Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-21 / 115. szám

Moxiélel Emberölés kísérlete Francia és szovjet film a hét műsorában Jelenei <1 vigyázat, hekus cirttit francia bűnügyi fűimig ja- tékból Két csengetés között a címe annak a szovjet alkotásnak, amely a hét műsorában kerül a salgótarjáni közönség elé. A csütörtöktől kezdődő já­tékhétben két érdekes filmal­kotás kerül vászonra a salgó­tarjáni November 7. Filmszín­ház műsorán. Május 22-én mutatja be a filmszínház és 25-ig tartja műsorán a Vigyázat, hekus cí­mű színes szélesvásznú fran­cia bűnügyi produkciót, amely bizonyára nagy közönségér­deklődésnek örvend majd. A Két csengetés között című magyarul beszelő, szélesvász­nú szovjet film egy iskolai botrány eseményeit foglalja érdekes alkotássá Tyihonowal a főszerepben, aki legutóbb a Háború és béke filmváltoza­tában Andrej Bolkonszkij alakját elevenítette meg. A film május 26-tól 28-ig lesz a salgótarjáni mozi játékrend­jén. Bat év, hat trófea Hatéves az Írószer Ktsiz salgótarjáni telepe. A szövetke­zet azóta hat értékes „trófeát” gyűjtött össze. Az 1964 és 65-ös évben iß az ország Kiváló Kisipari Szövetkezete címet és a vándorzászlót nyerték el. A következő két évben a Mi­nisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajával tüntették ki és kongresszusi oklevéllel. Tavalyi eredményeik alapján ismét elnyerték az ország Kiváló Kisipari Szövetkezete cí­met A fejlődés, ahogy a kitüntetések Is igazolják, töretlen volt. Tavaly csaknem 31 millió forinttal nagyobb termelési értéket értek el, mint az előző évben. Termelésük csaknem háromnegyed részét külföldöm értékesítették, tőkés, illetve szocialista országokba exportálták. A száz forint kifizetett bérre 224 forint nyereség jutott, 66 forinttal több az előző évinél. Nem véletlen tehát az sem, hogy a tagoknak átlag két és fél havi keresetnek megfelelő nyereségrészesedés ju­tott. Budapesten a május 1. előtti ünnepségen Salgótarján­ból több mint százan vettek részt. Közülük tizenhármat Ki­váló dolgozó jelvénnyel tüntettek ki, 63 pedig pénzjutalom­ban részesült. Tavaly amerikai licenc alapján gyártották a Scriptó és Scrip-Tiip fáser elnevezésű írószereket. A Satelit fnlyósirón tette ki termelésűk egy tizedét és csak ebből négymillió da­rabot exportálnak. Golyósirónok és a választék bővítését jelentő dugattyús tollak kötik le a szövetkezet termelésének mintegy 70 szá­zalékát. Ezenkívül fröccsöntőgépeiken nagyon sokféle mű­anyag alkatrészt gyártanak. Célgépeiken bérmunkában még csavarok gyártásával is foglalkoznak. A fej iődesben egy pillanatra sem állhatnak meg. Ami tegnap még jó volt, nem biztos, hogy holnap megfelel az igényeknek. Legutóbb az osztrák Sax céggel kötöittek szerződést kis irodagépek, lyukasztok, tikok gyártására és alkatrészek ké­szítésére. E termékek iránt Jugoszláviából és Csehszlová­kiából is érdeklődnek. A Sax céggel kötött szerződés egyéb­ként 10 évre szól. A CHEMOLIMPEX Külkereskedelmi Vállalattal a múlt évben bizományosi megállapodást kötöttek. A gyümölcsöző kapcsolatot bizonyítja, hogy ily módon a limiten felüli ár. bevételből tízmillió forintot szereztek. A termelés fejlődése es az önköltség alakulása tette lehetővé számukra, hogy. már az idén lemondjanak az egyes termékeikre kapott ár­támogatásról. Ez éves szinten hatmillió forintot jelent a népgazdaságnak. Az idén jó néhány millióval növelni akarják a termelés értékét, azonban átmeneti gondjaik vannak. A kereskedelmi szerződéskötések elhúzódása miatt a többi között a salgó­tarjáni telepen is arra kényszerültek, hogy átmeneti időre szabadságolják a dolgozóikat. Harminc dolgozót érintett ez, az irónbetétgyártó műhelyben. Érvényes megrendelés nél­kül ugyanis csak mérsékelt mennyiségben gyárthatnak, el­lenkező esetben a szövetkezet pénzzavarba kerülhetne. Ezt pedig nem akarják! Sajnos ennek maid olyan következmé­nye is lehet, hogy később rohammunkára lesz szükség a célok eléréséhez. A dolgozók bíznák abban, hogy valóban csak átmeneti gondokról van szó, és nem lesz tartós a kény­szerszabadság. ®* • isi JugoszEäuiäbo A Salgótarjáni Kohászati Üzentek hosszabb idő óta je­lentős mennyiségű bútorru­gót szállít Jugoszláviába. Mi­vel a jugoszláv vásárlók min­den tekintetben elégedettek a gyár termékével, rendszeresen felkeresik a vállalatot meg­rendeléseikkel. A legfrissebb megrendelés a második ne­gyedévben 250 tonna bútorru­góra szól. A huealmű gyár­részleg hozzá kezdett a kért termék előállításához. A ter­vek szerint a rendelt mennyi­séget június első felében le­szállítják a megrendelőnek. Nemrég a gyár képviseleté­ben üzletkötő körúton járt Ju­goszláviában Füzes Zsigmond, a METALIMPEX Külkeres­kedelmi Vállalat képviselői­vel. Ügy fest, hogy a bútorru­gó mellett szalagacélt is el Hídnak majd adni a jugoszláv piacon. A Szvatezarögovl Ká­belgyár mivel a korábban, rendelt szalagaiéit megfele­lőnek találta, újabb 1000 ton­nára jelentette be igényét. Karancsaljai tervek Sokszor halljuk: a tervek, elképzelések még nincsenek le­tárgyalva, csak az előkészüle­tek. az előzetes tájékozódás tapogatózás történt meg. Leg­szívesebben valóban a befeje­zett tényekről írunk, de felté­teles módban, egy község la­kosságának, a tanácsi vezetők­nek a törekvései is figyelemre méltóak lehetnek Karancsalján sok bosszúság forrása a Dobroda patak. Ha felduzzadnak o belvizek, sok kárt okoz, megrongálja az or­szágutat. elönti a kerteket, föl­deket. Az elvégzendő feladatok között első helyen szerepel a patak szabályozása. Szükség lenne a tanácsház tanácster­mének melegpadlózására. Klubhelyiség kellene mintegy 360 nyugdíjas szakszervezeti tagnak. Már felvetődött, ha el­költözik a termelőszövetkeze­tek területi pártbizottsága, át­adják nekik a helyiséget. A lakosság már többször kérte a Petőfi és a Bercsényi utca javítását. Ezekre a munkála­tokra valószínűleg még ebben az évben sor kerül. Bánvávi rnck- és zenekarok J (alalkozója (t.) A Magyar Tanácsköztársa­ság északi hadjáratának di­csőséges napjai és a harc hő­sei emlékere május 24—25-én Salgótarjánban rendezik meg a III. Országos Bányász Fú­vószenekari és Énekkari Ta­lálkozót. Az ének- és zeneka­ri találkozón 17 együttes vesz részt. Lapunk hasábjain ’be­mutattuk a Salgótarjánba ér­kező fúvós- és szimfonikus zenekarokat, valamint ének­karokat. Befejezésül a hazai együttesek eddigi működésé­rőit írunk. A SALGÓTARJÁNI BÁ­NTASZ FÉRFIKÓRUS, a Bá­nyász Művelődési Otthon fér­fikara 1924-ben alakult. 1944- ben néhány hónapos megsza­kítás következett a kórus éle­tében, majd 1945 tavaszán Salgótarjáni Egyesített Mun­kásdalkör néven kezdte meg működését. 1948-ban a Bá­nyász Férfikar nevet vette fel. 1956-ban a dalkultúra to­vábbfejlesztéséért és kiváló működéséért a kórust és négy tagját a „Szocialista kultúrá­ért” éremmel tüntették ki. 1.964-ben Miskolcon ae orszá­gos minősítő versenyen ezüst- korszorút nyert az együttes. 1966-ban két alkalommal sze­repelt a kórus a Magyar Rá­dió „Munkáskórusok a mikro­fon előtt” című műsorában. Ezt követően a várpalotai or­szágos minősítő versenyen ezüstdiplomás lett. Békéscsa­bán 1966-ban ünnepi hang­versenyen vettek részt, majd háromnapos csehszlovákiai vendégszereplés következett. 1968-ban a budapesti minősítő hangversenyen újra ezüstdip­lomát szereztek. Az országos versenyeken és ünnepségeken való részvétel mellett a me­gyei, városi jellegű ünnepsé­geken is szerepel a kórus. Há­zasságkötéseken, névadókon, temetéseken vesznek részt. A Salgótarjáni Bányász Férfi­kórus országosan is’ elismert karnagya Maröti Gyula. Az 1892-ben alakult SAL­GÓTARJÁNI BÁNYÁSZ FÚ­VÓSZENEKAR tagjai zömmel bányászok. Évenkénti körül­belül 110 fellépésük igazolja, hogy méltán nyerték el a „Szocialista kultúráért” ki­tüntetést 1955-ben. Több ön­álló hangverseny szerepel programjukban. 1954-ben csehszlovákiai szerepelésen vettek részt. A Siklósi Vár­fesztiválon 1968-ban serleget és az „Aranylaat” fokozatot kaptak, A« érv végén pedig el­nyerték a „Kiváló együttes” kitüntető címet. Karpagy: Maröti Gyula. Az italtól a bűncselekményig A bíróság az ítélethozatal előtt mérlegel. Súlyosbító és enyhítő körülményeket vesz figyelembe. Ha valamilyen bűn­cselekmény-kategória elszaporodott, éppen a visszatartó ha­tás érdekében a vádlottra súlyosabb büntetés vár. A bün­tetés célja kettős: egyrészt az általános megelőzés — a tár­sadalom tagjainak visszatartása a bűnözéstől — s másrészt a megelőzés, a bűnöző visszatartása, illetve megjavítása. Az élet és testi épség elleni bűncselekmények orszá­gosan elszaporodtak, a többi büntetési kategóriában csökke­nés mutatkozik. Nógrád sem kivétel. A balassagyarmati me­gyei bíróság a közelmúltban két ügyben hozott ítéletet. A vád mindkettőben: emberölés kísérlete. Az orvos montette meg Dejtár községben az Ipoly szabályozási munkálatainál 64 dömperes dolgozott. Köztük volt Répánszki János 30 éves nyírpazonyi lakos. A helyi fiatalok és a dömperesek között többször volt nézeteltérés, de verekedés még nem. Ami késik nem múlik. A múlt év egyik októberi nap­ján — vasárnap volt — a helyi kocsmában sörözött Ré­pánszki János. Itt ivott öt munkatársa is. A kocsmából ha­zafelé indultak. Répánszki a lakására, s ugyanígy .az öt döm­peres is. Az ital nem volt elég. Az öt férfi elhatározta, iszik még, s a kocsmába küldték Bozsó Lászlót és Jóni Istvánt. Nem látottak odáig. Útközben a helyi fiatalok megtámad­ták őket, s verekedés kezdődött. Répánszki, aki hazafelé tartott, látta a verekedőket. Hazaugrott, szobájából a air- tal lábát összekötő félméteres lécet magához vette és két társa „segítségére” sietett. Anélkül, hogy ismerte volna a verekedés előzményét, a helyszínen leütötte Hegedűs Ferenc helyi lakost, aki összeesett. Közben a két dömperes közül Bazsó hazament, s elmondta a bort váró három társának, hogy megtámadták őket. Ök igy gyorsan a helyszínre siet­tek. Hegedűs az úttesten feküdt eszméletlenül, s vele át- ellenben Nagy Ferenc helyi lakos motorkerékpárját tolta háza udvarába. A dömperesek — arra gondolva, hogy ő is részt vett a verekedésben — motorját elvették, s megütötték. Répánszki a kezében Levő léccel úgy fejbe vágta, hogy a szerencsétlen ember eszméletét vesztette, s koponyatöréssel életveszélyes állapotban szállították kórházba. Csak a szakszerű orvosi beavatkozásnak köszönheti, hogy életben maradt. A bíróság Répánszki Jánost emberölés kísérletében mondta ki bűnösnek, s ezért főbüntetésként két év sza­badságvesztésre ítélte, mellékbüntetésként a közügyektől ké' évre eltiltotta. A büntetést szigorított büntetésvégrehajtási munkahelyen kell eltöltenie. Hiába békitaiiék A 28 éves Mészáros Mihály állattenyésztőként dolgozott a Magyamándori Állami Gazdaság szügyi tangazdaságában. Egy épületben lakott Szügyön a 23 éves Petrovecz Istvánnal, akit italozó életmódjáról ismertek a községben. Felesége nem egyszer ki is zárta öt a lakásból, a gazdaság vezetője pedig megintette életmódja miatt. Mészáros Mihály néhány évvel ezelőtt traktoros volt, de gépét egy baleset után el­vették tőle. Ez év március 7-én munkatársaival a helyi italboltban sakkozott, no persze korsó sörök is voltak az asztalon. Pet- roveczcel is játszott. Este kilenc után hazafelé indult. Ta­lálkozott Peroveczcel. Beszélgettek, majd Mészáros és Petrovecz között szóváltás támadt, Tóth István, aki szintén velük volt többször is csitította a civakodókat, de hiába igyekezett, a két ember összeverekedett. A verekedés hevé­ben Mén ' -s mailbe szúrta Peiroveczet, aki eszméletét vesztette, s a jnentök szállították Balassagyarmatra. Azon ■ nal műtétet hajtottak végre rajta, s csak a gondos orvosi kezelés mentette meg. A bíróság emberölés kísérletében mondta ki bűnösnek Mészáros Mihályt és háromévi szabadságvesztesre ítélte Mellékbüntetésként két évre eltiltotta a közügyek gyakor­lásától. A szabadságvesztést szigorított büntetésvégrehajtásí munkahelyen kell letöltenie. Szokács László Mi a helyzet a klubkönyvtá­rakkal? Mint minden mozga­lom, kezdetben ez is számos vitát kavart, tisztázatlan né­zeteket vetett fel. Akkor kezd­tünk beszélni róluk, amikor a művelődési intézmények „át­sorolása” is szóba került 1968- ban. Mit jelentett az „átsoro­lás”? Hangoztattuk, hogy ne a cégtábla átfestését jelentse, hanem a népművelés új moz­zanatainak keretét teremtse meg. Nógrád megyében az eddigi tapasztalatok szerint, némely esetben mégsem fu­totta többre az erőből a cég­tábla átfestésénél. De a ház­ban, az intézményben — mint a költő mondja — maradt a régi rend, A klubkönyvtárak a kistele­pülések, az 1500 lakoson aluli falvak művelődési igényét kí­vánják szolgálni. Nógrádban körülbelül 35 klubkönyvtár létrehozását tervezik. Milyen gondokat jelent ez? Több példa mutatja. hogy helyenként a községi taná­csok kivételével vajmi kevés ember igazi gondja a község népművelésének elősegítése. Sajnos, tudunk olyan esetről, hogy még a cirokseprű is ké­pes „győzni” a kultúra felett. Azaz, nem nyitnak ki egy klubot a község lakói szó-, mára, mert — úgymond — nincs anyagi fedezet a takarí­tásra. Ez természetesen egye­di példa. Általánosabb jelen­ség azonban a termelőszövet-g A klubkönyvtárakról kezetek közönye a