Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-07 / 102. szám

tesséíyek a legelőn iléhány jő tanács a tavaszi kihajlás előtt Napi postánkból Meddig várjunk? T ermészetvédelem wssssssssssssssssssssssssssssssfssfsssssssssssssssMssssssssssssssfssssssrsssssssssf A szarvasmarha-tenyésztés­ben régi tapasztalat, hogy a tavaszi legelőre, hajtás idő­szakától az állatok egészségi állapota és közérzete, szapo­rodása és termelése kedve­zőbb mint télen és kora ta­vasszal. Mégis a téli és tava­szi hónapok igen gyakran nagy hőmérsékleti, takarmá­nyozási és tartási különbsé­gei átmeneti terméscsökke­nést idézhetnék elő, enyhébb vagy súlyosabb megbetege­dések, esetleg hirtelen bekö­vetkező elhullások forrásai is lehetnek. *■ A legeltetési biztosítás sta­tisztikája azt mutatja, hogy a múlt évben országosan 6300 szarvasmarha pusztult' el a legeltetési idény alatt, közü ” lük 3642 baleset következté­ben, ezenkívül 110 szenvedett mérgezést, 73 hőgutát, 1209 nyelt szöget, drótot és egyéb emészthetetlen tárgyat, fel­fúvódás 726 állatot vitt el, 200 a bendőjét terhelte túl. A legeltetésre igen nagy szüksége van az állatoknak, de a kötelező gondosság és felügyelet hiánya súlyos gaz­dasági károkat okozhat. * A tavaszi hónapokban sok veszély fenyegeti a legelőre kihajtott szarvasmarhákat. Ilyen például a fűtetánia, fe­hér jemérgezés. E betegség je­lentkezése esetén ne vonszol- szoljuk a görcsökben fet- rengő állatot, ne erőltes­sük a lábraállást, mert ezzel csak súlyosbíthatjuk a bajt! Komplikációkat okozhat a zöldtakarmány átmenet nél­küli etetése is. Amíg a meg­felelő baktériumflóra ki nein alakul, emésztési zavarok for­dulhatnak elő. Nagymennyi­ségű pillangós, zöld vagy harmatos zöld takarmány fo­gyasztásakor jelentkezik a szarvasmarha heveny felfú­vódása is. Ilyenkor gyors be­avatkozás nélkül az állat könnyen megfulladhat. Ha a baj már bekövetkezett, igye­kezzünk a gázok gyors távo­zását az állat elejének ma­gasabbra állításával és 30—50 milliméter átmérőjű szonda bevezetésével elősegíteni! Ha minderre az állat megfulla­dásának veszélye miatt nincs idő, a bal horpasz dobszerű- en elődomborodott részébe szűrcsapót szúrjunk! A szarvasmarha legelőre jutva szívesen vesz fel idegen tárgyakat is. Ruha, papír, kötél fogyasztása legfeljebb emésztési rendellenességet okoz, de a szög. drót, vagy egyéb fémtárgy lenyelése előbb-utóbb a recés gyomron keresztülfúródva, szívburok- gyulladás kiváltója lehet. Megelőzésként tartsuk távol állatainkat az ilyen tárgyak felvételétől! Műhelyudvaron ne hajtsuk át az állatokat és a szalma-, szénabálák kötö­ződrótját gondosan gyűjtsük össze! A lépfenés, sercegőüszkös, mételyes, szőrférges legelők ugyancsak súlyos veszélyt je­lentenek a szarvasmarha szá­mára. ♦ Ajánlatos elvégezni a ki­hajtás előtt legalább 2—3 hét­tel a körmözést is. Téi folya­mán a mozgásukban gátolt szarvasmarhák köröm-szaru­ja megnőtt, így testsúlyuk na­gyobb részét kénytelenek a sarokvánkoson viselni, ami irhagyulladással járhat. En­nek sántaság és a hozzá tár­suló fertőzés lehet a követ­kezménye. Kerüljük kihajtáskor a sá­ros, köves, bakhátas utakat is, mert az ilyen helyeken könnyen eltörhet az állatok lába! insé^envhítő akció Balassagyarmaton „Egy kis ínyencséggel szeretnék szolgálni” — emelke­dett szólásra két vékony, kifakult fedelű könyvvel a kezé­ben Balassagyarmat város tanácstagjainak legutóbbi ülésén a tanácselnök, Lombos Márton. A tanács éppen a város éves költségvetését tárgyalta. „Összehasonlításként felolvasok az 1938-as és az 1942-es költségvetésből néhány adatot.” A ta­nácstagok feszülten figyeltek, jó páran gyerekek voltak, vagy tán nem is éltek még az említett időszakban. íme, néhány költségvetési tétel: 1938-ban ínségenyhítő tevékenység címén 1062 pengőt fordítottak a város szegényei­re. Az 1942-es tételek közül: Szegények temetési segélye: 600 pengő. Szegény gyerekek fogászati kezelése: 450 pengő. Árva és elhagyott gyerekek segélye: 30 (!) pengő. Kenyér akció: 50 (!) pengő. 1942-ben, mikor a pénz értéke már erősen csökkeni, Balassagyarmaton egy év alatt alig párszáz pen­gőt szántak a szegény gyerekekre ugyanakkor, amikor a leventék évi 5400 pengő anyagi támogatásban részesültek, s a polgármester évi fizetése — írd és mondd — tizenegyezer pengő volt. A tanácselnök felszólalása nem tartozott szorosan a napirendhez, mégis érdemes felidézni. Az idősebbeknek em­lékeztetőül, a fiataloknak pedig okulásul. A Pedagógiai Társaság ülése Az- V. Nevelésügyi , kong­resszust 1970. őszén tartják. A tanácskozás tézisei már napvilágot láttak. A közpon­ti szekciók és a vidéki tago­zatok az irányelvekkel kap­csolatos észrevételeket és vé­leményeiket a közeljövőben tárgyalják meg. A Magyar Pedagógiai Társaság Heves— Nógrád megyei Tagozata má­jus 17-én tartja ülését, ahol megbeszélik a tanulmányter­vezetet. A május közepén tar­tandó tanácskozás napirend­jén az alábbi kérdések szere­pelnek : Tartalmaznak-e a té­zisek minden lényeges prob­lémát, helyesen veti-e fel a kérdéseket, tartalmazza-e vi­lágosan a távlatokat. Nóg­rád megyét a tanácskozáson számos szakember képviseli.-fÓKAl frlÓR Átdolgozta: Cs Horvát Tibor Rajzolta: Korcsmáro9 Pál Ödön hite az emberben visszatért: az űr ugyan elárulta« de a szolga megmentette. Az őr nem volt más, mint az imsik, aki hajdan szánon vitte Pétervártól a Dnyeperig. Egy perccé fi később a " szökevényt « elnyeltejäj fekete éjszaka a felkelő nap már a rónaság közepén találta. Miközben lovát itatta, sebesen vágtató lovast pillantott meg. Boksa áGergő volt, a „ketszarvú batallión” degradált generálisa. Panaszunkkal Terény köz­ség nevében fordulunk Önök­höz. Az elmúlt évben kultúr- házunk felújításához kaptunk ötvenezer forintot. A felújí­tási munkálatokat a pataki termelőszövetkezet építőbri­gádja vállala el 1968. augusz­tus 20-i határidővel. A mun­kálatokat októberben kezdték meg, és még a mai napig sem fejezték be. Ha ilyen ütemben haladnak, az át­adásra még ez év augusztus 20-ra sem kerül sor. Ezen kívül a község terü­letén más munkát is vállal­tak.: buszvárakozó, szemét- tárolók összerakása, a peda­gógus lakásban fürdőszoba kialakítása. Az elvállalt mun­kák közül csupán a szemét- tárolók készültek el. A többi létesítmény körül óriási fel­fordulás és szemétdomb ékte­lenkedik. Félbehagyott mun­kák jelzik a tsz-vezetőség és az építőbrigád nemtörődöm­ségét. A befejezetlen munkák­nak községünk lakossága issza meg a levét. Esőben, hóban kénytelenek a szabad­ban várakozni, az elmúlt idő­szakban egyetlen kulturális rendezvényt sem tudtunk ren­des körülmények között meg­tartani. Községünk politikai, gazdasági, kulturális rendez­vényeit az egyetlen tanterem­ben kényszerültünk és kény­szerülünk megtartani. A községi tanács vb több ízben kérte a termelőszövet­kezet vezetőségét a megkez­dett munkálatok befejezésére. Eredmény csupán annyi, hogy húsvét után felvonultak és a hónap végén a munkát befe­jezetlenül itthagyták. Addig kénytelenek vagyunk az időjárás viszontagságai­nak kitéve szabad ég alatt buszra várakozni, és kultu­rális igényeinket az italbolt­ban „kielégíteni”. Mucsina Gyula műv. otthon ig. Terény Mai műsor • KOSSUTH RADIO: 8.20: ránc- dalfesztivál előtt. A Könnyűze­nei Híradó különkiadása — 8.50: Stúdium a műszaki és gazdasági vezetőknek. — 9.00: Életem, ta­lálkozásaim. a mikrofon előtt: Szigeti József. — 9.23: Boros La­jos népi zenekara játszik, Töm­nie . . aiiatos Lajos eimbalmozik. — *10.05: Földindu­lás. Krúdy Gyula publicisztikai írásaiból. — 10.20: Gluck operái­ból. — 11.30: A Szabó család. — 12.00: Déli krónika. — 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. — 12.30: Tánczenei kok­tél. — 13.15: Népdalcsokor. 13.45: Nőkről nőknek. — 14.15: A Cseh­szlovák Kultúra Hete. 15.10: Pol- beat. — 15.20: Világszínház. Pla­utus. A hetvenkedő katona. — 15.54: A SZŐ VOSZ ifjúsági bar- monikazenekara játszik, vezényel Lukács Dénes. — 16.05: Leopold Stokowski vezényel. — 16.33: Pró­baüzem a Rába-Mann Motor­gyárban — 16.51: Dubrovay László: öt darab fagottra és zongorára — bemutató. — 17.20: A 1IVDSZ Szilágyi Erzsébet női kamrakórusa énekel, vezényel Mohainé Katanics Mária. — 17.31: Visszhang. Félóra moziról, szín­házról. olvasásról, tanulásról. —• 18.01; Nóták. — 18.16: Üj lemeze­inkből — 19.25: Slágerstaféta.— 19.55: Két művészpálya emlékei. Komlós Juci és Rádai Imre elő­adóestje. — 20.40: Ifj. Magyari Imre népi zenekara játszik, Má- thé Jolán énekel. — 21.03: Alom és valóság . . . Szerkesztő Boros János. — 21.32: Lemezmúzeum, Emii Sauer zongorázik. — 22.20: A jazz világa. A műsort Gonda János vezeti. — 23.10: A XX. szá­zad zenéjéből. — 0.10—0.25: Fu­rulyaszó. PETŐFI RADIO: 9.00—10.00: Ezercgy délelőtt... 10.00: A zene hullámhosszán. A Petőfi-rádió délelőtti műsora. — 11.55: Né­hány perc tudomány. — 12.00: Kamarazene. — 12.40: Házunk tá­ja. a Falurádió műsora. — 13.05: Barokk muzsika. — 14.00: Kettő­től hatig ... A Petőfi rádió ze­nés délutánja. — 18.00: Közvetí­tés az Inter Bratislava — Vasas KK labdarúgó-mérkőzés H. fél­idejéről. — 18.50: Fúvószene. — 19.00: Andor Éva és Bódy János népdalokat énekel, Bálint János eimbalmozik. — 19.18: Verdi: A szicíliai vecsemye. ötfelvonásos opera. — 19.55: Jó estét, gyere­kek! — 20.00: Esti Krónika II. — 21.31—21.46: Látogatóban Angyal­földön. Nagy Izabella riportja. —* 22.49: Régi táncok. Toronyzene. — 23.10: Zenés játékokból. TELEVÍZIÓ: 16.20: Inter. Bratis­lava—Vasas középeurőpai kupa elődöntő labdarúgó-mérkőzés köz­vetítése Bratislavából. — 18.25: Hí­rek. — 18.35: Tízen Túliak Tár­sága. — 19.25: Esti mese. — sága. — 19.25: Esti mese, — 19.35: Klasszikusok tévéfilmen. Othelló. Shakespeare tragédiájának ma­gyarul beszélő tévéfilmváltozata. — 22.45: Hírek. BESZTERCEBÁNYA: 17.10: Ta­lálkozások. Középisk. műsor. — 17.55: Virágok között. — 19.35: Az aranycsinálók. Történelmi dráma. A palóc rezervátum A Cserhát lankáiból emelkedik ki a Szárhegy bazalt kúpja, tetején ül hétszáz év óta Hollókő vára. A falu is hegyoldalra támaszkodik görbe utcáival, jellegzetes, ma mar máshol alig fellelhető régi palóc házaival. A középkori, fa­tornyos kis templom körül műemléke sített parasztházak őr zik a régi falu képét abban az állapotban, amelyben az 1909-es tűzvész előtt volt. A tűzvész alkalmával a zsúpfede- les tetők leégtek, de a falak megmaradtak. A zsúpfedeler azóta cserép váltotta fel. Hollókő az első népi építészeti re­zervátum, melynek jelentőségét még az is emeli, hogy itt van a megye egyik legépebb és jelenleg feltárás alatt levő várromja. A szabadtéri múzeum talpas házsora csonkatornyos, deszkaoromzatos, vízvezetős, körtornácos, alápincézett, fé­sűs beépítésű település. A régi palócházak fagerendákbo! épültek, falazatukat tapasztották. A régi palóc háztípusra jellemző belülről fűlő, négyszögletes, kürtös kemence ma már csak nyomaiban figyelhető meg. Érdekes látnivalója még falumúzeuma. Hollókő tenyérnyi folt a múltból. Műemlék palócházai a szegény, igénytelen élet néma tanúi. A fejlődés már régen túllépett felettük, s a turisták mint kuriózumot szemlélik, hogy összehasonlíthassák jelenlegi életünket e múltat idéző néma emlékekkel. Védjük az erdőt a tűztől A tavasz melegében kiszá­radt erdő legnagyobb ellen­sége a tűz. Néhány számadat: 1969. tavaszán 16 esetben volt erdőtűz, ebből 4 esetben kö­zel 100 ezer forint értékű kár keletkezett. A gyors emberi beavatkozás eredményekép­pen 12 esetben csupán kisebb károk keletkeztek. A tűz oka: a szabadban való gondtalan tüzelés és az, hogy a gyér. mekek tűzzel játszottak. A salgótarjániakat nagyon érzékenyen érintette a Pécs­kő alatti 15 éves fenyves le­égése. Az erdőterület ékessé­ge volt a városnak. Pusztulá­sa a természetszerető embe­reket fájdalmasan érintette Az erdőben a tűzre nagyon kell vigyázni. Tüzet rakni csak a kijelölt helyeken sza­bad. Nem szabad égő ciga­rettát eldobni, hanem tel;'« sen el kell oltani. A terme­szei pusztulása, az ebből ke­letkező tetemes kár legyen mindenki számára intő péda; Vigyázat, életveszély! A salgói -vár a legnépszerűbb kirándulóhely. Könnyen megközelíthető, kedvező időben sok százan keresik fel. A vár csúcsáról csodálatos a kilátás. A hegymászók a meredek sziklákon próbára teszik képességeiket, de a sziklákon és a vár falain életveszélyes a mászás, mert a kövek meglazul­tak, Tekintettel a kirándulók sokaságára, a legrövidebb időn belül meg kell erősíteni a meglazult falakat, és a sziklákat betonnal rögzíteni. Több évvel ezelöt már folytak erről tár­gyalások, a műemlékvédő hivatal azonban azzal az indoko­lással, hogy először feltárják a várat, a biztonsági intézke­déseket elhaiaszttatta. Nem szabad tovább várni, mert élet­veszélyes a helyzet, könnyen előfordulhat tragédia. 1 Figyelmeztetésnek is szántuk ezt a tájékoztatást azok­nak a fiatalabbaknak, akik nem számolva a veszéllyel, nem a kijelölt úton, hanem a sziklákon és a falakon kapaszkod­nak fel a vár csúcsára. A madarak és a táskarádió Megyénk egyik neves ma­dárszakértője írta a szer­kesztőséghez intézett levelé­ben, hogy a Salgó vár kör­nyékén megfigyelte: a fész­kelő, vagy már költő mada­rak nem szívesen hallgatják a táskarádiókat. A vár kör­nyékén több elhagyott fész­ket talált. Arra következtet, hogy a nagy zaj miatt, ame­lyet elsősorban a sokszáz ki­ránduló által teljes hangerő­vel üvöltő táskarádiók okoz­nak. Madárszakértőnk követkéz, tetése nem alaptalan. A ter­mészet csendjét kereső költő madarakat a nagy zaj zavar­ja. Fogadjuk el Varga Ferenc tanácsát: a természetben a legszebb zene sem pótolja az ezerhangú énekes madarakat. Wcgjen részt IFA—TOTÓ re jtvénypályáxatunkon Fejtse meg a VOLÁN -ban mellékletként közölt IFA—TOTÓ rejtvényt! IFA—TOTÓ SZELVÉNYEK MÉG KAPHATÓK. Budapesten, az AUTÖKER XIII. Gogol u. 13., VI., Népköztársaság útja 14.. IX. Ráday u. 31. és VI. Vadász u. 2. sz. alatt üzleteinkben Vidéken valamennyi AUTÓKER üzletben. Értékes nyeremények! Egyhetes, kétszemélyes utazás az NDK-ba, táskarádió, autórádió, stb. A megfejtést postán, május 15-ig kérjük beküldeni az AUTÓKER Propaganda Csoportjához, Budapest, VI., Nagymező u. 50. A díjaikat nyilvánosan, a BNV területén, az NDK pavilonjában sorsoljuk ki május 24-én, du. 15 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom