Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)

1969-06-03 / 125. szám

Jól eltek az önállósággal Kovács István, a Kohó- és Gépipari miniszter első helyettesének nyilatkozata A gazdaságirányítás reform­jának bevezetésekor, de azóta is mind a mai napig a leg­gyakrabban szóbakerülő téma üzemeinkben a vállalati gaz­dálkodás megnövekedett önál­lósága. Mit tagadjuk, nem ke­vesen féltették ettől az önál­lóságtól népgazdaságunkat. Ko­vács István kohó- és gépipari miniszterhelyettes az ország talán legfontosabb gazdasági ágazatának egyik vezetője. A VIII. Közgazdász Vándorgyű­lés szünetében megkérdeztük: — Hogyan értékeli tt vállalati gazdálkodás 1968. évi tapasztalatait7 Ösztönző „szabályozók” — Az új gazdaságirányítási rendszer egyik alapvető cél­kitűzése volt, hogy a hatás­körök decentralizálásának út­ján nagyobb gazdálkodási ön­állóságot biztosítson a válla­latoknak, tegye lehetővé, hogy az önllóan gazdálkodó válla­latok a szocialista építés vál­lalkozói legyenek. A vállala­tok nagyobb hatáskört kaptak terveik összeállításában, az ér- vállalatainkat a szocialista pi­tékesítésben, a vállalati gaz- ac igényeinek kielégítésére, .. . .. .. , , dalkodas szcimos mss tcrülG- ennek hstásskéní szocislistn tsrmék^szdslkodds jo eredme- tén. A kérdés tulajdonkép- exporttervünket teljesítettük, mellett szóvá kell tenni pen arra keresi a választ, hogy fjem volt ilyen hatásos az a készletgazdálkodás negatív a vállalatok mi módon éltek a ösztönzés tőkés viszonylatban, tapasztalatait. Az új, felszaba- megnövekedett önállósággal, s Ezért a közelmúltban szüksé- dult termékforgalmazási ren­az új gazdaságirányítási rend- gessé vált a legjobban érin- -----“ ........... t ett vállalatok nagyobb érde­keltségének megszervezése. pasztalatnak tartom, hogy a tették. A túlteljesítés mértéke kohó- és gépipar vállalatai azonban elmaradt a népgazda- szinte kivétel nélkül teljesítet- sági átlagtól. Ez részben a ték külkereskedelmi kötele- munka megajvítására, részben zettségeiket. Az új gazdaság- a jövedelem-elvonási rendszer irányítási rendszer szabályo- bizonyos korrekciójának szük- zói megfelelően ösztönözték ségességére hívja fel a figyel­met. Abból a tényből azonban, hogy a kohó- és gépipar vál­lalatai lényegében a tervezett nyereséget produkálták, azt a következtetést is levontam, hogy már a reform első évé­ben megfelelő volt a vállalati tervezés pontossága, ugyanak­kor a vállalatok zöme nem élt a Hiánygazdálkodás jellegzetes eszközével: az áremeléssel, többletnyereség elérése érde­kében. Mert igaz, hogy a gaz­dasági fejlődés, gyarapodás szempontjából fontos az árak aktív szabályozó szerepe, de a kohó- és gépipar vállalatai­nak szilárd árpolitikája nagy­mértékben hozzájárult ahhoz, hogy elkerülhettük az új gaz­daságirányítási rendszer beve­zetése során sokat emlegetett egyik veszélyt: az inflációs jellegű áremelkedést. Nagy készletek A pénzügyi, kereskedelmi szer bevezetésének első évé­ben — melyet joggal neve­zünk átmenet időszakának —•, a vállalatok milyen eredmé­nyeket értek el. Legfontosabb tapasztalat, hogy a vállalatok jól éltek a reájuk bízott nagyobb hatás Tervezett nyereseg det kihasználva, számos vál­lalatunk az indokoltnál na­gyobb készleteket gyűjtött. Különösen vonatkozik ez a hengereltáru-készletekre. Ezért nem meglepő, hogy né­hány vállalat nehezebb