klubkönyv­tárakkal kapcsolatban. Annál meglepőbb ez, hiszen a leen­dő klubkönyvtár látogatói minden községben elsősorban a közös gazdaság tagjaiból, az idősebb és fiatalabb tsz-dolgo- zókból kerülnek ki. Természe­tes is, hiszen az általános és a szakmai műveltség emelése a közös gazdaságok fejlődésével mindinkább előtérbe kerül a nógrádi falvakban is. Enyhén szólva, szűk látókörűségre vall tehát az, ha a termelőszövet­kezet nem hajlandó szivén vi­selni a helyi művelődésügy gondjait, s ha nem látja, nem, veszi észre, hogy azok — köz­vetetten, vagy talán közvetle­nül — az ő gondjai is. Min­denki előtt világos, hogy ma már nincsen egyetlen egy olyan falu sem, ahol a tsz-ek anyagi és erkölcsi támogatá­sának hiánya nyomtalanul múlna el a helyi művelődés­politikában. Az összefogás, a közös segítség előnyét min­denki élvezi majd. Legnagyobb gond a klub­könyvtárak kialakításával ösz- szefüggésben a megfelelő he­lyiség hiánya. A régi műve­lődési házak többsége nem al­kalmas arra, hogy klubkönyv­tárat alakítsanak ki benne. A régi nagyterem-szemlélet je­gében született épületeket te­hát át kell alakítani, vagy új klubkönyvtárat kell építeni. A közös összefogásra igen szép példa Nógrádban Zsuny- puszta, ahol a tsz vállalta az építés költségeit, felismerve azt a tényt, hogy tulajdonkép­pen magának épít. Megkez­dődtek a munkálatok Holló­kőn, tervek állnak rendelke­zésre Szarvasgedén és Szirá- kon. Vita van még a klub­könyvtár kialakítása körül Szalmatercsen, míg a rétsági és a balassagyarmati járásban úgy tűnik, egyelőre csend van a klubkönyvtárak körűd. A megyei művelődési köz­pont és a megyei könyvtár tervei szerint Szirákon olyan klubkönyvtárat alakítanak ki, amely egyúttal megyei mód­szertani központ is volna a klubkönyvtárak számára. A két megyei intézmény a kö­zös elgondolásokat itt próbál­ná ki, s csak a gyakorlati ta­pasztalat megszerzése után idná ki módszertani levél for­májában. tgy elérik, hogy az íltalános módszertani útmuta- ások a gyakorlatban is va- ámennyi klubkönyvtárban' negvalósíthatók legyenek. Más gondok is akadnak. Részletesen szólhatnánk a klubkönyvlárak felszerelésé­nek, berendezésének prob­lémáiról. Felmerül az a kér­dés: ki legyen és ki lehet a klubkönyvtár vezetője. Sür­gető gond az elavult könyvál­lomány felújítása a falvak­ban. (Az országos átlag sze­rint a községekben 2.5—3 könyv jut egy lakosra. Nóg­rádban csak lt6—1,8 ez a szám Pedig nekünk is vannak jó példáink. Cserhátszentivánban például korszerű községi könyvtár működött eddig is.) További gyakorlati tennivaló a községi KISZ-szervezetek helyének, szerepének kialakí­tása a klubkönyvtárakban. Hi­szen az ott folyó tevékenység motorjai mindenütt a fiata­lok lehetnének. Végül is, optimisták lehe­tünk-e a klubkönyvtár-moz- galom helyzetével Nógrádban? Általános vélemény, hogy bár a múlt év a vártnál szeré­nyebb eredményekkel zárult ezzel összefüggésben, az or­szágosnál Nógrádban sem ked­vezőtlenebb a kép. A sorok azonban nálunk is rendeződ­nek, a falvakban tisztábban látják, s egyre többen látják így. az új körülmények között reájuk háruló feladatokat. Végsösoron az elöbbrelépés- nek is ez az egyik legfonto­sabb előfeltétele. Tölh Kleiner NOGRÁD - 1969. május 21., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom