Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-11 / 81. szám

Hová menjünk üdülni? Ankét a szénellátásról A megyei népi ellenőrzési bizottság korábban vizsgálta a lakosság szénellátását és ezzel kapcsolatban a kányási porszén értékesítési gondjait. A Nógrádi Szénbányák veze­tősége már elvégeztette a briikettálási kísérleteket. A porszén brikettálása ugyanis megoldaná a széntermelés, illetve az osztályozás közben keletkező por felhasználását. értékesítését, ugyanakkor bő­vítené a tüzelőanyag választé­kát. A megyei népi ellenőrzési bizottság, ma szakemberek bevonásával ankétot tart, amelyen keresik a vizsgálat és a kísérletek realizálásának le­hetőségeit­Az okos busz Az autóbuszon a szokásos zsú­foltság, az ülőhe­lyek, de még az állóhelyek is mind foglaltak. Aki le akar száll­ít:, az odatüleke­dik az ajtóhoz, megnyomja a jel­zőgombot, és mi­után kinyílt a bű­vös ajtó, lekászá- iódik- Az egyik megállónál fel­száll egy idősebb néni. Fején k.ac- kiés kis kalap, kezében rövid nyelű fekete eser­nyő. Látszik, hogy sietős a dolga, mert szorosan az ajtó mellett he­lyezkedik el. így közelében van a kis piros gomb­nak és szorgal­masan szemmel tarthat minden megállót. A busz most megint fé­kez, a néni elbá­mészkodik és ké­sőn jelez. Nyomja kétségbeesetten a jelizőgombot, ég a kis lámpa. De hiába, az ajtó csak nem akar megnyílni. A né­ni előre kiált a vezetőnek: — Kedveském, ny issa már ki az ajtót. Nem tudok lemenni. így az­tán itt maradok! Elaludt talán ? Azért nem veszi észre, hogy ég a lámpa? A gépkocsive­zetőnek van hu­morérzéke és visz- szaszól: — El bizony, néni. Én mindig szunyókálni szok­tam vezetés köz­ben. Tudja, ez a kocsi már annyit járt erre, hogy magától ismeri az utat. Csak azt nem tudja, hol vannak a megál­lók. Ezért kell jelezni. A néni komo­lyan veszi az ug­ratást és egészen elhűl. — Te jó isten! Még, hogy való­ban aludni szo­kott! Hát nem fél hogy nekimegy a házaknak? Mi lesz ezekkel a szegény népekkel akik itt vannak Még ilvet nem is hallottam. Hősi- mik történnek mostanában-.. — cse — Nyúltenyésztők versenye A Sző vetkezetek Nógirád megyei Szövetsége az Idei esztendőre meghirdette a nyúltenyésztő társulások ver­senyét. A vetélkedés célja, hogy a kisállattenyésztők mi­nél több nyulat értékesítse­nek, növeljék a társulás tag­létszámát és a közös alapot, A verseny célkitűzése között szerepel többek között, hogy tevékenységüket az új alap­szabályban foglaltak szerint végezzék, s szakmailag ké­pezzék magukat. A versenyt megyei versenybizottság érté­keli majd, és ítéli oda a leg­eredményesebben dolgozó tár­sulásoknak a díjakat. Az élső helyezett 1500, a másod!k 1200, a harmadik legjobb eredményt elérő társulás pe­dig 900 forint jutalomban ré­szesül. A líra ina Hatvan esszé a költészet ről: ennyi tömören fogal­mazva A líra ma című anto­lógia tartalma- BöveDben szol ve: angol, dél-amerikai, francia, lengyel, magyar, né­met, olasz, spanyol és szovjet köttök vallomásait tartalmaz­za az alkotáslélektanról, az érzékelt és a versben tükrö­ződő költői valóságról, a stí­lusirányzatokról, az alkotó- módszerekről a modem köl­tészet új látás- és kifejezés- módjairól, a költészet és a társadalom kapcsolatáról. Napjaink költészetének vi­lágszerte egyik sajátos voná­sa ?. költői esszék gyakorisá­ga. A ma.i költészet intellek­tuális jellegét jelzi ez. Hajnal Gábor, az antológia szerkesz­tője— maga is jeles költő — ars poeticákat gyűjtött itt egybe, amelyek „rendszerint a Küiteszel magasaub natvanyu a szimbólum vagy mítosz nyelvén közük a költemény Keresésének einienyeil. Andre Frenaud, Paul Eluard, Jevgenyij Vinokurov, Louis Aragon, Johannes R. Becher, Andrej Voznyeszensz- klj, Salvatore Quasimodo. Hans Magnus Enzensberger — és a magyarok közül — Garai Gábor, Lukacs György. Juhász Ferenc és Illyés Gyu­la írása fémjelzi többek kö­zött a kötetet. Bár sok fontos kérdésben — például: mi jel­lemzi leginkább a világ költé­szetét. a „nemzetközi kontex­tus” vagy „megosztottság”? — eltérő nézeteket sugallnak e vallomások, az elméletek kü­lönbözők. a legalapvetőbb dolgokban — a humánum és a harmónia keresésében azon­ban — együtt zeng a sokhang- szín-ű kórus. „Hiszünk a költészet erejé­ben. . • Hiszünk abban, hogy még kimeríthetetlen tartalé­kokkal rendelkezik, amelye­ket sem a költők, sem a vi­lág nem aknázott ki eléggé közös dolgaink jobb intézésé­re.- Hiszünk abban, hogy a költészetnek még eddig fel sem fedezett, s főkén.t meg nem valósított lehetőségei áll­nak az emberiség rendelke­zésére a mi korunkban, ahol az atomnak, az űrrakétának, az elektromos gépeknek és a Föld minden eszközének az embert kell szolgálnia egy olyan világ keretében, ame­lyet végül az ember rendez be önmagának.” Somlyó Gvöngvnek, a Költészet Nap­jai Budapesten nevet viselő nemzetközi költőtalálkozó al­kalmából megjelent Árion cí­mű almanach bevezetőjében írott szavaival foglalhattuk legtömörebben össze a kötet­ben nvVíüko'ZŐ költők „közös mondandóját”. A szép szó barátainak, a lí­rikus műhelytitkaiba bepil­lantani szeretőknek izgalmas olvasmánya e gyűjtemény, amely a „mai költészethez vi­szi közelebb a mai embert.” Csongrády Béla Pedagógusok fóruma Helytörténettel foglalkozó szakemberek részére éven­ként egy-egy alkalommal ta­lálkozót rendez a budapesti Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem új- és legújabbkori tanszéke. A helytörténészek idei igé­nyes szintű találkozójára ma M ikortól az elemi is­kolából diákká nö­vekedtem, minden uzsonnapénzem arra ment. hogy költők munkáit vásá­roltam rajta. Volt egy antik­várius a városban, a kira­katát beterítette mindenféle müvekkel. Én a költőkre va­dásztam, megszállott szenve­déllyel. Elképesztő, hogy mi mindent összeszereztem so­vány filléreimen. Kutya- sem-ismert és kutya-sem- ismari poéták füzeteit, re­mekírókat, klasszikusokat és újságokat elegyest. Megvettem például egy Ba­kó József nevezetű költő sze­rény könyvét, amely Árva kalászok címmel kínálta ma­gát a portálé mögött. És már a kezdő oldalon csudálatos versre akadtam: ín Is Jövök, mint annyi sok más, izívem tavaszi zászlóbontás, Sennem a vágyak frissek, gazdagok; Nótájuktól visszhangzik a lelkem. Ha rájuk sütnek biztató napok, Bakó József ritmusaival, rímeivel teltem meg akkori­ban hetekre. A cipészsegéd- ből lett költővel, akit jó aka- tú mecénások tanítóképzőbe küldtek. A nemes mag ocsúval elegyes — így jutottam én a A poétika napján cselekedett az irodalomban, voltaképpen jabatkat sem ér, de az a szép, hogy megma­rad a költészet iránti mély­séges szomja, hogy Ízlelges­se, kóstolgassa különleges za- matait. Anélkül is, hogy a költők sorába vágyódnék. Ez a szomjúság tartalmas em­beri igény. Tóth Árpád Áp­rilisát olvasni legalább olyan gyönyörűség, mint a verset megírni, vagy magát az év­szakot élvezni, s csak sajnál­ni, tudtam például Zima Sa­nyi egyébként nagyon derék iskolás társamat, akinek a Toldi olvasása, tanulása ke­serves gyötrődést, adott má- konyos élvezet helyett. En­gem ma is megrészegít, ha például Rostand muzsikáló sorait hallhatom a Cyranó- ban, és forradalmi hevülés- be sodor Ady egy-egy ver­se. Nem csodálom, amit Be­rek Katalin, a nagyszerű versmondó színésznő József Attiláról a minap vallott: „Én általa élek, általa gon­dolkodom.” így szeretni a költészetei így megszerettetni —, ez az évről évre megújuló költé­szet napja célja, feladata. minden arany, ami a papí­ron feketéllik. Számomra három nagyság létezett a magyar Parnasszuson: Ady, öt követően József Attila és jómagam. Lassú az érlelődés folya­mata, hogy tárgyilagos ér­tékrendéi állítson fel maga körül egy irödalommal bab­ráló ifjú. Hogy lehiggadja­nak benne a túlcsapó hevü­letek, elrendeződjenek az elegyes hatások, s helyükre kerüljenek a dolgok. így jön rá a felnőtté váló ember: bi­zony, Petőfi mégiscsak költő, hogy Ady, József Attila a maga korának hivatott dal­noka. de rajtuk kívül ugyan­úgy értékünk Balassi, Csoko­nai, Vörösmarty, a remek­míves Arm ív. Mind-mind a miénk, egyiket nem tagad­hatjuk meg a másik rovásá­ra; hozzánk szólnak vala­mennyien. Így jön rá végül az em­ber, hogy amit saját, maga ¥ Kapósak a szakszervezeti beutalók .Vlegyénkben Gyorsan közeledik a nyár és egyre több családban vetődik fel a kérdés, hová menjünk üdülni? Készülnék a tervek, megcsinálják a költségvetést, egyeztetik a családtagok sza­badságát. Aztán bemennek a vállalat, vagy üzem üdültetési felelőséhez és megkérdezik: kaphatnánk szakszervezeti be utalót? Lesjkereseltebb h in elej* víz Tavaly a megyéből több mint négyezer dolgozó töltötte sza­badságát az ország valamelyik szakszervezeti üdülőjében. Negyven beutalót nem vettek igénybe, ezek az úgynevezett „befagyott" jegyek, amelyek ellenértékét teljes mértékben a szakszervezet fizeti — sem­miért —, mert senki nem hasz­nálta fel őket. A legtöbb be­utaló a Balatonra, a Mátrába, a Bükkbe, a Duna-kanyarba szólt. Igénybe is vették vala­mennyit. A legkapósabb a me­leg víz, itt is a hajdúszobosz- lói Béke-, a hévízi Bányász-, Postás-, Vasas-üdülő. Ezek ugyanis kényelmesek, szinte valamennyiben van fürdő- medence, jóformán ki sem kell mozdulni az épületből. Az el­látás valamennyi szakszerve­zeti üdülőben egyformán jó, a minőséggel és az ételek menv- nyiségével a legkényesebb vendég is meg lehet eléged­ve. Fő idény: július, augusztus Az idén 4300 beutaló vár gazdára. Ezekből háromezer több mini 4000 tégy felett van a kedvezményes szakszervezeti üdülés, a többi önköltséges, amit a nem dol­gozó családtagok vehetnek igénybe. Sokan szeretnének a gyerekekkel együtt nyaralni, ezért keresik a családos be­utalókat. Ebben az évben kö­zel négyszáz száilő viheti ma­gával gyermekeit az ország legszebb tájaira. Az üdültetés fő idénye évek óta a július, augusztus, szinte mindenki eh­hez az időponthoz ragaszkodik. Ez gyakran ellentétek forrása, mert nyilvánvaló, hogy nem üdülhet mindenki ebben a két hónapban. Nehezíti a dolgot, hogy sok budapesti üzem a £ő- id.ényben végzi az évi nagy­javítást. egyszerre szabadságol­ja a dolgozóit, akiknek az igé­nyeit ilyenkor kell kielégíteni. Kötött a pedagógusok szabad­sága is, akik csak nyáron üdülhetnek. Ugyanakkor szin­te alig kihasznállak az őszi- tavaszi iskolaszanatóriumi be­utaló jegyek. Ezekre a helyek­re — Vajta. Kőszeg, O'rmánd- puszta. Tóalmás, Röjtökmu- zsaj — iskolaidő alatt me­hetnek a gyakran betegeskedő, vérszegény, levegőváltozásra szoruló gyerekek. Valamennvi gyermeküdülőben megfelelő is­kolai oktatás folyik. Üjabban szinte főidényjel- leggel keresik a téli beutaló­kat, amelyeknek időpontja a karácsonyi és újévi ünnepekre esik. Ügy látszik sokan rájöt­tek, hogy az ünnepeket leg­kényelmesebb és ami nem utol­só szempont — legolcsóbb — a szakszervezeti üdülőben el­tölteni, a behavazott Mátrá­ban vagy Bükkbem. A tavalyi évhez hasonlóan az idén is vannak külföldi var gazdára szakszervezeti beutaló jegyek Ezek iránt nagy az érdeklődés, világot látni, más országgal is­merkedni mindenki szeret, A megyéből harminchármán me­hetnek csere, hatvanhétén tu­rista beutalóval. Bulgária, Csehszlovákia, Románia, Szov­jetunió és az NDK legszebb üdülői várják a nógrádi be­utaltakat. Kétszázharminc be­utalójegy érkezett a pozsonyi, bécsi és nl-dunai hajóutakra. A külföldi beutalókat a kivá­lóan dolgozók között osztják szét. ljfazgájfosaii A szakszervezeti beutalóje­gyek tényleges elosztása az üzemekben történik. Megyei viszonylatban mintegy hatvan százalékát veszik igénybe fi­zikai dolgozók. Sokhelyütt uralkodik még a régi szellem, hogy a szabadságot csak mun­kával szabad eltölteni, elígér­keznek a komának, sógornak. Pedig a két hét kikapcsolódás­ra, teljes pihenésre mindenki­nek szüksége van. A másik véglet, akik minden évben és lehetőleg főidényben kíván­nak üdülni. SZOT elnökségi határozat írja elő, hogy külföl­di üdültetésben három éven­ként, hazai beutalásban fő­idényben kétévenként iehet ré­szesíteni ugyanazt a dolgozót. Sok a szabálytalanság, a cse­rebere Az idén szigorúbban ellenőrzik a határozat megtar­tását és előfordulhat, hogy a szabálytalanul üdülőnek meg kell fizetnie a teljes önköltsé­gi összeget. Cs. E. Ki tud többet a polgári védelemről? Lezárult az ötödik számft totÓ6zelvény beküldési határ­ideje. Közöljük a helyes meg­fej tést: X, 1, 1. X, 2, 2. X, X, 2, 2, X. X, 2- 1. 13+1, 13-as és 12-es talá­lat nem volt. 11-es találatot ért el: Ador­ján Győző Nagybátony, Le­nin út 26. 10-es találatot ért el: Ka­nalics Gábor Nagyba tony. Bá­nyaváros, Iskola u. 11., Tomis László Pásztó, Szabadság u. 58., Koncsik Gyula Nagyoro­szi Pf.: 1/M., Racskó Éva Salgótarján. Salgó u. 4., Gu- lácsy György, Hegyi Attila, Tóth Éva, Szabó Tibor, Bej- czy Emőke, Varga Ferenc. Fe­renc Hédi a salgótarjáni Bo­lyai gimnáziumból. Az eddigi fordulókon ját­szóknak az utolsó fordulón még módjuk van több talála- tos szelvényt elérni, hogy megszerezhessék a jogot a se­lejtező versenyen való rész­vételre. A selejtezőbe eddig bejutottakat Írásban értesíti a rendező bizottság. Pihenés és a serdülőknél Minden szülő kötelessége' hogy gyermekét egészséges életmódra nevelje. Törekszik is mindenki, hogy gyermeké­nek jobb, boldogabb életkö­rülményeket biztosítson, mint ami néki volt. Az élet folyamatában a munka és pihenés egyenlete­sen váltja egymást. Oka az, hogy az élő szervezetben minden munka energia fel­használásával jár. és az energia felhasználása folytán a működő szervezet kifárad. A munka és pihenés váltakozá­sát látjuk a szívműködésben, a lélegzésben' emésztésben stb. | A munka ideje as ébren- *" lét, a pihenésé az alvás. A napfény, a világosság az évek során célszerűbbnek bi­zonyult a muka elvégzésére, ezért pihenünk éjjel. Az al­vásról sok elmélet szól, me­lyet vegyi, fizikai és biológiai szempontból magyaráznak. Az elalvás előtt a fáradtság az álmosságban jelentkezik. Legelőször a szem fárad ki. Áz alvásban három szakot különböztetünk meg. Az első szakasz a félalvás, a második mélyalvás, a harmadik az éb­redés szakasza. A serdülő fi­atal alvási szükséglete nagy, különösen a nőké. Az alvás megrövidítése ideges betegsé­geket okozhat. Ezért helyte­len és káros, ha a serdülő éj­jel tanul vagy dolgozik. Az éj­szaka mindenképpen a nyu­galom ideje. Az elalvás