Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-13 / 108. szám
Faluról Mura Palotás újjászületik A KISZ feSiiíiása Hírt adtunk már róla, hogy szerkesztőségünk május 3- én ankétot rendezett ahol Salgótarján . és az iparmedence 'zöldáruellátásának javítási lehetőségeiről, a gazdagabb áruellátás módszereiről tanácskoztak. A KISZ megyei bizottságának képviselője érdekes javaslatot mondott el, hogyan lehetne bevonni e bonyolult kérdés megoldásának elősegítésébe a fiatal mezőgazdasági szakembereket. Felhívást olvasott fel, amelyet az ifjú mezőgazdasági mérnökökhöz, technikusokhoz és a? ifjú közgazdászokhoz kíván intézni a KISZ-bizottság. A felhívás arra buzdítja megyénk iíjú szakembereit — valamint más megyék érdeklődőit —. hogy a Kiváló Ifjú mérnök — Kiváló ifjú technikus országos mozgatom keretén belül készítsenek dolgozatot* Salgótarján és az iparvidék zöldáruellátása megjavításának lehetőségeiről. A felhívásban kimondják: ff Cttörőnzenet 20I9*hez 5? Találkozunk a 100. évfordulón!" Egy hagyomány születése— Hol a rejtekhely? Ritka alkalom meglesni, lejegyezni egy hagyomány születését, érdekes is. Ilyenkor nekilódul az ember fantáziája, és elképzeli — mi lesz ötven év múlva? Talán a legérdekesebb az egészben, hogy erről a fan- táziát-lóditó kérdésről nem bölcs öregekkel, hanem mai tizenévesekkel, a salgótarjáni Lovász József úti általános is- k>! llör Vtnnácsának tagjaival beszélgetek. Az „ügyben” az úttörőtanács fogad. A tanács negyventagú, és a nagyon fiatal iskola valamennyi osztálya, úttörő egysége képviseletében segíti a nevelőmunkát. A rend- k.'vüli tanácsülés színhelye az úttörőszoba. A történetet Dolnegó Pali, Nádasdi Erika, Csáki Attila, Kovács Erika, Szilasi Ágota és Vincze Ági egymást kiegészítve mondja el: — A Tanácsköztársaság jubileumi évfordulójának iskolai ünnepsége után született az ötlet: valamennyi pajtásunk nevében szerkesszünk üzenetet az ötven év múlva élő salgótarjáni úttörőknek. Az üzenetet vaskazettába zárva, biztos helyre kellett elrejteni. Az üzenet így hangzik: „Kedves Pajtások! Köszöntünk benneteket a Tanácsköztársaság kikiáltásának 100. évfordulója alkalmából. A mellékelt anyag tájékoztat benneteket, hogyan ünnepeltünk ötven évvel ezelőtt! Keressetek meg bennünket, szeretnénk látni, hogyan köszöntitek a 100. évfordulót!" A vaskazettába az üzeneten kívül elhelyeztünk egy vörös nyakkendőt, mai ércpénzeket,. az iskola jubileumi műsorának pontos leírását, jelvényeket és a „Vidámság” és „Barátság” nevű kiváló őrsök lapját Az üzenet rejtekhelyéről térképet készítettünk és egy — 2019-ben felbontandó! — levél kíséretében a megyei levéltárban letétbe helyeztük. A titkos helyet az önkormányzat valamennyi tagja ismeri, de fogadalmat tettünk, hogy csak az utánunk következő tanácstagoknak áruljuk el.,. — Nehéz volt megfelelő helyet találni? — Először úgy terveztük, hogy az iskola mellett magasodó zászlórúd tövében ássuk el a kazettát, dp a kiesük kikotyogták a rejtekhelyei Ezért sokkal körültekintőbben kellett kiválasztani... Sok vita volt, hova tegyük? — Röggel, vagy este történt a dolog? — Nem volt este, de világos sem volt. Ahol a rejtekhely van, ott gyertyával kellett világítani. Az a rész szaka- déko«, téglákkal béleltük ki, a téglákat a tanács tagjai hozták egyenként. Volt, aki kettőt hozott... Az építőbrigád munkájában Csáki Attila, Dolnegó Pál, Kiss Bea, Halácsi Sanyi és Mészáros Géza vett részt. Csáki Attila a kérdéses napon ásóval a kezében jelent meg az iskolában. Az első próbát akkor állta ki: osztálytársai labdázni hívták, azután amikor meglátták nála az ásót, körülfogták és faggatni kezdték, hova megy? — Van egy kis társadalmi munkám — válaszolta. Ennél többet azóta sem mondott senkinek. — Akármilyen jó helyre rejtettétek az üzenetet, arra biztosan nem számítottatok, hogy Salgótarján évről évre fejlődik, új épületek nőnek ki a földből. Mi lesz, ha egy nyolcemeletes lakóházat építenek a rejtekhely fölé? — Állandóan figyelemmel kísérjük a környéken folyó építkezéseket. Ha veszélybe kerül az üzenet, új helyet jelölünk ki, —I- Azt mesélik, hogy az üzenet elrejtésében felnőttek is részt vettek, ök nem árulják el a titkot? — Fogadalmat tettek és az őket is kötelezi a titoktartásra. Az akcióban részt vett Szabó László, a Magyar Üttörők Országos Szövetségének titkára, Szilasi András, a KISZ megyei bizottságának titkára, Palotás József, a salgótarjáni úttörőház igazgatója. Szabó Ferenc városi úttörőtitkár és iskolánk nevelői közül is néhányan. Ez a kisdobos, aki előttem ül — ötvenkét éves lesz a századik évfordulón, és a többiek is mind veteránnak számítanak maid.. A 2919-ben ünneplő salgótarjáni pajtások valamennyiüket meghívják az izgalmas eseményre, külön úttörő bizottság alakul a térkép koordinátáinak tanulmányozására, az üzenet keresésére, a mai titok megfejtésére. Ma negyvenen őrzik a titkot, ötven év alatt sokszorosára nő azoknak a szama, akik a Lovász József úti iskola úttörő önkormányzatának tagjaként leteszik a fogadalmat, ápolják a most születő szép hagyományt, s közben megtanulják- megjegyzik az első magyar proletárállam örökérvényű tanulságát Pataki László Vállalatok, tsz-ek! Soron kívül vállalunk lemeizdarabolást RL—2500 típusú lemezollón, Lv—16-ig. valamint hőkezelést i KXO 30/20—55. KCO—80/50—160 típusú kemencékben. SZERSZÁM ÉS KÉSZÜLÉKGYÁR. PÁSZTÓ Termelési Osztály. Telefon: 133 NOGRAD — 1969. május 13., kedd A napokban egy idős asz- szony kopogtatott be Varga Mártához, a palotási párt- aiapszervezet titkárához és arra kérte, adjanak neki egy darabka földet, amelyben kukoricái ültethet. Bizonygatta, hogy a magafajta öregasz- s/onynak kell egy kis elfoglaltság. És hogy disznót akar hizlalni. A párttltkárnő Pete Imre csúcstítkár jelenlétében megígérte, hogy a termelő- szövetkezet vezetőségénél köz. bejár az érdekében. Kisiparos van elés Palotáson jó a kapcsolat a lakosság és a község vezetői között. A vezetők a jogos kérelmeket támogatják, gondoskodnak arról, hogy a lakosság lehetőleg semmiben sem erezzen hiányt. A kukorica- tőidet kérelmező idős asszony, özvegy Szita Ferencné .mondta el: — Nyolcvan esztendőt megéltem, jó egészségben vagyok, járom a falut, beszélgetek emberekkel, de csak jót hallok a vezetőkrőJ... A községben új falurészek épültek: alig évtizedesek a házak. Szépek, áruval jól ellátottak az üzletek. Van egy kis presszójuk gyógyszertáruk. Kevés községben tapasztalható, ami Palotáson, hogy elégedettek a szolgáltatással is. I A csúcstítkár erről a következőket mondta: — Mi éppen úgy ismerjük a község gondját, baját, eredményeit és feladatait, mint a községi tanács vb-vezetői. Ha ők távol vannak, akkor mi intézkedünk helyettük... Palotás egyébként a megye nagyobb községei közé tartozik: a lakosság lélekszáma 2100. A férfiak ötven százaléka az iparban dolgozik, a nők közül is sokan az üzemekben találnak elfoglaltságot. Járhatatlan utak Azt gondolhatná az ember, hogy ilyen körülmények között' nehezebb községpolitikai munkát végezni. A tények azonban mást igazolnak. Szabad szombatokon, vasárnapokon a fél falu segít Palotás s-építésén és építésén, Így építették meg az utat a Hunyadi v teában is. A községben ugyanis jelenleg az útépítés a legsürgősebb ügy. Az új telepeken összkomfortos garzonlakásokat építettek, de utakat nem. Esténként gyakori, hogy a tanácstagok a körzetükben családtól-családhoz járnak, megbeszélik a feladatokat és megegyeznek a közös feladat végrehajtásában. Varga Márta, a párttitkár mondta el, hogy olyan kiváló tanácstagjaik vannak, mint Podobén Mihály, aki ipari munkás ugyan, de szervez és részt is vesz a társadalmi munkában Micsutka Jánost, a tanács végrehajtó bizotságának tagját már úgy ismerik a községben, mint a közélet hűséges szolgáját. Nem ismer tá radtságot, ha a község fejlesztéséről van szó. A maguk munkájának maguk élvezik a gyümölcsét, — Nem lenne itt semmi baj, csak ne lennénk mostohagyerekei a közúti igazgatóságnak! — véli Pete Imre; Igazuk van. Szépíteni szeretnék a község belterületét, de a községen átvezető országút annyira elhanyagolt, hogy minden erőfeszítésük ellenére sem tudják a községet rendbe tenni. Most erre fordítják a fő figyelmet: leveleznek, tárgyalnak annak érdekében, hogy portalanítsák az utat. A község határában a ilázakba, középületekbe is bekapcsolják a gázt. A lakosság helyesli a vezetők ez irányú tervét. A vízellátást a híres palotási víztárolóból oldják meg. A tó környékén törpe- vízműveket építenek és a megfelelő tisztítóberendezéseken keresztül juttatják e! a házakba és községi kutakba az ivóvizet. Ez a megoldás ' ionosén azok közt váltót’ nagy tetszést, akik lakás.) it fürdőszobával látták et. Kör/,éli közpoul les/ Nem máról-holnapra valósítják meg ezt a tervet, de hogy végrehajtják, arra biztosíték az a lelkesedés, amely- lyel a lakosság támogatja a község vezetőit. Megnéztük az egyik tanácsi vb jegyzőkönyvét. Ebben az szerepel, hogy a közművesítés mellett a legfontosabb tennivaló az új művelődési ház felépítése, az iskolai tantermek számának növelése. Palotás körzeti központ lesz. Megfelelően felkészülnek arra, hogy az ezzel járó kötelezettségeknek eleget tudjanak tenni. Már ide járnak iskolába a környező falvak általános iskoláinak felső tagozatos hallgatói. Az iskola így mar szűk. de bővítéséhez támogatást várnak. — Mi a magunk részéről minden támogatást megadunk, de niás feladatokra is kell gondolnunk. Ezért várjuk a felsőbb szerveinktől, hogy a lehetőségekhez mérten segítenek bennünket — mondják a palotásiak. Palotás újjászületőben van. A feladatok végrehajtásában szilárd az egység a lakosság és község vezetői között. Ez a legfőbb biztosítéka, hogy a fejlesztési tervet valóra váltják. Bobál Gyula t Megyénk „betegeskedik Aőgrád és a társadalombiztosítás A napokban tették közzé a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának 1968. évről szóló statisztikai jelentését. Az adatok szemléltetően •bizonyítják, hogy hazánk társadalombiztosítása a világon a legfejlettebbek közé tartozik. A többi közt ezt jelzi, hogy államunk a múlt évben a nemzeti jövedelem 11,5 százalékát, 24,7 milliárd forintot fordított erre a célra, és egészségügyi szolgáltatásaink a népesség 9P százalékára terjednek ki. A statisztikai jelentés érdekes adatokat tartalmaz Nógrád megyéről Is + A statisztika szerint 1968- ban is Nógrád volt az ország „legbetegebb” megyéje: 6,7 százalékos táppénzes létszámával minden más megyét megelőz. A korábbi évekhez képest 0,4 százalékkal még nőtt is az arány és az utána következő Borsod megyét 0,9, Komárom megyét pedig egy egész százalékkal előzi meg. Egyesek szerint a bányaiparral magyarázható a táppénzesek nagy száma. Ez csak részben igaz. A száz dolgozóra jutó betegségi napok iparági adatait vizsgáivá ugyanis kiderül, hogy a nógrádi bányák közül egy sem szerepel az első 14 között, viszont a Salgótarjáni Kohászati Üzemek 2394 nappal iparágukban országosan a harmadik, a ZIM salgótarjáni gyáregysége 3584 nappal az első, és az Öblös- üveggyár 3455 nappal ugyancsak az első helyen áll. Az iparági átlag gyakoriságát lényegesen meghaladó betegségcsoportokban sem találunk nógrádi bányát, de a kohászati üzemeket a nagyszámú fül-, a ZIM-et és az Öblös- üveggyárat pedig a szív- és érrendszeri, légző- emésztő- és mozgásszervi betegségeivel külön kiemeli a' statisztika. Tovább növekedett a gyógyszerfelhasználás aránya is. Az egy gyógyszervevényre jutó költség 19,42 forint, országosan szintén a legmagasabbak közé tartozik. Egy biztosított évi gyógyszerköltsége 344 forint, ugyancsak több az egy évvel előzőnél. Útiköltségekre az ipari biztosítottaknak 27,19, a termelőszövetkezeti tagoknak pedig 16,10 forintot fizettek ki megyénkben átlagosan. A statisztika szerint Nóg- rad megyében minden 100 Ipari és alkalmazotti biztosítottból 17,9, a termelőszövetkezeti biztosítottakból pedig 5,4 részesült családi pótlékból. Ez utóbbi lényegesen több az előző évinél, amit azzal magyarázhatunk, hogy az 1968- ban megjelent rendelkezés értelmében bővült a családi pótlék jogosultsága és kiterjed már az egyszerűbb tsz-ek •tagjaira, az öregségi és munkaképtelenségi járadékosokra, valamint az egyedülálló férfiakra is. Országszerte nagy sikere — és pozitív hatása — van a gyermékgondozási segélynek. Ennek eredménye, hogy a születési arány 1968-ban országosan elérte a 10 évvel korábbi átlagot és minden 1000 lakosra 15 élveszületés jutott. Tavaly 92 000 anya vette igénybe a segélyt, a többi megyével összehasonlítva azonban úgy tűnik, Nógrád- ban viszonylag kevés a segélyezettek száma. Az iparban és intézményekben dolgozók közül 1420, a mezőgazdaságban pedig 210 szülőanya kérte a segély folyósítását. * 1967-hez képest több mint 1300 fővel nőtt megyénkben a nyugdíjasok száma. A statisztika szerint Nógrádban majdnem 32 000 nyugdíjas él, a megye lakosságának 13,3 százaléka. Ennél némileg több nyugdíjas csak Heves, Pest és Somogy megyében van. Segélyekre a múlt évben is jelentős összegeket fizetett ki az SZTK. A többi között a megye minden 1000 ipari és alkalmazotti biztosítottjából 28,5 anyasági, 17,4 pedig temetkezési segélyt kapott, a tsz-tagok közül pedig 5,8 részesült anyasági és 23,5 temetkezési segélyekben. * Az egy évvel korábbi jelentés szerint viszonylag kielégítőnek látszott a társadalombiztosítási ügyintézés. Az adatok, számok tükrében azonban úgy látszik, rosszabbodott. A nyugdíjhatározatok meghozatalának ideje például üzemi előkészítés után 22 napra, e nélkül pedig 32 napra emelkedett. Több volt a panaszos levelek száma is. Országosan minden 10 000 biztosított közül 29 küldött reklamáló levelet, Nógrádban azonban negyvenkilencen írtak panaszt, és ebből mindössze hetet találtak jogosnak. 2532 kérés érkezett öregségi- rokkantági ügyben, 20 százalékát utasították el, 281 volt baleseti-járadékügy 21 százalékos elutasítással és 414 a tsz nyugdíj- és baleseti járadék-kérés, melynek 42 százalékát találták jogosulatlannak. Az elutasított kérésekés reklamációk arányában megyénk országosan is a „legelőkelőbbek” között szerepel. Általában szép eredményekről tanúskodik a Szakszervezetek Társadalombiztosítási Főigazgatóságának statisztikai jelentése, de néhány javításra váró feladatra is felhívja a figyelmet, különösen a betegség megelőzése érdekében végzett munkákkal, az egészség- ügyi felvilágosítással, és az SZTK-ügvintézés javításával kapcsolatban. Kovács András Épül, épülget A balassagyarmati kórház területén egyszerre két helyen építkeznek. A véradó állomás mögött harminchat ágyas nővérotthon épül. Nagy szükség van rá, mert Balassagyarmaton egy albérleti szobáért négyötszáz forintot'is elkérnek, a nővérek fizetéséből pedig nem igen telik ennyire. A kétszemélyes, előtérrel ellátott szobákat magába foglaló, teáséval, mosókonyhával felszerelt nővérotthon minimális lakbérköltségeivel remélhetőleg megoldja a krónikus nővérhiányt. Szélesebb kört érint a rendelőintézet ügye. A városban működő intézmény túlzsúfolt és korszerűtlen, az új, amely szintén a kórházkertben létesül, megoldhatja Balassagyarmat járóbeteg-ellátásának problémáit. A 14 munkahelyes új rendeíőotthon mellett a régi is tovább működik. Valamit az építőkről is. Munkájukkal kiérdemelték, hogy név szerint is említsük őket — ugyanis olyan lassan dolgoznak. A Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat ál. tál épített otthon emberi számítások szerint csak valami csoda folytán készülhet el a jövő év elejére. A rendelőintézet, amelynek most csak az állványzata meredezik az ég felé, határidőre: augusztus 30- ra történő felépítésére pedig még kevesebb a remény. Kivitelező a szécsényi tsz építési vállalkozása. S ha már a két• említett vállalat ilyen „megfontoltan” dolgozik, igazán megérdemlik, hogy a jövőben e hasábokon továbbra is rendszeresen beszámoljunk szorgoskodásuk eredméyeiröl B. L. Az eredményes pályamunkák készítői részt vesznek az országos versenyben, s a szokásos jutalmakat nyerhetik el. ügyáriakkor a megyei KISÜ- bizottság 1500. 1200 és 1000 forint jutalmat tűzött ki az első három legjobb dolgozat készítőjének. Javaslatot terjesztett elő a KISZ. hogy az első helyezést elért pályamunkát — ha megvalósításra alkalmas — az érdekelt termelőszövetkezetek vásárolják meg. A témakör feldolgozásának terjedelmét húsz gépeli oldalban szabták meg, s beadását » felhívás közzétételének napjától — május 5 — számított ötödik hónapban, tehát október 5-ére kérik a KISZ megyei bizottságára. A pályamunkáltat bizottság értékeli, amelyben országos hírű elméleti és gyakorlati szakemberek is helyet foglalnak Az eredményeket november 7-én, ünnepélyesen hirdetik ki. alapja lehet az üvegházi kertészeti kultúrának. A fiatal szakemberek dolgozzák ki azt o leghatékonyabb, leggazdaságosabb kertészeti termesztési eljárást — szabadföldi vagy üvegházi — améllyel az év legnagyobb részében folyamatosan és kielégítően megoldható Salgótarján és a közvetlen iparvidék primőrökkel, zöldárukkal való ellátása..." „Mérjék fel a város és az iparmedence zöldáruszükségletét, s határozzák meg a termeltetés, forgalmazás, esetleg raktározás optimális arányát, lehetőségeit. Vegyék számításba a város körül gazdálkodó termelőszövetkezetek. állami gazdaságok adottságait, lehetőségeit, az esetleg létrehozható társulás előnyeit. Vegyék figyelembe a földgáz adta lehetőséget, amely energetikai
