Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-12 / 82. szám

Mindenkit érdeket A ruházati cikkek minősége és ami hiányzik Teljes üzem a földeken Gondos talajetőke#xítes Tavasz a kertészetben Ha abból az egyáltalán nem tudományos, de kétségtelenül igaz megállapításból indu- iuritk ki, hogy minden ember ruházikodiik, következésképpen valamennj ire mindenkit fog­lalkoztat a ruházkodás szám­talan problémája. feltehető, hogy interjúnk Lau than Fe­renccel, a Belkereskedelmi Minisztérium Ruházati Főosz­tályának vezetőjével, sokakat érdekelhet. író'teljesebb védelem — Sok a panasz a különbö­ző árucikkek minőségére. Ugyanakkor szinte általáno­sítható tapasztalatként el­mondható. hogy a vásárlók nagy része nem ismeri a ga­ranciális feltételeket. Számos kifogás hangzik el például a női harisnyákkal, férfi zoknik­kal, fehérneműkkel kapcsolat­ban, s jócskán akad panasz a számuzáseltéré- és a színhi­bák, fonalaknál a kinyúlás stb. miatt. — Információnk; szerint az elmúlt évekkel egybevetve általában nem következett be minőségromlás a példaként említett árucikkeknél- Ha ezek nem Is kifogástalanok, az észrevételek, illetve rekla­mációk száma és aránya nem növeltszik. Ezzel koránt sem állítom, hogy a jelenlegi mi­nőségi színvonallal meg lehe­tünk elégedve. Különösen a fehérnemű, kötöttáru és fel­sők ortfekció termékek egy ré­sze elavult, korszerűtlen gé­peken készül, így gyakori a minőség-egyenlőtlenség. A javulás ellenére is probléma az ipar számára az egyenlőt­len nyersanyagminőség, a kellékhiány stb. Időnként ez is minőségromlást idéz elő. A ruházati kereskedelmi válla­latok egyik fontos feladata te­hát a minőségátvétel rend­szerének javításával, a minő­ségi előírások betartásával, a minősítés szúrópróbaszerű el­lenőrzésével, szükség esetén erőteljesebb pénzügyi szank­ciókkal védeni a fogyasztók érdekeit, a jobb minőséget, 'tapasztalatom szerint 1968- ban a vállalatok közötti ver­seny egyik fontos eleme a minőség egyenletes betartásá­nak jobb megszervezését is eredményezte. Mindezek el­lenére ismételten le szeret­ném. szögezni, hogy az előre­haladás útja a korszerűbb termékek körének bővítése, az egyenletes minőség szigorú megkövetelése Készleteiben Ami a részieteket illeti: természetes» hogy a kötöttha- isnyak, zoknik és fehérne­műk jellemző sajátossága, hogy egy-egy szem megpatta- nása esetén szemlefutás kö­vetkezik be. A színhiba a mindenkori festétominőség kö­vetkezménye, e téren inkább javulás» mint x'omlás tapasz­talható. A fonalak kinyúlását említő panasszal még nem is találkoztunk, elképzelhető, hogy a reklamáló a házilag készített kötöttáru nyúlását tette szóvá, ez azonban min­den kötöttárura jellemző, az anyag gyapjú tartalmától, il­letve szintetikus jellegétől függően- A női harisnyák, férfi zoknik, fehérneműk stb. általános minősége, vélemé­nyünk szerint megfelel az előírt követelményeknek. E cikkek zöme modern, korsze­rű üzemekben késéül, minő­ségük — összehasonlító vizs­gálatok alapján. — a nemzet­közi követelményeknek meg­felelő. Más kérdés a minőség és az ár összefüggése; az em­lített cikkek ára általában nálunk magasabb, mint a kör­nyező országokban. 1 vásárló joya — Ami a Vásárlók jogait il­leti: a fogyasztói kifogás elbí­rálásának módjait belkereske­delmi miniszteri rendelet sza­bályozza. A vásárló a szem­mel észre vehető érzékszervi vizsgálattal megállapítható, úgynevezett nyílt hiba esetén a vásárlástól számított nyolc napon, rejtett hiba esetén hat hónapon belül jogosult kifo­gását érvényesíteni. A kárta­lanítás történhet vételár-visz- szatérítéssel; cserével, árem- giedmény nyújtásával, javítás­sal- A vásárlóit kifogását a boltvezetőnek kell elbírálnia. Ha ránézéssel nem állapítha­tó meg a kifogás jogossága vagy alaptalansága, a bolt a kifogásolt árut műszeres vizsgálatra a KERMI-hez küldi el. E kérdés kapcsán annyit még feltétlenül meg kívánok jegyezni, hogy a mi­nisztérium részéről minden eszközzel elősegítjük, hogy a boltok a vásárlók jogos pa­naszait orvosolják. — Gyakori téma a hiány­cikk. Hiányos a választék, például rövidárukból. Még­hozzá nemcsak egy-egy falu­ban, városban, de szinte egy­öntetűen az egész országban. — Megítélésünk szerint, amikor a gyenge választékról és sok hiánycikkről hallunk, átmeneti állapotról van szó. Összefügg a március elejétől megnövekedett forgalommal és valószínű, hogy a problé­mák a húsvéti vásárlási fő­idény végéig megmaradnak. Az általános helyzeten belül évek óta visszatérő probléma a különböző rövidáruk hiánya és ki nem elégítő választéka. Ez egyrészt a rendkívül széles áruprofillal, illetve az évek óta meglevő, behatárolt kapa­citásokkal függ össze. Más­részt azzal. amit. magunk is észleltünk, hogy egvik-másik vállalat a választékigén.yes, kisértékű és nagy rmmk a igé­nyű árukkal nem szívesen foglalkozik- A kisértékű ruhá­zati cikkek termelési, keres­kedelmi érdekeltsége sok té­nyezővel függ össze. Tovább kell vizsgálni az árrendszer. a bolti érdekeltség, a készlet­hatások stb. kérdéseit, v 1 nagykereskedelem kikapcsolásával — Napjainkban is időszerű téma az ipar és a kereskede­lem kapcsolatának alakulása, különös tekintettel a gazda­ságirányítás reformjára. Mi történt e téren? — Az új termékiorgalmaizá- si rendszer, a ruházati ipar és a kereskedelem vonatkozásá­ban — az átmeneti kapcsolati hibák ellenére is — bevált. A kiskereskedelem tavalyi be­szerzésének 20 százalékát a nagykereskedelem szolgálatai­nak igénybevétele nélkül, közvetlenül az ipartól bizto­sította. A minisztérium egész­ségesnek és fejlesztendőnek ítéli az ipar és a kiskereske­delem között létrejövő közvet­len kapcsolatokat- Ez egyrészt megrövidíti az áruk útját, gyorsítja a piaci mozgásokat, továbbá — megfelelő együtt­működés esetén — friss és hasznos információkat szol­gáltat a termelő üzemeknek is. Általában is kívánatosnak tartjuk az olyan árukapcsola­tok kialakítását, ahol mód nyílik az ipari termelés és a fogyasztói igény közelebb ho­zására. Ilyeneknek tekintjük például, ha a nagykereskedel­mi vállalatok közvetlen áru­sítással foglalkozó üzleteket létesítenek, valamint ha a Isis- és nagykereskedelmi vál­lalatok együttesen üzemeltet­nek közös boltokat. Mind­ezek végsősoron arra hiva­tottak. hogy a fogyasztók vé­leményét és igényeit a lehető leggyorsabban juttassák el a termelő egységekhez. A Mátraaljai Állami Gazda­ság pásztói kerületében teljes- ütemben folyik a tavaszi mian- ka. Az őszi vetés jól teteit, Radics János kerületvezető ar­ról nyilatkozott: a kedvezőre fordult időjárás lehetővé tet­te, hogy a munkákat a kijelölt határidőre elvégezzék. Befejezték a korai tenniva­lókat a gyümölcsösökben, be­fejezés előtt áll a szőlő met­szése is. Jelenleg 540 holdon elvégezték a műtrágyázást, a fogasolást és az előhengerezést. Huszonhét vagon nitrogénmű­trágyát használtak fel, amely­ből egy holdra 1,7 mázsa ju­tott. A gondos talajelőkészítés befejezése lehetővé tette, hogy időben megkezdhessék a, ve­tést. Az állami gazdaság pász­tói kerülete 154 holdon befe­jezte a tavaszi árpa vetését. Most folyik 196 holdon a lu­cerna, valamint 132 holdon a cukorrépa vetése. Ez utóbbit külön erre a célra vásárolt CV—67 géppel végzik, amely­nek értéke, hogy naponta 15—20 holdat vet el, a ma­got egymástól 5—6 centiméter távolságra ejti a földbe és ta­karja. Jó ütemben halad a munka a 70 holdas kertészetben is. Az idén először, a 30 holdas paradicsomtáblát újfajta gyomirtószerrel vegyszerezik. Egyébként a paradicsompa­lánták 90 százaléka már tűz­delve van. Most rakják ki negyven hollandi ágyba, táp­kockákban a korai érésű pap­rikapalántát. Megkezdték a talajelőkészftést az uborka és. a káposzta alá. A kora tavaszi vetésekkel egyidőben készítik — kultivá- torral, fogassal — a késői nö­vények ágyát. Folytatják a kísérletet a brikett- gyártáshoz A megyei népi ellenőrzési bi­zottság és a Nógrádi Szénbányák közös rendezésében tartott anké- ton az Egyesített Magyar Szénbá­nyák, a TÜZÉP-egyesülés és több vidéki TÜZEP-igazgatóság illeté­kesei vettek részt. A Nógrádi Szénbányák részéről Eassan Jó­zsef főmérnök tájékoztatta a megjelenteket a kányási porszén­nel végzett brikettáJási kísérletek­ről és a gyártás megvalósításával kapcsolatos elképzelésekről. A becslés szerint mintegy 30 milliós beruházás négy—öt év alatt meg­térülne, és évi 100—110 ezer ton­na 4400 kalóriás brikettel bővíte­né a TÜZÉP-telepeken a tüzelő­választékot. Az ankétem elhatároz­ták, hogy a kísérletet tovább foly­tatják. H. Gy. Moszkvában a Komarov-brigád képviselői Nemrégen a Salgótarjáni Kohászati Üzemeiméi járt J. V. Ponomarjov elvtárs, a Szovjetunió budapesti nagykövetsé­gének kultúrtanácsosa. Meglátogatta a szalagedzői arany­koszorús Komarov szocialista brigádot. A baráti találkozá­son a szocialista brigád ötvösmunkával készített ajándékot nyújtott át Ponomarjov elvtársnak azzal, hogy juttassák el a hősi halált halt űrhajós feleségének. A brigád bensőséges ünnepség keretében ugyanakkor tiszteletbeli tagjává válasz­totta Ponomarjov elvtársat A szovjet nagykövetség- nevében Ponomarjov elvtárs akkor meghívta a brigád képviselőit a Szovjetunió főváro­sába, Moszkvába és mint mondotta, lehetőséget nyújtanak számukra, hogy az űrhajós özvegyének személyesen nyújt­hassák át az általuk készített ajándékot. A meghívásra Budapestről elutazott Maiczen József, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek pártbizottságának képvise­letében, valamint Fűzi Rudolf, a Komarov szocialista bri­gád vezetője, Balázs Miklósné és Bazsó János brigádtagok. A Komarov-brigád képviselői több napot töltenek a Szov­jetunió fővárosában, találkoznak az űrhajós özvegyével és több űrhajóssal. As első helyen akarnak maradni A tavalyi év gazdasági ered­ményeit vitatták, elemezték tegnap délelőtt a járási szék­helyen a pásztói járás terme­lőszövetkezeteinek szakvezetőd. Erre a tanácskozásra azonban nemcsak az elnököket, főogro- nómusokat és főkönyvelőket hívták meg, hanem részt vet­tek a munkában a közös gaz­daságok párttitkárai is. A múlt év gazdaságpolitikai ér­tékeléséről dr. Bencze Barna, a járási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője mondott vitaindítót. A járás tizenhét termelőszö­vetkezete tavaly nagy erőpró­bán ment keresztül, amelyet elsősorban a kedvezőtlen idő­járás okozott. A zárszámadá­sok tapasztalatai szerint a ta­valyi fejlődés csak mérsékelt­nek értékelhető, szemben a korábbi évek dinamikus fejlő­désével. Ezt két adat bizonyít­ja a legszembetűnőbben. A termelőszövetkezetek bruttó termelési értéke nagyobb ugyan a tervezettnél, mivel a növekedés 1,6 százalékos. Ez­zel szemben a bruttó termelési költségek csaknem tíz száza­lékkal növekedtek. Mindez azt ■ bizonyítja, hogy a járás közös I gazdaságainak költséggazdál­kodása fegyelmezetlen. Két­ségtelenül befolyásolta a költségek növekedését a ked­vezőtlen időjárás, azonban az új gazdasági mechanizmus el­ső évében a költségeket túl­méretezték a termelőszövetke­zetek. így történhetett meg, hogy tavaly a járás közös' gazdaságaiban 100 forint ter­melési érték előállítására 102 forint költséget kellett fordí­tani. A járás termelőszövetkezetei között azonban nagy a kü­lönbség a gazdálkodásban. A tavalyi lemaradásban élenjá­rók a járás déli részének gaz­daságai, ahol a növénytermesz­tésben keletkeztek jelentős ki­esések. A palotási és a káliói termelőszövetkezet veszteségei­nek hatását csak tetézték a többi gazdaság kiesései. Az állattenyésztés viszonylag ked­vezően fejlődött, azonban há­rom gazdaságban ez az üzem­ág is kevesebbet hozott a ter­vezettnél. A tanácskozás résztvevői mélyrehatóan elemezték a ta­valy kialakult helyzetet, s megtanácskozták, hogyan tart­hatja meg a pásztói járás to­vábbra is az „első számú me­zőgazdasági járás” szerepét. A számos felszólaló között Ispán Károly, a járási tanács vb-elnöke határozta meg a legfontosabb tennivalókat, amelyeket ennek érdekében végre kell hajtani: a gyors és megalapozott technikai és technológiai fejlesztést, a munka termelékenységének fo- zottabb növelését. A pedagógiai napok Az V. városi pedagógiai napok eseménysorozata tegnap zárult. Az utolsó napon Szabó Ferenc, a KISZ kb úttörő osztályának ve­zetője az osztályfőnökök és az úttörőcsapatok vezetői számára tartott előadást A tanulói önkor­mányzat működtetése az általá­nos iskolában címmel. Kmetyi Fe­renc A honvédelmi nevelés em­berformáló funkciói címmel, Tol­lár Lajos nevelő a Honvédelmi nevelés a gyakorlatban címmel tartotta meg előadását. A három —hatéves korú gyermekek zenei nevelésével foglalkozott V. Forral Katalin, a bölcsődék és óvodák Módszertani Központjának vezető­je. Esztétikai nevelés az alsó ta­gozatban címmel dr. Végvári Ist­ván, az Esztergomi Tanítóképző Intézet tanára tartott előadást. Most, hogy egészen tavaszi­usra fordult az idő megeleve­nedett a pásztói 'léke Ter­melőszövetkezet kertészete. Markó Mátyásné kalauzol a szorgoskodó-ügyeskezű asszo­nyok között. Közben elmondja, a két üvegház' a 32 hollandi ágy látja el palántával a szö­vetkezet több mint harminc­holdas kertészetéi De kielé­gítik paradicsom- és paprika- palántából a községben ;je lentkező igényeket, s jut be­lőle a pásztói piacra is. A 15—20 asszony — ennyi- en dolgoznak most a meleg­ágyakkal — munkája már ter­mést „érlelt” A napokban mái szállítottak a pásztói pi­acra friss, hófehér retket és üdezöld petrezselymet. Ne­hány nap múlva megjelenik a piacon a pásztóiak salátá­ja is. A hét végén, a jövő hét elején pedig már árut külde nek a salgótarjáni piacra. Melegen süt az áprilisi nap. Lekerülnek az ágyakról a szal­matakarók. Alattuk már virágzik a paprika, a paradicsom A fiatal paprikanövény mind szomjas. ' o,z Ilona bősé­gesen permetezi az esőt Ha az idő továbbra is meleg marad- hamarosan a szabad földbe kerül a palánta. .Takubovics Sándorné, Szilinyi Jó zsefné, Juhász Antalné és Klagyivik Ernőnc paprikát tűzdel NÓGRÁD — 1969. április 12., szombat 4$

Next

/
Oldalképek
Tartalom