pilla­natában az eszmélet megszű­nik, de az agykéreg működé­se nem szünetel, csak csök­ken. Az agykéreg csökkent működése okozza az álmot. Orvosi megfogalmazásban „as álmok az alvás alatt lefolyó lelki események összessége”. Az alvás eredménye a felü­dülés. Felüdülésen értjük azt a ■áltozást, melynek során a' zervezet a munka utáni el­őadásból az eredeti mun- aképesség állapotába vissza­ér. Minél nagyobb volt a áradtság, annál hosszabb és félyebb alvásra van a ser­ülőnek szüksége a telies umkaképesség visszanyerésé­9 A komoly tanulás fára- “* dékonnyá teszi a serdülő ifjúságot, amelyet időnként zavar a szexuális érzésvilág kialakulása is Ebbej i Kor­ban energiatöbblettel rendel­keznek fiataljaink, amit cél­szerű helyesen lekötni. Annii­kor látja szülő kimerült gyer­mekét, vegye körül szeretet­tel, érdeklődjön tanulása' munkája iránt. Különösen az édesanyának van nagy sze­repe, mikor jóbarátként fel­világosító tanácsokkal látja el serdülő gyermekét. A fáradozást az aktív pihe­nés váltja fel. Adjunk jó könyvet fiataljaink kezébe, mely pihenteti, kikapcsolja agyát a fárasztó gondolatok köréből. Hallgasson rádiót, éneket, zenét. Időnként' de megfelelő időben nézzen tv-t, járjon moziba, színházba, na­ponta legalább egy órát tölt­sön szabad levegőn. Családi körben vagy csoportosan va­sárnaponként ránduljanak ki a környező hegyekbe' az év­szaknak megfelelően sportol­janak, a sport egészségügyi­leg is igen hasznos. Lelket es testet üdít télen a síeles, korcsolyázás, nyáron az úszás, evezés. Szórakozási lehetősé­get és kikapcsolódást nyújta­nak a különböző iskolai szak­körök és iskolai klubok is. *i A munkaidőt, tanulmá- * * nyi id.it hosszabb szüne­tek váltják fel. Ilyen pihenést jelent a karácsonyi szünet' a tavaszi, a nyári szünet. A szüneteltet a pihenés szem­pontjából hasznosan kell ki­használni. Ilyenkor a napi át­lagosnál aludjon többet a serdülő, de legalább ilyenkor vonjuk be őket a napi, ott­honi háztartási munkákba, bízzuk meg takarítással, tö- rölgetéssel és más könnyebb munkával» így elérjük, hogy az otthoni munkát megisme­ri, megbecsüli és ez kikap­csolódást is jelent számára. A szülőknek, nevelőknek fontos felvilágosító szerep jut a serdülő Ifjúság formá­lásában. Kellő időben meg kell magyaráznunk a helyes napi időbeosztást. Ismételten hangsúlyoznunk kell, meny­nyire fontos a munka után az éjjeli pihenés és alvás. Dr. Filarszky Nándorra© a megyei nőtanács mellett működő pedagógiai bizottság tagja Megyei történészek Budapesten kerül sor. Az összejövetelen Nógrád megye is küldöttség­gel képviselteti magát, s a programban dr. Horváth Ist­ván, a megyei könyvtár mun­katársa a készülő megyei mo­nográfia II. kötetének 1918— 19-es fejezetéről ismertetőt tart. magyar könyvkiadás min­denféle értékű művéhez, mindegy volt bármi legyen, s a könyveken, köteteken túl is, akár az Új Idákból, akár a Tolnai Világlapjából, a Nyugatból való, csak rím. ritmus, vers. A magam módja szerint ítélkeztem holtak és eleve­nek felett. Jó ideig Petőfi volt az „istenem”, aztán a ka- maszodás korával Petőfi „ré­gi jó öreggé” fokozódott, megmosolyogtató rímfaragó­vá bennem, hogy Ady fog­lalja el a helyét. És ámul­tam azon; mit nem értenek az crmindszenti vétesz sora­in, — lenézve mélyen az öreg vaskalaposokai, a har­cos kis Gyula Pál urat, meg mérges táborát. Persze, én is verseket fa­ragtam határtalan szorga­lommal. s mikor egyik-má­sik nyomdafestéket látott, bódult állapotomban dehogy­is érzékeltem azt, hogy nem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom