam. Azt tapasztaltam, hogy a legkisebb üveggyárnak is jól felszerelt mintaterme van, amit hazai viszonylatban még korántsem mondhatunk el. Az üvegiparnak egy állandó kiállítása is van Párizsban, amit szintén sikerült megtekintenem. Hasznos volt az utam, megismertem a náluk kedvelt üvegformákat, ami üvegtervezői munkámat elősegíti. Oó Lajos IL 18-as géppel repült Svájcba. Készséggel elevenítette fel külföldi benyomásait. — A repülőgépen egész úton etetik az embert. Azt hiszem, ez hozzátartozik a légi utazáshoz. Kilenckor ültünk gépre, s már ebéd előtt, fél tizenegykor Zürichbe érkeztünk. Az utunk célja tapasztalatszerzés volt. Jártunk a háromnyelvű ország több városában, Bernben, Genfben, Luzernben és a Genfi-tó környékén. Svájcban az útviszonyok korszerűek, látszik, hogy ez az ország nem viselt háborút... A svájciak konzervatív ízlésűek, ha kereskedni akarunk velük, ezt nem lehet számításon kívül hagyni. Tanulmányoztam a náluk honos csomagolási eljárásokat, láttam szép mintaszobákat. Mi még ezen a téren gyermekcipőben járunk. Az. utunk során 2,5 milliós üzletet kötöttünk a Migró áruházzal ... Magyar József az üvegfúvó szakmunkásképzést tanulmányozta Csehszlovákiában. — Akkor épült egy új üveggyár Novy-Borr-ban, ami azóta már üzemel. Örömmel láttam az építkezésen, hogy először a közművesítés, a munkásszállók, a szolgáltató egységek készültek el. Az építők — köztük jugoszlávok — a teljesen szűz területen hét földgázas és három elektromos kemencét emeltek. Vonattal, éjjel fél egykor érkeztünk Prágába. Voltunk olyan könnyelműek, hogy nem jegyeztük meg a szálláshelyünk címét, nem tudtuk megértetni magunkat, kézzel-lábbal mutogattunk, hova akarunk menni. A taxisofőr bizonyára'nem értett semmit az egészből, mégis tétovázás nZúcül a külföldieket fogadd szállodába hajtott velünk. Csehszlovák tapasztalatainkat hasznosítva építettük fel itthon azt a tanulókemencét. ahol tanulóinkat képezzük. Kazniczi Gyula fiatal szakember. ötvenhétben végezte e! a technikumot, utána került a műszaki egyetemre, ahol mérnöki diplomát szerzett. — Négy részletben utaztam Kubába. Leszálltunk Prágában, onnan egy másik géppel Sadonig, majd Ganderbe repültünk. Az utolsó állomás Havanna volt. Amikor kiszálltunk a gépből, megcsapott bennünket az európai ember számára szokatlanul erős, páradús levegő. Aztán megszoktuk. Két és fél hónapot töltöttem Kubában. Egy üveggyár épült ott magyar segítséggel. Az én feladatom volt, hogy felülvizsgáljam a gépeket, berendezéseket, szakmai tanácsokat adjak. Nálunk, áprilisban, amikor elindultunk, méteres hó volt. Havannában már kiskabátban lehetett járni. Legemlékezetesebb élményem, hogy náluk senkinek sem tűnik fel az autóbuszban, utazás közben, egymás mellett: a fekete, fehér és sárga kéz,,. K. S. Nagy munka folyik a balassagyarmati főutcán. Az egyik oldalon többszintes épületet emelnek, előtte ássák a csatornái (Veres Mihály felvétele) Szanáló# után Palotád tanulságok 5, Veszteség mellett szép jövedelem Valóban az történt Palotáson, hogy objektív és szubjektív gátló okok ellenére at egy tagra jutó éves átlagjövedelem jócskán meghaladta a tsz-ek járási szintjét. Ez az. amire azt mondja a falusi szólás-mondás: „Szegények vagyunk, de jól élünk.” Bál azt is lehetne mondani: „íme az ellentmondások újabb ellentmondásokat szülnek!” Igaz ugyan, hogy ami a munkafegyelmet illeti, nehéz megállapítani, milyen arányban vétkes a tagság élelmessége, s mennyire a vezetés elnéző és rivalizáló magatartása. Kassza avagy lyukas buksza? A szarvasgedei küldöttgyűlés napján beszélgettem több palotási asszonnyal. Ok a következő bölcsességgel rukkoltak elő: „A tsz-ben ugyanúgy be kell osztani a pénzt, mint a családban. A tsz kasszája nem lehet lyukas buksza!” Tehát: nem szabad hagyni, hogy elfolyjon a bevétel. Okos takarékoskodással sokat lehet lendíteni a szövetkezet szekerén. A költségek alakulása azonban nem a legjobb beosztásra mutat. S erre újból jellemző a tsz-tagoknak és tsz-alkal- mazottaknak kellő megfontolás és differenciálás nélkül kifizetett ísok esetben illetéktelen!) jövedelem, de az egészségvédelem, az időszerű teendők, tehát a munkafegyelem elhanyagolása is növelte a ráfizetés arányát. Pallos László, a Pénzügyminisztérium mezőgazdasági tanácsadója ugyancsak részt vett a szanálási bizottság munkájában. A tervtárgyaló közgyűlésen rendkívül higgadt hangon, de nagyon találóan a következőket állapította meg: „Háromezer tsz-ből nyolcvanat kellett szanálni az idén az országban, s ezek közt is az élen áll a palotási. Hogy mi ennek az oka? Én a sok közül a legfontosabbnak azt tartom, hogy egy lyukas petákot sem tartalékolt a tsz...” Megyénkben a tsz-ek többségében immár újszerű értékmérővé vált, hogy zárszámadáskor a szövetkezet mekkora összeget helyez biztonsági tartalékra. Palotáson az utóbbi években elhanyagolták ezt a kérdést. Nem látták-e vajon a fontosságát, vagy egyszerűen nem volt már miből félretenni? A palotási közgyűlésen erre olyasféle magyarázatot kaptunk, hogy a vezetőség ezzel is kedvezni óhajtott a tagságnak. Vagyis: kiosztottak mindent, amit csak lehetett a tagok között, a többit rábízták a jóistenre. Végül is a párt és az állam sietett a tsz segítségére: a szanálás ideje alatt jelentős hitellel biztosították, hogy Palotáson, a tsz-ben az élet ne álljon meg. Nem költeni — keresni kell Pedig az új mechanizmusban, ahol a közgazdasági tapasztalatok (éppen a tsz-ek önállósága révén?) közvetlenül a szövetkezetben csapódnak le, a palotási vezetők is a saját bőrükön tapasztalhatták, hogy amilyen egyszerű a pénzt szórni, legalább annyira nehéz megkeresni. Rugalmasan kell kutatni a módját, hogy a megtermett árut a leggazdaságosabban tudják értékesíteni és mindent el kell követni, hogy új munkaalkalmakkal és bevételekkel tegyék biztonságosabbá a szövetkezet életét. Különösen fontos ez a palotási egyesült tsz-ben, ahol sok a tag és mindössze alig több mint négy hold föld jut egy tagra. Szinte kényszeríti a palotási tsz-t az állandó aszály is, hogy valamely biztonságos melléküzemre vagy üzemekre tegyen szert. Nem szólván arról, hogy a vertikális integráció úgy válik jelszóból valósággá, ha üzemeink minél többet vállalnak a nyereséget növelő feldolgozásból. Palotáson a szanálási bizottság elemzése szerint a segéd- és melléküzemágakból elért árbevétel aránya alig hét százalék, a járási átlagban kimutatható 21 százalékkal szemben. Egyébként is melléküzem, ági tevékenység alig mutatható ki, a segédüzemek közül pedig a traktorüzem hozta a legjobb eredményt. A traktoroknál ugyanis az egy normál holdra jutó 68,36 forintos önköltség, az 1968-as körülményekhez képest jónak mondható. Bár az eredmény érthetően elsősorban a szállításokból ered. Mindez azt mutatja, hogy Palotáson tág tere van a képzeletnek, de még inkább a megvalósításnak, ha valamely munkát adó és jól jövedelmező kisegítő üzemágról esik Egyetlen út A népdal szerint két útból lehet választani. Konkrét és objektív körülmények között általában egyetlen lehetséges út van, s aki erről letér, az már sűrűkbe és ingoványokra jut. A palotási tsz-ben is nagyon messzire hányódtak a reális útvonaltól. Nehezítette helyzetüket az időjárás, s még- inkább önelégültségük, bántó nyugalmuk és nem egyszer a tájékozatlanságuk. Sokszor a jelzéseket is elengedték a fülük mellett, s olyanná váltak így, mint a tengeri hajós iránytű nélkül. Felvetődik most már a kérdés: van-e ezek után remény Palotáson a hibák gyors kijavítására, az adósság letörlesz- tésére, a régebben elért, példás fejlődés folytatására? Lakos György Következik: KISIKLÁS MIATT — ŰJ VÁGÁNYOKON Régi használati eszközök, népművészed tárgyal gyűjtése Jobbágyiban Egy esztendő fáradozásainak eredményeként gazdag népművészeti és népi használati tárgyakkal büszkélkedhet a Jobbágyi Általános Iskola. A gyűjtő akciót Nógrádi Andor fiatal pedagógus indította el a községben, s munkája legtöbb helyen eredménnyel járt. Több, mint száz különféle mintájú, formájú, más-más korokból származó cserépkorsó, tál, tányér sorakozik a gyűjteményben, de ezen kívül gyönyörködhetünk régi petróleumlámpában, szuszékban. használatból kiment falusi munkaeszközökben is. Az adományozók között emlegetik Fazekas Imrét, Kapuszta Istvánt, Kaiser Józsefet, a gyűjtőmunkában az iskolások közül legszorgalmasabban Lukács Márta és Bor- bős Zsuzsanna, valamint a rajzszakkörösök vettek részt. Nógrádi Andor egyébként tovább folytatja a gyűjtést, a tervek szerint iskolamúzeum keretében állandó kiállítást állítanak össze az anyagból. NÓGRÁD - 1969 jíinius 21. szombat
