Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-28 / 120. szám
Moxí<pI*>1 Olasz, szovjet—mongol és román film Három érdekes filmet mutat i>e -a csütörtöktől kezdődő játékhétben a salgótarjáni November 7. Filmszínház. Május »-tol június 1-ig kerül közönség elé a Belfa- gor a pokolból című színes, olasz film. amely egy tűzre- való vőlegény földi kalandjait meséli el rendkívül mulattató eszközökkel. A színes J'ilmvíg játék főszerepeit Vittorio Gasman, Claudine Auger és Mickey Roney játsszák. Június 2—3-án mutatja be a mozi az Ungern báró végső tévedése című. magyarul beszélő, színes, szélesvásznú szovjet—mongol filmet. A történet a színekben pompázó, feudális Mongóliában játszódik. Főhőse történelmi alak: Ungern báró. gkiről Pozner francia író is regényt, alkotott. Ungem báró az az ember, aki második Dzsin- gisz kán akart lenni. Öt használta fel a párizsi fehér emigráns kolónia, hogy hátba támadja a fiatal Szovjet-Orosz- országot. Hogy milyen sikerrel, erről szó) az izgalmas játékfilm. A játékhét utolsó napján, június 4-én Jel a glóbuszon címmel román filmet láthatnak a mozinézők. Vittorio Classman a címszereplője a Belfagor a pokolból című színes, olasz filmvígjátéknak Jelenet az Ungern báró végső tévedése eimfl izgalmas szovjet—mongol filmből v ... - •• ------- fg? J el a glóbuszon címmel érdekes román filmet láthatunk a hét moziműsorában Milyen lesz az idei kayicstermés? A kérdés nem valamiféle tréfa, sőt olyannyira komoly, hogy egész sor iparágat és a mezőgazdaságot is foglalkozhat ja megválaszolása. Ugyanis a 'ról van szó, hogy az építkezések, az út-, és sétányépítésik egyre nagyobb mennyiségben rendelnek kavicsot, ■ /öngykavicsot a kotró vál- ■ lattól, amely az elmúlt évihez képest idén tovább növeli teljesítményét. A legkiadósabb hányának ezúttal is a Duna bizonyult, 1969-ben, a tervek s :erint 3 665 000 köbméternyi kavicsot kotornak ki belőle, jjfe ezzel még korántsem merői ki az öreg folyóból nyert anyagok listája. Itt van például az az úgynevezett folyamszabályozási kavics, Emil a különféle területek feltöltésére használnak fel. Legalább 500 ezer köbméterre van megrendelés. Az évi kavicstermést azonban nemcsak egy helyről „aratják”. Idén először a Tiszán is megkezdődnek a kutatások jóminőségű és gazdaságos mennyiségben található anyag után. A lelőhelyeket részletesen feltérképezik, majd később engedélyt adnak a „vízi-bánya” megnyitására. A Tisza medréből egyelőre nem túlságosan sok anyagot, mintegy 20 ezer köbméternyit emelnek ki idén, a következő években azonban növelik a termelést. A kotró vállalat a megmö- vekedett igények kielégítésére az idén két újabb víziegységet, valamint két kavicselevátort rendelt a Szovjetunióból, illetve a hazai üzemekből. 4 NÓGRÁD — 1969. május 28., szerda Fasebészet A városi kősivatagban elégge nehéz megfelelő kondícióban tartani a szemet- iclket gyönyörködtető fasorokat, ligeteket. Sokszor valóságos sebészeti beavatkozásra van szükség. A fasebeszet egyik legkényesebb művelete a plom- balás. A tavaszi ellenőrzéseknél ugyanis gyakran találnak esgyre jobban mélyülő üregeket a törzsben, és ilyenkor nem marad más hátra, mint valamilyen anyaggal kitömni a mélyedést. Erre a célra különleges össBetételű, cementtel szilárdított habarcsot használnak fel. Megfigyelték, hogy az ilyen plombálás akkor a legcélszerűbb, ha több rétegben, szakaszonként készítik el a tömítést, így sokkal rugalmasabb, a fa mozgásának jobban engedelmeskedő plombát képezhetnék ki- A Fővárosi Kertészeti Vállalatnál próbaképpen műanyagos tömítéssel is kísérleteznek. Ez az anyag állítólag a fához hasonlítható tulajdonságai miatt jól beépül a testbe. Ha ez a plombálás elmaradna, akkor 2—3 éven belül a törzsben olyan kimaródás keletkezne, ami lényegben a fa életének végét jelentené. A fasebésaetben „végtagpótlásra” nincs lehetőség, ellenben sokat tehetnek egy-egy vastagabb gyümölcstermő ág megmentéséért. A tehertől roskadozó, már-már elrepedő ágat régebben ácskapcsokkal erősítették a törzshöz. A kertészek azonban, kiderítették, hogy ez végzetes hiba, mert a vas környékén elapad az élet, súlyos heg keletk&zik, ami gyorsan az elszáradás- hoz vezet. A fasebészet újabb receptje: átfúrják az ágat, a lyukba fából készített csavart helyeznek el és ennek kivezetett végét erősítik a törzsre. Ez a „végtagsmegerősités” sokkal eredményesebb. Gyakran használt eljárás még a faií- jítás, vagyis az ágak vissza- metszése. A főváros területén. több olyan fa van, amelyet kora vagy fajtája miatt különös becsben tartanak. A Várban, a Délikertben levő 250 éves Sop- hora-fát rendszeresen megszabadítják elöregedett, vastagabb ágaitól és ezzel lényegesen meghosszabbítják életkorát. Űj abban, van még _egy kényszerű sebészeti műtét: sokszor azért kurtítják meg a fákat, mert az épülő városrészekben nem fémek el a daruk és az építőszerkezetek alatt. Mikor hívjunk rendőrt? Tavaly három embert vertek agyon az utcán mások szeme láttára, anélkül, hogy a járókelők közbeavatkoztak volna, s akár a rendőrség segítségül hívása útján, akár saját fellépésükkel, megakadályozták volna a tragédiákat. Az ország közvéleménye hetekig háborgott, s az igazságszolgáltatás szigorú ítéletét szerette volna látni azok felett is, akik bűnös közömbösséget, tanúsítva, elmulasztották a segítségnyújtást. Olyan paragrafus persze nincs, amely az ilyen megnyilatkozást büntetné, pusztán abból a meggondolásból, hogy senkit sem lehet jogilag kötelezni: tegye ki magát esetleges testi sértésnek egy-egy öldöklő verekedés megakadályozása miatt. Büntethető viszont az, aki bűnös közömbösséggel elmulasztja a hatóságok, elsősorban a rendőrség értesítését, noha erre lenne módja. Ezen felül van egy morális kötelesség, amely azt parancsolja, hogy segítsünk szorult helyzetbe került embertársainkon. Igaz, az emberek nemcsak lelkileg, hanem fizikumra is különbözőek: hogyan is lehetne elvárni, hogy egy vézna kis emberke — bajbajutott társa segítségére sietve — fellépjen, mondjuk, egy késsel hadonászó dfjbírkózóval szemben? De szervezett társadalomban élünk, ahol a rendőrséget elérni, értesíteni, tőle segítséget kérni, természetes kötelessége minden állampolgárnak. A három, halálos végű utcai verekedésnél százak mulasztották el írott és íratlan kötelességüket. a rendőrség értesítését. Másutt, máskor is szükség van a hatóságok közbelépésére. Vegyük csak azokat az eseteket, amikor — igen gyakran — nem folyik vér, nem hal meg senki, ellenben a részeges apa rendre veri a gyerekeit, a feleségét, a társbérlő „testileg fenyíti” szomszédját, az elvált férj lel- kileg-fizikailag kínozza a vele egy lakásban élő volt feleségét és így tovább. Mindez olykor lakótársak, utcaszomszédok egész serege előtt játszódik le, de senki sem veszi a fáradtságot, hogy szóljon a hatóságoknak, jegyzőkönyvbe öiktális tanúvallomását, amely mások vallomásaival egyetemben perdöntő lehet. Közismert, hogy évek óta az ittas autósok, motorosok, kerékpárosok okozzák a legtöbb bájt a közlekedésben. A rendőrség nem ellenőrizhet, szondázhat minden járművezetőt. S itt kerül előtérbe a társadalom segítsége. Azoknak a józan sofőröknek, járókelőknek vagy éppen az autó utasainak a határozott fellépése, akik nem hagyják szó nélkül, ha a vezető betér az italboltba, felhajtja a magáét, aztán továbbhajt. Ha Ilyenkor figyelmeztetik, vagy nem engedik a volánhoz, esetleg szóinak a rendőrnek, akkor közbelépésükkel talán emberéleteket mentenek meg. Esetleg a sajátjukat. .. Gyakori, hogy gázoló gépkocsivezetők cserben hagyják áldozatukat Ezekben a bűnügyekben néha két-három ember Is a vádlottak padjára kerül. Azokra az utasokra gondolunk, akik látták a gázolást, de nem jelentették a rendőrségnek, cinkosságot vállaltak a gépkocsivezetővel. Röviden szólva: törvényeink szerint minden állampolgár, aki tudatában van annak, hogy embertársának élete és vagyona veszélyben forog, vagy a közvagyont kár éri. haladéktalanul köteles értesíteni a hatóságokat. Kőszegi Frigyes T—1 r r • r Fogta] os betörők Martin Monaghan québeci fogorvos rendelőórája végén hazafelé készülődött. Asszisztensnője már el is ment. Ekkor két férfi lépett be a rendelőbe, és revolvert fogtak a fogorvosra. Az egyik betörő helyet foglalt a fogorvosi székben, a másik állandóan a fogorvos felé irányította fegyverét. Kényszerítették Monaghan doktort, hogy kihúzza a fogfájós betörő öt szuvas fogát, természetesen kellő érzéstelenítés után. A fogorvos kihúzta mind az öt fogat, a betörők azonban nem bizonyultak hálásnak. Távozás előtt elvitték a fogorvos pénztárcáját és a rendelőben található valamennyi értékesebb tárgyat. Tűsek —játékból Elszaporodtak a tűzesetek Nógrád megyében. Ezek jé részét gyermekek okozták. Eddig mintegy 40 tűzről tudunk — erdőben, fészerben, lakóházak padlásán és szérűkön, amelyeket gyermekek játék közben idéztek elő. Tapasztalat bizonyítja, hogy a kicsinyek a nagyszülők, szülők elővigyázatlansága folytán gyufához jutnak. Kéllón például az Arany János utcában id. Koncz Lajos portáján volt tűz. A fészerben két mázsa szalma volt, ez meggyulladt, a tűz átterjedt a lakóház tetőzetere is. A községi és állami tűzoltók eloltották ugyan, ám a kár így is 49 ezer forint. A tűz keletkezése előtt a fészerben lát ták játszani a kétéves Czakő Ildikót és a hároméves Koncz Lajost. Az eddigi vizsgálat szerint feltételezhető, hogy a két gyermek okozta a tüzet. Több figyelmet a felnőttektől, szülőktől! Gyakran látunk cigarettát, gyufát vásárló 8—10 éves gyermekeket. Elvonulnak az erdőbe, a szalmakazlak környékére, s rágyújtanak. Egy óvatlan mozdulat, s máris felröppen a „vörös kakas”. Nem árt, ha a szülők ellenőrzik, hol játszanak a gyerekek. Üdvös lenne zsebeiket is megnézni. Hamarosan itt a szünidő. Érik a gabona. A gyermekek falun a termelőszövetkezetek létesítményeiben játszanak. Fokozott figyelmet kell fordítani a takarmány- és szalmatároló helyek őrizésére. Kedvenc játékhelye ez a fiúknak, lányoknak. Az őrök ne engedjék, hogy itt játsszanak a gyerekek. Egyébként a tűzveszély miatt jogszabály is tiltja ezt. Sok múlik a felnőtteken. Figyelmességük megelőzheti a kart. amely az eddigi negyven — gyermekek játékából eredő — tűzesetben máris tetemes. (ács) Könyvespolc Egy marék parázs Elöljáróban annyit, hogy a feleim ellenére nem könyvekről lesz szó, mégcsak nem is folyóiratokról. Antológiák, antológia-sorozatok lapjait forgatom. Mozgolódik a vidék. Mind több irodalmi, művészeti, művelődési kiadvány lát napvilágot a különböző vidéki városokban. Céljuk elsősorban az, hogy az adott tájegységen élők, esetenként onnan elszármazottak írásainak, egyéb alkotásainak adjanak helyet. A hangsúly azon van, hogy valamelyik tájegységen élnek a szerzők. Nem alkotnak semmiféle külön gyülekezetét, csoportosulásaiknak nincsen olyan ize, hogy valamiféle „front”-ot hozzanak létre a fővárosban koncentrálódott irodalmi élettel szemben. Többek írásai országos publikációt is kapnak. Arról van inkább szó, hogy ott, ahol élnek, egységes szellemi csoportosulás tagjaiként a tájegység szellemi, irodalmi, képzőművészeti életét formálják, jelentkezésük — antológiák lapjain — mai életünk formálásához nyújt segítséget az irodalom, a képzőművészet eszközeivel — távol a Budapesten még létező, esetenként személyes ízű csatározásoktól. Közönség elé lépésük arra is példa, hogy a vid.ék—Budapest vitát egyik oldalról sem érdemes eltúlozni, még kevésbé terméketlen a vidék ezirányú elmaradottságán siránkozni. Az írónak, költőnek, művésznek legfontosabb feladata — ha valóban erdemes erre a címre —, az alkotás. Főleg fiatalok jelentkeznek a lapokon, ez külön öröm. Elfogultság nélkül szólnak hozzá az ország, a világ, az élet dolgaihoz, ha hangjuk még' akadozik is itt-ott. Szenvedélyük őszintesége a legfőbb biztosíték arra, hogy a buktatók ellenére sem állnak meg azon az úton, amelyen elindultak, vagy indulni szeretnének. Kezdjük az Egy marék pa- rázs-zsal, a kecskeméti Aranyhomok Kiskönyvtár sorozat első darabjával. A külsőre is tetszetős kiadvány figyelemre méltó kezdeményezés. Ez a kis kötet — Szekér Endre és Varga Mihály szerkesztésében — Buda Ferenc, Gál Farkas, Goór Imre és Hatvani Dániel verseiből ad színvonalas válogatást. A kötetet — a sorozat további köteteit is — Kecskemét város fennállásának 600. évfordulójára Kecskemét Város Tanácsa adta ki. A négy fiatal költő 10—13 verssel jelentkezik. A versek előtt Buda Ferencet Szekér Endre, Gál Farkast Szabó János, Goór Imrét Varga Mihály, Hatvani Dánielt Somogyi György mutatja be az olvasóknak. A kezdeményezés — a fiatalok bemutatása e fonná ban — a mi folyóiratunk, a Palócföld számára is figyelmet érdemlő lehet. Ügy tudom, a szerkesztők gondolkodnak is ezen. Más jellegű kezdeményezésről ad hírt a dunaújvárosiak Tavasz 67, 68, 69 című sorozata, amelyet a KISZ dunaújvárosi bizottsága a Dunaújvárosi Ifjúsági Napok alkalmával jelentet meg évenként, Miskol- czi Miklós szerkesztésében. Az ízléses kiadványok írásai a város fiataljainak változatos életéről, álmaikról, hétköznapjaikról, ünnepeikről, örömeikről és bánataikról vallanak. A műfajok itt változatosak, tárcanovellák, versek, szociográfiai indíttatású tanulmányok, riportok stb. olvashatók a lapokon. A szerzők között ott találjuk Aczél Gábort, Barsi Dénest, Birkás Istvánt, 'Bódis Károlyt, Cyránszky Máriát, Horváth Dénest, Kalász Mártont, Kékesi Józsefet, Kemény Dezsőt, ifjú Koffán Károlyt, Miskolczi Miklóst, Molnár Zsoltot (jelenleg lapunk munkatársa), Nagy Jenőt, Pálfalvi Jánost, P. Csasztka Ilonát, Rózsa Andrást, Ravasz Erzsébetet, Remetey Tibort, Zelei Bélát, Zsiday Csabát, Vigh Gyulát, akik a politikai, társadalmi élet posztjain, tanárként, mérnökként, újságíróként dolgoznak, életük, irodalmi, képzőművészeti alkotásaik valamiképpen Dunaújvároshoz kötődik. A kommunista ifjúsági mozgalom születésének ötvenedik évében, 1968-ban készült Pécsett az Őszi szivárvány című jubileumi évkönyv, amely külső megjelenésében rendkívül reprezentatív. A kötet szerző, szintén mind fiatalok, ez a kiadvány minden betűjén és vonásán érződik. Egy fiatal nemzedék, a ma ifjúságának hitvallása, állásfoglalása ez a kötet. Nem rendhagyó módon, s talán még nem is elég letisztultán, de mélyen gyökerező politikai felelősségérzettel. Az ifjúsági szövetség Pécsett kezet nyújt a fiatal íróknak, költőknek, képzőművészeknek, építészeknek stb., álluk alkotásaikkal bizonyítják, együtt haladnak a mozgalom által is járt úton. Ügy vélem, a baranyai ifjúsági szervezet példája Salgótarjánban sem lenne megvalósíthatatlan. A kötet Arató Károly, Berták László, Makay Ida és mások alkotásait tartalmazza, a szerzőgárdában 28 fiatal lépett a nyilvánosság elé. Szólhatnánk még a Komáromban megjelenő Forrás című folyóirat szerkesztési elveiről és más antológiái? koncepcióiról is. Ügy véljük, az említett példái? is bizonyítják azonban, hogy a vidék mozgolódásának jelei, a megjelenési formák a mi figyelmünket is felhívhatják a lehetőségek változatosságára, a hasznosítható elképzelések gyakorlati alkalmazására Nógrádban. Tóth Elemér
