Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-16 / 111. szám

Pedagógusok fóruma Pedagógiai és pszichológiai ismereteinkről A pedagógia és a pszicho­lógia az emberek életében egyre nagyobb jelentőségű. E két, egymással szorosan . összefonódó tudomány szinte átszövj életünket. Egyes ele­meit alkalmazzuk a családi együttélésben, a gyermekek nevelésében, a munkahelyi közösségekben, önművelésünk megszervezésénél és még számtalan helyzetben. Mind szélesebb azoknak a köre, akik e tudományok rendkí­vüli fontosságát felismerve keresik a pedagógia és a pszichológia alapvető elemei­nek elsajátítását. A peda­gógiai tájékoztatás, ismeretbő­vítés évek óta a legjelentő­sebb helyet foglalja el me­gyénk ismert terjesztésé ben. Az elmúlt évben 290 előadást 13 348 résztvevő hallgatott meg, Önkéntelenül tolakodik elő a kérdés: az ismertterjesztő előadások mennyire elégítet­ték ki az igényeket? A ter­vezőknek sikerült-e helyesen kitapintaniok az érdeklődést? Az előadások látogatottságá­ból erre csak óvatosan kö­vetkeztethetünk. Mégis ér­demes néhány pillantást vet­ni az egyes témákra és a ve­lük foglalkozó előadások lá­togatottságára. Legtöbben „Az iskola és család együtt­működése”, >,A korszerű ta­nulás problémái”, „A gondol­kodás fejlesztése”, „A világ­nézeti nevelés”, „A gyermek szabad idejének helyes fel- használása” és „A pályavá­lasztás” témákat hallgatták. Nem mutatkozott viszont túl nagy érdeklődés az olyan — már igen sokszor általá­nosan megfogalmazott — problémák iránt, mint .,A családi nevelés”, vagy „Az erkölcsi nevelés”. Az általá­nos címmel szemben táplált bizalmatlanságot még 'tetőz­te. hogy ezeket az előadáso­kat főleg a sokéves rutin alapján praktizáló személyek vállalták. Ügy gondolom, a szülők, de a lakosság nélkü­lözhetetlen pedagógiai kul­turáltságainak növelését nem lehet kellően szolgálni éven­ként megismételt általános ismeretek közvetítésével. mélyiség megismerése”, „az életkori sajátosságok”, „az emlékezés és felejtés” kevés helyet kaptak az előadások tervezéseinél. Mindez első­sorban azért gond, mert a személyiség mélyebb megis­merésének, céltudatos fejlesz­tésének szükségessége mind­jobban előtérbe kerül. Ügy gondolom, nem nehéz belát­ni, mennyi gyermeket és fel­nőtt-tanulót lehetne a túlter­heltségtől megmenteni a gaz­daságos tanulás technikájá­nak megismertetésével. A gyermeknevelés, az if­júság formálása a pedagó­gia és a pszichológia alkal­mazásának ugyan jelentős, de korántsem egyedüli terü­lete. Erről ma már elég sok szó esik. A gyakorlat viszont a régebben kialakult helyzet­hez képest semmit sem vál­tozott. Legalábbis a mi me­gyénkben neSp. Az elmúlt évben megtartott előadások­ból csupán 15 foglalkozott az emberi tevékenység — gyer­meknevelésen kívüli pszicho­lógia kérdéseivel. Azt hi­szem, ebben az állapotban tükröződik az is, hogy más megyéktől eltérően Nógrád- ban nincsenek pszichológuso­kat foglalkoztató intézmé­nyek. Nálunk nem működik pályaválasztási szaktanács- adó, nincs nevelési tanács­adónk, az üzemekben nem létesítettek még munkalélek­tani laboratóriumot. Régi gond a pedagógusképző in­tézmény hiánya is. Az előzőkben említett elő­adásokból csupán tíz hang­zott el a magasabb korú, 15— 25 éves ifjúság körében. így ebben a formában éppen azok nem kapnak kellő se­gítséget, akik most küzdenek a szakmái beilleszkedés, a párválasztás és a családala­pítás számtalan problémájá­val. életével kapcsolatos életkedv, boldogság, barátság, szere­lem, házasság kérdéseinek mélyebb boncolgatása. Más területen sajnos, még kedvezőtlenebb helyzettel is találkoztunk. A vezetés lé­lektanával foglalkozó négy előadást alig több mint száz személy hallgatta meg, jólle­het a pszichológiai ismere­tek igen előnyösen befolyá­solják a munkahelyi veze­tők, a különböző területen dolgozó tisztségviselők tevé­kenységét. Az új gazdaság- irányítási rendszer — amely­nek megvalósításán fárado­zunk — elengedhetetlenné teszi a vezetés színvonalának emelését. A vezetéslélektan, a mun­kapszichológia egyre gazda­godó tudománya sok olyan együttélési kérdésben adhat eligazítást, amely ma zavar­ja a vezető és a munás. vala­mint a munkás és a munka körülményei közötti harmo­nikus viszonyt. Érdemes vé­giggondolni, hogy egy dolgo­zó a munkaviszonyba lépest követően mennyi bonyolult kapcsolatba kerül. Vezetője, munkatársai, a munka tár­gya, terméke, a hatások egész sorát váltja ki. Mindez szám­talan veszélyt is rejt magá­ban. A vezetés és a munka­lélektan ismeretének helyes alkalmazása ezeket az egyén számára kritikus helyzeteket csökkentheti, esetleg meg­szüntetheti. A pszichológia néhány na­gyon is fontos problémája, mint például „a tanulói sze­A salgói KISZ-isikolán szerzett több éves tapasztala­taim alapján állítom, hogy a fiatalok várják helyes vála­szunkat olyan fontos kérdé­sekre, miiit amilyen az egyén és a közösség viszonya, a közélet és magánélet, a sza­badság és fegyelem össze­függésének problémája. Szin­te minden fiatalt izgat az Néhány más megyében és üzemben szerzett tapaszta­lataim azt mutatják, hogy a szakszervezeti bizottságok jól felismerték a vezetési és a munkalélektani ismeretek hasznosságát, előnyeit. Elő­adássorozatok keretében is­mertetik a munkaalkalmas­ság, a munka- és pihenési rendszer, a psziché« átal­lnak elkerülésének lehetősé­fefeiK. Uz- —----* i_. ., . a vezetés pszichológiai kö­vetelményeit és még több más adott terület tevékeny­ségéhez kapcsolódó problé­mát. E felismerésre gondo­lom nálunk sem kell sokáig várni. A népművelés irányi­tói a megszokottat leküzdve bátran elindulnak az ismeret­ien, de ígéretes úton. Vízgazdálkodási társulat az Alsó-Zagyván A mezőgazdasági üzennek egyre nagyobb gondot fordítanak a vízgazdálkodásra és a ta­lajvédelemre. önállóan azonban egy-egy gazdaság nem tud ezen a téren minden kö­vetelménynek eleget tenni. Eredményes mun­ka csak úgy képzelhető el, ha egy nagyobb — földrajzilag többé-kevésbé összefüggő — területen minden érdekelt fél összefog és közösen végzi el az árvízmentesítést, a bel­vízrendezést, lecsapolást, a patakok szabá­lyozását, a szennyvízelvezetést és közösen küzdi lé a vizek kártevését. A megyénkben levő két vízgazdálkodási és talajvédelmi társulás mellé ezekben a hetek­ben szervezték meg a harmadikat, amely a százezer holdas pásztói járás vízgazdálkodá­sának irányítója lesz. Az előkészítő munka Pásztón az utolso szakaszába érkezett. A járási tarácson a Kö- zép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság közremű­ködésével megalakult az Also- zagyvái Víz­gazdálkodási és Talajvédelmi Társulat Sze-ve- ző Bizottsága, amelynek elnöke ispán Károly, a járási vb elnöke lett. Elkészült már a szervezési anyag, amely a legtöbb részletkér­déssel, a társulatra váró feladatokkal is fog­lalkozik és jó alap arra, hogy a társulatot szervezetileg, mint gazdálkodó egységet vég­leges formába öntse. Az eredeti tervek sze­rint a társu’ásban ••észt vett volna a hatva­ni járás is, azonban írásban bejelentették, hogy nem csatlakoznak. így most már semmi akadálya nincs -.nnak, hogv az Al«' -zagvv Vízgazdálkodás’ Társulás minél hamarabb megkezdje munkáját. A tenyésztés és nz értékesítés összhangja a eél 'tanácskozás a tsz-szövel ségnél Hasznos találkozó színhelye volt tegnap Salgótarjánban a Cserhált- és Karancs Hegyvi­déki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének szék­háza. Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt, a Pest— Nógrád megyei Állatforgalmi Vállalat, a megyei pártbizott­ság, a tanács, az állattenyész­tési felügyelőség, az állat­egészségügy, valamint a két területi szövetség képviselői jöttek össze. A tanácskozás célja az volt, hogy összehan­golják a megyei elképzelése­ket, a közös gazdaságok ter­veit a szarvasmarha-tenyész­tés továbbfejlesztése, vala­mint a helyes állatfelvásár­lási politika kialakítása érde­kében. Az előadó és a tanácskozás részvevői egyöntetűen meg­állapították, hogy a kormány támogatása, a különböző te­nyésztési kedvezmények, a ta­karmányjuttatások hatása Nógrád megyében is a nagyüze­mi állattenyésztés eredmé­nyeiben mutatkozik. Gyorsab­bá, eredményesebbé vált az állathizlalás, a jószágexport. amely évről évre jelentős be­vételt hozott a mezőgazdasági nagyüzemeknek. Évekkel eze­lőtt elkezdődött és 1970 végé­ig befejezést nyer az egészsé­ges, gümőkórtól mentes szarvasmarha-állomány kiala­kítása a közös és háztáji gaz­daságokban egyaránt. A mun­ka jelentőségét az a sok milr lió forint jelzi, amelyet erre a célra fordítottak már eddig, és fordítanak a közeljövőben megyénkben. Az erőfeszítések ellenére sem sikerült azonban mara­déktalanul teljesíteni a célki­tűzéseket. A szarvas-marha­állomány, ezén belül a tehén­ál lománv egyenletes. tartós növekedését nem sikerült el­érni. A közelmúlt problémá­ja az is. hogy zavarok kelet­keztek az áliatfelvásárlásban. A tanácskozás résztvevői megállapodtak azokban a leg­fontosabb tennivalókban, amelyek végrehajtása elősegí­ti az országos, a megyei és a termelőszövetkezeti célkitű­zések összhangját. Hiszen Nógrád megye közös gazdasá­gaiban — éppen az adottsá­gok, a hagyományok miatt —. nagy jelentősége van az állat­tenyésztésnek. elsősorban a szarvasmarha-tenyésztésnek, így a tenyésztési és értékesítési célkitűzések összhangja alap­vetően fontos a jövő szem­pontjából. Hol nyaraljanak a szívbetegek, a magas vérnyomásűak? Nádházi Lajos Közegészségügyi szakembe­rek véleménye szerint a nya­ralási hely megválasztásában fő tényező az üdülésre menő ember egészségi állapota és a nyaralóhely klimatikus és egyéb egészségügyi adottsága. Aki egészséges, bárhova el­mehet nyaralni, de a túlzá­soktól természetesen neki is óvakodnia kell. Elsősorban a túlzott napfürdőzés lehet ár­talmas. A Nap ibolyántúli su­garai ellen ugyanis a szerve­Felszabadulási emlékmúzeum Karancsberényben Emlékezni es emlékeztetni zet a lebarnulással, a fokozott pigmentációval védekezik, az ehhez szükséges anyagot azon­ban vörös vérsejtjeinkből von­ja el. A napfény túlzott „ada­golása” tehát átmenetileg a vörös vérsejtek hiányát idézi elő. Szívbetegeknél, magas vér­nyomásban szenvedőknél, inf­luenza, tüdőgyulladás, általá­ban gyulladásos betegségek után fekély-betegségben a- nyagcsere-bántalmakban szen­vedőknél különösen árttl- mas lehet a sok napozással, fürdéssel, úszással járó felfo­kozott anyagcsere és a lökés­szerűen növekvő vörösvér- sejt-termelés. Ugyanez áll a neuraszténiásokra, idegbete­gekre is. Az ilyenek tehát job­ban teszik, ha előnyben része­sítik a szárazabb levegőjű, megnyugtatóbb hatású erdős, hegyes vidékeket. Aki egész évben Ingerdús környezetben: zajos, idegesítő munkahelyen dolgozik, jól te­szi, ha pihenőjét minél csen­desebb, megnyugtatóbb helyen tölti. Ingerszegény környezet­ben élő emberek, főleg fiata­lok részére viszont a változa­tos, programokban, élmények­ben gazdak nyaralás jelent felfrissülést. (MTI) Ezer szőlőfajta n mecsekiszóló múzeum ha nM A Mecsek napsütötte déli lejtőjén évek során valóságos „szőlömúzeum' alakult ki. Hazánk legnagyobb szőlőfajta- gyűjteménye ez, s Európában is csak egy franciaországi, mont- pellieri gyűjtemény múlja felül. Az első oltványokat 1952 tavaszán ültette el itt Németh Márton, a Szőlészeti és Bo­rászati Kutató Intézet tudományos főmunkatársa. Azóta ál­landóan szaporítja a ..múzeumi tárgyak" számát és ma már Európa valamennyi szőlőtermelő országát képviselik az itt elhelyezett fajták. Ezekben a napokban, hetekben újabb 130 szőlőfajta oltványait ültetik el a Mecsek lankáin. Ezeket Franciaországból, Csehszlovákiából, Olaszországból, a Szov­jetunióból és az NSZK-ból kapta az intézet. Ily módon a szőlőfajták száma ma már megközelíti, sőt az alfajtákkal és a származékokkal együtt meg is haladja az ezret. Fontos kutatási program színhelye is az élő múzeum. Minden faj­tából 15—15 tőkét nevelnek fel és állandóan iigyelemmel kí­sérik, hogy az esetleg kiemelkedően jó tulajdonságú fajtá­kat elszaporitsák, bevonják a hazai köztermesztésbe. / élj es kapacitással Öntözik, tisztogatják a tá­jai a májusi esők. Egy-egy utat, köcsögét, erdőt végigönt a zápor, s már süt is rá 'újra a nap. Gőzöl a táj. Télen ke­ményebb idő járja a karancs- berényi volt Légrády-féle va­dászházra és környékére is. A huszonöt év előtti tél különö­sen keményen fogta e tájon az embert. Í944 december vé­ge táján a visszavonulóban le­vő németek számára nem­igen nyújtott biztonságot er­refelé az erdő. Partizánokat rejtett. Ebben a vadáscháziban szálltak meg egy ideig a Nóg­rádi Sándor partizáncsoport tagjai. Nógrádi- elv tár* nemrégen Budapesten fogad'ta Nógrád megye küldötteit, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága, a megyei tanács, illetve a me­gyei múzeumi szervezet kép­viselőit. Hosszasan elbeszél­getett velük a hajdani esemé­nyekről, amelyeknek részese volt. Szóba került az abron- csospusztai ütközet is. amely 1944. december 26-án éjjel két órakor történt. (Nógrádi elv- társ pontosan emlékszik az időpontra, a forrásmunkák­ban éjjel három, óra szerepel, az egykori parancsnok ezt he­lyesbítette.) Amikor a pa rancsnűkl szoba berendezésé­re terelődött a szó. Nógrádi elvtárs felállt szobaiéban, úgy magyarázta a szerény beren­dezést. Volt benne egy vas­ágy, a falon zászló, dobkály­ha. A méz — és egyéb élelmi­szer — az ablakban volt. Miért történt a látogatás Nógrádi Sándornál? S miért folyik jelenleg a kutatómun­ka a különböző budapesti és megyei múzeumokban, levél­tárakban, intézményekben? A megyei pártbizottság kez­deményezésére, a pártbizott­ság és a megyei tanács vb együttes határozatot hozott egy megyei felszabadulási mú­zeum létesítésére a hajdani vadászházban. — A felszabadulási emlék- múzeum létrehozásának célja, hogy bemutassa a megye fel- szabadulásával összefüggő eseményeket, emléket állítson felszabadulásunk megvalósí­tóinak, a dicsőséges Vörös Hadsereg egykori harcosai­nak, akik Nógrád tájain on­tották vérüket érettünk, a német fasiszta, csapatok elleni küzdelemben — tájékoztat Szabó Béla muzeológus. — Igyekszünk képet adni a me­gye munkásosztályának és pa­rasztságának ellenálló tevé­kenységéről is, nem utolsó­sorban pedig azokról az em­berekről, akik fegyverrel küz­döttek a fasiszta egységek el­len, a Nógrádi Sándor-féle partizáncsoport tagjairól. Szabó Béla szorgos kutatást végez a Párttörténeti Intézet­ben, a Partizánszövetségben, a Hadtörténeti Múzeum­ban, a Partizáoarchíviumok- ban, a megyei munkásmozgal­mi múzeumban és levéltár­ban, illetve más helyeken. — Milyen anyag gyűlt ösz- sze? — Mennyiségileg és minősé­gileg is jelentős ae anyag. A dokumentumok, a tárgyi em­lékek sora gyűlt össze, s még távolról sincs befejezve a ku­tatás. A múzeum berendezéséről keveset árul el Szabó Béla. Az ellenállás tárgyi emlékei, s az igen tekintélyes levéltári anyag mindenesetre rendki- vül tanulságosnak ígérkezik a leendő felszabadulási emlék­múzeum látogatói számára. Egyében kívül tervezik, hogy eredetiben bemutatják a hajdani parancsnoki szobát is, azokkal a bútorokkal és felszerelési tárgyakkal, ame­lyek 1944 decemberében is ott voltak. Az átalakítási munkálato­kat a volt vadászházban a nyáron végzik el, ősszel pedig megkezdik a múzeum beren­dezését. E munkába a Műve­lődésügyi Minisztérium Mú­zeumi Főosztálya is bekapcso­lódik. Terv szerint, felszaba­dulásunk negyedszázados év­fordulóján, december 26-án adják át rendeltetésének a felszabadulási emlékmúzeu­mot, hogy hirdesse Nógrádhan és a megye határain túl is: azok tetté, küzdelme, akikre a tárgyak, dokumentumok emlékeztetnek, a hacájukait igazán szerető, s más népek szabadságáért is halni kész internacionalisták tette volt. A haza hű fiainak cselekede­te. Azoké, akik megértették, vagy megérezték, hogy a nép felemelkedése csak a fasiz­mus legyőzésével, és a Szov­jetunióval, valamint más ha­ladó népekkel való összefo­gás útján képzelhető el­A történelem őket igazolta. Ezért, amikor majd az ő te­vékenységüket bemutató do­kumentumokat lapozgatjuk a megyei emlékmúzeumban, ön­kéntelenül eszünkbe jut azok­nak a szovjet katonáknak a hősiessége, véráldozata, akik 1944—45-ben a hitleri és a magyar fasiszták igája alól felszabadították Nógrád me­gye népét is. A megye népé nek hálája övezi emléküket. Télen keményebb idő jár a karancsberényi volt vadász­házra is. A huszonöt év elő‘J . tél különösen keményen for | ta e tájon az embert. Az érd partizánokat, ellenállókat rej­tett. Az idei tél is lehet ke­mény, a volt vadászház azon­ban szívet melegítő emlékek ébresztője és fenntartója lesz. Megyei felszabadulási emlék­múzeum Ahova emlékezni és emlékeztetni járunk. Tóth Elemér Az elmúlt időszak esőzései -itán egyelőre van még neö vességtartalék a talajban, egyes növényi kultúrák azon­ban már „elvárják” a csapadé­kot. Ezért a napokban egymás után kapcsolódnak be a mun­kába a mezőgazdasági öntö­zőtelepek. A rendelkezésre ái­tó esoztető berendezéseknek már a fele ontja a mestersé­ges csapadékot, azaz 2—2,5 ezer szivattyú működik. Ha nem jön közbe néhány napos esős időszak, a hónap végén már teljes kapacitással mű­ködnek majd országszerte az esoztető berendezések. I I NÓGRÁD - 1969, május 16,, péntek §

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom