Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-15 / 84. szám

A „vörös napocska

felhői

A maoisták fegyveres határsértő provokációi közvetlenül összefüggnek Mao csoportjának aezal az igyekezetével, hogy erősítsék Kínában katonai-bürokratikus rezsi mj ükét. A szovjetellenes- ség zavaros hullámára azért van szükségük, hogy elvonják a kínai nép figyelmét a „kulturális forradalom” jelszava alatt elkövetett törvénytelenségekről, elnyomják a „legvörösebb napocska” — azaz, a Mao személye — elleni bírálatokat, a bajok és nélkülözések miatt, amelyek a kínai népre szakadtak. A szovjetel- lenes hisztériát és a soviniszta fellángolást természetesen az ország további militarizálásá- ra használják ki.

Az ellenfeleikkel történő leszámolás módszerének nevezett „kulturális forradalom” megrázkódtatta az országot, és kellemetlen következményei jelentkeztek nemzetközi téren is. A jelenlegi kínai vezető csoport a kiutat a maga módján keresi most. felrúgva a Kínai Kommunista Párt VIII. kongresszusának alapvető határozatait.'

Revidiáltáh a párthatározatot

A KKP 1956-ban megtartott VIII. kongresszusa kijelentette: a kínai nép vezető ereje a Kínai Kommunista Párt, amely a marxizmus—leniniz- mus elvei alapjan tevékenykedik. A kongresszus a párt feladataként jelölte meg a népgazdaság tervszerű fejlesztését az anyagi és szellemi szükségletek maximális kielégítése érdekében. Határozatba foglalta a kongresszus: megengedhetetlen, hogy bármely személyt a párt fölé helyezzenek. A VIII. kongresz- szus kijelentette: a párt, a szocialista országok testvéri együttműködésével tovább folytatja a szocializmus építését, s velük egységben lép fel az imperializmus agresszív politikája eHenA maoisták revidialták a Vili- kongresszus határozatait, s a marxizmus—leninizmust Mao eszméivel, mint a „legfelsőbb vezetési elv”-vel váltották fel. A maoisták szerint ugyanis annyi „marxista—leninista könyv van, hogy azt elolvasni úgy sem lehet”, ezért az elmélet; felkészülés számukra Mao Ce-tung műveinek olvasásából álL A marxi—lenini eszmékhez hű embereket „burzsoá vonalvezetéssel ”, revizionizmussal vádolják, éppúgy, mint azokat, akik az életszínvonal emelkedése mellett szállnak síkra. A szocialista országokkal történő együttműködés helyett az ellenük vívott harcot hirdetik, s a szovjetellenesség hivatalos rangra emelkedett.

Az új „törzskar99

A közel három évig tartó „kulturális forradalom” erkölcsi és fizikai terrorja megbénította a Kínai Kommunista Párt tevékenységét, szétkergette a járások, városok, tartományok, vállalatok, népi kommunák és hivatalok párt- bizottságait és pártszervezeteit. A VIII. kongresszuson megválasztott 174 KB-tag közül mintegy 130-an a repre- oszió áldozatai lettek, diszkre- ditálták őket. A központi bizottság helyét „Mao törzska- ra” foglalta el, amely nem más. mint a „nagy kormányos” baráti köre.

A maoisták szétzilálták a népi hatalom alkotmányos szerveit, a szakszervezeteket, a kommunista ifjúsági szövetséget, a társadalmi szerveket. A „kulturális forradalom” de- zorganizálta az ország gazdasági tevékenységének korábbi irányítási rendszerét

A Mao-csoport a „forradalmi ' bizottságokon” át gyakorolja a hatalmat. Ezek vezetőivé elsősorban megbízható katonakádereiket nevezik ki. Arra a kérdésre, hogy mi a demokrácia, Mao Ce-tung egy alkalommal így válaszolt: „Én általában nem vagyok híve a választásoknak”Mao Ce-tung már a múltban is többször durván megsértette a kommunista párt határozatait és szabályzatát. A Cejanszki tartomány végrehajtó bizottsága még 1930ban rámutatott, hogy Mao

„uralkodó” akar lenni a pártban. Mao Ce-tung a pártfegyelem megsértéséért többször kapott pártbüntetést, sőt a központi bizottságból is ki akarták zárni.

A maoisták azt követelik hogy minden ember feltétel nélkül teljesítse Mao Ce-tung utasításait. „Megértetted — hajtsd végre, ha ma mégnem értetted meg, akkor is hajtsd végre. •Logikájuk szerint, ha a kisebbség aláveti magát a többség akaratának, az „rabszolga pszichológia”. Viszont, ha mindenki egy embernek engedelmeskedik, az a „legnagyszerűbb forradalmi- ság”.

Prémium helyett rakéta

A maoisták azt állítják,

hogy a „kulturális forradalom”, „rendkívül kedvező feltételeket teremtett” Kína gazdasági élete számára. A tények azonban másít mutatnák.

Az ipari termelés 1967-ben, 15—20 százalékkal csökkent. Az ország energiaellátását szolgáló szén termelése 40

százalékkal esett. Az acéltermelés 13 millióról 9—10 millióra csökkent, a gépkocsi- gyártás 55 ezer helyett csak 45 ezer darab volt.

A népgazdaság minden nehézsége ellenére a maoisták a rakéta és nukleáris potenciál növelését szolgáló ipar fejlesztésére fordítják elsősorban figyelmüket. A mezőgazdaságban, a rendkívül kedvező időjárás mellett 1967-ben mintegy 190 millió tonna gabonát takarítottak be, de a tavalyi gabonatermelés alig érte el aiz 1957-es szintet, amikor még senki sem hallott a „nagy ug-'

fásról" és a „népi kommunákról”. Ugyanakkor az elmúlt évtizedben Kína lakossága mintegy százmillióval nőtt. így az egy főre jutó gabonamennyiség sokkal kevesebb, mint 1957-ben.

A munkások és alkalmazottak jövedelme 20 százalékkal csökkent- A korábbi prémiumokat elvonták, ezt a maoisták „ökonomizmusnak”, a „revizionizmus mérgének” bélyegzik. Romlott a lakosság élelmiszer- és iparcikk-ellátása is.

Rajok és szakaszok a gyárban

A maoista csoport igyek- saik kikeveredni ebből a gazdasági válságból, s most a „nagy ugrás” korszakára jellemző gazdasági irányítási módszerekhez folyamodik. Az ipari vállalatoknál kaszárnya rendszert vezetnek be. A vállalati forradalmi bizottságok élén katonák állnak. A munkásokat és alkalmazottakat rajokba, szakaszokba szervezik. A Cianoi Ribao újság így ír erről: ,,A munkások oselop- ban vonulnak a gyárba, mün- kaidő után oszlopokban hagyják el a műhelyeket. Az egyik műhelyben 380 emberre 100 politikai munkás jut”.

A maoisták — hatalmuk védelmében — mind több kirohanást intéznek a Szovjetunió ellen, revizionizmussal, az imperializmussal kötött szövetséggel vádolják. Már 1965-ben „északról fenyegető veszélyt” emlegettek, hogy szovjetellenes hangulatot szítsanaik. Most pedig, katonai-bürokratikus rendszerük védelmében, terror-cselekményekre vetemedtek a Szovjetunió ellen. A véráldozatot követelő provokációk arról tanúskodnak, hogy a Mao-csoport hegemóniája érdekében kész feláldozni a kínai nép alapvető érdekeit.

V. Vaszin

Érettségi előtt

Az iskolareform beindulása óta foglalkoztatja a pedagógusokat. az oktatáspolitikusokat, a tanulókat és a közvéleményt az érettségi vizsga Szaklapok, napilapok hasábjain élénk vita alakult ki. A döntés már régebben megtörtént: az érettségi marad. A mostani negyedikes középiskolások erőpróbája tehát közeleg. Az érettségivel kapcsolatos vitáról, a várható módosításokról és az érettségire való felkészülésről beszélgettünk Fabulya Lászlóval, Nógrád Megye Tanácsa Művelődésügyi Osztályának helyettes vezetőjével.

— Hogyan vélekedik az érettségivel kapcsolatos vitákról? Mi volt a vita fő jellemzője? Milyen nézetek csaptak össze a vita során?

— Az a tény tette vitássá az érettségi vizsga létét vagy nem létét, hogy az érettségi vizsga tulajdonképpen hogyan zárja le a négyéves gimnáziumi tanulmányokat. A vitázó partnereknek a következő véleményük volt: ha érettségi vizsga van, akkor minek a felvételi vizsga. Tudniillik az érettségi vagy képesít arra valakit, hogy egyetemi, vagy főiskolai tanulmányokat folytasson, vagy ha nem képesít, akkor pedig minek az érettségi vizsga, mikor úgyis van felvételi vizsga. Ennek ellenére a minisztérium a vitát — véleményem szerint nagyon helyesen — úgy zárta le, hogy az érettségi vizsgát nemcsak a továbbtanulás szempontjából kell nézni, hanem az érettségi vizsgán a négyéves tanulmányok szintézisét is meg kell teremteni. Ez a szintézis arra készteti a gimnáziumba vagy középiskolába járó tanulót — hiszen a szakközépiskolában is érettségi lesz és nem képesítő —, hogy a négyéves tanulmányok során megszerzett ismereteket egy nagyobb áttekintő képpel próbálja meg összefoglalni. Ez egyfajta természetes erőfeszítést igényel a tanulók részéről és ez az erőfeszítés, vagy nevezzük erőpróbának, semmiképpen nem jár olyan kedvezőtlen következményekkel, amely miatt az érettségi vizsgát el kellene vetni — A szaközépiskolák rendszerének kiépülésével az érettségi vizsgák száma is megszaporodik. Mennyiben történnek változások a gimnáziumi és a szakközépiskolai érettségi viszonyában? A különböző inézmények miiyen pályára készítenek elő?

— Míg a régi technikumokban képesítő vizsgát tettek a jelöltek — középfokú technikusi oklevelet kaptak —, addig a helyben lévő szakközépiskolák nem adnak középfokú képesítést, még szakmunkásoklevelet sem az érettségiző fiatalnak. Csupán arra teszik őt alkalmassá, hogy bizonyos utólagos gyakorlat megszerzésével ilyen vagy olyan szakmában szerezzen szakmunkás oklevelet. Az érettségi vizsga egyetemhez való kapcsolódása változatlan. A gimnázium jelentősége az utóbbi esztendőben megnövekedett és a közeli években még inkább növekedni fog, mert az egyetem nem kis mértékben figyelembe veszi az érettségi vizsgát. Az egyetemek és főiskolák legfőbb bázisát a középiskolák közül a gimnázium jelenti. Itt gyakorlatilag országos viszonylatban is arra lesz szükség, hogy a gimnáziumok számát oly mértékben csökkentsük, hogy a gimnáziumba kerülő gyerekek sokkal válogatottab- bak legyenek. Ennek a szűrésnek pedig az a feltétele, hogy kevesebb gimnázium legyen, mélyebb legyen a merítési lehetőség. Azok a gyerekek kerüljenek be, akik felsőfokú tanulmányok végzésére alkalmasak és képesek. Ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy akik esetleg szakközépiskolából jöttek vagy régi középfokú technikumból — ahol még ilyen működik —, ne kerülhessenek be az egyetemre. Kerülhetnek, azonban százalékuk jóval kisebb. Mert funkcióját tekintve a szakközépiskola nem egyetemi tanulmányokra készít elő, hanem

Faluról falura

A valóságról álmodnak

Két kapun át lehet a Mátra hegyeit megközelíteni a nyugati oldalról. Az egyik Hasznos község, ahonnan közvetlenül feljutni a hegyvidékre. A másik a tíz—tizenöt kilométerre elterülő Szurdokpüspöki, ahonnan Gyöngyös érintésével közelíthető meg hazánk egyik legszebb természeti vidéke, legforgalmasabb látványossága. Valamikor még az országút is a községen vezetett keresztül, s csak a huszonegyes jelzésű főközlekedési útvonal megépítésével terelődött el a forgalom a község főutcájáról. Mert az országút egyben a népes település főutcájának a szerepét is betöltötte. Ám forgalomterelés ide vagy oda, továbbra is népes a főutca. A termelőszövetkezet traktorai, vontatói népesítik be, mert a szövetkezeti majorok, épületek a község különböző részén helyezkednek el.

A leghosszabb község?

Alig hiszem, hogy Szurdok- püspökinél sokkal hosszabb községei lennének Nógrádnak. A Mátra hegylánca alatt meghúzódó község jellegzetesen követi a hegyet megelőző lan- kás dombvonulatot. A hegyvölgy irányú utcák pedig az egykori vízmosások mellett alakultak ki. Érdekes azonban, hogy a több mint négy kilométer hosszú községben még kétezer-ötszáz lakos sem él. Távolabbról szemlélve, nagynak tűnik a település, éppen el- nyújtottsága és a levegőssége miatt. A szurdokpüspöki házak nincsenek összezsúfolva, többségükhöz nagy kertek tartoznak. A szurdokpüspökiek

régóta szeretnek kertészkedni, gyümölcsöt termeszteni — habár az utóbbi években itt is megváltozott a falusi emberek életformája. A termelőszövetkezetbe« ledolgozott

munkaidő után már kevésbé ízlik a megszokott dolgokkal foglalkozni.

Szurdokpüspökin, az emberek gondolkozása gyorsabban fejlődött, mint maga a község. S ez elsősorban az igényekre vonatkozik. Ám itt senki sem vetheti senkinek szemére, hogy nem segítenek megoldani a közösség gondjait. A szurdokpüspökiek nemcsak hangoztatják, hogy ez vagy az kellene, hanem erejükhöz, tehetségükhöz mérten hozzájárulnak a megvalósulásához. A lakosság segítsége nélkül még tovább húzódanának a megoldatlan problémák.

Aki végigmegy ezen a mát- raalji községen, két érdekes dolgot vesz észre. Az utcákon alapos munkával elkészített járda húzódik. Nem kell már sarat taposni azoknak sem, akik valamelyik szárnyutcában laknak. A másik észrevétel kevésbé érdekes, de jellemző általában a falvakra. A közintézmények, középületek elhanyagoltak. Vegyük például a szurdokpüspöki iskolát. A felszabadulás óta gond egy korszerű iskola létesítése a községben. Az idén azonban már az új emeletes iskolában kezdik az új tanévet a tanulók és a pedagógusok A négytantermes iskola csaknem kétmillió forintba kerül. Saját erőből, állami támogatással és hitelből épül fel. A családonkénti fejlesztési hozzájárulást felemelték kétszázötven forintra, hogy a csaknem hétszázezer forintot három év alatt visszafizethesse a tanács a

banknak. Ugyanakkor a lakosság jelentős társadalmi munkával segítette az építkezést. Azok pedig, akik nem kötelezettek a hozzájárulás fizetésére, önkéntesen járulnak hozzá forintjaikkal a közgondok megoldásához.

Segít a gyár

A tanács vezetői azonban már egy másik nagy kívánság megoldásának módozatain törik a fejüket. Művelődési ház is kellene a községbe. Igen- ám, de hol szerzik meg hozzá a kétmillió forintot? Ez fogas kérdés, amire egyelőre nem lehet választ adni. Ettől függetlenül azonban az előkészítő tevékenység egy pillanatig sem szünetel. Ebben nagy segítségére van a községi tanácsnak a termelőszövetkezetet patronáló Budapesti Gázgyár kollektívája. A patronálok vállalták, hogy társadalmi munkában elkészítik a leendő művelődési létesítmény összes terveit, a teljes tervdokumentációt. Az úgynevezett előterv már elkészült, sőt a lakosok már ismerik is. A község vezetői bölcs előrelátással igyekeztek minél több lakossal megismertetni a tervet, s megnyerni az emberek tetszését és megismerni óhaját, hiszen ez alapvető a további segítség váráshoz.

Az emberi igények változását tükrözik az új házak is. Akik most építenek, csak korszerű házat építenek, s ha kell, inkább gyűjtenek még néhány évig. Sokan azonban a régit alakítják át. Nagy az igény a fürdőszoba iránt is, azonban hiába építenek fürdőszobás házakat. Ezt a helyiséget egyelőre másra használják, mert még ivásra sincs megfelelő és elegendő víz, nemhogy fürdésre. Sok vitát váltott ki már a vb- és tanácsüléseken a vízellátás megoldása, de keveset haladt előre. Ahhoz, hogy Szurdokpüspökin jó vizet igyanak, mindenekelőtt vízkutatást kellene végezni. Amíg a község vezetőinek nem lesz a birtokában megnyugtató ered mény, a vízhálózat kiépítéséhez sem foghatnak hozzá. Egyelőre csak a gondolattal kacérkodnak, milyen jó lenne, ha már elkészültek volna a közkutak, esetleg a vízvezetékhálózatot is kiépíthették volna.

Közös gondok

Nehogy valaki azt gondolja, hogy a szurdokpüspökiek holmi öl betel t kezű álmodozók, akik valamiféle csodára várnak. Szó sincs róla! Ki ameny- nyit tud, vállal a közösségi tennivalókból is, azonban egyelőre csak álmodozhatnak. Erre az álmodozásra azonban szükség van, s a tanács vezetői nagyon helyesen — ápolgatják is ezt a tervezgető hangulatot. S amint anyagi lehetőség lesz rá, sokkal hatékonyabban mozgósíthatják az egész községet. De hadd tegyük hozzá, hogy nemcsak a lakosok személy szerint érzik magukénak a közügyeket, hanem a községben működő termelőszövetkezet és a szomszédos parafakő- gyár is. Már eddig is sok segítséget nyújtottak az építkezések során, s amint a tervekből kiderül, a jövőben sem tartják távol magukat a gondok közös vállalásától.

Pádár András

szakmunkás előképzést ad a tanulóknak, tehát gyakorlatilag a magyar népgazdaság szakemberszükségletének a fedezését kell ellátnia. A gimnázium hivatott arra, hogy a felsőfokú tanulmányokra előkészítsen.

— Említette, hogy az érettségi vizsga rendszere lényegében nem változik. Mégis. Nógrád megyében milyen módosításokat hajtanak végre?

— Bizonyos változtatásokat végzünk, ez azonban az érettségi vizsga lényegét nem érinti. Olyan változtatást kívánunk tenni, pontosabban olyan kísérletet akarunk végezni — a minisztérium hozzájárulásával —, amelynek során sokkal fontosabbá szeretnénk tenni a tulajdonképpeni tanulmányok lemérését. Az eddigi gyakorlat az volt. hogy egy-egy érettségiző osztályhoz a megyei művelődési osztály megbízott egy-egy érettségi elnököt. Az érettségi elnökök, tekintettel, hogy középiskolai tanárok, nyilván valamilyen tantárgyban szakemberek voltak. Az érettségi vizsgán a társadalomtudományoktól a természettudományokig kell vizsgázni a jelölteknek, sőt nyelvtudásukról is számot kell adniok. Nyilván, egy-egy érettségi elnök minden tantárgyban nem lehet szakember. Az idén három gimnáziumi osztály esetében olyan kísérletet fogunk végezni, hogy két érettségi elnököt küldünk egy-egy osztályhoz. Az egyik elnök természettudományos szakos, a másik társadalomtudományos szakos lesz. Első hallásra talán arra a következtetésre jutnak a hallgatók, de lehet, hogy még a nevelők is. hogy ez nagyon meg fogja nehezíteni a gyerekek dolgát. Azonban sok-sok éves érettségi elnöki tapasztalatomból tudom, hogy az a jó érettségi elnök, aki hozzáértő és akit szeretnek a diákok és a tanárok is. Az valóban biztosítani tudja, hogy megfelelő színvonalon vizsgáztassa le a gyerekeket. Ez semmiképpen nem jelenti az érettségi vizsga megszigorítását. Ellenkezőleg, elmélyültebb, alaposabb, igényesebb munkát akarunk ezzel a kísérlettel végezni.

— Közismert, hogy az érettségi vizsga milyen reflexiókat, előzetes drukkot vált ki a tanulókból. Megkérhetném, hogy pár gyakorlati tanácsot elmondana a jelölteknek?

— Elég hossz'"1 tapasztalaton alapszik, nogy az érettségi vizsgán a jelöltek egy jelentős százaléka — nyilván alkati okok miatt — rettenetesen izgul. Fél, vajon fog-e sikerülni az érettségi vizsga vagy sem. Még a legnyugodtabb emberben is támad bizonyos belső feszültség, hiszen erőpróbáról van szó. ahol tanulmányokról kell számot adni, ismereteket kell felmutatni. Nyilvánvaló tehát, hogy a megszokottól eltérő erőkifejtést igénylő feladat végrehajtását jelenti az érettségi vizsga. A jelöltek nagyon sokszor abba a hibába esnek, hogy még az utolsó pillanatban is megkísérelnek valamilyen ismeretet felszedni, mintha az utolsó pillanatban megszerzett ismeretek valamiféle nagy bővítést jelentenének a rendelkezésükre álló, egyébként nem kismértékű ismerettömegben. Ez szokott lenni a legsúlyosabb tévedés. Ahhoz, hogy az ember megfelelőképpen tudjon koncentrálni, megfelelőképpen tudjon vizsgázni, kipihentnek kell lennie. Általában az a gyakorlati tanács, hogy a jelöltek az írásbeli vizsga előtti napon ne tanuljanak, könyvet se vegyenek kezükbe. Szóbeli vizsga előtt pedig legalább két napot pihenjenek. Menjenek kirándulni, járjanak moziba, egyenek sokat, pihenjenek, sétáljanak, lehetőleg ne tanuljanak már semmit. Akkor nyugodt les? az érettségi vizsgájuk és nemcsak lexikális tudásukról fognak számot adni, hanem összefoglaló, kerek feleleteket nyújtanak.

M. Zs.

NÓGRÁD — 1969. április 15., kedd

/