hely­zetbe került a Nemzeti Bank hitelmegszorító intézkedései A jó termelési és export- eredmények ellenére fel kel­körrel. Bebizonyosodott, hogy le*-t figyelni a termelékenység következtében. A vállalati gaz­tervutasítás nélkül is gondo- nem kielégítő alakulására. Bár dálkodás fontos feladata, hogy san állították össze termelési a, kohó- és gépipari ágazat a készletgazdálkodást hatéko- feladataikat. Messzemenően fi- vállalatai az országos átlag- nyabbá tegye, és fajlagos gyelembe vették a valóságos lényegesebb jobb ered- csökkenést érjen el. fizetőképes keresletet, és egy- ményt értek el, különösen A felsorolt hiányosságok el - két szórványos esettől elte- e§yes vidéki üzemeinkkel nem lenére az induló év tapaszta- kintve, mindenütt a tényleges lehetünk elégedettek. Szüksé- latait biztatóaknak tartom, szükségletre termeltek. Meg- gesnek tartjuk hogy a terme- Bebizonyosodott, hogy az új erősödött tehát a kereslet és lékenység emelése a közeljö- gazdaságirányítási rendszer al- a termelés összhangja. Nem vőben a vállalati gazdálkodási kalmas eszköz gazdaságpoli- kevésbé fontos, hogy a válla- politika középpontjába kerül- tikánk megvalósítására, s hogy latok meglehetősen feszítetten Jön. üzemeink kollektívái gondosan állították össze saját tervei- A jó termelési eredmények, két, és ha azt nem is minden a gazdaságos termékösszetétel esetben teljesítették, a válla- megkeresése érdkében megin- lati teljesítések összege túlha- dult munka biztosította, hogy táskörrel — fejezte be nyilat- ladta a népgazdasági terv elő- az ágazat vállalatai elérték a kozatát Kovács István minisz- irányzatait. Nagyon pozitív tervezett nyereséget, sőt azt terhelyettes. eredménynek és biztató ta- kisebb mértékben túlteljesí- Cs. G. felkészültek az új rendszerre, a vállalatok vezetői jól éltek a reájuk bízott nagyobb ha­Nagyszabású ifjúsági honvédelmi nap Salgóbányán Stafétabot helyett fegyverrel váltottak a fegyveres ügyességi bemutató katonai és mun­kásőr csapatai. A váltón a szovjet vendégcsapat is rajthoz állt (Folytatás az 1. oldalról) júsági nap rendezvényeiben közreműködő polgári védelmi alakulat magasabb egységé­nek parancsnoka a legna­gyobb nógrádi KlSZ-szerve- zetnek ajándékozza azit a vándorzászlót, amely március 21-e óta sorra járta a alaku­lat katonai KlSZ-szervezeteit. A zászlót a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek ifjúkommu­nistáinak nevében Patai Jó­zsef nagyüzemi KISZ-titkár vette át. Ezután Nagy Béla 19-es századparancsnok kö­szöntötte a fiatalokat. A nagygyűlést követően ke­rült sor a kulturális és sport- program érdekes rendezve Rendkívül színes kulturális program szórakoztatta a fia­talokat a szabadtéri színpad környékén. Három katonai, egy füleki vendégzenekar és a megyei József Attila művelő­dési központ aranyérmes együttese adott hangversenyt az árnyas fák alatt. Artisták, néptáncosok szerepeltek a műsorban, amelyben fellépett Csaba Judit, a salgótarjáni országos könnyűzenei feszti­válon díjat nyert pol-beat énekes is. Dicséret illeti a salgótarjáni AKÖV-öt az if­júsági nap sok-sok ezer részt­vevőjének zökkenőmentes szállításáért és a megyei verv déglátóápari vállalatot az eredményes közreműködésért. Ki tud többet? Az eredményjelző tábla ki- alatt készült el, de a többiek gyullad. Az V-ös csapat ven-- is egykettőre beöltöztek, senyzője Galgóczi Béla a maximális pontszámot kapja. A nézőtéren taps, izgalom a har­Még tíz kérdés és eldőlt a verseny. A győztes csapat tag­nmeire. A programban közre- színpadon. Tíz csapat har- ^BohjaTcimnáJóim működött az SBTC II. csapa- mmc versenyzője válaszol, íz- diAiai Baiczi Emőke Tóth ta, amely 2:0 arányban győzte gul, a „Ki tud többet a polgári Sf Attilábóldogan le a polgárvédelmi .alakulat ^delemről?;’ vetélkedő mé- f“ £ "XÍK? HusS válogatott együttesét. A gyei döntőjén. A zsűri szigorú. ' . t ÍX Mösöttük a ”naf” ^rkdzés..előfct.ját: ÍJ^evő' két másik csapat 24-24 pont­rSrtsiiÄmeS K” akikT^^GRA^-^ holtversenyt^ sét, amelyen a nagybátonyi megjelent hatfordulós polgári kérdés és gyakorlati feladat pajtások bizonyultak jobb- védelmi totón részt vettek. Az döntötte el az J'*?®- vára, amelynek tagjai: Boviz nak (3:l-re győztek a bánya- elődöntőt Salgótarjánban és kőzés szünetében került sor Salgóbányán, a kul túrót th on- a nagy érdeklődéssel fogadott ban rendezték meg. fegyveres váltóra, amelyen hat csapat versenyzett. A sportprogram keretében József. A harmadik helyen a Bíró Elemér, Ozsvárt Katalin és Oravecz Zoltán összeállí­Már két órája folyik a ve- _ , . ,, . . tasu csapat végzett. Az egyé- telkedo. Az egyem versenyben . röplabda villámtomát, iz­galmas és érdekes fegyve­res járőrversenyt, 1919-es vöröskatona-egyenruhás. fegyveres harci játékot fej-fej mellett halad Bővíz László, Szabó Tibor, Végh Margit és Oravecz Zoltán. A tét nem kicsi. Az első három helyezett külföldi és hazai tár­sasutazáson vehet részt. A csapatok? Pénzjutalmat kap­ni versenyt Bővíz László nyerte. Jutalma: tizenötnapos út az NDK-ba. A második he­lyen Galgóczi Béla, a harma­dik helyen Oravecz Zoltán végzett. Színvonalas, izgalmas volt a nagysza­nak. A nézők is versenyeznek, megyei döntő. Ez volt a véle- A jutalmuk egy-egy helyes vá- menye Molnár Lajos alezre- laszért golyóstoll. A finis kő- desnek, a Polgári Védelem Or- 'x'/V'v'''v'xV\x\/vx\/kxv\x\/\^v\/<v\^\/\x\/unA-n/vny\xwAA^\/<x\A-n/vn/V'\/'»n/V'\/\/<vvo/wvv'VN*ny^^ vetkezik Tíz versenyző öve- szágos Parancsnokság politika: rállba öltözik. A feladat: a szakreferensének is. Rád na.. láthatott a junáális, mú (közönsége. Faluról falura A Cserhát dimbes-dombos, helyenként lankába simuló, szeszélyes és hideg völgyében épült Felsőtold. Ha a közigaz­gatásilag régebben hozzá tarto­zó Garábot is számításba vesz- szük, elgondolkodtató, hogy miért települtek ide egyálta­lán őseink. Itt örökös harcot kell vívni a kővel és az átla- völgyet átszelő rakoncátlan gosnál is hűvösebb időjárással, patak, amely kiöntéseivel any- Nehéz táj, ahol az embernek nyi veszélyt hoz a dús rétek­Felsőtoldi ellentétek lembe vesszük, hogy az olva­dásvíz csaknem minden tava­szon keresztültör a makadám rülő földekre. 1963-ban, a leg­utóbbi nagy árvíz idején a mély völgyet is betöltötte a víz, a patak szinte Dunává szélesedett és a parton vesz­teglő cséplőgépnek csak a dob megfeszített küzdelemben kell állnia a természettel és ele­mekkel. Urak szeszélye Ha a mostoha körülmények ja látszott ki. Ma ezen a sok ellenére is létrejött település megpróbáltatásnak kitett terű­múltját kutatjuk, arra az ál- létén, több-kevesebb sikerrel __ _______ .... i áspontra kell jutnunk előbb- az egyesült Május 1 tsz tagsá- hogy egyes utaik olyan rosz­utóbb, hogy az urak szeszé- ga gazdálkodik. A község ve- szak már, hogy az autóbusz­lye nagyobb és erősebb volt zetői pedig azon fáradoznak, a rideg természeténél. Előbb hogy feledtessék a természe­az egyház emelt ezen az év- tinél is nagyobb társadalmi századokkal megelőző korban mostohaság állapotát, annyira fontos helyen épüle­tet, mégpedig kolostort. Egyébként Felsőtold körzeté­ben, Garábon hajdanában pos­takocsi-állomás volt, ahol friss lovat cseréltek az utasok. (Bár a krónika szerint az első tót telepesek a postarablók utó­mesélik, hogy 1963 óta hús­bolt, új fmsz-bolt épült, fel­újították a garábi iskolát. Arra viszont (azonkívül, hogy útkarbantartásra a já­rástól egy fillért sem kaptak!) panaszkodnak, hogy kedvezőt­len az autóbusz menetrendje. Garábra ugyanis naponta csak egy autóbusz jár és így nem tudnak a betegek eljutni a Cserhátszentivánban rendelő re és az alacsonyabban eile- címerén és megrongálja az út orvoshoz. Csak reggel negyed- ■"'ä 1— ~ köveit, egészen az alapig. Nem hétkor van autóbuszuk és es­véletlen tehát, ha a tanácselnök te hatkor tudnak csak visz- a többi gondok sorából éppen szautazni. Déltájban is jól a jardásítást és útépítést eme- jönne egy járat és ez megol- li ki. Felsőtoldon és Garábon daná az orvoshoz járás prob- egyaránt fontos volna járda lémáját is. Az AKÖV, a ta- építése, nem szólván az elha- nács vezetői szerint, azzal ér- nyagolt közutakról. Ügy mond- veit, hogy ez a járat nem ki­jük Garábon is és Toldon is, fizetődő. A községbeliek vi­vállalat azzal fenyegetődzik, hogy megszünteti a közleke­dést, mert tönkremennek a járművei. szont arra hivatkoznak, hogy csak egy háromkilométeres útszakaszt kell bevonni a for­galomba. Egyébként a felsőtoldiak nem zúgolódnak, minden kis Az elnök nondjai Valamikor a község földes­urai nem törődtek egyébbel, mint az olcsó és bőségesen rendelkezésre álló munkaerő Pedig Felsőtoldot nem kö- eredménynek, juttatásnak na­daiból kerültek ki!) A Cserhát vakmerő és önző kizsákmá- felsőtoldi völgyében pedig a nyolásával. Ma a község vá- feudalizmus virágzása és a lasztott gazdájának, Szlávik kapitalizmus kezdetének ide- József tanácselnöknek, aki zömbös és önző emberek lak­ják. Ha valami újról, község­fejlesztésről, közös érdekről van szó, megmozdul az egész falu. Sok társadalmi munká­val segítettek Felsőtoldon az elkészült 500—600 méter jár­gyon tudnak örülni. Arról is lelkesen számoltak be, hogy az fmsz a tavalyi vásárlások után számbajövő vásárlási visszaté­rítést adott, amelyből a házi­asszonyok kiegészíthették az edénykészletüket. Neveket is da megépítésénél. Tíz-tizenöt- említenek. Lukács Ferencét, ezer forintos társadalmi mun- Kelemen Lászlóét és Kucsik kával járultak hozzá a tűz- Józsefét, akik többet vásárol- oltószertár megépítéséhez, tak, több részjegyet jegyeztek jén egyre-másra jelentkeztek egyébként megyei tanácstag Tavaly 55, azelőtt 155 ezer fo- és így jobban jártak Hiszen a __ J__1-..1. rtlv-il- íc ormnn ni Irtnlrmr» rtonii J •’ ö sszefogására, erejére. az űri birtokosok is, akik is, éppen ellenkező a gondja: pénzüket szívesen fektették az szeretné minél kényelmeseb- olcsó nógrádi földbe. Nem ér- bé, szebbé, lakályosabbá vará- tettek hozzá, ennélfogva nem zsolni a falut, az ottlakókörö- törődtek vele, hogy itt későb- mére. ben érkezik a tavasz, hama- Különösen a sárral folyik ^ rabb ér véget a nyár. Egyesek nagy küzdelem. Ahol ugyanis I\em zúgolódnak még gyümölcstelepítéssel is soká tart a tél, ott általában megpróbálkoztak, s általában tavasszal és ősszel a legna- A felsőtoldi emberek nem bele is buktak. gyobb a sár. A község járdá- követelőznek, megértik, hava­De ha a hideg és köves ta- sitása és az utak javítása ilyen lamire várni kell, hiszen az táj nem tette meg a magáét, helyen különösen égető pron- állam kasszája sem kifogy- akkor még mindig ott volt a léma. Kiváltképpen, ha figye- hatatlan bugyelláris. Büszkén int volt a községben végzett részjegyek után még külön társadalmi munka és az idén hétszázalékos kamatot is kap- is számítani lehet a lakosság tak. Lassan folydogál az élet Fel­sőtoldon, de az igények oly­kor szembeszállnak a még fennálló igénytelen állapotok­kal. S bár tudják, hogy álta­lában nyitott kapukat dönget­nek. szeretnék meggyorsítani az idők múlását... Lakos György védőruha minél gyorsabb fel- Ervin százados, a zsűri elnöke vétele. Gyors. begyakorlott a versenyzők jó felkészültségét mozdulatok, mintha katonákat, dicsérte. látnánk. Az első négy perc Jövőre újabb vetélkedő lesz A könyvhét eseményei Nógrádban is megkezdődött május 31-én a könyv ünne­pe. S ha fényes szónoklatok nem is hangzottak el, a benső­séges író—olvasó találkozók a könyvhét első napjait meg­hitté varázsolták. A könyv ünnepének központi ünnepségére Keszegen ke­rült sor. A rétsági járásban levő községekben az utóbbi idő­ben a lakosság a helyi párt-, tanácsi és társadalmi szervei: támagatásával igényeinek megfelelő klubkönyvtárat hozott létre. A faluban méltán nagy eseménynek számított Mezei András költőnek, az Élet és Irodalom versrovatvezetőjénel; látogatása, hiszen személyében első alkalommal látogatott író Keszegre. Az első író—olvasó talákozón, amelyet a fa­luban rendeztek, Csáthy Albertné, a rétsági járási könyvtár igazgatója mondott bevezetőt, méltatva a könyvhét jelen­tőségét. Ezt követően Mezei András a mai magyar iroda­lom áramlatait ismertette, s érdekfeszítően szólott eddigi munkásságának fontosabb állomásairól, s nógrádi kapcsola­tairól. Az est folyamán Fogarasi Ildikó és Gálik Katalin ol­vasott fel Mezei András műveiből. Zachar Kálmán, a helyi könyvtár vezetője pedig az első író—olvasó találkozó je­lentőségét méltatta. Mezei András szombaton még Kálión, vasárnap Szügy- ben találkozott olvasóival. Nagybátonyban, a gyermek­könyvtárban május 31-én ugyancsak jólsikerült rendez­vényt tartottak, Földes Péter találkozott az olvasókkal. Az író vasárnap Lucfalván vett részit találkozón. Tegnap Bihari Klára Salgótarjánban és Drégelypalán- kon, Földes Péter Salgótarjánban, Mezei András Nógrádmar- calon vett részt könyvheti rendezvényen. A mai napon Bihari Klára Balassagyarmaton, Cseres Tibor Kisterenyén, a gimnáziumban és Salgótarjánban, a művészeti klubban, Mezei András pedig szintén a salgótar­jáni művészeti klubban találkozik az olvasókkal. A művé­szeti klub rendezvényét, amely az ünnepi könyvhét városi eseménye lesz a Karancs Szálló mozaiktermében tartják. Bevezetőt mond: Kojnok Nándor, a Palócföld c. Nógrád me­gyei irodalmi, művészeti és m űvelődési folyóirat felelős szer­kesztője, közreműködnek a szolnoki Szigligeti Színház mű­vészei. NÓGRÁD — 1969. június 3., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom