Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)

1969-06-19 / 139. szám

Szibériai ütíjegyzei * 9 BARA X. A 25 éve» megyében Azt hiszem, már eddig is si­került meggyőznöm az olva­sót, hogy nem részletes útle­írást és csupa egyéni benyo­másokat akarok papírra vet­ni, hanem átfogó képet kívá­nok adni Szibéria kapujá­ról — Kuzbasszról. Érdekessé­megfordultam — gyárakban és üzemekben — ezeket az adatokat a tények alátámasz­tották. Úgy éreztem, hogy szinte csak nő dolgozik tu­dományos intézetekben. Szá­muk egyre növekszik. Azt mondták: ez női szakma, fi­A Lenin Proszpekten talál­hatók a város első magas be­építésű lakótelepei. A nyolc— tízemeletes kockaházak között nagy, zöld területek. A Ve- szennaja (tavaszi) utca bul­vár része csupa zöld, csupa Riadó hajnali háromhor Egy-egy elrohanó autó fénykévéje világí­tott csak a sötétségben. A tábortűz parazsa lassan halványodott. Az őr léptei elvesztek a nedves, lekaszált fűben. Egy sátorból hor­kolás hallatszott — utána vidám kuncogás. A sátrakban ifjúgárdisták voltak. Többen nem tudtak aludni, a hajnalra gondoltak, a másfél napos túra további részleteire. A tó­strand melletti lapos területen katonás rend­ben sorakoztak a sátrak. A patak vize cso­bogással nyugtázta a csendet. 1. Kemerovo. Puskin gek és változatos események között bőven válogathattam. Célom olyan ismertetőt adni, nomság, pontosság és türelem kell hozzá. És különben is: a szocialista társadalomban amiből kedvet kap az olvasó megbecsülik a nőket. Szibériának, ennek a csodála­tos és szemünk láttára változó, fejlődő vidéknek a megismeré­sére. A jubileum éve A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége 1943. ja­nuár 26-i döntésével Kuz- basszt önálló megyének jelölte ki. Nem volt ez véletlen a há­ború kellős közepén. Szükség volt — nagy szükség — a kuzbasszi gyárak termelésére és a hatalmas megye ezt job­ban tudta teljesíteni, ha ön­állóságot kap. A megyének lakossága meg­haladja a hárommillió főt. Te­rülete 95,5 ezer négyzetkilo­méter és 19 városa van, ame­lyek között több, százezer la­kosúnál nagyobbat is találunk. A tulajdonképpeni nagyará­nyú fejlődés 25 évvel ezelőtt kezdődött el Kemerovo megyé­ben és azóta folyamatosan tart napjainkban is. A kulturális életre a követ­kező adatok a jellemzők: 1180 könyvtár, hat állami színház, ■A tudomány is a megbecsü­lés frontja. Ezután egy érdekes adatot mondtak el Kemerovóban a megyéről, ami első hallásra hihetetlennek tűnt. Elsősor­ban azért, mert mi még na­gyon messze vagyunk ettől. A kuzbasszi megyében tízezer dolgozóra jut 20 (!) orvos és 90 egészségügyi középkáder — vagyis minden 500 dolgozóra egy orvos! — Nálunk a nor­ma: 2500 dolgozó számára alakítanak általában egy or­vosi körzetet. Most pedig látogassanak cl velem Kemerovóba és te­gyünk egy kis sétát a város­ban és ha csak egy-két pil­lanatra is, álljunk meg a ne­vezetesebb épületek előtt. A városban ilyen utcane­vekkel találkozunk: Trudo- vaja, Szovjetszkij Proszpekt, Proszpekt Lenina, Veszennaja utca, Lumumba, Micsurin, Kolomejcev, Dzserzsinszkij, Sztahanovszkij út. Két Októ­ber utca is van: 40 éves Ok­tóber és 50 éves Október. fa. Igen kellemes itt sétálni esténként a hűs szélben. Virágok, parkok Hinné-e az ember, hogy ott, ahol a mínusz ötven fok meg­szokott és télen mindennapos jelenség, a temérdek virág, a zöld terület, a park is ugyan­olyan otthonos, akárcsak a fagy és a hó? Pedig így van. A Szovjetszkij Proszpekten a Színházak tere hatalmas park, ahol a buszok és a járókelők virágmezők között haladnak. Mutattak a szerkesztőségben egy húsz esztendő előtti ké­pet erről a proszpektről (szé­les sugárútról). Két évtized alatt nőttek ki a több emele­tes házak — szinte a semmi­ből. A földszintes faházak ritkán töltötték ki az utcát és környékét. Vagy itt van egy másik kép előttem. A Veszennaja utcát ábrázol­ja húsz esztendővel korábban. Víz, sár és szanaszét elszórt faépületek voltak itt. Ma pe­dig modern lakótömbök kö­zött széles sugárút, temérdek virág. És ezt nem győzöm hangsúlyozni. (Folytatjuk) Gotyár Gyula Riadó! — hallatszott három óra előtt öt perccel, s a többször elhangzó kiáltás köz­ben puffancsok dörrentek. Egy pillanat alatt megbolydult a tábor. Készülődés, sá­torbontás. Ez az első esemény már verseny volt, melyik szakasz készül el hamarabb az indulásra. A friss ébresztő mellett rögtön megszületett az első vita is. Az ötödik sza- j kasz jelentette először a készenlétet, de ké- ; sőbb kiderült, hogy a sátorlapokat nem rak- ' ták megfelelően össze s így odalett szSmuk- j ra az első hajnali siker. Végül a harmadik I szakasz nyerte a versenyt, s az ifjúgárdis- | ták morcos hangulaté jókedvre váltott. A következő akadály, a nagy eseménynek ígérkező tavon való átkelés csónakok hiá­nyában elmaradt, így a szakaszok terepfu- t’áson vettek részt, menetfelszereléssel. Két- percenként indították az egységeket, s a lányok nélkül futó első szakasz „magasan” verte a többi négyet, kilenc és fél perc alatt kerülték meg a tavat. 2. A nedves földön való, rajonként] tűzké- szítő verseny közben mód nyílott arra. bogy a tábor parancsnokával, dr. Menyhárt Lász­lóval „friss” beszélgetést folytassunk az I. Országos Ifjú Gárda Tábor működéséről és feladatairól. — Az itt jelen levő több mint száz fiatal nem először vesz részt Ifjú Gárda-táborban — mondta Menyhárt László. Az ország va­lamennyi megyéjéből ideérkezett városi, já­rási, megyei Ifjú Gárda-parancsnokok meg­próbálják összehangolni tevékenységüket, kicserélik tapasztalataikat. Táborozásokat, túrákat eddig is tartottunk. Ez a tábor azon­ban nehezebb az eddigieknél. Eltértünk a szokásostól, a régi szisztéma már megy, újí­tani akarunk. Az egyhetes táborozáson ed­dig három nagyon hasznos és aktív vitát rendeztünk. A tegnap kezdődött és ma este véget érő másfél napos túra az összetett honvédelmi verseny kibővített alapjain nyugszik, tehát ügyességi, gyorsasági, fizi­kai és állóképességi számokat hajtanak végre a résztvevők. nők nélkül. Az ideiglenes tábor lakói — fő bázisuk a salgóbányai KISZ-iskolán van — az apró tábortüzek mellé húzódtak a hajnali nyirkosság ellen. A résztvevők életkora igen széles skálán, 16—38 év között mozog. Láng István, a budapesti XI. kerületi Ifjú Gárda zászlóalj parancsnoka, a gazdag tapasztala­tokkal rendelkezők, az idősebbek közé tar­tozik. A táborban szakaszvezető-helyettesi rangot tölt be. Dicsérte a színes, gazdag programot, de szerinte Bagy a zsúfoltság, sok az állás- és kevesebb a szabad idő. Meg­elégedéssel beszélt szakasza összetételéről, ötletesnek tartotta, hogy nem megyénként történt a beosztás, hanem vegyesen. Így ál­landóan van beszédtéma, beszámolhatnak egymásnak szűkebb pátriájuk munkájáról. — Lelkemre kötötte, hogy az étkezést fel­tétlenül említsem meg. — Ehhez az erős le­vegőhöz és igénybevételhez kevés, legalább ötször adjanak naponta enni. Kifogása egy­öntetű helyeslésre talált a tábor többi lakója körében. A pécsi Nagy Gabriella is ezt hangsúlyozta. A fiatal, alig egy hónapja századszervező kislány a szigetvári tábor­ral hasonlította össze az ittenit. — Másfél napos túrát még sehol sem tartottak eddig — monda, a magasabb szintű kiképzés és táborozás biztos minőségi változást fog ered­ményezni az Ifjú Gárda mozgalomban. Gabi jövőre fog érettségizni, s továbbra is folytatni szeretné ezt a munkát, átadni a ta­pasztalatokat az újoncoknak. 4. 3. Közben teltek a percek. A térképeket véletlenül otthon felejtették; az új módsze­rek kipróbálása nem megy mindjárt zökke­öt óra után pár perccel megkezdődött a nagy akadályverseny. A térkép alapján va­ló tájékozódás kisebb zökkenőktől eltekint­ve simán ment. A szakaszok kitűnő hangu­latban vágtak neki az útvonalnak. Gázálarc­ban való futás, aknakeresés, gerendamászás, gránátdobás, elméleti kérdések és foglalko­zás szerepelt a túra programjában. A lányok a fiúkkal egyenrangúan vettek részt a nagy menetelésben. A szellemes megjegyzések, az incselkedések sem maradhattak el. A sza- mócázás nyugtatóan hatott az éhes gyom­rokra. A Karancs oldalán felfelé kapasz­kodó ifjúgárdisták láttán a nap is bősé­gesen ontotta sugarait. A túra úttörőnek számított az Ifjú Gárda mozgalom keretén belül. A tapasztalatok feldolgozása későbbi időpontra marad. Min­denesetre annyit egy éjszaka alapján is meg­jegyezhetünk, hogy a kezdet biztató volt, a tökéletesebb módszertani kidolgozás új alapokra fektetheti a mozgalmat. Még ér­dekesebbé, és összehangoltabbá teszi majd országos viszonylatban a honvédelmi neve­lést, a résztvevők és a vezetők nem kis meg­elégedésére. m. zs. Szanálás után 23 népi színház, 705 kultúr- ház, 2000 filmszínház műkő- dik a megyében. Kuzbassznak öt egyeteme (különféle fakul­tásé főiskolája), ötven techni­kuma van és évente 12 ezer szakembernek a kezébe ad olyan diplomát, amivel első­sorban a kuzbasszi gyárak­ban, bányákban helyezkednek el. A megye iskoláiban mint­egy 650 ezer gyerek tanul. Az ifjúmunkások száma megha­ladja az ötvenezret. A számok — természetesen — nagyok, de a gyárak, a bányák is ha­talmasak. Szükséges a szak­emberképzés fokozása évről évre, hogy lépést tarthassa­nak az igényekkel. A tudomány megszállottjai Említettem már a háború alatt naplót vezető fiatal mér­nököt. A tudomány és a ter­melés megszállottja volt, akárcsak mai utódai, akiknek már nem egy éjszaka áll a rendelkezésükre, hogy új mód­szereket, technikai és tech­nológiai folyamatokat dolgoz­zanak ki, hanem jól felsze­relt laboratóriumokban dol­goznak. A területen 4 ezer tu­dományos munkás dolgozik. Közülük 15-en már elnyer­ték a magas „tudományok doktora” címet. a kandi­dátusok száma 369. Nőket a tudományos inté­zetekbe és munkahelyekre! Jelszó? Valóság! A közép- és felsőfokú képesítéssel rendel­kező 154 ezer szakember kö­zül 93 ezer a nő. Ahol csak Palotást tanulságok 3. Mikor kezdődött? A szanálási bizottságok má­jus elején végül is átadták ér­tékelő jelentésüket a megyei pénzügyi osztálynak. Nemrégi­ben pedig a megyei tanács vb és a szubjektív tényezők. Dióhéjban a következőkben lehet összefoglalni a bizottság tapasztalatait: egyforma arányban hatottak az objektív is napirendjére tűzte a „Sza­nálási eljárás alá vont terme­lőszövetkezetek veszteségének rendezése” című napirendet, a pénzügyi és a mezőgazdasági osztályvezető közös előterjesz­tésében. De ami a legtöbb ér­dekességet és tanulságot ígér­te: megtartotta tervtárgyaló közgyűlését a palotási tsz is, amelyen Bencze Barna, a Pász­tói járási Tanács mezőgazda- sági osztályvezetője ismertette a szanálási bizottság tapaszta- lataiat és javaslatait. 879 dolgozó tag Érthető, hogy a tsz-tagság küldötteinek jelenlétében el­sősorban a kétkezi dolgozók oldaláról közelítették meg a kérdést. Ebben a nagy tsz-ben ugyanis minden veszteség, hi­Az objektív okokból első he­lyen említendő az aszály, a csapadéktalan, tikkasztó időjá­rás. Palotáson negyven év át­lagában 548 milliméter csa­padék hullott évente, de 1967- ben már csak 377, 1968-ban pedig mindössze 355 millimé­ter csapadékot mértek. Még többet mond a csapadék ha­vi megoszlása. Tavaly június­ban 13, júliusban 23 millimé­ter esett, s valamirevaló esőt, 103 millimétert már csak ké­sőn, szeptemberben kapott a föld. Nem kétséges, hogy ez károsan befolyásolta a nö­vénytermesztés hozamait, és közvetve kihatott az állatte­nyésztés eredményeire is. (Vá­sárolt takarmányból nem le­het gazdaságosan jószágot tar­tani!). Objektív nehézség és . , , munkaszervezési gondokat ba. hiányosság 879 dolgozónak ok hogy a gazdasági épüle. faj, azonkívül tobbe-kevesbe 115 állandó alkalmazottat érint. NÖGRÁD — 1969. június 19., csütörtök tek hét majorban helyezked­nek el. A gazdaság 1154 nyil­vántartott tagja négy közigaz­gatási egységben lakik, ami csak tovább növeli a gondo­kat. Rosszak az út- és közle­kedési viszonyok. A legköze­lebbi vasútállomás — Apc— Zagyvaszántó — a tsz köz­pontjától kilenc kilométerre fekszik. Messzi a TÜZÉP és számbajöhető piac: 30—50 ki­lométerre fekszik ugyanis Pásztó, Hatvan, Salgótarján. A szubjektív okokból viszont közrejátszott a nehézkes ve­zetés, olykor a szakszerűség el­hanyagolása, a maradiság, a fegyelmi mulasztások, a köny- nyelműség, a tsz-demokrácia gyakori mellőzése, és sok más tényező, ami valóban további segítséget jelentett az aszály­nak. Ha a bizottság jegyző­könyvét tanulmányozzuk, oly­kor elgondolkoztató ellent­mondásokra bukkanunk. A növénytermesztésben például valóban annyi a terméskiesés, amint azt a tsz-elnök mondot­ta, ennek ellenére ez az ága­zat 1,5 millió forintos nyere­séggel zárta az aszályos évet, ami egyes növények jobb ho­zamainak, a kedvező áraknak és az öntözéses növények je­lentős terméstöbbletének kö­szönhető. (A bizottság szerint az öntözés korábbi kezdésével 50 százalékkal csökkenthették volna a veszteséget!) Találóan mutatott rá a vesz­teség szubjektív okaira a köz­gyűlésen felszólaló Matúz Jó­zsef, a megyei pártbizottság titkára. „Több éve húzódó ügy ez” — mondotta — „Ha nem üt be az aszály, akkor is ba­jok lettek volna, csak később”. A vezetőség — mintha meg­állt volna felette az idő — másfél évtizedes módszerekkel gazdálkodott. Emlékeztetett rá, hogy dr. Dimény Imre, mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter egyik látogatása al­kalmával már felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a nagy tag­létszám új munkaalkalmak, segéd- és kisegítő üzemágak létesítésére kényszeríti a ve­zetőséget — mégse létesítet­tek segédüzemeket. Matúz Jó­zsef hivatkozott arrp, hogy az új mechanizmus nem bír el Pató Pálokat, sőt a korszerű gazdálkodás megköveteli a közgazdasági elemző munkát. Felemlítette az ellenőrző bi­zottság, de méginkább a párt- szervezet felelősségét. Megállt az idő Nem engedhető meg, hogy a pártvezetés és a párttagság szemet hunyjon a hibák fö­lött. Igaz, hogy a párt gazda­ságszervező munkája ma már nem járhat együtt az opera­tív beavatkozással a gazdaság­vezetők szakfeladataiba, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy egy követ fújhatnak a hibák elkövetőivel. Ha a kom­munisták idejében felemelik szavukat a hiányosságok el­len, és ha ez nem használ, a felsőbb szervekhez fordulnak, sok mindennek elejét vehet­ték volna. (Nem szólván ar­ról, hogy a kommunisták bá­tor, bíráló és építő javaslato­kat tevő hangja milyen nagy­mértékben hozzájárulhatott volna a szövetkezeti demok­rácia tágításához is!). Lényegében ezek a címsza­vaknak felfogható szubjek­tív okok magyarázzák Palotás nehéz esztendejének tanulsá­gait. Nem gyerekjáték az az el­következő három év, amely elé a tsz-tagság néz. Ki fizeti a cechet? A tagok küldöttei közül töb­ben felszólaltak. Részben meg­köszönték az állam nagyará­nyú hozzájárulását a veszteség megszüntetéséhez, másrészt — és ezek voltak többen — szá- monkérték, hogy miért kell annak a tsz-tagnak is részt vállalnia a törlesztésből, aki nem „segített az aszálynak”, hanem szorgalmasan helytállt a maga területén. Feltették a kérdést, hogy miért ők fizetik a cechet, miért kell lemonda- niok az elérhető nagyobb jö­vedelemről. Sőt az a kérdés is napirendre került, hogy azok a tagok, akik hűtlenek lettek a tsz-hez és az iparban he­lyezkedtek el, miért nem vál­lalnak részt a törlesztésből? Lakos György Következik: TISZTA VIZET A POHÁRBA*

Next

/
Oldalképek
Tartalom