Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-12 / 82. szám
VlUG PROLETÁRJAI EGVESUUFTEKI AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVF„ 82. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1969. ÁPRILIS 12., SZOMBAT ram sznmiiiaKBfflui. Mindenkit érdekel (3. oldal) Iskoláink és az orosz nyelv (4 oldal) Majd ha fagy...? (8- oldal) Megkezdődött a szocialista brigádvezetők III. országos tanácskozása A Szakszervezetek Országos Tanácsának és a KISZ központi bizottságának rendezésében az Építők Székhazának kongresszusi termében pénteken reggel 9 órakor megkezdődött a szocialista brigádvezetők III. országos tanácskozása. Csaknem 97 800 brigád több mint egymillió tagjának képviseletében mintegy ezer küldött vesz részt a tanácskozáson. Az állami vállalatokon és intézményeken kívül képviseltetik magukat a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a kisipari szövetkezetek szocialista brigádjai is. Ott van valamennyi szakma és korosztály képviselője, nagy számban vannak jelen a szocialista brigádok alapító tagjai. Az elnökségben helyet foglalt Kádár János, MS MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Nyers1 Rezső, a Politikai Bizottság tagjai, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, Kisházi Ödön-, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Méhes Lajos, a KISZ kb első titkára. Ott volt a kormány több tagja, a társadalmi szervezetek és a szövetkezeti mozgalom vezetői. Tagja volt az elnökségnek a szocialista brigádmozgalom számos kitünetettje. A tanácskozást az elnöklő dr. Beckl Sándor, SZOT titkár nyitotta meg. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ központi bizottsága nevében üdvözölte a tanácskozás rész-' vevőit. Megnyitója után Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtikára tartotta meg beszámolóját. Gáspár Sándor beszámolóid Bevezetőben utalt arra, hogy a szocialista brigádmozgalom létrejötte a magyar munkásosztály történelmi jelentőségű állásfoglalását, hitvallását jelentette a szocialista rendszer mellett. Ezután a szocialista brigád- mozgalomra jellemző vonásokról szólt. A brigádmozgalom része a szocialista munkaversenynek, abból nőtt ki, annak magasabb formája. A brigádmozgalom alapvető törekvése, hogy hozzájáruljon hazánk gazdasági erejének növeléséhez. A szocialista brigádmozgalom másik fő törekvése- hogy társadalmi tömegméretekben mind több dolgozót tegyen műveltebbé, kulturáltabbá. Fóruma és egyben kerete is az önképzésnek, a magasabb szakmai ismeretek, a tudomány, a korszerű technika elsajátításának. A mozgalom kifejezi a munkásosztály egyre növekvő kulturális igényét, s ezzel számolniok kell mindazoknak akik hivatásuknál fogva kulturális szükségleteket elégítenek ki. Reális alkotó közösségek Az irodalom és a művészet a maga eszközeivel, hűen és reálisan mutassa be a munkásosztály áldozatos erőfeszítéseit az új társadalom felépítéséért — mondotta. — Ne pesszimizmust váltson ki- hanem adjon erőt. hitet, ihletet a nagy társadalomformáló feladat sikeres elvégzéséhez. A szocialista brigádmozgal- mat mi sen1 akarjuk idealizálni. A brigádok sem gyártják futószalagon a szenteket. Nagyon is reális, emberi közösségek ezek, amelyekben egyaránt jelentkeznek az épí* tömunka, a társadalmi együttélés örömei, gondjai és nehézségei. Ugyanakkor egyértelműen kifejezésre jut törekvésük a jóra a szépre, az igazra — és ez bennünk a döntő. A brigádmozgalom a szocialista humánumon alapuló emberi kapcsolatok fejlesztésének eszköze is. A brigád- mozgalomban testet ölt a munkásoknak az a természetes tulajdonsága, hogy önzetlenül, egymást segítve, egymásra hatva, egymás sorsáért felelősséget érezve alakítják fejlesztik a szocialista társadalom munkahelyi kis közös ségeit. A szocialista brigád mozgalom legtiszteletremél- tóbb vonása az, hogy kereteiben magvalósul az emberi, baráti együttműködés, szolidaritás és a kölcsönös segítés. A szocialista brigádmozgalom társadalomformáló hatása, ereje jut kifejezésre céljaiban. törekvéseiben, eredményeiben, tömegességében. Társadalmi méretekben befolyásolja a közhangulatot, a közvéleményt, a közgondolkodást A magyar történelemnek nem egy nagy alakja tette fel a kérdést: mi az, amitől egy nemzet összekovácsolódik, egységessé válik? A mi nemzedékünk szerencsés, mert választ is tud adni e kérdésre. s nemcsak elvileg, hanem gyakorlatilag is. A mi társadalmunk összekovácsoiódott, egységes, mert a szocalizmus építésének folyamatában egybe esnek a társadalmi és az egyéni célok és érdekek. A szocialista brigádmozgalom ezt példázza meggyőzően és ennek szolgálatában áll. Az elmúlt hónapokban a szakszervezetek központi vezetőségei és a tárcák közös szevrezésében megtartották a szocialista brigádvezetők ágazati-szakmai tanácskozásait. Mi ezeket a tanácskozásokat jónak, hasznosnak tartjuk. Az ágazati tanácskozásokon többen, saóvátették, hogy a gazdaságirányítás új rendszerében szükség lesz-e a mun-' kaversenyre, ezen belül a szocialista brigádmozgalomra? ^em vész el az ember A probléma azért merült fel mert a reform bevezetése során egyes helyeken nem számolnak úgy a brigádok erejével, mint korábban- Ilyen tapasztalataink nekünk is vannak. Találkoztunk olyan nézetekkel, amelyek szerint a gazdasági roform automatikusan kialakítja a jobb fegyelmet, szervezettséget, tervszerűséget, sőt még a tömegek aktivitását is. Tulajdonképpen. a szocialista brigádvezetők fogalmazták meg a munkásoknak, a dolgozóknak azt a félelmét, hogy a reform bevezetésével járó gazdaságossági törekvéseink keresztezhetik politikai céljainkat és a mindenáron nvereségre törekvés háttérbe szoríthatja rendszerünk szocialista jellemvonásait- A több mint egv év tapasztalata, úev pondoiom. mindenkit meg- svővött arról. hnPv nem kel) senkinek sem félnie: natsv "orrwlaimi törekvéseink közepette nem vész el az. akiért minden törtéhik: maga a dolgozó ember. Ezen elvünk érvényesülésén féltőn őrködik pártunk Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány. A gazdaságirányítás új rendszerének bevezetésével az egész üzemi életet döntően befolyásoló tényezőként került előtérbe a vállalati érdek és önállóság. Ma a kapott jogkörök alapján a vállalati gondok jobban megoszlanak a vezetők és a dolgozók között. Előbbre kell lépni A Minisztertanácsnak és a SZOT elnökségének a szocialista munkaversenyről szóló közös határozata leszögezi, hogy a verseny irányításáért a gazdasági vezetők & a szak- szervezetek együttesen és külön-külön is felelősek. Anélkül, hogy ezt a helyes elvet alapvetően módosítanánk, úgy gondoljuk, hogy a brigád- mozgalmat illetően itt előbbre kell lépnünk. A szakszervezeteknek, mint mozgalmi szervesnek a szocialista bri- gádmozgalo-m irányításáért, fejlesztéséért egyértelműbb felelősséget kell vállalniok. A szakszervezetnek, együttműködve a KISZ-szel nagyobb követelményeket kell támasztaniuk a brigádokkal szemben, mindenekelőtt a szocialista együttélés, a tanulás, a művelődés, a politikai képzés, a kulturált szórakozás, pihenés és nem utolsó sorban a testi épség megóvása, az egészségvédelem terén Természetesen a szakszerve- ezteknek nagyobb követelményeket kell támasztaniuk a gazdasági vezetéssel szemben is. A jó és követendő példák mellett ugyanis az ágazati tanácskozásokon számtalan kritikai észrevétel hangzott el ©gyes gazdasági vezetőknek — főképp munkahelyi vezetők nek — a brigádmozgalommal szembeni értetlenségéről, passzivitásáról. Ezt sokan úgy fogalmazták meg, hogy a „hármas jelszót” egy negyedikkel kellene kiegészíteni, azzal, hogy „szocialista módon vezetni”. Határozott véleményünk, hogy a brigádokról, mint munkaközösségekről minden téren a gazdasági vezetők kötelesek gondoskodni és ezért a felelősség is őket illeti. Kívánatos lenne továbbá, hogy a tárcák és országos hatáskörű szervek, valamint a megyei tanácsok is hatékonyabban foglalkozzanak a mozgalom mai. A szocialista brigádok a párt eszmei, politikai törekvéseinek megvalósítása érdekében fejtik ki tevékenységű (Folytatás a 2. oldalon) Szépen fejlődik, gyarapodik Kazár. Nepes gyermektábor játszik az óvoda udvarán is. (összeállításunk az 5. oldalon.) Sikeres volt a szövetkezetek vizsgája Elnökségi ülés Balassagyarmaton és Salgótarjánban A termelőszövetkezetek múlt évi gazdálkodásáról, a közös gazdaságokban folyó személyzeti munka tapasztalatairól tanácskozott tegnapi elnökségi ülésén Balassagyarmaton,, a Palóctáj területi szövetség. Részt vettek az ülésen a megyei és a járási pártbizottság, valamint a tanácsok képviselői is. Tasicó András, a szövetség pénzügyi vezetője előterjesztésében elmondotta: a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta 1968 volt az az év, amely jelentős változást hozott a szövetkezetek gazdálkodásában. Ez volt az új gazdaság- irányítási rendszer első esztendeje. A zárszámadási tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a termelőszövetkezetek sikeresen vizsgáztak, jói éltek az önállósággal, vagyis azokkal a lehetőségekkel, amelyeket helyes agrárpolitikánk, az új gazdaságirányítási rendszer biztosított. A szövetkezetek termelési eredményei a kedvezőtlen időjárás ellenére is jobbak, mint egy évvel azelőtt. Örvendetes, hogy különösen -gyorsan nőtt a halmozott termelési érték azokban a gazdaságokban, amelyek mostoha körülmények között gazdálkodnak. Az elért termelési eredmények azt mutatják, hogy a közös gazdaságokban növekedett a szakmai színvonal, mind több olyan elnök, mezőgazdász és főkönyvelő dolgozik, akik elvégezték az egyetemet, a főiskolát, illetve a technikumot. A termelési eredményekből következik, hogy tavaly tovább növekedett a szövetkezet közös vagyona, mégpedig több mint 76 millió forinttal a rétsági és a balassagyarmati járásban. Nőtt az áruértékesítés, a közös gazdaságok árbevétele az előző évhez viszonyítva 156 millió forinttal volt nagyobb, s növekedett a szövetkezeti tagok és alkalmazottak jövedelme. Taskó András reálisnak, megvalósíthatónak ítélte a közös gazdaságok idei terveit is. A tsz-ek érzékenyen reagálnak a közgazdasági ösztönzőkre. Mindenekelőtt az állattenyésztés, a segédüzemek bevétele növekszik jelentős mértékben, összesen mintegy 18 millió forinttal. Erőteljes a törekvés a különböző alapok, elsősorban a fejlesztési alap növelésére. Tovább nő az idén a tsz-tagok és alkalmazottak jövedelme is. A két előterjesztést követő vitában Tóth István, Csongrádi Mihály, Bállá Mihály, Pe- recz László, Verebélyi Antal. Hajczinger György és Bíró Miklós mondta el észrevételeit, javaslatait. Ma Salgótarjánban elnökségi ülést tart a Cserhát és Ka- rancs Hegyvidéki Tsz-ek területi szövetsége is. Tóth Béla Gergely, a megyei tanács elnökhelyettesének előterjesztésében meghallgatják az elnökség tagjai a tanács és a területi szövetség együttműködésének eddigi tapasztalatait. Sző esik azokról a lehetőségekről is, amelyeket a jövőben k£ll kihasználni a közös gazdaságok további előrehaladása érdekében.
