Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)
1969-06-19 / 139. szám
Szibériai ütíjegyzei * 9 BARA X. A 25 éve» megyében Azt hiszem, már eddig is sikerült meggyőznöm az olvasót, hogy nem részletes útleírást és csupa egyéni benyomásokat akarok papírra vetni, hanem átfogó képet kívánok adni Szibéria kapujáról — Kuzbasszról. Érdekessémegfordultam — gyárakban és üzemekben — ezeket az adatokat a tények alátámasztották. Úgy éreztem, hogy szinte csak nő dolgozik tudományos intézetekben. Számuk egyre növekszik. Azt mondták: ez női szakma, fiA Lenin Proszpekten találhatók a város első magas beépítésű lakótelepei. A nyolc— tízemeletes kockaházak között nagy, zöld területek. A Ve- szennaja (tavaszi) utca bulvár része csupa zöld, csupa Riadó hajnali háromhor Egy-egy elrohanó autó fénykévéje világított csak a sötétségben. A tábortűz parazsa lassan halványodott. Az őr léptei elvesztek a nedves, lekaszált fűben. Egy sátorból horkolás hallatszott — utána vidám kuncogás. A sátrakban ifjúgárdisták voltak. Többen nem tudtak aludni, a hajnalra gondoltak, a másfél napos túra további részleteire. A tóstrand melletti lapos területen katonás rendben sorakoztak a sátrak. A patak vize csobogással nyugtázta a csendet. 1. Kemerovo. Puskin gek és változatos események között bőven válogathattam. Célom olyan ismertetőt adni, nomság, pontosság és türelem kell hozzá. És különben is: a szocialista társadalomban amiből kedvet kap az olvasó megbecsülik a nőket. Szibériának, ennek a csodálatos és szemünk láttára változó, fejlődő vidéknek a megismerésére. A jubileum éve A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége 1943. január 26-i döntésével Kuz- basszt önálló megyének jelölte ki. Nem volt ez véletlen a háború kellős közepén. Szükség volt — nagy szükség — a kuzbasszi gyárak termelésére és a hatalmas megye ezt jobban tudta teljesíteni, ha önállóságot kap. A megyének lakossága meghaladja a hárommillió főt. Területe 95,5 ezer négyzetkilométer és 19 városa van, amelyek között több, százezer lakosúnál nagyobbat is találunk. A tulajdonképpeni nagyarányú fejlődés 25 évvel ezelőtt kezdődött el Kemerovo megyében és azóta folyamatosan tart napjainkban is. A kulturális életre a következő adatok a jellemzők: 1180 könyvtár, hat állami színház, ■A tudomány is a megbecsülés frontja. Ezután egy érdekes adatot mondtak el Kemerovóban a megyéről, ami első hallásra hihetetlennek tűnt. Elsősorban azért, mert mi még nagyon messze vagyunk ettől. A kuzbasszi megyében tízezer dolgozóra jut 20 (!) orvos és 90 egészségügyi középkáder — vagyis minden 500 dolgozóra egy orvos! — Nálunk a norma: 2500 dolgozó számára alakítanak általában egy orvosi körzetet. Most pedig látogassanak cl velem Kemerovóba és tegyünk egy kis sétát a városban és ha csak egy-két pillanatra is, álljunk meg a nevezetesebb épületek előtt. A városban ilyen utcanevekkel találkozunk: Trudo- vaja, Szovjetszkij Proszpekt, Proszpekt Lenina, Veszennaja utca, Lumumba, Micsurin, Kolomejcev, Dzserzsinszkij, Sztahanovszkij út. Két Október utca is van: 40 éves Október és 50 éves Október. fa. Igen kellemes itt sétálni esténként a hűs szélben. Virágok, parkok Hinné-e az ember, hogy ott, ahol a mínusz ötven fok megszokott és télen mindennapos jelenség, a temérdek virág, a zöld terület, a park is ugyanolyan otthonos, akárcsak a fagy és a hó? Pedig így van. A Szovjetszkij Proszpekten a Színházak tere hatalmas park, ahol a buszok és a járókelők virágmezők között haladnak. Mutattak a szerkesztőségben egy húsz esztendő előtti képet erről a proszpektről (széles sugárútról). Két évtized alatt nőttek ki a több emeletes házak — szinte a semmiből. A földszintes faházak ritkán töltötték ki az utcát és környékét. Vagy itt van egy másik kép előttem. A Veszennaja utcát ábrázolja húsz esztendővel korábban. Víz, sár és szanaszét elszórt faépületek voltak itt. Ma pedig modern lakótömbök között széles sugárút, temérdek virág. És ezt nem győzöm hangsúlyozni. (Folytatjuk) Gotyár Gyula Riadó! — hallatszott három óra előtt öt perccel, s a többször elhangzó kiáltás közben puffancsok dörrentek. Egy pillanat alatt megbolydult a tábor. Készülődés, sátorbontás. Ez az első esemény már verseny volt, melyik szakasz készül el hamarabb az indulásra. A friss ébresztő mellett rögtön megszületett az első vita is. Az ötödik sza- j kasz jelentette először a készenlétet, de ké- ; sőbb kiderült, hogy a sátorlapokat nem rak- ' ták megfelelően össze s így odalett szSmuk- j ra az első hajnali siker. Végül a harmadik I szakasz nyerte a versenyt, s az ifjúgárdis- | ták morcos hangulaté jókedvre váltott. A következő akadály, a nagy eseménynek ígérkező tavon való átkelés csónakok hiányában elmaradt, így a szakaszok terepfu- t’áson vettek részt, menetfelszereléssel. Két- percenként indították az egységeket, s a lányok nélkül futó első szakasz „magasan” verte a többi négyet, kilenc és fél perc alatt kerülték meg a tavat. 2. A nedves földön való, rajonként] tűzké- szítő verseny közben mód nyílott arra. bogy a tábor parancsnokával, dr. Menyhárt Lászlóval „friss” beszélgetést folytassunk az I. Országos Ifjú Gárda Tábor működéséről és feladatairól. — Az itt jelen levő több mint száz fiatal nem először vesz részt Ifjú Gárda-táborban — mondta Menyhárt László. Az ország valamennyi megyéjéből ideérkezett városi, járási, megyei Ifjú Gárda-parancsnokok megpróbálják összehangolni tevékenységüket, kicserélik tapasztalataikat. Táborozásokat, túrákat eddig is tartottunk. Ez a tábor azonban nehezebb az eddigieknél. Eltértünk a szokásostól, a régi szisztéma már megy, újítani akarunk. Az egyhetes táborozáson eddig három nagyon hasznos és aktív vitát rendeztünk. A tegnap kezdődött és ma este véget érő másfél napos túra az összetett honvédelmi verseny kibővített alapjain nyugszik, tehát ügyességi, gyorsasági, fizikai és állóképességi számokat hajtanak végre a résztvevők. nők nélkül. Az ideiglenes tábor lakói — fő bázisuk a salgóbányai KISZ-iskolán van — az apró tábortüzek mellé húzódtak a hajnali nyirkosság ellen. A résztvevők életkora igen széles skálán, 16—38 év között mozog. Láng István, a budapesti XI. kerületi Ifjú Gárda zászlóalj parancsnoka, a gazdag tapasztalatokkal rendelkezők, az idősebbek közé tartozik. A táborban szakaszvezető-helyettesi rangot tölt be. Dicsérte a színes, gazdag programot, de szerinte Bagy a zsúfoltság, sok az állás- és kevesebb a szabad idő. Megelégedéssel beszélt szakasza összetételéről, ötletesnek tartotta, hogy nem megyénként történt a beosztás, hanem vegyesen. Így állandóan van beszédtéma, beszámolhatnak egymásnak szűkebb pátriájuk munkájáról. — Lelkemre kötötte, hogy az étkezést feltétlenül említsem meg. — Ehhez az erős levegőhöz és igénybevételhez kevés, legalább ötször adjanak naponta enni. Kifogása egyöntetű helyeslésre talált a tábor többi lakója körében. A pécsi Nagy Gabriella is ezt hangsúlyozta. A fiatal, alig egy hónapja századszervező kislány a szigetvári táborral hasonlította össze az ittenit. — Másfél napos túrát még sehol sem tartottak eddig — monda, a magasabb szintű kiképzés és táborozás biztos minőségi változást fog eredményezni az Ifjú Gárda mozgalomban. Gabi jövőre fog érettségizni, s továbbra is folytatni szeretné ezt a munkát, átadni a tapasztalatokat az újoncoknak. 4. 3. Közben teltek a percek. A térképeket véletlenül otthon felejtették; az új módszerek kipróbálása nem megy mindjárt zökkeöt óra után pár perccel megkezdődött a nagy akadályverseny. A térkép alapján való tájékozódás kisebb zökkenőktől eltekintve simán ment. A szakaszok kitűnő hangulatban vágtak neki az útvonalnak. Gázálarcban való futás, aknakeresés, gerendamászás, gránátdobás, elméleti kérdések és foglalkozás szerepelt a túra programjában. A lányok a fiúkkal egyenrangúan vettek részt a nagy menetelésben. A szellemes megjegyzések, az incselkedések sem maradhattak el. A sza- mócázás nyugtatóan hatott az éhes gyomrokra. A Karancs oldalán felfelé kapaszkodó ifjúgárdisták láttán a nap is bőségesen ontotta sugarait. A túra úttörőnek számított az Ifjú Gárda mozgalom keretén belül. A tapasztalatok feldolgozása későbbi időpontra marad. Mindenesetre annyit egy éjszaka alapján is megjegyezhetünk, hogy a kezdet biztató volt, a tökéletesebb módszertani kidolgozás új alapokra fektetheti a mozgalmat. Még érdekesebbé, és összehangoltabbá teszi majd országos viszonylatban a honvédelmi nevelést, a résztvevők és a vezetők nem kis megelégedésére. m. zs. Szanálás után 23 népi színház, 705 kultúr- ház, 2000 filmszínház műkő- dik a megyében. Kuzbassznak öt egyeteme (különféle fakultásé főiskolája), ötven technikuma van és évente 12 ezer szakembernek a kezébe ad olyan diplomát, amivel elsősorban a kuzbasszi gyárakban, bányákban helyezkednek el. A megye iskoláiban mintegy 650 ezer gyerek tanul. Az ifjúmunkások száma meghaladja az ötvenezret. A számok — természetesen — nagyok, de a gyárak, a bányák is hatalmasak. Szükséges a szakemberképzés fokozása évről évre, hogy lépést tarthassanak az igényekkel. A tudomány megszállottjai Említettem már a háború alatt naplót vezető fiatal mérnököt. A tudomány és a termelés megszállottja volt, akárcsak mai utódai, akiknek már nem egy éjszaka áll a rendelkezésükre, hogy új módszereket, technikai és technológiai folyamatokat dolgozzanak ki, hanem jól felszerelt laboratóriumokban dolgoznak. A területen 4 ezer tudományos munkás dolgozik. Közülük 15-en már elnyerték a magas „tudományok doktora” címet. a kandidátusok száma 369. Nőket a tudományos intézetekbe és munkahelyekre! Jelszó? Valóság! A közép- és felsőfokú képesítéssel rendelkező 154 ezer szakember közül 93 ezer a nő. Ahol csak Palotást tanulságok 3. Mikor kezdődött? A szanálási bizottságok május elején végül is átadták értékelő jelentésüket a megyei pénzügyi osztálynak. Nemrégiben pedig a megyei tanács vb és a szubjektív tényezők. Dióhéjban a következőkben lehet összefoglalni a bizottság tapasztalatait: egyforma arányban hatottak az objektív is napirendjére tűzte a „Szanálási eljárás alá vont termelőszövetkezetek veszteségének rendezése” című napirendet, a pénzügyi és a mezőgazdasági osztályvezető közös előterjesztésében. De ami a legtöbb érdekességet és tanulságot ígérte: megtartotta tervtárgyaló közgyűlését a palotási tsz is, amelyen Bencze Barna, a Pásztói járási Tanács mezőgazda- sági osztályvezetője ismertette a szanálási bizottság tapaszta- lataiat és javaslatait. 879 dolgozó tag Érthető, hogy a tsz-tagság küldötteinek jelenlétében elsősorban a kétkezi dolgozók oldaláról közelítették meg a kérdést. Ebben a nagy tsz-ben ugyanis minden veszteség, hiAz objektív okokból első helyen említendő az aszály, a csapadéktalan, tikkasztó időjárás. Palotáson negyven év átlagában 548 milliméter csapadék hullott évente, de 1967- ben már csak 377, 1968-ban pedig mindössze 355 milliméter csapadékot mértek. Még többet mond a csapadék havi megoszlása. Tavaly júniusban 13, júliusban 23 milliméter esett, s valamirevaló esőt, 103 millimétert már csak későn, szeptemberben kapott a föld. Nem kétséges, hogy ez károsan befolyásolta a növénytermesztés hozamait, és közvetve kihatott az állattenyésztés eredményeire is. (Vásárolt takarmányból nem lehet gazdaságosan jószágot tartani!). Objektív nehézség és . , , munkaszervezési gondokat ba. hiányosság 879 dolgozónak ok hogy a gazdasági épüle. faj, azonkívül tobbe-kevesbe 115 állandó alkalmazottat érint. NÖGRÁD — 1969. június 19., csütörtök tek hét majorban helyezkednek el. A gazdaság 1154 nyilvántartott tagja négy közigazgatási egységben lakik, ami csak tovább növeli a gondokat. Rosszak az út- és közlekedési viszonyok. A legközelebbi vasútállomás — Apc— Zagyvaszántó — a tsz központjától kilenc kilométerre fekszik. Messzi a TÜZÉP és számbajöhető piac: 30—50 kilométerre fekszik ugyanis Pásztó, Hatvan, Salgótarján. A szubjektív okokból viszont közrejátszott a nehézkes vezetés, olykor a szakszerűség elhanyagolása, a maradiság, a fegyelmi mulasztások, a köny- nyelműség, a tsz-demokrácia gyakori mellőzése, és sok más tényező, ami valóban további segítséget jelentett az aszálynak. Ha a bizottság jegyzőkönyvét tanulmányozzuk, olykor elgondolkoztató ellentmondásokra bukkanunk. A növénytermesztésben például valóban annyi a terméskiesés, amint azt a tsz-elnök mondotta, ennek ellenére ez az ágazat 1,5 millió forintos nyereséggel zárta az aszályos évet, ami egyes növények jobb hozamainak, a kedvező áraknak és az öntözéses növények jelentős terméstöbbletének köszönhető. (A bizottság szerint az öntözés korábbi kezdésével 50 százalékkal csökkenthették volna a veszteséget!) Találóan mutatott rá a veszteség szubjektív okaira a közgyűlésen felszólaló Matúz József, a megyei pártbizottság titkára. „Több éve húzódó ügy ez” — mondotta — „Ha nem üt be az aszály, akkor is bajok lettek volna, csak később”. A vezetőség — mintha megállt volna felette az idő — másfél évtizedes módszerekkel gazdálkodott. Emlékeztetett rá, hogy dr. Dimény Imre, mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter egyik látogatása alkalmával már felhívta a figyelmet arra, hogy a nagy taglétszám új munkaalkalmak, segéd- és kisegítő üzemágak létesítésére kényszeríti a vezetőséget — mégse létesítettek segédüzemeket. Matúz József hivatkozott arrp, hogy az új mechanizmus nem bír el Pató Pálokat, sőt a korszerű gazdálkodás megköveteli a közgazdasági elemző munkát. Felemlítette az ellenőrző bizottság, de méginkább a párt- szervezet felelősségét. Megállt az idő Nem engedhető meg, hogy a pártvezetés és a párttagság szemet hunyjon a hibák fölött. Igaz, hogy a párt gazdaságszervező munkája ma már nem járhat együtt az operatív beavatkozással a gazdaságvezetők szakfeladataiba, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy egy követ fújhatnak a hibák elkövetőivel. Ha a kommunisták idejében felemelik szavukat a hiányosságok ellen, és ha ez nem használ, a felsőbb szervekhez fordulnak, sok mindennek elejét vehették volna. (Nem szólván arról, hogy a kommunisták bátor, bíráló és építő javaslatokat tevő hangja milyen nagymértékben hozzájárulhatott volna a szövetkezeti demokrácia tágításához is!). Lényegében ezek a címszavaknak felfogható szubjektív okok magyarázzák Palotás nehéz esztendejének tanulságait. Nem gyerekjáték az az elkövetkező három év, amely elé a tsz-tagság néz. Ki fizeti a cechet? A tagok küldöttei közül többen felszólaltak. Részben megköszönték az állam nagyarányú hozzájárulását a veszteség megszüntetéséhez, másrészt — és ezek voltak többen — szá- monkérték, hogy miért kell annak a tsz-tagnak is részt vállalnia a törlesztésből, aki nem „segített az aszálynak”, hanem szorgalmasan helytállt a maga területén. Feltették a kérdést, hogy miért ők fizetik a cechet, miért kell lemonda- niok az elérhető nagyobb jövedelemről. Sőt az a kérdés is napirendre került, hogy azok a tagok, akik hűtlenek lettek a tsz-hez és az iparban helyezkedtek el, miért nem vállalnak részt a törlesztésből? Lakos György Következik: TISZTA VIZET A POHÁRBA*
