Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-04 / 100. szám
Ruháink tavaszi felfrissítése *í' ..:*ff**’. ! **? WL V / A rrmoamfis HM K' ± ■ |jj Si-— pr.x.j J \ "J* * l ]« * xi: ...i___ » 0 4* * • 1* • Jsü A tavasz a ruhatárunk felfrissítését is időszerűvé teszi. Ennek legegyszerűbb formája — kis fáradsággal és kevés költséggel megoldha • tó — ha téli ruháinkat fehér gallérral, kézelővel, egy-egy művirággal varázsoljuk újjá, frissé. Ez egyébként most nagyon divatos is. Rajzainkon négyféle megoldást mutatunk be, s ezek mindegyikének a szabásmintáját is közöljük. Az alapanyagok minden szaküzletben, vagy áruházban kaphatók. Egyes üzletekben kész gallérféleségeket vagy fehér piké virágokat is vásárolhatunk. így azután még könnyebb lehet a dolgunk. Első rajzunk, kerek nyak- kivágású, sötét vagy bármely színű ruhára alkalmas fehér pamutpiké gallért, masnit és hólpántot mutat be. Ez utóbbit a ruha színével egyező apró gombokkal erősíthetjük fel. A gallért célszerű patentokkal felerősíteni, mert akkor egyszerűbb a fel- és le- vevése, ha mosni akarjuk. Második rajzunk „V” alakú kivágással készült ruhára, vagy kiskosztümre való gallért ajánl. Ha a ruhának is van gallérja- akkor a díszítő fehér gallért egy kicsit nagyobbra szabjuk, hogy takarja az eredetit. A gallér és a kézelő készülhet fehér made- írásból szimplán és a szélét készen kapható keskeny plisszé fodorral, vagy szövött szalag rágépelésével dolgozzuk el. A masni fehér pikéből, vagy ripsz szalagból készülhet. A harmadik rajzunkon a régi korok divatját idéző, napjainkban is nagyon divatos, magas, állónyakú gallér látható. Alapanyaga fehér batiszt, organza, puplin vagy piké lehet. A negyedik rajz romantikus jellegű gallért és kézelőt mutat be. Alapanyaga: fehér alapon fekete pettyes selyem vagy fehér batiszt. amelyet sajat kezűleg is kihímezhetünk. Egyszínű anyagból is ugyanolyan szép és elegáns hatású. SZABÁSMINTA LEÍRÁSA: I. 90 cm széles anyagból 80 cm szükséges (1 kocka 10 cm.) 1. gallér, 2. eleje pánt, 3. masni. II. 90 cm széles anyagból 1 m kell a gallérhoz. (1 kocka 10 cm.) 1. gallér, 2. kézelő. III. Szegőzött nyakpánt, dupla anyagból készült. Az egész nyakfodor szélessége 12 cm. Ebből középen 8 cm széles a szegőzés. 90 cm széles anyagból 30 cm kell hozzá. IV. A nyakfodorhoz és kézelőhöz 90 cm széles anyagból 60 cm kell (1 kocka 10 cm.) 1, nyakfodor, 2. kézelő. Nádor Vera Újfajta lakasdisz A dísznövények világszerte egyre nagyobb szerepet kapnak a modem lakásokban. A nagy üvegballonokat eddig is az otthonok díszítő elemei között találtuk, széles nyakukban buzogánnyal vagy erdekes formájú faágakkal. Újabban élő növényeket telepítenek a ballon öblös gyomrába, mivel rájöttek, hogy a mohák és a páfrányok zárt üvegben is szépen fejlődnek, akár éveken keresztül is életben maradnak. Természetesen a földet és a vizet ilyen körülmények között sem nélkülözhetik a növények, ám a vízellátás tekintetében sajátos körfolyamat alakul ki a lezárt ballon belsejében: a földből és a növényből eltávozó pára az üveg belső felületén lecsapódik és visz- szafolyik a gyökérzethez. Az üvegballon alját 8-10 cm magasan faszénporral és tőzegtörmelékkel kevert virágfölddel töltik meg. Meghosszabbított szárú csipesz és kanál segítségével az üveg száján beférő fiatal növényeket, ültetnek el a földbe. Bőséges öntözés után akár le is zárható a palack, moha és páfrány esetén hosz- szabb időre- más növényeknél esetenként ' kikísérletezett időtartamra. A virágíöld nem fog rothadni, penészedni, a hozzákevert faszénpor megóvja ettől. Csak szintien vagy zöld üvegbe szabad e módon növényt telepíteni, a barna szín „kiszűri” a fénysugár hasznos alkotórészeit.. Általában azok a növények alkalmasak az üvegben való nevelésre, amelyek a magas páratartalmat és a meleget kedvelik. B. I Bába Mihály A gazdag ember gondja etedhét országon tűi, Itét üveghegy között élt egyszer egy gazdag ember. Egyedül éldegélt, mert félt, hogy felesége kapzsi lesz, elveszi, elherdálja a kincsét, pedig már nagyon szeretett volna megházasodni. Hetedik szomszédja, a szegény ember a még szegényebb lányával, a gazdag ember gyü- mölcsöskertjében dolgozott mindennap. A gazdag ember látta, hogy dolgos mind a kettő. Mire a nap felkelt már ott ástak, kapáltaiba fák között és estig nem is pihentek. A gazdag ember kiült a verandára és onnan nézte, hogyan szorgoskodik a szegény ember, meg a még szegényebb leánya. — Ej, haj — sóhajtozott —, ilyen feleség kellene nekem. Ez nem cifrálkodik, dolgos, szorgalmas. Nyomban elhatározta, hogy feleségül veszi a szegény ember lányát. — Legyen úgy, ahogy kívánod — mondta a szegény ember —, de kérdezd meg a lányomat is, hogy hozzád megye feleségül? — Miért ne jönne? Hol kap lyen gazdag embert, mint én? Menj csak, küldd ide, beszélek vele. Egy hét múlva lagzit csapunk, de vendéget nem hívunk, felesleges kiadás lenne. — Legyen úgy, ahogy kívánod — mondta a szegény ember és visszament a kertbe, hogy a lányát a gazdag emberhez küldje. — Mi baj, édesapám? — kérdezte a lánya, amikor meglátta szomorkodó apját. — Az örömtől vagyok szomorú. — Ugyan, milyen öröm az. amitől szomorú lesz az ember? — Feleségül kért a gazdag ember, öröm, hogy feleségül kértek, de szomorú az, hogy ő, a zsugori kért, aki az ablakára is rácsot szereltetett, hogy a kincsét el ne lopják. —Ezért egyet se búsuljon édesapám. — Érted küldött, beszélni akar veled. Egy hét múlva lag- zi lesz vendégek nélkül. — Legyen úgy, ahogy ő akarja. Megyek, ha hívatott. Azzal a szegény ember még szegényebb lánya odament a gazdag emberhez és illedelmesen köszönt. — Jó napot gazdag ember, hivattál, itt vagyok, csak siess a mondandóddal, mert sok a munkánk és estig se végzünk, ha fecsegéssel fecsérlem el a napot. — ördög-pokol — csettintett a gazdag ember. — Nekem- való menyecske vagy: fiatal is, szép is, dolgos is. Egy hét múlva megtartjuk a lagzit. A szegény ember még szegényebb lánya mosolygott, mintha nagyon boldog lenne. — Ugye, örülsz? — kérdezte a gazdag ember. — Nagyon. — Na, akkor eredj dolgozni. A szegény ember lánya azonban nerh mozdult. — Akkor most már a menyasszonyod vagyok? — Az bizony. — Akkor gyere velem dolgozni. Mert nálunk ez a szokás, hogy a jegyesek együtt dolgoznak. — Nálunk ez nem szokás. Eredj csak dolgozni. — Legyen úgy, ahogy nálatok szokás... Állj fel gyorsan, mert én oda akarok ülni, ahol most te ülsz. Gyorsan, gyorsant és hozzál gyűrűt, meg nyakéket, amivel eljegyzel. És enni, innivalót, süteményt. Hol a szakácsnőd? — Uram, teremtöm, megbolondultál? Gyűrűt adjak, nyakéket, és még etesselek is. Nem oda Buda! Soha! — Okosan beszélsz, gazdag ember. Jobb lesz, ha úgy élünk, ahogy nálunk szokás. Hajnalban kelünk, késő estig dolgozunk, akkor főzünk magunknak valamit, eszünk és Feketeleves Manapság otthon és munkahelyen egyaránt kellemes szertartássá7 vált a kávéfőizés. Sokan fogyasszák „törökös” módon, pontosan úgy, ahogy Abesszíniában emberemlékezet óta isszák a feketekávét. Itt volt a kávécserje őshazája, állítólag Kaffa város környékén, ahol a magvakat megpörkölték, rézmozsárban összetörték, rézedényben megfőzték és „törökösen” fogyasztották. r Hazánkban a feketekávé élvezete több mint négyszázéves múltra tekint vissza. Az írásos emlékek szerint a XV. század elején, amikor a török sereg elfoglalta az országot a következőképpen ismerkedtek meg vele: Dzsemál Eddin a<z adeni mufti sokat bánkódott azön, hogy derviseit virrasztás közben minduntalan elnyomja az álom. Ö hozatta ekkor Adenba az első kávérakományt. Attól fogva derviseinek játék volt a virrasztás, öröm az imádkozás, mert nagyon megkedvelték a zamatos, illatos italt, amely rohamosan elterjedt az egész mohamedán világban. De nem mindenki fogadta szívesen. Ellenzői is voltak. Khair bej, a mekikai helytartó, halálbüntetés terhe alatt tiltotta meg a kávéfőzet élvezetét. így kezdődött meg a moziin óhitűek és az újhitűek között a kávéról szóló hitvita, amely 1541-ig tombolt elkeseredetten. Ebben az esztendőben Budavár ura, a hatalmas padisah Gházi Szulejmán el Mu- hibbi kihirdette a Magyarországot megszálló igazhitűek előtt az isztambuli főmufti parancsát. Eszerint a magas porta „a Káhvé ivását és a perzsiai Háíiz költeményeinek olvasását az egész ozmánli Türk Birodalom minden hó- doltatott országa részére megengedi.” Ezzel eldőlt a hitvita és néhány év múlva már több budai Káhvé Háné, vagyis Kávéház szerepel a török adó- lajstromban. Az egyiknek a Világosság Háza volt a neve, a másiknak a Muzsika Háza. a harmadiknak még szebb neve volt: Mécsvirág. Az azóta lepergett évszázadok alatt nőtt a kávé népszerűsége hazánkban. A múlt században az első magyar orvosi szakvélemény kimondta: ......a kávé az élet első szükségletei közé tartozik. Az egész test valamely könnyűség és jóléttel teljes érzelemben lebeg általa. A magyar ember már meg sem tud lenni nélküle”, majd a kávécserje magyarországi meghonosításáért is síikraszállt. H a nem is terem a magyar földben manapság kávé, a tréfásan „feketelevesnek” nevezett italt széles körben kedvelik. Az ország tízmillió lakosa évente, fejenként 60 dekát fogyaszt, túlnyomórészt erős presszókávét, míg másutt külföldön tejeskávéhoz, fagylaltokhoz, süteményekhez, krémekhez használják. E. M. A tiszta törülköző % ■ m ä* OTTHON ■CSAIAD műsM iMunkásének Májusi ének Röppen'az égnek És csoda-csillag Lesz, kívirít S futnak az árnyak: A tél,.meg a bánat, Nem állják május Szép fényeit, Darázs Endre Fejes saláta érdekesen Egy kis üveg joghurtot habverővel simára keverünk egy kávéskanálnyi paradicsompürével, egy kávéskanál mustárral. Megsózzuk, borsozzuk. Egy Az emberek természetes igényévé vált a szép ruha, a testápolás. Még a higiéniára sokat fordító háziasszonyok legtöbbje is zavarba jönne a kérdésre: milyen gyakran ad tiszta törülközőt a családtagoknak? Milyen a tiszta törülköző? Legtöbben akkor cserélik, amikor már látszik, hogy nem tiszta. Laborátöriumi vizsgálatok szerint egy gondosan (szintetikus mosószerrel, legalább két öblítéssel!) mosott frottír négy nap után nem számítható tisztának, noha gazdája napjában kétszer gondosan mosakodott is. (Az természetes, hogy a családban mindenkinek külön törülközője van, sőt az az ideális, ha külön lábtörlő van és a kicsiknek az étkezések előtti kézmosáshoz kéztörlőt külön adunk). A legjobb mosószerek mellett is — a szakemberek véleménye szerint — időnként jó kifőzni a törülközőt. Ha belefekszünk. A kedvedért friss szalmát teszek az ágyba. Ha akarod még egy hétig se várunk a lagzival. Vendéget persze nem hívunk. Nincs is olyan nagy lábasunk, hogy sok embernek főzzünk. A gazdag ember a fejéhez kapott. — Nem lesz se így, se úgy! Még hogy én dolgozlak? Ki vigyáz addig a kincseimre? Tudod mennyi kincsem van? — Nincs neked kincsed. Csak úgy teszel, mintha lenne. Szegényebb vagy, mint mi. És lusta. Ha gazdag lennél, többet fizetnél a munkánkért, meg rendbe tennéd a házadat. Nem lenne olyan, mint a szarka fészke. Tele van ka- cattal, aminek hasznát soha nem veszed. Szóval, gazdag ember, én állom a szavamat, csak döntsd el, hogy éljünk majd, aztán üzen). Addig megyek segíteni édesapámnak, mert sok a tennivaló a gyümölcsösben. Azzal megfordult és már ment is vissza a kertbe a szegény ember még szegényebb lánya. A gazdag ember meg ott maradt töprengve, hogy eldöntse, hogyan akar élni majd a szegény ember még szegényebb lányával. Tegnap találkoztam egy vándorral, aki a két üveghegy között is járt. Ű mondta, hogy még mindig ott ül, ahol a szegény ember még szegényebb lánya hagyta és még mindig töpreng, ha azóta meg nem halt. 1 teg van a háznál, akkor pedig elkerülhetetlen feladat ez! Gondoljunk csak arra, hogy sajnos a legmodernebb mosógépek közül is csak kevés melegíti a vizet, így ruháinkat gyakorlatilag nem mossuk forró vízben, pedig a baktériumok elleti egyik leghatásosabb fegyverünk ez! Amilyen a mosdás és a törülköző. — olyan tiszták ' vágyunk! • ' P. Szőke Mária csipetnyi hagymát reszelünk bele, s egy kevés finomra vágott zöld petrezselymet és metélőhagymát adunk még hozzá. Beletesszük a kisebb levelekre szedett salátát, lehűtjük. Tálalás előtt megszórjuk egy kevés finomra vágott üdezöld kaporral és rácsavarjuk egy egész citrom levét. Ha kell utánafűs.Zprezünk és jól össze keverve adjuk az asztalra. GYERMEKEKNEK VÍZSZINTES: 1. Ma ünnepeljük. 10. Ilonát így is becézik. 11. A szülő a gyermekét (harmadik kockába két betű). 12. Személyes névmás. 14. INR. 15. Nem szolga. 16. Török férfinév. 18. Egyre ritkább női név. 19. TDA. 20. Ismert magyar családnév. 22. Színházi jeladó. 23. Tiltó szó. 24. Szeszélyes adriai szél. 25. Ütőhangszer. 26. JELT. 28. Hímnemű kecske. 29. Betegség. 30. Biztos, hogy nem más? 32. Be-_ tűt vet. 33. Gusztustalanul eszik. 35. Házi feladatot készít. 36. Híres szovjet nevelő. 40. Névelővel: minden ember vágya. FÜGGŐLEGES. 1. Gyümölcsöt terem. 2, YI. 3, Nem fölé, de fordítva. 4. A szabadba. 5. Női név. 6. Bírósági eljárás. 7. JVE. 8. Ha nem ricsajozná- nak... 9. Ma minden gyerek ezt ad az édesanyjának. 13. Ilonát fgy is lehet nevezni. 14. IDŐ. 17. írás a feladata. 18 IGM. 19. Sok helyen ünnep ebéd után szolgálják fel. 21. AEB. 22. Rezeg a háló! 24. Beruházás — rövidítve. 25. Színházi produkció. 26. Leo, ha nem rossz. 27. Költő írja. 29 Szúró- és vágófegyver. 31. Z) 33. Épület része. 34. EKS. 3' KO. 38. NG. 39. Csecsemősírás BEKÜLDENDŐ: Vízszintes 1., 36., 40. Függőleges: 9., 17. 27. Beküldési határidő: május 8. NOORAD - t9ó9. május L, sa&átnap U
