Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-25 / 118. szám
Józef Cyrankiewicz Semmiféle előfeltételhez nem kötjük Józef Cyrankiewicz, lengyel miniszterelnök beszédet mondott a Nowa Huta-i dolgozók választási nagygyűlésén. Ismertette az Ország időszerű belpolitikai problémáit, majd részletesen kifejtette az európai béke és biztonság megteremtésére, az összeurópai értekezlet összehívására és az OderarNeisse határra vonalkozó lengyel álláspontot. — A budapesti felhívás széles körű visszhangot keltett. Ez azt bizonyítja, hogy a javaslat előterjesztésének időpontját jól választották meg. Az persze nem várható, hogy az értekezlet már holnap ösz- szeíil. Európában és a világon még vannak erők, amelyek nem mondtak le arról, hogy céljaikat hideg- vagy meíegháborúkkal érjék el. Nem véletlenül, elsősorban Bonnból hallhatók olyan hangok, hogy mi előzetes feltételeket támasztunk az összeurópai tanácskozás összehívásáboz — folytatta —, meg kell tehát ismételnünk, hogy az értekezlet összehívását semmiféle előfeltételhez sem kötjük. — A budapesti felhívás elvei alapján Wladyslav Go- mulka' kifejtette az európai biztonságra és az Odera— Neisse határra vonatkozó lengyel álláspontot — hangoztatta a miniszterelnök. — Ez az álláspont konkrét javaslatot tartalmazott arról, hogy a Német Szövetségi Köztársasággal kössünk ugyanolyan államközi egyezményt, amilyen annak idején Zgor- zelecben a Német Demokratikus Köztársasággal kötöttünk meg a végleges lengyel— német határokról. Hangsúlyoznunk kell, hogy éppen a zgorzeleci szerződés jelentette a tényleges, nemcsak szavakban hangoztatott „új német keleti politika” kezdetét. Egyedül az ilyen megoldás tartós és biztos. Lengyel- ország semmifele más formulára nem hajlandó, nem fogad el nyilatkozatváltáat az erőszakról való lemondásról, stb. A lengyel álláspont érvet ad a Lengyelországgá! tényleges megegyezést és normalizálást akarók kezébe. Egyidejűleg fékezi azt a demagóg kampányt Is, amely azt állítja, hogy Lengyelország semmilyen körülmények között, semmilyen feltételek mellett nem akar semmiféle megegyezést sem.. A nyugatnémet közvélemény és az ottani politikai erők — köztük vannak olyanok, akik ki akarnak jutni a zsákutcából — ügye, hogy elgondolkozzanak a' dolgon. Számunkra nem létezik határkérdés, csak a béke kérdése, amely egész Európát érinti. Ezzel állt szemben az eddigi bonni politika — mutatott rá végül Józef Cyrankiewicz. (MTI) Kína vádaskodik A Kínai Népköztársaság kormánya szombaton nyilatkozatot tett közzé, amelyben a szovjet—kínai határ általa vitatott kérdéseivel és a közelmúltban lezajlott damanszklj- (kínai nevén Csenpao) szigeti incidenssel foglalkozik. A nyilatkozat megismétli a kínai igényt a Damanszkij- sztgetre, amelyet kínai területnek nevez, s általában kérdésessé téve a fennálló határokat, azt állitja, hogy egyenlőtlenek mindazok a szerződések, amelyek a Szovjetunió és Kína közötti határt rögzítik. A Damanszkij-szigetre támasztott kínai igény alapján a nyilatkozat ezt követően a Szovjetuniót vádolja azzal, hogy „határprovokációkat hajtott végre Kína ellen”, s az incidensekért a szovjet kormányra iparkodik hárítani a felelősséget. A nyilatkozat végezetül sürgeti „a határkérdések egészének rendezését, s hangoztatja, hogy nem elegendőek a határ egyes szakaszainak »tisztázását« célzó »konzultációk«*". A kormánynyilatkozat befejezésül kijelenti, hogy a kínai kormány „a békés tárgyalások mellett van, s ellenzi az erőszak alkalmazását”, majd felhívja a Szovjetuniót, a felek biztosítsák egymást aná vonatkozólag, hogy a határon fenntartják a status quot. (MTI) Afrika egyik fő ellensége a NATO Az ENSZ gyarmati kérdé sekkel foglalkozó bizottsága nak tagja;, akik az Afrika-nap alkalmából különböző afrikai fővárosokban tartanak tanácskozást Dar es Salaam ban befejezték értekezlet-sorozatukat. A bizottság rendkívüli dokumentumokat fogadott el, amelyek felhívják az ENSZ- et, hogy alkalmazzon erőszakot a Dél-afrikai Köztársaság fajgyűlölőivel szemben és kényszerítse őket a közgyűlés tiatározatadnak tiszteletben tartására. A bizottság tagjai között figyelmet keltett az a körülmény, hogy az Egyesült Államok és Anglia kormánya az idén bojkottálja a gyarmatosítás kérdéseivel foglalkozó afrikai különbizottság működését. A portugál gyarmatok helyzetével foglalkozó vitában a szovjet képviselő hangoztatta, hogy a NATO — amely támogatja Portugáliát — Afrika egyik fő ellensége. (MTI) Elindult visszafelé az Apollo—IO Mindössze háromórás éjszakai pihenés után az Apollo— 10 legénysége, magyar idő szerint 5.5 ólakor ébredt, majd néhány perc múlva megkezdte utolsó televíziós közvetítését a Holdról. A felvételek 112 kilométer magasságból mutatják a Földünkhöz legközelebb eső égitest felszínét. Az Apollo—10 berendezései zavartalanul működtek, annak ellenére, hogy az éjszakai órákban üzemzavar lépett fel az egyik áramszolgáltató akkumulátorban a három közül. Szombaton, magyar Idő szerint 11 óra után, amikor az Apollo—10 a 32. fordulatot tette a Hold körül, Stafford és társai 2 perc 44 másodpercre begyújtották az űrkabin fő hajtóművét, hogy ezzel az Apollo-űrhajót a Föld felé visz- szavezető pályára vezényeljék. Eddig az időpontig a három űrhajós 61 óra 40 percet töltött a hozzánk legközelebb eső égitest közvetlen közelében. Az űrhajó hajtóművének üzemeltetése teljesen zökkenőmentes volt. Minthogy az Apollo—10 ekkor a Hold túlsó felén tartózkodott, csak valamivel fél 12 után vették fel isidét vele az ideiglenesen megszakadt kapcsolatot a földi központ munkatársai. A houstoni irányító központban magyar idő szerint 11 óra 37 perckor felcsendült Thomas Staf- fordnak, «r. űrhajó parancsnokának a hangja: „Houston, Houston, • elindultunk visszafelé a Földre. A rakéta begyújtása kíWnően sikerült, nagyszerű kép tárul innen a Holdra. Az Apollo—10 megfelelő pályára lépett és megkezdte összesen 54 órás útját visszafelé. Hétfőn kell leszállnia a Csendes-óceán víztükrére. (MTI) Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt elnökjelöltje pénteken este rádióbeszédet mondott, amelyben ismertette az FKP mezőgazdasági programját. A valóságos helyzetet némileg megszépítő hivatalos adatok szerint a francia mezőgazdaságban évente 50 000 gazdaság megy tönkre. Minden évben körülbelül 120 000 ember hagyja el a mezőgazdaságot. Hivatalosan Is elismerték, hogy az elmúlt évben ismét csökkent a francia parasztok átlagjövedelme. Franciaország részvétele a Közös Piacban a francia kis- és közepes parasztgazdaságok helyzetének további romlásához vezetett. EGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN Uresemények és politika — Kedvező mozzanatok Leningrádban es Varsóban — Milyen lesz a De Gaulle utáni t ranciaország ? Mi tesz I\yui>at-Európával' A KOZMIKUS ESEMÉNYEK valóságos tűzijátéka zajlik le mostanában:" a múlt hét azzal végződött, hogy a Venus—5. majd 6 szovjet űrállomások simán leszálltak névadó bolygójukra, ez a hét pedig az Apollo— 10 amerikai űrhajó páratlan vállalkozásával kezdődött. Ez utóbbi űrutazást szánják az amerikaiak aa ember Holdra-szállá&a előtti utolsó kísérleti szakasznak. Az űreseményhez kapcsolódó politikai nyilatkozatok mindegyike akár Keleten, akár Nyugaton hangzott el, a tudományos együttműködés szükségességét hangsúlyozta, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy az emberiség közelebb jusson egyetemes céljaihoz. Más szavakkal: az űrkutatás eseményei arra emlékeztetik a világot, hogy a különböző társadalmi rendszerű országoknak békében kell egymással élniük, és hogy az emberiségnek vannak közös, megoldásra váró feladatai. Mintegy kapcsolódik ezekhez a gondolatokhoz, hogy tovább gyűrűzik a Varsói Szerződés államai budapesti felhívásénak visszhangja; újabb és újabb fejlemények tanúsítják a különiböeő országok törekvését Európában egy közös biztonsági rendszer megteremtése felé. Koszigin szovjet miniszterelnök és Kekkonen finn államelnök leningrádj találkozója volt a legjelentősebb az idesorolható események sorában. A seovjet—finn párbeszéd során a tárgyaló partnerek túlléptek a két ország közötti kapcsolatok témáján, s megvitatták az európai együttműködés és biztonság megerősítésének kérdéseit is. Finnország nemrég fontos kezdeményezéssel állt elő, amikor felajánlotta, hogy fővárosában otthpnt ad az összeurópai értekezletnek, amely megvitatná az európai biztonság problémáit. UGYANCSAK AZ EURÓPAI biztonság erősítéséhez járul hozzá az a lengyel javaslat, amelyet Wladyslaw Gomulka, a LEMP Központi Bieottségának első titkára varsói választási beszédében jelentett be. Gomulka bírálta a Német Szociáldemokrata Pártnak és név szerint Willy Brandtnak az európai határok elismerésére vonatkozó állásfoglalását, amely Szerint a határok véleges megállapítása nyitott dolog, és aiz erre vonatkozó döntést a békekonferenciáig elhalasztják. A szociáldemokrata . párt ezzel valójában ki akar térni a határok végleges elismerése elől. A potsdami egyezmény betűire hivatkozik, amelyek szerint Lengyelország végleges határait a békekonferencia állapítja meg Nincs aizonban jogi akadálya annak, hogy az NSZK véglegesen ismerje el a nyugati lengyel határokat — hangsúlyozta Gomulka. „Mi készek vagyunk — mondotta — az NSZK-val ilyen államközi szerződés aláírására, úgy ahogy ezt 19 esztendővel ezelőtt az NDK-val megtettük.” Brandt már másnap válaszolt Gomulka szavaira. Válaszában nehezen lehet elválasztani egymástól a szociáldemokrata párt vezérének és a nagytőkével egy kormányban működő nagykoalíció külügyminiszterének nézeteit. Azt mondotta, hogy az . NSZK nem mondhat le egy békeszerződés megkötésére szóló igényéről, semmi akadálya nincs azonban, hogy Bonn és Varsó a békeszerződés megkötése előtt is leüljön tárgyalni. Szerinte, az NSZK kibékülése Lengyelországgal, éppen olyan fontos, mint a Franciaországgal voló kibékülés volt.” A hét világpolitikai eseményei között minden tekintetben az európai problémák domináltak. Nyugat-Európában változatlanul nőm tudnak napirendre térni De Gaulle távozásának következményei felett. Nem csupán azért, mert a francia elnökválasztás esélyei foglalkoztatják a köfzvéleményt, hanem inkább azért, mert a gaulleizmus hanyatlásával különböző. erők új lehetőségeket látnak felcsillanni a maguk számára. . KÉTSÉGTELENNEK LATSZIK, hogy a De Gaülle utáni Franciaország hamarosan el fog távolodni a volt elnök politikai örökségétől, ez ma már nyilvánvaló az elnökjelöltek programbeszédeiből. A polgárság jelöltjei PSmpidou és Poher tulajdonképpen abban vetekednek már egymással, melyikük menjen messzebbre a degaulle-i örökség megtagadásában. Igaz, Poher, a centrista, korábban is bírálta a tábornok irányvonalát. Ez a bírálat most általános tagadássá merevül. Állást foglal amellett, hogy Franciaország térjen vissza a genfi leszerelési bizottságba. Az önálló francia atomerőről szólva kijelentette, hogy túl nagy terhet jelent az országnak, s helyette „a más országokkal való katonai szövetkezést” kell követendő útnak tekinteni. Ehhez képest Pompidou szinte semmi újat sem tud mondani, legfeljebb azt. hogy ő is szélesítené az'európai gazdaság: közösséget, a Közös Piacot is, ami ma már szinte egyet jelent a tábornok által egy évtizeden át száműzött Anglia befogadásával. Mindkét polgári jelölt megnyugtató kijelentéseket címez az amerikaiaknak, a NATO nak, az „atlanti gondolatnak”. Egy megváltozott Franciaországra kell tehát számítani aiz elnökválasztás után, de senki sem kételkedik abban, hogy ez az ország már igényt sem tarthat nyugat-európai vezető szerepre (mint De Gaulle idejében tette). A nyugatnémetek úgy érzik: eljött az ő pillanatuk. Strauss, a bajor CSU vezére Londonban az európai közösség képviselőinek gyülekezetében közös atomerőt javasolt Nyu- gat-Európának, amelyben „természetesen" mindegyik ország kormánya dönt a saját területén elhelyezett nukleáris fegyerek felhasználásáról. Strauss nem rejtette véka alá, hogy De Gaulle utáni Európát ae NSZK monopoltőkései nyugatnémet vezetés alatt óhajtják „egyesíteni”, hogy — az ő frazeológiájukkal — „ellenerőt képezhessen a kommunizmussal szemben.” E HÉT VILÁGPOLITIKÁI eseményeiben az alapvető tendenciák tükröződtek: a baloldalnak a kontinens biztonságáért és békéjéért kifejtett erőfeszítései, szemben Nyugat- Európa hatalmasainak kardceortető vetélkedésével. Hí. L. I. Gustav Húsok Varsóba utazott A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szombaton rövid látogatásra Varsóba utazott, dr. Gustáv liusák, a Csehszlovák Kommunista Párt KB-nak első titkára. Prága repülőterén a CSKP KB első titkárát Oldrich Centik miniszterelnök. a CSKP KB Elnökségének tagja, Lubomir Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, Józef Lcnárt, a CSKP KB titkára, és Jan Marko külügyminiszter búcsúztatták. (MTI) €seliüí%loiák vélemény a ftftao-csoport politikájáról A Csehszlovák Kommunista Párt mindig a barátság és a szolidaritás fejlesztésére törekedett a kínai kommunistákkal és néppel, s azon fáradozott, hogy fokozatosam leküzdjék a Kínai Kommunista Párttal keletkezett konfliktusokat és nézeteltérésellet — állapítja meg a Rudé Právo egy nagy kétrészes» cikkében, amely május 23-án és 24-ém jelent meg. Pártunk — hangoztatja a cikk — mindazonáltal nem érthet egyet azzal a politikai programmal és Ideológiával, amelyet jelenleg Mao Ce-tung NÓGRÁD - 1969. május 25.. vasárnap csoportja hirdet, amely eltorzítja a szocialista építés marxista—leninista elveit, és egyengeti az’ egész forradalmi és antiimperialista mozgalmat. A Csehszlovák Kommunista Párt elutasítja a kínai vezetőség Szovjetunióval szembeni ellenséges magatartásának minden megnyilvánulását, s a kínai szerveknek azokat a törekvéseit, hogy konfliktusokat idézzenek elő a szovjet—kínai haláron. Teljes mértékben támogatja az SZKP és a szovjet kormány ésszerű és határozott erőfeszítéseit, amelyek azt 'célozzák, hogy mindezeket a Kérdéseket nyugodt légkörben, tárgyalások útján oldják meg. Pártunk — állapítja meg a Rudé Právo cikke — nem kíván semmiféle „címkéket ragasztani” Kínára, s a KKP politikájára, s nem akarja figyelmen kívül hagyni e párt munkájának sajátságos körülményeit. Soha nem lehetett szó és ma sem lehet szó a KKP-nek a kommunista mozgalomból való kizárásáról. E mellett azonban a CSKP-nek elvi álláspontra kell helyezkedni azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, amelyektől a szocializmusért, a demokráciáért és a békéért vívott sikeres harc eredményei függenek. (MTI) Nyolcezer ember sorsa ismeretlen Hivatalos adatok szerint eddig 618 ember vesztette életét az indiai Andhra Pradesh államot sújtó árvízkatasztrófa következtében, amely az özönvíz-szerű esőzést hozó ciklon nyomán zúdult az országra. A hatóságok attól tartanak, hogy az ár visszahúzódása után az áldozatok száma meghaladja az ezret. Az ár eddig 15 000 épületet rombolt le, s a partra sodort hullák fölött keselyűk köröznek. Az özönvíz 17 falut elvágott a külvilágtól, az ott élő 8000 ember sorsa ismeretien. Az elszigetelt falvakat csak repülőgépeken tudták megközelíteni, hogy élelmiszert juttassanak az embereknek. A szemtanuk szerint egész családok vártak segítségre a háztetőkön és a fákon, így menekülve a kétméteres vízár elől. A víz elmosta a rizsvetéseket. Egy helyen egy vonat megrekedt egy elsodort híd előtt: 200 utasát hajó szállította biztonságos helyre, miután három napon és három éjszakán át vártak a segítségre. Nem érkezett hír azokról a halászokról, akik egy héttel ezelőtt, a ciklon érkezése előtt futottak ki hajóikkal a tengerre. A Bengáli- öböl partján fekvő települések utcái a vihar által q partra dobott és összetört csónakokkal vannak tele. (MTI) Ott lesz Moszkvában a Görög KP delegációja is Az Igazság hangja rádióállomás ismertette a kommunista és a munkáspártok küszöbönálló nemzetközi értekezletével kapcsolatban a Görög KP Központi Bizottsága által elfogadott határozatnak a szövegét. A központi bizottság hangsúlyozza, hogy az értekezlet alapokmánya megfelel a kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozóján kialakult szellemnek és alapja lehet a mostani nemzetközi értekezlet sikerének. Az alapokmány tervezete megteremti az alapot ai összes antiimperialista erők összefogásához. A tervezel emellett a marxista—leninista elveik alapján meghatározza a testvéri kommunista és munkáspártok közötti kapcsolatokat is. A központi bizottság úgy határozott, hogy a kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezletére delegációt küld Kosztasz Kolijannisz^ szál, a központi bizottság első titkárával az élen. (MTI) 1 Jacques Ducios Fokozott segítséget a francia parasztságnak A Francia Kommunista Párt úgy véli — mondotta Duclos —, hogy a mezőgazdaság fejlesztése érdekében maximálisan ki kell használni a nemzeti lehetőségeket. A francia kommunisták javasolják a mezőgazdasági szövetkezés fejlesztését, az elmaradott területek számára külön segélyezést, a kulturáltabb falusi életkörülmények megteremtésére szánt összegek növelését, az iparcikkek árának csökkentését. Duclos felhívta a városi és falusi dolgozókat, egyesítsék erőiket érdekeik védelmére az elnyomó osztállyal szemben. (MTI)
