Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-03 / 99. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK' AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVF., 99. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR ’969. MÁJUS 3., SZOMBAT Csaknem 35 ezer ember Salgótarjánban A nemzetközi munkásszolidaritás jegyében Május elsejét köszöntötték megyénk dolgozói A munka» nemzetköziség forradalmi ünnepének méltó megünneplésére készültek megyénk dolgozói. A 25. szabad május elseje előestéjén szerte a megyében hivatalokban, üzemekben és intézményekben emlékeztek a nap jelentő­ségére. Zászlódíszbe öltözött város és falu, a Salgótarjánt övező hegycsúcsokon örömtüzek gyúltak. A 25. szabad május elsején már a kora reggeli órák­ban ünneplőbe öltözött asszonyok, lányok és férfiak igye­keztek a kijelölt gyülekezési helyekre. Szinte zászlóerdö borította Salgótarjánt. Különvonatok, különjáratú autó­buszok szállították a vidám, gondtalan felnőtteket és a fiatalokat. A járás dolgozói együtt ünnepeltek Salgótarján munkásaival. Jöttek Nagybátonyból, Mátranovákról, Kis- terenyéről, Vizslásról, Kazárról, Karancskesziből és ki tud­ja honnét még. Fél tíz lehetett, a városközpont teljesen elcsendesült. Talán a Magyar Televízió munkatársai voltak a legnagyobb munkában. Ünnepi volt a hangulat, ünnepi volt a csend. Lipták József ünnepi beszéde Fél tiz után ritka cseppek- ben megeredt az eső. A hang­szóró az Irodalmi Színpad mű­sorát közvetítette. Az indulók ritmusát verte vissza a város- központ néhány betonkolosszu­sa. a művelődési központ, a Karancs Szálló, a 13-as és a 15-ös jelű lakóépület. „Nem lesz a tőke úr mi rajtunk.. „Éljenek a bolsevisták és a nemzetköziség” — zengett a hangszórón, s dúdolta a szífipompás felvonulást váró több ezres tömeg. A dísztribün mellett mai- so­rakoztak az elnökség tagjai. Tíz óra után néhány perccel elfoglalta helyét az elnökség, kijött a megyeszékhely és Salgótarján járás dolgozóinak ünnepi felvonulására Pothor- nik József, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának, tagja. a Nógrádi Szénbányák igazgató­ja; Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának első titkára; Sko­da Ferenc, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titká­ra; Lipták József, az SZMT veze­tő titkára; Szalai Gáspár, az MSZMP Salgótarján városi és Ozsvárt Ferenc, az MSZMP Salgótarján járási Bizottságá­nak első titkára. A dísztribü­nön foglalt helyet L. M. Usa- kov, a Magyarországon ideig­lenesen tartózkodó egyik szovjet katonai alakulat tiszt­je. Ott voltak az 1919-es di­csőséges északi hadjárat egy­kori harcosai, a veteránok, az illegalitásban dolgozó kommu­nisták. a megyei, járási, városa pártbizottságok, a tanácsok, tömegszervezetek, a fegyveres testületek képviselői, Salgótar­ján üzemeinek kiváló dolgozói. Az óra mutatója tíz óra 15 percet mutatott. Három dísz­robbantás után felhangzott Salgótarján város szignálja: „A tarjáni kertek alatt...” Ezután Lipták József, a Szakszerveze­tek Nógrád megyei Tanácsá­nak vezető titkára köszöntötte megyénk, a város, a járás dol­gozóit, a felvonuló veteráno­kat, kisdobosokat, úttörőket, gimnazistákat, szakközépisko­lásokat, a felvonuló munkáso­kat. A többi között ebeket mondotta: Harri ünnep! — Május elseje harci ün­nep! Az összefogás, az együtt­működés, az imperializmus el­leni tüntetés napja. Népünk történelme is bizonyítja, hogy a világ kizsákmányolt prole­tariátusának nemzetközi össze­fogása társadalmat átalakító erő. A nemzetközi proletár szo­lidaritásnak gyümölcse volt 1919-ben a Magyar Tanácsköz­társaság. E szolidaritás ered­ményeként lett hazánk 1945- ben népi demokratikus ország, és ez az összefogás tette lehe­tővé 1956-ban a szocializmus építésének folytatását. Ma is. na.p mint nap felmérhetetlen erőt, segítséget jelent ez az összefogás a szocializmust épí­tő munkában. — A világ munkásosztályá­val együtt, május elseje, a mi népünk, a dolgozók, a munká­sok, szövetkezeti parasztok és értelmiségiek ünnepe, azoké, akik az egész világon a ki­zsákmányolásmentes életért, a szocializmus megteremtéséért küzdenek — mondotta Lipták elvtárs, majd így folytatta: — Az idei május elsejét a Tanácsköztársaság 50 éves jubileuma ragyogja be. Tisz­telettel és hálával emlékezünk azokra az időkre, amikor elő­ször ünnepeltük meg szabadon május elsejét. Meleg szeretet­tel kösaöntjük az akkori idők aktív harcosait, a nagy idők élő tanúit, a 19-es elvtársakal. veteránokat! E májuson, felszabadulásunk 25. évfordulójának előestéjén hálával, tisztelettel adózunk a nagy szovjet népnek, azoknak a szovjet hősöknek, akik mér­hetetlen áldozatvállalásukkal lehetővé tettéit számunkra, hogy megvalósuljanak azok az eszmélt, melyekért népünk leg­jobbjai egy évszázadon át küz­döttek. Testvéri üdvözletünket küld­jük a világ valamennyi dolgo­zójának! t'dvösletii nket küldjük! A munkások nagy nemzet­közi ünnepén üdvözöljük a szocialista világrendszer or­szágait, a szocializmust építő testvéri népeket. Együttérzés­sel gondolunk Vietnam harco­ló hős népére és testvéri üd­vözletünket küldjük az ame­rikai imperializmus ellen bát­ran harcoló vietnami hazafi­aknak. Szolidárisak vagyunk a tő­kés országok munkásaival. akik különböző fegyverekkel: sztrájkokkal, tüntetésekkel harcolnak a tőkés kizsákmá­nyolás ellen, síkraszállva az emberi haladásért, a jobb életért. Üdvözöljük a szocializmus és a béke erőinek nagy szö­vetségesét, a gyarmati sorból felszabadult népeket, mind­azokat, akik még az imperia­lista gyarmatosítók igájában A felvonulás élén Nagy Béla, az 1919-es északi hadjárat egykori századparancsnoka haladt. Mögötte több mint 129 veterán vonult a munkásszolidaritás nagy ünnepén harcolnak szabadságukért, függetlenségükért. Örömteli ünnepet ülünk ma a vörös és nemzetiszínű zász­lók alatt. Megalapozott opti­mizmussal' nézünk a jövőbe. Töretlen lendülettel haladunk azon az úton, melyet a párt vezetésével magunk elé tűz­tünk — jelentette ki az ünne­pi szónok. Utána Tóth Csaba úttörő hangja töltötte be egy időre a teret. Felhangzott a „Vörös­katona unokája vagyok ón.. című vers. Színpompás felvonulás Pattogó ritmusú indulók hangja hasított végig a váro­son. Az ünnepi felvonulás műsorközlői a sor elején álló veteránokat, az 1919-es dicső­séges Magyar Tanácsköztársa­ság egykori vörös katonáit, az északi hadjárat nagyszerű harcosait, a fél évszázaddal ezelőtti események élő tanúit, a veteránokat köszöntötték. Azokat, akik 50 évvel ezelőtt éppen ezen a napon fogtak fegyvert a fiatal tanácshata­lom védelméért. A menet élén Nagy Béla, a salgótarjáni munkásszázad legendás pa­rancsnoka haladt. A díszemel­vény előtt meghajtották a csapatzászlót és magasba emelt karral, köszöntötték az elnökség tagjait. És halkan, szó] a zenekar, „Föl vörösök, proletárok ..Fegyelmezet­ten, de kissé fáradtan vonul­tak ők, a példaképeink. Másodpercnyi szünet követ­kezett. A Kohászati Üzemek és a bányász fúvószenekar felváltva játszotta az induló­kat. És jöttek a legfiatalab­bak, a holnap felnőttéi. Kis­dobosok és úttörőik hosszú, hosszú sorokban. Virágokkal, fehér zsebkendőkkel integet­tek és csakúgy, mint a vete­ránok, ők is meghajtották az őrsi zászlókat. „Éljen május elseje! Hurrá!... Hurrá” kiál­tották. Őket a 4136-os Gaga­rin úttörőcsapat követte, táb­lájukon a Vosztok űrhajó. Szórták a virágokat, zászló­gyakorlatot mutattak be a dísztribün előtt. Virágok, játékok Népviseletbe öltözött kis táncosok mutattak be népi táncokat. Piros, fehér, zöld szalagok lebegtek az úttörők feje fölött. A Lovász József útiak a tanácsköztársasági emlékmű rajzát hozták ma­gúkkal, rajta az 50-es felirat. A közlekedési úttörőket ma­gasba emelt és kifeszített vö­rös nyakkendővel követték társaik. A zagyvapálfalvi úttörők hatalmas hangorkán­nal köszöntötték a megye, a járás, a város vezetőit, a ve­teránokat, az üzemek legjobb­jait. Zengett a tér a hurrától. A pedagógusok csoportját a Sportiskolások követték. Szakosztályonként haladtak egymás mellett a leendő atlé­ták, kézilabdások, labdarúgók és tornászok, akik különböző játékokat mutattak be. A középiskolások sorát a Gép­ipari Technikum növendékei nyitották meg, elöl virágból készült ötágú vörös csil­laggal. „Jó tanulással a kom­munista szakemberért!” — hir­dették a táblán. Az emelvény előtt „A párt és a KISZ győ­zelemre visz!”, „Veled va­gyunk Vietnam!” ütemes jel­szavakat kiáltottak. A zászlók között magukkal hozták a nemzetközi munkásmozgalom nagyjainak, hazánk vezetői­nek fényképét. Nagyszerű lát­vány volt a Bolyai János Gimnázium fiataljainak szín­pompás menete. Az egyenru­hás lányokat hatalmas gir­land követte. A lányok esev- nyőgyakorlattal kedveskedtek az elnökség tagjainak, az utcc szélén álló több ezres nézése (Folytatás a 3. oldalon) Gondfeledten, vidáman ünnepelték a 25. szabad május elsejét Salgótarján és környékének dolgozói. A felvonuláson, amelyen a hagyományoknak megfelelően az 1919-es veteránok haladtak az élen, csaknem harmincötezer ember vett részt, A veteránokat a kisdobosok, úttörők, gimnazisták, szakmunkástanulók követték, majd megkezdődött az üzemek, intézmények, hivatalok színpompás felvonulása

Next

/
Oldalképek
Tartalom