Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-21 / 115. szám

AZ OLYA Cikkünk uymnán Módosították a nyitva tartást Lapunk április 30-i számá­ban Szünnap és záróra cím­mel megírtuk, hogy a Diósje- nő. és Vidéke ÁFÉSZ-hez tar­tozó JNfógrád községben két italbolt működik. Mindkettő­nél azonos időpontban, min­den héten hétfőn van szünnap amit a község lakói (többsé­gükben földművesszövetkezeti tagok!) sérelmesnek tartanak. Vajon az illetékesek nem tud­nának ennél ésszerűbb meg­oldást találni? — teszi fel a kérdést a cikkíró. Az ésszerű megoldásról a szövetkezet igazgatósága el- nö'-.-'iiek sorai tanúskodnak. Még a cilík megjelenése előtt szabályoztam a presszó nyitva tartási idejét, május el­sejétől 21.30 órakor zárunk. Május 6-án történt intézkedés az italboltok szünnapját ille­tően is, a IV. sz. italboltét szerdára tettem át. A tisztán­látás érdekében szeretném megjegyezni, hogy a szövet­kezet igazgatósága helyesen Járt el, mert március 24-én írásban kértük meg a közsé­gi tanács javaslatát, illetve egyetértését a nyitva tartás, illetve a szünnapokra vonat­kozóan, melyet a vb elnöke írt alá. Ez a javaslat ment a já­rási tanács vb kereskedelmi felügyelőjéhez Rétságra, ahon­nan a szövetkezet megkapta a 3448/1989. sz. határozatot, amely egyben engedély a nyá­ri nyitva tartásra. Észrevételt a községi tanács vb ülésén tettek április 23-án a presszó nyitvatartási idejének meg­hosszabbítására. melyre a fen­ti intézkedés történt. A cikk megjelenése után pedig a szünnap megváltoztatására került sor. Nem helytálló a cikknek az az állítása, hogy a távolabbi munkahelyekre járó dolgozók még haza sem érkeznek a köz­ségükbe és a vendéglátó he­lyek máris zárva vannak. Az italboltok zárórája 20.30 óra, a presszóé plusz egy óra. Köz­ségünkbe az utolsó munkás- vonat 20 órakor érkezik, de ezzel már nagyon kevesen jön­nek. Tanulság mindenesetre, hogy a helyi szervekkel a jö­vőben is még körültekintőbb, összehangoltabb munkára van szükség.” itezsnák András sk. ig. elnök ! Segítsen min fi eu ieiuőll Hazafelé haladtam a na­pokban Balassagyarmaton a Bajcsy-Zsilinszky úton. Utol­értem három szórakozva me­nő fiatalasszonyt, akik közül az egyiknek mintegy 3—4 év körüli kisfia jobbra és balra hátratekingetve, kerékpárján eléggé sebesen hajtott. A jár­da szélén frissen zöldellö dísz­növény lombjaitól alig látha­tó rozsdás szöges drótsövényt, hol közelebbről érintette, hol távolodott tőle. Vigyázz kisfi­am! mert a drótsövény meg­sérti a karodat! — szóltam a kisfiúhoz. A kisfiú hirtelen le­tette lábát a pedálról, meg­állt és dacosan rám szólt. „Nem vagyok én néked kisfi­ad!” De igen, minden idős bácsinak kisfia vagy, aki fi­gyelmeztet a veszélyre. Kér­dezd meg anyukádat. „Akkor sem vagyok én neked kisfi­ad!” Pár nappal ezelőtt a Ma­gyar Nemzetben már ismétel­ten hirül adták a szerencsét­lenül járt diák halálát. Vagy az elmúlt éviben a Duna bu­dai oldalán labdázó kisfiút, aki a vízbe esett a labdája Fegyelmi büntetési kapott Füri T. Imre homokterenyei le­velezőnktől a közelmúltban felháborító, nem mindennapi esetről kaptunk értesítést. Idézünk leveléből: ..Sajnálatos esetnek voltam szemtanúja március 31-én a homokterenyei autóbuszmeg­állónál. Amikor a busz a meg­állóba ért rengeteg felszálló rohanta meg, így többek kö­zött a hátsó ajtón szállt fel Tóth Ferenc homokterenyei lakos, miközben felesége az eiső ajtónál megváltotta mind­kettőjük menetjegyét. Ezután nagyon csúnya dolog történt. Füri János gépkocsivezető, aki ezen a vonalon teljesít szol­gálatot, és már eddig is sok bosszúságot okozott az uta­zóknak, most nem volt szol­galatban. A vezető melletti ülésből leugrott, s a felszálló Tóth Ferenc után rohant. Durván ütlegelni kezdte, és végig kísérve a buszon súlyos ökölcsapások közepette kilök­te a kocsiból. Az ok? — a hátsó ajtón szállt fel. A busz elindult, s a közönség ekkor mert meg­szólalni, és nemtetszését János nyilvánítani a gépkocsivezető­vel szemben, addig rettegtek, nehogy az ökölcsapások őket is érintsék, ha szólni mernek.” A panasz nyomán a 2. sz. AKÜV személyforgalmi osztá­lya folytatta le a fegyelmi el­járást, melynek alapján: „Füri János gépkocsivezetőt a Mt. 55. §. (1) bek. e. pont­jában meghatározott áthelye­zés fegyelmi büntetéssel súj­tottam. A határozat végrehaj­tását a Mt. 55. §. (3) bek. alap­ján 6 havi időtartamra fel­függesztettem Tájékoztatásul közlöm, hogy a dulakodás kezdeményezésé­nek tisztázása érdekében sze­mélyesen felkerestem a beje­lentőt, de eredménytelenül, mivel szemtanút megnevezni nem tudott csak a sértettet. Határozatom meghozatalánál így csúfján a gépkocsivezető beismerő vallomására kellett támaszkodnom. Remélem, ha­tározatom kellő nevelő hatás­sal fog járni úgy Füri János gkv-nél, mint valamennyi já­ratszemélyzetünk körében.” Józsa Mihály személyforgalmi oszt. vez. Kidobott pénz Salgótarján városközpontjában ma még mindig két renükí csúnya épület található. Az egyik a vasútállomásé, a másik a pos­táé. Erre a két épületre már sen­ki sem mondja, hogy beilleszke­dik a városképbe. Ami a vasútál­lomást illett, ott már nincs sok bátra, rövidesen eltűnik a töld színéről. Ebből az épületből jú­nius 3-án kiköltöznek a vasuta­sok, megszűnik a resti, s jöhet­nek a bontók. Szóval lebontják a vasútállomást, helyére egy kor­szerűt, a varosközpont környeze­tébe is beleülő új állomást építe­nek. De ml lesz a postaépület sorsa? Egyelőre marad a régi helyén, szerencsére nem a jelenlegi álla­potában, ilyen csúnyán. A posta ugyanis úgy döntött, hogy több mint 210 ezer forintos költségből újjá varázsolja az épületet — kívülről. Üj vakolatot, színezést kap az épület, megjavítják;, s új­ra festik a csatornákat, és így to­vább, és így tovább. Ez nem Is lenne baj, sőt. A baj ott kezdődik, hogy ez a tatarozás! munka né­hány nappal megelőzi a vasúti épület bontását. A bontás pedig porral, piszokkal jár. elkerülhe­tetlen, hogy a szálló por ne " az újonnan vakolt postaépületre ra­gadjon. . Kidobott így a pénz. Bár lehet, hogy a vakolat szilárd, de még inkább biztos, hogy felrakása után azonnal piszkos Is lesz. Így odajutunk, ahonnét el sem indul­tunk. A posta tatarozása fontos. De ha már vártunk eddig, akkor vár­junk még néhány napot. vagy hetet. A tatarozás a vasúti épület bontása után lényegesen haszno­sabb lenne. A gondolkodást ne előzze meg a cselekvés. — So — után, s az életébe került. Az események megrázóak, melye­kért a közelben tartózkodó felnőttek is felelősek, akik látják és nem figyelmeztetik a gyermekeket. Árva gyermek voltam, jólesett, ha valaki kis­fiának vagy fiának szólított és főtanáccsal látott el. Jólle­het nekik köszönhetem, hogy a második világháborúból és hadifogságból élve hazakerül­tem és ez év augusztusában fogom jubilálni félévszizados folyamatos munkaviszonyomat. Janesők János Balassagyarmat Nemzetiségi találkozó Bánkon Megkezdték a felkészülést a ha­gyományos nemzetiségi találko­zóra, amelyet augusztus 3-án ren­deznek meg Bánkon. Nemrég ülé­sezett Rétságon a járási népmű­velési tanács, ahol összeállították a rendezvénysorozat programját. Ebben az évben mintegy négyezer ember részvételére számítanak. Szerepel a programban — egyé­ben kívül — a központi nemzeti­ségi együttes fellépése. vala­mint a megye legjobb művészeti csoportjainak szereplése. Érke­zik csoport Szlovákiából, a lévai járásból is. Tervek szerint ezen a napon nyitják meg Bánkon a néprajzi múzeumot Is, amelyet egy palóc házban rendeznek be. Tisztelt Szerkesztőség! FIATAT,KORÜAK GS EGÉSZSÉGRE ÁRTALMAS MUNKAKÖRBEN DOLGOZOK PÖTSZABAÜSAGA N. K. olvasónk tavaly szabadult az esztergályos szak­mában. Nyomban elhelyezkedett, azóta műhelyen dolgo­zik, és a 18. évét még nem töltötte be, mégsem kap pót- szabadságot. M. J. olvasónk, mint dukkózó, egészségre ártal­mas munkakörben d Iqozik, a szolgálati idejét figyelembe véve, 12 napnál több pótszabadságra volna illetékes, Írja levelében. Előbbi olvasónknak kedvező választ adhatunk, mert a Mun,ka Törvénykönyve sze­rint a fiatalkorú dolgozónak 16 éves koráig évi 12 munka­nap, azon túl évi 6 munkanap pótszabadság jár. Az egész­ségre ártalmas munkakörben — ha erre tekintettel a mun­kaidőt csökkentették —, évi 12 munkanapig terjedő pót- szabadság jár. Pótszabadság azonban csak egyféleképpen vehető igénybe. A fiatalko- rúaknak, az egészségre ár­talmas munikakörülmények kö­zött dolgozóknak járó pótsza­alapján járó pótszabadsággal együtt évi 12 munkanap mér­tékéig kell számítani. Utóbbi olvasónknak tehát nem tu­dunk kedvező választ adni, mert csak a radioaktív sugár- ártalomnak kitett munkahe­lyen 5 éven felül eltöltött idő­nél állapít meg magasabb pót- szabadságot a rendelet, a d,uk~ kózó munkakörben azonban, mint írtuk,, a pótszabadság a 12 munkanapot, alapszabad­sággal együtt tehát az évi 24 munkanapot nem haladhatja meg akkor sem, ha a munka- viszonyban eltöltött szolgálati idő után több napra volna jo­gosult. badságot a munkaviszony IPARI NYUGDÍJAS ES A TSZ-N YUGDt JTÖR VÉNY T. J, olvasónk az ipari nyugdíjtörvény alapján kérte nyugdíjaztatását, amikor a 60. életévét betöltötte. Azóta is a termelőszövetkezetben dolgozik, és a tsz-tagokra vonat­kozó nyugdíjkorhatárt is betöltötte és számítása szerint a tsz-nyugdíja nagyobb lenne, ezért annak kérné a megálla­pítását. Azt kérdezi, van-e erre lehetőség? S. 1, olvasónk bizonytalan­ságát akarjuk oszlatni, amikor kérdésére igenlő. — részére kedvező — választ adunk. Az 1968. január 1. napjától fenn­álló rendelkezés szerint meg­szakítás nélkülinek kell te­kinteni a dolgozó munkavi­szonyát akkor Is, ha 30 nap­nál nincs hosszabb megszakí­tás a két munkaviszony kö­zött, feltéve, ha 1967. decem­ber 31-én fennállott a mun­kaviszonya és a megszakítás­ra első ízben került sor ez idő után — függetlenül attól, hogy milyen munkakönyvi bejegy­zéssel vált meg olvasónk a munkahelyétől. KEZDŐ SZAKEMBEREKET FOGLALKOZTATÓ SZÖVETKEZETEK ALLAMT TÁMOGATÁSA B. P. olvasónk kezdő agronómus egy termelőszövetke­zetben. Ügy tudja: állami rendelkezés van, hogy a kezdő szakemberek részére nyújtott állami támogatást visszatar­tani nem lehet, és a tsz más célra sem használhatja fel. Az utóbbi időben a korábban nyújtott támogatás összegét csökkentették, és más célra használták fel. Olvasónk panasza jogos és alapos. A 10/1967. (XII. 27.) MÉM rendelet nem teszi le­hetővé, hogy a kezdő szakem­berek díjazására rendelkezés­re bocsátott állami támogatást akár részben is — más célra használják fel, mint amire az állam adja. A fel néni hasz­nált vagy visszatartott össze­get a tsz köteles a járási ta­nácsnak visszaküldeni, feltéve, ha jogos volt a kezdő szak­embertől a levonás, illetve a visszatartás. Olvasónknak azt tanácsoljuk: tegyen bejelen­tést a járási tanács mezőgaz­dasági osztályához. A nőgrádgárdonyi szanató­rium igazgatója, orvosai, a nővérek es alkalmazottak nemcsak foglalkozásból, ha­nem hivatásból végzik mun­kájukat. Köszönöm mindany- nyiuknak azt a fáradságos és áldozatkész munkájukat, mellyel az utóbbi időben az éjszakák hosszú óráit ágyam mellett töltve mindent elkö­vettek, hogy visszaadjanak az életnek. Ugyancsak ezúton köszönöm meg az önkéntes véradók ál­dozatkészségét, hogy segítsé­gükkel ismét hozzájárultak egy ismeretlen embertársuk életének megmentéséhez. N. L. betegük Szerkesztői üzenetek Alt Gyula népművelési fel- ügyc-j. Köszönjük szíves in­formációját. Az ajánlott köz­ség klubéletéről riportban számolunk be. Sz, Gábor, Budapest. Sajnos, verseit nem használhatjuk. Á Sándor, Eger. Ilyen jelle­gű írásokra nincs szüksé­günk. Küldjön inkább szép­irodalmi munkákat, hátha ál­taluk kapcsolatot teremthet­nénk. Vámhidy Szilárd, Pécs. Kö­szönjük, hogy felhívta figyel­nin ,et Harkányfürdő szépsé­geire. Alkalomadtán talán szerét ejthetjük, hogy kérésé­nek eleget tegyünk. Sz. J.-né, Salgótarján. Kö­szönjük lapunk színházi bírá­latával kapcsolatos javasla­tait és észrevételeit. Nekünk is az ön felvetéseivel azonos a törekvésünk. Az említett művésznőtől ön által is elné­zést kérünk, — néha ilyen za­vart okozhatnak a színházi plakátok, ha nem eléggé egy­értelműek. G. Mihály, Balassagyarmat. A jelzett ifjúsági brigád mun­kájára alkalomadtán visszaté­rünk. Köszönjük tudósítását. B. Gézáné, Vanyarc. Kissé megkésve válaszolunk. Pana­szával kapcsolatosan azt ajánljuk, keresse fel az iskola igazgatóját, aki bizonyára megértéssel lesz helyzetük iránt és orvosolja sérelmei­ket. J. László, Balassagyarmat. Beküldött verse nem egészen érdektelen, de egyetlen írás alapján többet nemigen mondhatunk. Küldjön be töb­bet munkáiból, s akkor konk­rétabb bírálatra is szívesen vállalkozunk. D.-né, Balassagyarmat. El­olvastuk csípős észrevételeit — csupán azt nem tudjuk, mi­vel érdemeltük ki? Mert mi a felvetettekben teljességgel ártatlanok vagyunk. Nem ir­tunk olyasmit, amit a sze­münkre vet. T. Józsefné, Paradsasvár. Kedves soraikkal egyetértünk es köszönjük mindannyiuk- nak. Igyekszünk gondolatai­kat megvalósítani. O. János, Maconka. Bekül­dött karikatúrái szellemesek, de technikai okok miatt, saj­nos, nem közölhetők. Hollókőre továbbítunk választ Postázták a GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLY ÉS A HÁZTÁJI FÖLD T. J. olvasónk írja, hogy felesége háztáji földjét arra az időre a tsz meg akarja vonni, amíg gyermekgondozási se­gélyben részesül. Szabó Imre hollókői olva­sónk a NÖGRÁD-nap alkal­mával kérte segítségünket: járjunk el munkaadójánál, hogy megkaphassa 1968. évi munkája után a nyereségré­szesedést. Munkaadója ugyan­is e kérést visszautasította, mivel év közben a vállalattól hozzájárulással kilépett, majd 16 nap elteltével újból alkal­mazást nyert. A kérést szer­kesztőségünk a 2. sz. AKÖV Igazgatójához továbbította, akitől a napokban — olva­sónkra, illetve kérésének elbí­rálására vonatkozóan — ked­vező választ kaptunk. nyereséget folyamatos ledolgozott munka- viszonnyal rendelkezett.” A folyamatosság a 16 napos távolléttel megszakadt ugyan, de mivel a nagybátonyi fő­nökségünk dolgozónk munká­ját és egyéb körülményeit po­zitívan értékelte, közös állás­foglalás alapján: részesedésé­nek kifizetését vállalatunk ve­zetősége engedélyezte, s azt cí­mére postázta.” Béres Zoltán személyzeti és munkaügyi o. v. Korábban az egy háztartás­ban élőket valóban csali egy háztáji földterület. illette meg. Az új termelőszövetkezeti tör­vény szerint minden tag ön­állóan jogosult a tör­vényben meghatározott terület nagyságáig — i/2—1 kát. hol­dig háztájira — ezek szerint tehát a gondozási segélyben részesülő anyát is megilleti a háztáji föld. Aki pedig koráb­ban már kapott háztáji föl­det, mint olvasónk felesége, attól a gyermekgondozási se­gély folyósításának ideje alatt azt megvonni, vagy csökken­teni nem lehet azon az alapon, hogy nem végez munkát a közösben, vagy pedig, mert ezen idő alatt otthon a ház­táji földjén dolgozott. Ter­mészetesen a gyermekgondo­zási segélyben részesülő anya máshol nem vállalhat mun­kát. A termelőszövetkezetben dolgozó nő gyermekgondozási segélye Ötszáz forint, és az a gyermek hároméves koráig jár a jelenlegi rendelkezések sze­rint. Hasonló rendelkezések vonatkoznak azokra is, áld két munkaszerződéssel alkalmaz­tak. Az egyéb feltételek azo­nosak az iparban dolgozó munkavállalókkal. Gázos panasz Tolmácsról Ki fizet a (élnek? „Szabó Imre kérését felül­vizsgáltuk és tájékoztatásun­kat az alábbiakban közöljük: Kollektív szerződésünk 3. sz. mellékletének 6/a. pontja értelmében a részesedés kifi­zetésére dolgozónk nem jogo­sult. Nevezett 1968. március 4-én munkaviszonyának meg­szüntetését kérte, családi okok­ra való hivatkozással. Márci­us 20-án újból a felvételét kérte és korábbi munkaköré­ben nagybátonyi főnökségünk jelenleg is foglalkoztatja. Kol­lektív szerződésünk hivatkozott pontja alapján: „Az éves részesedésre az a dolgozó jogosult, aki decem­ber 31-én a vállalat állomá­nyában volt és megelőzően a vállalatnál legalább egyévi Folyó hó 7-i keltezéssel értesítést kaptam a Tiszán­túli Gázszolgáltató Vállalat Salgótarjáni Kirendeltségé­től, hogy propán-bután gá­zom bekötését e hó 15-én fogják elvégezni. Sajnos hiá­ba lessük a munkát elvégző szakembert. Érthetetlen az ilyen felü­letes ütemezés, főleg akkor, amikor egyoldalúan előír­ják, hogy amennyiben a be­kötés az otthontartózkodás hiányában meghiúsul, akkor a fél a felmerülő költséget megtéríteni tartozik. Mit csi­náljon ilyen esetben az, aki a jelzett időre szabadságot vett ki, neki ki téríti meg a felesleges költséget? S ha már nem tudják tartani az ütemezést, miért nem értesí­tik az ügyfelet az új határi­dőről. Kérem szíveskedjenek illetékesek figyelmét felhív­ni az ilyen visszásságok meg­szüntetésére! Fecske László Tolmács Művelődési otthou éjiül Művelődési otthon építését kezdik meg még ebben az év­ben Rétságon. A község rep­rezentatív helyén a Börzsöny vendéglővel szemben. Tervek szerint, itt kap helyet a könyvtár, a tiszti klub, a föld­művesszövetkezet központi cukrászdája is. Az intézmény így a település kulturális centrumává válik, amelyet nemcsak fekvésének, hanem az odateV-r::s : tézményeknek is köszönhet. A művelődési otthon előrelát­hatóan 1970-ben készül ei. Jelenlegi rendelkezéseink szerint erre nincs lehetőség, csupán abban az esetben, ha korábban nem kérte volna nyugdíjaztatását, hanem most, a 65. életévének betöltésekor. Ugyanis a rendelkezések szt rint csak akikor lehet az ipar­ban és a tsz-ben szerzett nyugdíjeveket összeszámítani, ha a tsz-tag a 65. életévének betöltése után, a tsz-nyugdíj- törvény alapján kéri nyugdí­jaztatását. JOGOSULT-E A DOLGOZÓ A TELJES TÁPPÉNZRE, HA A KÉT MUNKAVISZONYA KÖZÖTT TÖBB NAP! IDŐBELI KIESÉS VAN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom