Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-03 / 99. szám
Karancskeszi az élre tört Karancskesziben a felnőttek körében jóhírű méhész szakcsoport működik, nem véletlen, hogy a helybeli általános Iskolában méhész szakkört szerveztek az úttörők képzésére. A szakkört az ugyancsak méhészkedő Sztcrmen József iskolaigazgató vezeti. Az Iskolának öt méhcsaládja van és 12 tagja. Az ifjú úttörő tagok elméletben és gyakorlatban egyaránt felkészülnek a méhészkedésre. Eredményeik révén Nógrád megyében bázisszakkörnek nyilvánították az övékét, ami azt jelenti, hogy segítik a megye többi szakköreit is. Képünkön; a szakkör tagjait látjuk, amint éppen a méhek első, tavaszi hordását ellenőrzik Ii.va.csek József, a tanács elnökhelyettese. mindent megtett, jkogy hű képet adjon a községről. Tizenkét éve tanácstag. Helybeli születésű, nyugdíjas gyári munkás. Tőle tudtuk meg. hogy a múlt évben a község dolgozói ismét jól vizsgáztak a társadalmi munkaversenyben. A megyei másodikok lettek, amiért megkapták a község fejlesztésére fordítható 40 ezer forint pénzjutalmat. Részt vettek az utak és a politechnikai műhely felépítésében, hogy csak a legfontosabbat említsük. Kva- esek Józsi bácsi első számú szervezője a munkának Nem mostohák a kutatóiak sem Kutasó. Karancslapujtő felől jövet valamikor régen önálló település volt. Most Karancskeszl községhez tartozik. 1923-ban kezdtek e területen építkezni. Jelenleg körülbelül 80 család lakik itt. Szépek, újak a házak, kellemes a környezet, a lakók egyetlen gondja az út. De nem csupán a kutasóiak gondja ez, a tanácsé Is. Az idén sor kerül a kutasói útépítésre is. Közös összefogással valósítják meg. A tanács több mint félmillió forintot állít az építés rendelkezésére, A lakosság felajánlotta, hogy családonként 200—300 forintot befizet a közös célra és társadalmi munkát is felajánlottak. ■ A jövő héten megkezdik az útépítést. Kétezernél többen lakják a Karancs völgyének ezt a nevezetes községéi, Ka- rancskeszit, A megye nagyobb községei közé tartozik, s hírét csak növelte, hogy a felszabadulás «let, a munkásmozgalom egyik fészke volt, s akárcsak . zpujtőn, most is sokan vannak, akik áldozatkész társadalmi tevékenységei végeznek a kommunista párton belül Egyébként az igyekvés és áldozatkészség a község lakosságának túlnyomó többségére vonatkozik. Többször adtunk hirt lapunkban mi is arról, hogy milyen lelkes, nagy szorgalommal segített a lakosság az útépítésnél, a vízlevezető árkok tisztogatásánál. Igaz ugyan, hogy egyidejűleg gyakran számoltunk be azokról a nehézségekről is, amelyekkel a harancskeszi Március 15. Tsz közössége kilzd Mostani látogatásunk alkalmával azonban újabb okot találtunk a büszkeségre: a szövetkezet ugyanis néhány év alatt a mélypontról a legjobbak közé küzdötte fel magát. S most a községbeliek, tsz-tagok és üzemi „kijárók” egyaránt örömmel emlegetik. hogy a szöv>et,kezet tagsága, tavalyi jó eredményeivel kiérdemelte a földművelési és élelmezésügyi miniszter elismerő oklevelét, a TOT értékelése és javaslata alapján. A tsz-ben előreláthatólag még május közepén ünnepi közgyűlésen ünnepük és beszélik meg szép sikerüket. ^ .•1 község arculatán is meglátszik lakóinak szorgalma. Nemcsak csinos és tiszta az utcák és házak külseje, hanem egyre több tetszetős, szép új ház épül, s a házak berendezésén is lemérhető a benne lakók növekvő igénye. Szinte meseszerűen hat, ha a község történetének kutatói vagy a hosszú életű öregek a felszabadulás előtti emlékeket, állapotokat idézik. Pedig sok a feljegyezni való, hiszen Keszi a Zdh-nemzetség ősi fészke. Már 1227-ben e nemzetségből Készé és Vat a lakott itt, A felszabadulás előtti fél évszázad alatt határát és pusztáit földesurak sora birtokolta, s többek között birtoka volt itt Pejacsevich Mikó Endrének is. Márpedig a Pcjacsevich név ezen a környéken is, de messzi vidékeken is a de- generált. a cselédek és zsellérek zsírjából élő arisztokrata jelképévé vált. Szerencsére ezt a jelkepei a felszabadulás után született fiatalok még hírből sem ismerik. Megszökött a víz Ebben a kérdésben különleges helyzetbe került a község. A falun keresztül ha lad a regionális vízmű vezetéke, és ennek ellenére nincs ivóvíz. Kutasón 28 családnak lajtban hordják az ivóvizet. Most is sokan 200— 300 méterről cipelik a vizet. Oka: a régi bányák miatt a kutakból elszökött a víz. A lakosság önmagát okolhatja a vízhiány miatt. Amikor a községben lefektették a regionális vízmű csöveit, az illetékesek felajánlották, hogy a községet ellátják ivóvízzel. Külön kívánságra a házakba is bevezetik. Ehhez viszont a hozzájárulás családonként 2—2,5 ezer forint lett volna. Legtöbben elzárkóztak a hozzájárulástól... Az építő ktsz A község egyik legje- lemösebb üzeme, az építő ktsz. Múlj évi forgalma 10 millió forint volt. Jelenleg 131 embert foglalkoztat. Nemcsak a községben, a környező falvakban is jelentősen hozzájárult a foglalkoztatottsághoz. Az elmúlt évben 673 tonna cementet, 75 tonna messet, 170 ezer darab téglát használtak fel. Legfőbb célkitűzésük, hogy segítséget nyújtsanak a lakosságnak az építkezésekhez. 1967-ben 45 kislakást építettek fel. 1968-ban sajnos csökkent a magánépítke- zök száma, a ktsz azonban közületi munkákat vállalt. Zsidai Zoltán, a ktsz vezetője szeretné, ha a szolgaitatás megjavításában nyújthatnák a legtöbbet a lakosságnak. Ezért újabb részlegeket hoznak létre. A kőműves, az ács, az asztalos, a festő, bádogé«, lakatos részleg mellé villanyszerelőket, víz- és központifűtés-szerelőket állítottak be és vállalnak parkettcsiszolást is. Ügy mondják Karancskesziben, hogy a kultúr- házban Schreier Kálmán igazgató vezetésével élénk tartalmi élet folyik. Hol a tánccsoport gyakorol, hol író-olvasó találkozót rendeznek, legutóbb pedig a körzeti seregszemlén itt mutatta be tudását László László tanár vezetésével a helybeli KISZ-énekkar is. Az énekkart most alakítják át vegyeskarrá, minthogy több idős férfi és nő jelentkezett a régi dalosköri emlékek alapján. Hetenként kétszer próbálnak. Kívül viszont az úttörők szépítik a kultúrház környékét. A napokban 38 VIII. osztályé« gyerek kertészkedett a kultúrház előtt Fricska Gábor tanár vezetésével. Képünk is erről a szorgoskodásról számol be. Megtisztelő kitüntetés A karancskeszi Március 15. Tsz az idén március 15-én tartotta meg tízéves jubileumi közgyűlését. Ezen a közgyűlésen már kiváló eredményekről számoltak be, s ezt csak tetézte, hogy április 26-án, a következő levelet kapták dr. Dimény Imié mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztertől: „Élenjáró termelőszövetkezeteink — köztük az önöké is — az elmúlt esztendőben olyan eredményeket mutattak fel, amelyekre méltán lehetünk büszkék. A tagság szorgalmával, a vezetők hozzáértésével, rátermettségével, a KMP megalakulása ötvenéves jubileumának tiszteletére folytatott 196S. évi szocialista munkaversenyben nagyszerű munkasikert értek el. Az új gazdasági mechanizmus első esztendejében jól éltek az önálló gazdálliodás széles körű lehetőségével, az előző években tovább növelték termelési és gazdasági eredményeiket, élő gyakorlattá tették a szövetkezeti demokráciát, részt vettek a társadalmi-politikai élet fejlesztésében. Mindezek a lap ján a termelőszövetkezetek 1968. évi országos gazdálkodási versenyében a legjobbak közé kerültek és kiérdemelték a Minisztertanács »Elismerő oklevelét«. Ebből az alkalomból tisztelettel és elismeréssel köszöntöm a termelőszövetkezet tagságát és vezetőit. Kérem, hogy példa- mutatásukkal továbbra is segítsék a környezetükben levő termelőszövetkezetek fejlődését, kívánom, hogy 1969. évi célkitűzéseik teljesítésében újabb kimagasló eredményeket érjenek el." A szép kitüntetéshez és a kiváló eredményekhez azóta naponta hordja a gratuláló leveleket és táviratokat a posta. Táviratilag' gratulált többek között a Vörös Csillag Traktorgyár és Varga András, az Állami Operaház szólistája és levélben köszöntötte a szövetkezet vezetőit a Nógrád megyed Növényvédő Állomás igazgatója is. Könyvszeretetből kitűnő! Az iskolások körében népszerű a szépirodalom olvasása. A tanévben 614 kötet könyvet vásároltak az iskolások. Egy-egy gyereknek otthonában több kötetet kitevő könyvtára van. Találkoztunk velük, amikor az iskolába mentek Huszár Veronikával beszélgettünk. — Szeretsz olvasni? — Igen. — Milyen a könyvtárad? — Körülbelül 250—300 kötetes. Ifjúsági könyvek. Sok útleírás és más szépirodalmi könyvekből áll. — Nem megy a tanulás rovására? — Négy egész nyok tizedre állok. De nemcsak Veronika a könyvbarát, hanem sokan mások is társai közül. Kakuk Márti, Somosköi Marika és a többiek, akiknek nevét hosszan lehetne sorolni. Fényes az utca Mikor esténként kigyulladnak a neon fények, vá- íosnak is beillene, olyan fényárban úszik a főutca. Most újabb korszerűsítést határoztak el. Harminchat új világító. testet szerelnek fel. Az ÉMASZ—kirendeltségek dolgozói felajánlották, hogy ebből május elseje tiszteletére a község központi helyein 12 új világító testet adnak át rendeltetésének. Jelenthetjük: vállalásukat teljesítettek. A harminchat világító test felszerelésének határideje május lő. volt. Ezt a határidőt is módosították. Mikor ezek a sorok napvilágot látnak, május 3-án, & község közvilágítását már 36 világítási testtel korszerűsítették. Kutatják a tahi múltját A: Iskolások körében nz egyik legnépszerűbb foglalkozás a honismeret. Szabó Emil pedagógus a szakkör irányítója. Az altalános Iskolás gyerekek a szakkör keretében írják a község krónikáját, felkutatják a múltját. Kutatásaik közben megismerkednek apáik, nagyapáik eleiével, a község földrajzi fekvésével, a már feledésbe menő dűlőnevekkel, a régi világ társadalmi helyzetével. A legszorgalmasabbak között szerepel Kakuk László VIII-os tanuló, Szőllős Julianna, Lőrincz András, Bélán Katalin ötödikes tanulókNégyszáz pecsenyebárányt szántak exportra az idén a karancskeszi Március 15. Tsz- bői. Százhatvanat közülük a napokban adtak át görög kereskedőknek. A pecsenye- bárányokat újszerű módszerrel nevelik. Az is új, hogy h birkákat évente kétszer, februárban és szeptemberben elletik, de még újabb, hogy a bárányoknál Is bevezették az itatásos nevelést, mégpedig juhtej, lakiin, tejpor és tehéntej etetésével. Negyvenes létszámban kutricákban különítik el a bárányokat, és ita- tóvályüból etetik őket Az ellátásról A község vezetőit dicséri, hogy gondoskodnak a lakos säg ellátásáról. Jó a szolgál • tatás. Tizenegy iparos gondoskodik erről: fodrászok, cipésze, szabók. A ktsz megosztja a munkát a magánkis iparosokkal. Versenyeznek, ki tud jobbat adni a lakosságnak. A boltokban bőséges az áruellátás, a hentesüzlet kivételével. A vendéglátó egységek tiszták, szépen berendezettek, az egyik, az úgynevezett „Kakas” kivételével, amely a vendéglátóipar! vállalathoz tartozik. Egyetlen kereskedelmi egy - ség a zöldség-gyümölcsös pavilon, amelyre panaszkodnak. Nem lehet gyökérféléket kapni, a gyümölcs is híján van. Tanuló ifjúság Jól megtermett fiatalember állított be a délelőtti órákban a községi tanácsházára. Tőle tudtuk meg, hogy a községhez tartozó Marakodi- pusztán lakik. Néhány napos szabadságra érkezett haza. Budapesten a villamosipari főiskolán tanul, első éves hallgató és Kicsiny Miklósnak hívják. Már a nyári szünidőre gondol. Gyakorlati munkára szeretne menni a Salgótarjáni Kohászati Üzemekbe. Ebben az ügyben for. dúlt a tanácshoz. Karancskesziben a fiatalok szeretnek tanulni. Az általános iskolából kimaradottak több mint nyolcvan százaléka középiskolába kerül. Jelenleg négyen tanulnak különböző egyetemeken. Karancskesziben megisme. '.edtünk a szorgal miről isme- „ozség életével. A tudósítás., kai Bobál Gyula és Lakos György írta. a panaszosokat Tóth Lajosné fogadta, a képeket Koppány György készítette. Legközelebb. május 7-én. szerdán a balassagyarmati iá rásban fekvő Patak községi- látogatunk;. Kívül—belül szépül
