Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-17 / 112. szám

Közlemény Gustav llusák magyarországi látogatásáról A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására május 15— 16-án baráti látogatást tett hazánkban Gustáv Husák elvtárs. Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának első titkára. Május 15—16-án Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára és G. llusák elvtárs véleménycserét folytatott, amelyen részt vet­tek Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának taejai. a Köz­ponti Bizottság titkárai. A megbeszéléseken a két testvérpárt első titkára köl­csönösen tájékoztatta egymást pártjaik, országaik helyzeté­ről, a szocialista építőmunka menetéről. Megvitatták a ma­gyar—csehszlovák kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésé­nek lehetőségeit. Véleményt cseréltek a jelenlegi nemzet­közi helyzet, valamint a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom legfontosabb kérdéseiről is. A két testvérpár# vezetőinek a szívélyesség, az elvtársi nyíltság és az őszinteség szel­lemében lefolytatott véle­ménycseréje a nézetek azo­nosságát mutatta a megtár­gyalt kérdésekben. A megbe­széléseken kifejezésre jutott az a kölcsönös törekvés, hogy minden területen fejleszteni kívánják a magyar—csehszlo­vák kapcsolatokat és az együttműködést. A tárgyalá­sok során megállapodás szüle­tett, hogy Oldrich Cerniknek. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnö­kének meghívására a közeljö­vőben Csehszlovákiába láto­gat Fock Jenő. a Miniszterta­nács elnöke. A CSKP KB ne­vében Gustáv Husák meghív­ta Kádár Jánost, hogy tegyen baráti látogatást Csehszlová­kiában. Kádár János a meg­hívást köszönettel elfogadta. A látogatásra a felek által egyeztetendő időpontban ke­rül sor. Gustáv Husák elvtárs ma­gyarországi látogatása, a két testvérpárt vezetőinek elvtársi véleménycseréje a két nép barátságát, a szocializmus és a béke ügyét szolgálja. G. Husák elvtárs pénteken este elutazott Budapestről. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Erdélyi Károly, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter-helyet­tes, Jelen volt Jozef Pucsik, Csehszlovákia magyarországi nagykövete. (MTI) Íz MSZMP KB és az SZKP KB képviselőinek tárgyalásai A Szovjetunió Kommunista ponti Bizottságának meghívá- Pártja Központi Bizottságának sára P. N. Gyemicsevnek, az küldöttsége, amely a Magyar SZKP Politikai Bizottsága pót- . . . , „ ... Szocialista Munkáspárt Köz- tagjának, a KB titkárának ve- nyo7'asara érkezett hazaikba penteken befejezte munkáját. aetésével az ideológiai, a mű­vészeti, a tudományos és a propagandamunka tanulmá­A szép szavak nem takarják el az agressziót Vmtnam» értekeMi&t A küldöttség találkozott és ■ eszmecserét folytatott Aczél Györggyel és Pullai Árpáddal, az MSZMP KB titkáraival, Ja­kab Sándorral, a KB Agitációs és Propaganda Osztályának vezetőjével, Övári Miklóssal, a KB Tudományos Közoktatási és Kulturális Osztályának ve­zetőjével, a Központi Bizottság tagjaival. A küldöttség vezetőjét P. N. Gyemicsevet fogadta Kádár János, az MSZMP Köponti Bi­zottságának első titkára. A szívélyes, elvtársi lég körben lezajlott beszélgetése­ken kicserélték az ideológiává művészeti, a tudományos és a propagandamunkában ' szer­zett tapasztalataikat, eszme­cserét folytattak a kommuniz­mus, a szocializmus építése, a nemzetközi ideológiai harc ál­tal felvetett számos kérdésben. (MTI) Nem lesz olcsó mulatság A francia minisztertanács pénteki rövid ülésén, ame­lyet Alain Poher ideiglenes köztársasági elnök elnökle­tével folytatott, jóváhagyta annak a kormányrendeletnek a tervezetét, amely 49 millió frankot irányoz elő az elnök- választás költségeire. A Vietnammal foglalkozó párizsi négyes konferencia pénteki 17. ülésén Cabot- Lodge nagykövet, az amerikai küldöttség vezetője hivatalo­san is előterjesztette azt a nyolcpontos „béketervet”, amelyet Nixon elnök szerdai sajtóértekezleten hozott nyil­vánosságra. Az ülésen az amerikai küldött előtt felszó­laló észak-vietnami és DNFF- küldött pedig az amerikai el­nök beszéde alapján már éle- serf.' bírálta a tervezetet, és megállapította, hogy abban a Lényeget illétően semmiféle új elem nem található. Feltűnő volt, hogy a saigoni rendszer képviselője, Pham Dnag Lám nagykövet előte elkészített felszólalásénak csak a legvé­gén, mindössze egyetlen mon­datban méltatta Nixon javas­latait. Tran Buu Kiem, a Dél-vi­etnami Nemzeti Felszabadítá- si Front küldöttségének veze­tője rámutatott, hogy a front központi bizottsága megbízá­sából a múlt héten előterjesz­tett tízpontos javaslatát a dél- vietnami probléma átfogó megoldására az egész világ közvéleménye nagyra értékel­te. Amerikai részről viszont — William Rogers külügymi­niszter és maga Nixon eknök is —, úgy reagáltak rá, hogy a javaslatok ,.számos pontja el­fogadhatatlan”. Kijelentéseik részletesebb vizsgálatából ki­derült: számukra éppen azok a pontok az „elfogadhatatla­nok”, amelyek a leginkább alapvetőek ahhoz, hogy veget vessenek az amerikaiak ag­resszióé háborújának és hely­reállítsák a békét Dél-Viet- namban. Az amerikai elnök beszélt a vietnami nép „ön­rendelkezési jogáról” is. Ugyanakkor viszont nem fej­tette véka alá azt a szándé­kát, hogy továbbra is fenn akarja tartani a bábhadsere­get és a Thieu—Ky—Huong rendszert, amelyet ők helyez­ek hivatalba. Nixon dicsérte •"hieu elnök hatpontos tervét is amely nem kevesebbet kö­vetel. mint a DNFF fegyver- 'etételét, hogy a saigoni re­zsim „szabadon vehessen -észt” a politikai életben. Mindez azt bizonyítja — mon­dotta Tran Buu Kiem —. hogy a Nixon-kormányzat to- vábbra is erőpolitikát folytat azon mesterkedik. hogy meggyorsíthassa a háború ..dezamerikamzálására” es vietnamizálására „irányuló terveit”, azaz elérje. hogy amerikai parancsnokság alatt a vietnamiak harcoljank a vietnamiak ellen, és ilv mó­dón az Egyesült Államok fenn tarth a ssa n eok olonó al iá- uralmát Dél-Vietnamiban. Xuam Thuy rámutatott: a nemzetközi közvélemény azért fogadfta kedvezően a front ja­vaslatát, mert az helyes ala­pot képez a dél-vietnami probléma megoldásához. A Nixon kormányzat azonban ennek ellenére fenntartja képtelen követeléseit és to­vábbra is fokozza a háborút. Nixon beszélt Vietnam „szabad döntési” jogáról is. A valóságban azonban — mu­tatott rá Xuan Thuy — ő csak a neki kedvező „szabad dön­tésre” gondolt, A valóság ugyanis az, hogy az Egyesült Államok kormánya 15 év óta szüntelenül lábbal tiporja a dél-vietnami lakosság önren­delkezési jogát. Nixon — mu­tatott rá Xuan Thuy — akár­csak a többi amerikai vezető, olyan szépen hangzó szavak­kal. mint „új kezdeményezé­sek” — „összefüggő békepoli- tika kifejlesztése” — „rugal­mas magatartás” stb. Nem leplezheti el, hogy továbbra is kitart a vietnami agressziós politika folytatása mellett. Minit a nyugati hírügynök­ségek jelentik, Cabot-Lodge, az amerikai küldöttség veze­tője Nixon elnök tervezetét benyújtva hangoztatta, hogy az abban foglaltakkal kap­csolatban nem csupán az „él- fo gadni vagy elutasítani” al­ternatíva létezik. Cabot-Lodge, akj felszólalásában Nixon elnök gondolatmenetét követ­te, hangoztatta, hogy amerikai részről készek megvizsgálni más utakat is —, a VDK négy pontját, a DNFF tíz pontját. — „azzal a feltétellel, hogy ee összeegyeztethető az álitatlunk kifejtett néhány alapelwel”. Pham Dang Lam, a déll-vi- einami küldöttség vezetője azt mondotta, hogy kívánatos lenne tárgyalásokat, lehetőleg titkos tárgyalásokat kezdeni a DNFF tízpontos tervének öt pontjáról. Az öt pont a követ- keaő: a demilitanizált övezet státusának helyreállítása, a foglyok szabadonbocsátása, egy nemzetközi ellenőrző szervezet létrehozása, a La- oszról szőlő 1962-es genfi megállapodások és Kambod­zsa semlegességének tisztelet­ben tartása, végül pedig a csapatok visszavonása. Ez utóbbival kapcsolatban a sai­goni rezsim küldötte azt kö­vetelte, hogy a tárgyalások ne csupán az amerikai és a ve­lük szövetséges külföldi csa­patok visszavonásáról folyja­nak, hanem a szerinte DéL Vietnamban tartózkodó észak- vietnami csapatokról is, ami lényegében a DNFF-javasilat vonatkozó pontjának elutasí­tását jelenti. (MTI) Nixon hangos pantomimja Tovább már nem lehetett elodázni. Az el­nöknek szólnia kellett! Erre kényszerítette két nagyon fontos körülmény. Az egyik: A DNFF tízpontos javaslata az egész világ szá­mára világossá tette, hogy Dél-Vietnamban szó sem lehet egyoldalú katonai megoldásról, s a fronttal nem lehet az erő státuszából be­szélni. A másik: az Egyesült Államok köz­véleménye mind sürgetőbben követelte Nixontól a választási kampány során han­goztatott ígéret valóra váltását. Jelölt korá­ban ugyanis azt ígérte az elnök, hogy elődjé­nél sokkal többet tesz a vietnami kérdés ren­dezése érdekében. E két, nagyon súlyos momentum kényszer- helyzetbe hozta Nixont: vagy beszél vagy pe­dig levonja a szükséges konzekvenciát! Az előbbit választotta: szerda este nyilvánosság­ra hozta nyolc pontját. Csütörtöki számunk­ban már ismertettük az elnöki javaslatot. Akkor jeleztük, hogy tulajdonképpen időhú­zása kísérletről van szó. Ügy tűnik az Egye­sült Államok katonai vezetése lélegzethez szeretne jutni, nemcsak a DNFF offemzívája által előidézett helyzet, hanem az amerikai­ak nyomása miatt is. Érdemes felfigyelni az első kommentárok hangvételére. Egyes amerikai lapok odáig el­mennek, hogy azt mondják: Johnson tulaj­donképpen már mindent elmondott, s Nixon csupán azt ismételgette, amit, elődjétől át­vett. Ismert, hogy Johnson a katonai megol­dás híve volt, s azt vallotta, hogy a dél-vi­etnami hazafias erőket fegyverrel keli meg­adásra kényszeríteni. Nixon korábban elha­tárolta magát a héjáktól. veszedelmes lett volna tehát, ha szó szerint ismétli elődje gondolatait és terveit. Ha úgy tetszik: tálal­nia kellett a semmit, ráadásul olyan cso­magolásban. hogy csiti'tsa a vietnami háború ellen tiltakozó amerikaiak haragját, ugyanak­kor legalább a Látszatát megőrizhesse annak, hogy a párizsi tárgyalások nem az USA je­lenlegi politikája miatt meddőek. hanem, mert a másik fél próbálja elodázni az érde­mi megállapodásit. Pulbright, a szenátus külügyi bizottságának elnöke kijelentette: többet várt az elnöktől. Ebben nincs egyedül, hiszen a világ is ke­vesli azt, amit Nixon nyolc pontja tartalmaz. Diákkorunkban játszottunk egy játékot: hangos pantomimnak neveztük. Lényege az volt, hogy széles gesztusokkal kellett beszél­ni. de úgy, hogy ne mondjon az ember sem­mit. Nixon valami hasonlót csinált. Beszélt Vietnam deamerikanizálásáról, az amerikai­ak és szövetségeseik csapatainak kivonásá­ról. ám mindjárt hozzátette: állásaikat a saigoni rezsim katonai egységei foglalják majd el. Ha ez nem hangos pantomim, akkor mi nem tudtunk játszani, hiszen amit az elnök mondott az a háború folytatását jelenti. A DNFF tíz pontja konkrét javaslatokat tartalmazott a politikai megoldásokra vonat­kozóan is. Nem ragaszkodott a saigoni re­zsim azonnali megdöntéséhez, csupán egy olyan koalíciós kormány létrehozását indít­ványozta, amelyben képviselethez jutna Dél- Vietnam minden jelentős politikai csoporto­sulása. Mint ismeretes: Cabot-Lodge és a többi ellenzők is mereven elzárkóztak megoldásnak még a lehetősége elől is. Hog' ez nem volt véletlen azt tanúsítja Nixon programja is. A nyolc pont között ^egyetlen sincs amelyik a hogyan továbbra válaszol n a Utalás van csupán egy nemzetközi ellenőrző bizottságra, amely ellenőrizné a csapatot kivonását, s a kölcsönös megállapodás alap- ján megtartott választásokat. Tehát: valak- valakivel állapodjon meg, de vajon kicsoda A tűz a vízzel? A kérdés ugyanis .ennyi"- éles, hiszen a jelenlegi saigoni teoI™jnyzat a párizsi tárgyalások elején még a PNFF ip- lenléte miatt is tiltakozott. S aztan itt van ez a nemzetközi szervezet, amelyik bizonyos dolgokat és történéseket eilen oríz ne. ® j102” za létre? Ügy illene, hogy az ENSZ teuren a szülőapja. Ám az amerikai elnök erről szó sem ejt. Ebiből viszont körülbelül az derül ki, hogy létrehoznának együtt egy szerveze­tet, ami ellenőrizné azt, amit ők csinálnák. Hogy ez fából vaskarika? Persize, hogy az. Ha jól meggondoljuk Nixon nyolc pontjának egésze sem sokkal több. Igazán akkor lett volna értékes, ha hozzátesz valamit ahhoz, amit a DNFF már javasolt, s mindjárt meg is jelöltté volna a megoldás módozatait. Így azonban alig több az értéke annál a hangos pantomimnál, amit játszottunk. Pedig a vi­etnami kérdésben ezt játszani nemcsak el­lenszenves, hanem veszélyes is. Szolnoki István Harriman Kemény harcok a Shau völgyében —= Rogers elnöki találkozót készít elő? Averell Harriman, a párizsi megbeszéléseken résztvevő amerikai küldöttség volt ve­zetője csütörtökön este New Yorkban elhangzott nyilatko­zatában felszólította az Egye­sült Államok vezetőit, hogy egyoldalúan vonjanak ki Dél- Vietnambói 50 000 katonát. Harriman hangoztatta, hogy „nem várhatjuk azt, hogy a DNFF beszüntesse támadása­it mindaddig, amíg mi a lehe­tő legnagyobb katonai nyo­másnak tesszük ki őt”. A po­litikus kijelentette, hogy a párizsi megbeszéléseken nem lehet lényeges haladást elérni, míg Dél-Vietnamban nem csökken a harcok hevessége. Henry Cabot-Lodge, a pári­zsi megbeszéléseken résztvevő amerikai küldöttség vezetője pénteken hajnalban Washing­toniból visszaérkezett Párizs­ba. Megérkezése után újság­íróknak adott nyilatkozatában Nixon legutóbb előterjesztett tervét ,.nagyjelentőségűnek’* nevezte és kifejezte azt a re­ményét, hogy Párizsban „ér­demleges tárgyalások kezdőd­hetnek a vietnami kérdés megoldásáról”. Jelentések sze­rint a fődelegátust Washing­tonban tájékoztatták arról, hogy a jövőben milyen maga­tartást tanúsítson a Párizs­ban folyó megbeszéléseken. A DNFF fegyveres alaku­latai péntekre virradó éjjel Dél-Vietnam különböző terü­letein 12 ellenséges célpontot vettek rakéta- és gránáttűz alá. Csütörtökön ismét kemény harcok bontakoztak, ki a lao­szi határ közelében levő Shau völgyében. Egy ameri­Éhínség fenyegeti Kuala Lumpurt Részleges tilalom nyolc államban — Több mint 300 letartóztatott Heves összecsapás Malaccában NÓGRÁD - 1969. május 17., szombat A malaysiai kormány pén­teken bejelentette: a fővá­rosban nem oldják fel a 24 órás kijárási tilalmat. Egyi­dejűleg az egész országra kihirdették a rendkívüli ál­lapotot; a 11 szövetségi ál­lam közül nyolcban részle­ges kijárási tilalmat léptet­tek életbe. Hivatalos adatok szerint az összecsapásoknak eddig 89 ha­lálos áldpzata van. Ugyanak­kor az AP hírügynökség két­százra becsüli azoknak a szá­mát, akik a három nap óta tartó véres zavargásokban életüket vesztették. A lerom­bolt házak lakóit — mintegy 800 embert — a Merdeka stadionban helyezték el­A hírügynökségek közül egyedül az amerikai UPI-nak vannak olyan — diplomáciai forrásból származó — értesü­lései, hogy Abdul Rahman miniszterelnököt saját politi­kai pártja lemondásra akar­ja kényszeríteni. Diplomáciai megfigyelők szerint — írja a UPI — a malaysiai szövet­ségi párt maláj szárnya gya­korol nyomást Abdul Rah- manra. (A szövetségi párt egyesíti a maláj, a kínai és a hindu burzsoázia nemzeti po­litikai pártjait.) A maláj és a kínai nemze­tiség villongásai pénteken minden eddiginél nagyobb méreteket öltöttek és átter­jedtek vidékre is. Malacca kikötővárosban heves össze­csapás zajlott le. Újabb gyúi- togatási hullám söpört át Kuala Lumpuron. Az esti órákban azonban három fa- feldolgozó • üzem hatalmas lánggal égett. Közben azon­ban a kivezényelt katonaság is erélyesebben lépett fel a kijárási tilalom megszegőivel szemben. A letartóztatottak száma pénteken a fővárosban 805-re emelkedett. Az őrjára­tok parancsot kaptak, hogy előzetes figyelmeztetés nélkül is nyissanak tüzet azokra, akik a kijárási tilalmai meg­szegik. A Reuter jelentése szerint a fővárosban rohamosan fogynak az élelmiszer-tarta­lékok. Hivatalosan közölték- hogy segélyközpontot szer­veztek, amelynek feladata a segélyszolgálatok koordinálá­sa és az élelmiszerellátás biz­tosítása. Ennek a központ­nak az élére, Abdul Razak miniszterelnök-helyettest ne­vezték ki. Razakot egy nap­pal előbb azzal is megbízták, hogy irányítsa az úgynevezett országos akciótanácsot, amely a polgári és a katonai tevé­kenységet hozza összhangba. Razak pénteken sajtóértekez­letet tartott. Leszögezte, hogy sem az új kormányban, sem az országos akciótanáesbyjr nem kapnak helyet ellenzéki személyiségek. kai közlemény szerint a har­cokban az amerikaiak 35 ha­lottat és 128 sebesültet veszí­tettek. A kommüniké a sza­badságharcosok veszteségét 127 főben jelöli meg. Saigonban pénteken közöl­ték, hogy a DNFF tüzérségi egységei csütörtökön újabb három amerikai helikoptert semmisítettek meg. Az ameri­kaiak a vietnami háború so­rán eddig 2644 helikoptert ve­szítettek, Az AP saigoni tudósítójá­nak értesülése szerint Rogers amerikai külügyminiszter és Van Thieu dél-vietnami elnök pénteken egy esetleges Nixon —Thieu találkozóról tárgyalt, de annak helyét és időpontját még nem döntötték el. Ak öt­órás pénteki megbeszélésen felmerült annak a lehetősége Is, hogy Dél-Vietnamban az amerikai csapatokat fokozato­san a saigoni kormány újon­nan kiképzett haderőivel vált iák fel. Rogers megelégedéssé nyugtázta azt, hogy a dél-vi etmami csapatok kiképzése j< ütemben folyik. (MTI) Aggodalom Jugoszláviában Előrehozták ,ió az Olimpiái A jugoszláv sajtó pénteken érezhető nyugtalansággal fog­lalkozott azzal a hírrel, hogy Görögországban a jugoszláv— bolgár—görög határ közvetlen közelében május 27-től júni­us 16-ig megrendezik a NA­TO „Olimpia expressz” nevű hadgyakorlatát, amelyben an­gol, nyugatnémet, belga, olasz, amerikai, kanadai és görög szárazföldi egységeken kívül részt vesz az Egyesült Álla­mok földközi-tengeri flottája is. A Tanjug jugoszláv hír- ügynökség aláhúzza: ismeret­len az az ok, amiért az ere­detileg júliusra tervezett gya­korlatot előrehozták május végére. (MTI) csapatkíuonast sürget

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom