Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-10 / 80. szám

Amiről nem mondhatunk le Közeledés a mércéhez Eddig ötven brigád, mint­egy ötszáz dolgozó tett válla­lást a Salgótarjáni Síküveg­gyárban a Tanácsköztársaság ötvenedik évfordulója tiszte­letére. Kiemelkedik a felaján­lások közül — célját, szándé­kát tekintve — a Zagyva I. és a Zagyva II. kollektíváinak vállalása: a szocialista munka üzeme címet szeretnék kiér­demelni. A Zagyva I. üzem­ben például elhatározták, hogy az előírt üvegmennyiséget öt­venezer négyzetméter tábla­üveggel túlszárnyalják, to­vábbi harminchatezer négy­zetméter többlettermelést az­zal érnek el, hogy cserép­üvegből kertésziiveget állíta­nak elő. Az üzemi balesetek­ből származó elveszett mun­kanapokon, a tavalyihoz ké­pest húsz százalékot csökken­tének úgy, hogy szigorítják a technológiai és munkafegyel­met. Vállalásaik közt szere­pel a vágási veszteség csök­kentése és más célkitűzések. A Zagyva TI. dolgozói a töb­bi között mennyiségi tervü­ket 101 százalékra akarlák teljesíteni, s 27,5 százalék arányban első osztályú üve­get gyártani. Vállalást tettek az edző-, a karbantartó és más üzemek, műhelvek szocialis­ta és munkabrigádja is. Sajnos azonban a legtöbb vállalásban van valami le­hangolóan általános: a bátor­talanság és a sablonosság. Nem állítom, hogy ez vala­mennyi vállalásra érvényes. A sok közül találni érdekes elhatározásokat is. A karban­tartók például vállalták, hogy a felújított berendezések he­lyes használatára, kezelésére állandóan figyelmeztetik, ok­tatják, segítik a berendezéssel bánó munkásokat. A Pattan­tyús műszaki szocialista bri­gád. azon kívül, hogy gon­doskodik például a zománc­üveg gyártásánál a zománc- szórás automatizálásáról, fel­ajánlotta segítségét más bri­gádoknak: kész szocialista szerződést kötni velük műsza­ki. szakmai támogatásuk ér­dekében. És a legtöbb brigád —vál­lalásaik közt böngészve is meggyőződhet erről az ember ^ — bizony rászorulna erre az együttműködésre, istápoiásra. A Zagyva I. üzem szocialis­ta brigádjai például ötvenezer négyzetméter többlet üveg hú­zását vállalták, de két hónap alatt már túl is teljesítették ezt a vállalást. A húzott üveg minőségéről egy szó sincs a vállalásban, holott ez ma ta­lán a legfontosabb — ebben az üzemben elsősorban a má sodosztályú üveg arányának növelése szempontjából. Rá­adásul, amit eddig a Zagyva I. ez év három hónapja alatt a minőség megjavításában produkált, kiemelkedőnek mondható. Vajon miért hall­gatják agyon a minőséget ép­pen a versenyvóllalásban? A Zagyva II. húzóüzem számára idén az a minőségi előírás, mint a tavalyi ered­mény, 27,34 százalékban első osztályú üveget kell előállí­tani. A szocialista brigádok vállalása 27,5 százalék. Igaz, hogy a kemence harmadik éve dolgozik, s az idén a má­sodik félévben leállítják, az előírással szembeni tizenhat század százaléknyi minőség- javítás mégis, mintha kissé „szerény” lenne. Az is feltű­nő, hogy a Zagyva II. négy szocialista brigádjának válla­lása szóról szóra megegyezik. Mintha nem szocialista válla­latnál, hanem falanszterben dolgoznának. Hogy valami baj van a sík­üveggyár! szocialista vállalá­sokkal, azt néhány edzőüzemi felajánlás is elárulja. Egyik­ben azt olvasni: a tavalyihoz képest két százalékkal, a má­sikban azt, hogy az idei elő­íráshoz képest két százalékkal javítanak a minőségen. Az egyik alighanem túlságosan kevés lesz. n másik — mivel az idei előírás igen szigorú, s Harmadizben figyelmezte­tünk arra, milyen súlyos ve­szélyt jelentenek Salgótar­jánban a bontás alatt álló épületek. A minap a Jóba­rát étteremnél, emberélete­ket követeltek a lezuhanó téglák. De veszély a város­ban máshol is bőven van. Például az Úttörők útja foly­tatásánál, a vasúti töltés melletti bontásnál. Ott rae- redezik a megbontott fal, a téglákat, ahogy mondani szokták, csak az imádság tartja, egy erősebb széllö­kés hatására az egész le­omolhat. Az az útszakasz nagyon forgalmas, arrajár­az edzőüzem eddig még meg­közelíteni sem tudta — túl merész. Megkérdeztem Varga Imrét, a gyár munkaügyi osztályának előadóját, egyben versenyfe­lelősét, mi a véleménye a vál­lalásokról? Sajnos kénytelen volt észrevételeimmel vita nélkül egyetérteni, mert neki azok tanulmányozására még nem volt ideje. Nem hiszem, hogy ez kizá­rólag a versenyfelelős hibája. Egyéb munkaköri feladatai az alapos, elmélyült versenyszer­vezést, ellenőrzést, értékelést jelenleg nem teszik lehetővé. A versenyszervezés, értékelés feltételeinek biztosítása min­den más vállalati gazdasági, műszaki kötelességgel, tenni­valóval egyenrangú feladat. Ha ez mégis hiányzik, ezért elsősorban a vállalat gazda­sági, műszaki vezetői, s ve­lük együtt a szakszervezeti bizottság a felelős. Nemcsak azért, mert a szükséges felté­telek, s a segítség biztosítása híján esetleg a munkaver­senyben produkálható terme­lés fokozásából, jobb minő­ségből származó nyereség- többlettől fosztják meg a vál­lalatot, annak hasznától az egész népgazdaságot. De azért is, mert a munkaverseny- mozgalomban az anyagi ér­tékeken kívül erkölcsi, poli­tikai értékek is kitermelőd­nek azokban az emberekben, akik ebben a mozgalomban részt vesznek. nak a Vásártéren lakók, az üveggyár és a töltőtollüzem dolgozói. Megpróbálták ugyan elkeríteni, de semmit nem segített, mert a sietők egyszerűen átlépték a kerí­tést Nem lehet azt monda­ni, hogy mi megtettük a magunkét, mindenki magára vessen. Veszélyes útszakasz ez! Bizonyára lehetőség vol­na a fal mielőbbi eltávolí­tására. A szél könnyen fel­dönti az útjelző táblákat; ez újabb baleseti veszélyfor­rás lehet. Ne várják meg, amíg újabb tragédia törté­nik, (csata») A felszabadulás előtt társa­dalmunk legkitaszítottabb ré­tege volt a cigányság. Úgy­szólván külön kasztot képez­tek. Ma megyénk lakosságának 4,6 százaléka cigány, s a tár­sadalom egyenrangú tagjai va­lamennyien. Gondolkodásmód­jukat. körülményeiket kedve­zően alakítja a termelőmun­kában való részvétel: ma a megyében a cigányok közül 5367 férfi és 2166 nő dolgo­zik az iparban, a mezőgazda­ságban és egyéb munkahelye­ken. A legtöbb cigány öntgo. zót a Zománcipari Művek Salgótarjáni Gyáregysége fog­lalkoztatja. itt 200 nő és 500 férfi dolgozik. * A folyamatos munkavi­szonyban álló cigányok szin­te összehasonlíthatatlanul jobb körülmények között élnek, mint rendszertelenül dolgozó társaik. Kulturáltak a lakás­viszonyaik, villamosított a háztartásuk, gyermekeiket is­koláztatják. A nógrádmegyeri Szegkovács Ktsz-ben például 24 tagú cigány női brigád dol­gozik. A brigád minden egyes tagja családi házat épített, háztartását felszerelte rádió­val, mosógéppel, villanyvasa­lóval, divatosan öltözködik. Az assz.onybrigádot mint kö­vetendő példát emlegetik az üzemben is. X Megyénkben több mint 2Í00 tanköteles cigánygyermeket tartanak számon. Közülük 80,1 százalék be is iratkozott az általános iskolába. A gyerme­kek tanulásához nagy segít­séget nyújthatnának az óvo­dák, iskola-napközik, de eze­ket az intézményeket csak el­enyészően kevés cigánygyer­mek látogatja, s az elzárkó­zás kihat a gyermekek ma­gaviseletére, tanulmányi ered­ményére. A cigánylakosság tekinté­lyes része még ma is analfa­béta. Az írni-olvasni nem tu­dók közt nemcsak idős, de fia­tal emberek is jócskán akad-, nak. Az üzemek és a tömeg­szervezetek dicséretes erőfe­szítéseket tesznek az analfa­bétizmus megszüntetésére, az eredmény azonban még nem számottevő. Fokozatosan megoldódik vi­szont a cigánytelepek eltünte­tése. A múlt századi körülmé­nyeket idéző viskókból lakóik modern állami lakásokba köl­töznek, de sokan élnek az OTP kamatmentes kölesöné­vel is, és így építenek házat. + Még mindig nagy a gyer­mekek halálozási arányszáma-. a nem cigány gyermekeknél 4,5, a cigány gyermekeknél 16,1 százalék. Ez főként p rendezetlen, kultúrálatlan csa­ládi helyzetből adódik. A ház­tartásban dolgozó nőknél és a leányanyáknál különösen nagy a szülési arányszám. A nőta nács és a Vöröskereszt-szer­vezet aktívái több alkalommal felvilágosító előadásokat tar tottak. ezeken azonban csat elvétve vettek részt a cigány nők. Ennél valamivel nagyobb a siker a cigány szülők szá­mára rendezett baráti talál­kozókon, kerekasztal-beszél­getéseken. szülők iskoláján, szülői értekezleteken Az ered­mény elsősorban az iskolás cigánygyermekek mulasztásá­nak csökkenéséből mérhető le. A cigánylakosság támoga­tásáról nem feledkeznek meg a tanácsok és az üzemek. Fő­leg anyagi támogatásban ré­szesítik a családokat: az is­kolás gyermekeket ruhával. A fiatalkorú — tizenhat éves — K. Lajos salgótarjáni lakos születésnapjára motor- kerékpárt kapott szüleitől. A vizsgára bocsátás előtt meg­kapta az engedélyt és a gya­korló igazolványt is a rendőr- hatóságtól, hogy a vezetést Sal­gótarján és Somoskőújfalu között gyakorolhassa. K. La­jos azonban visszaélt a biza­lommal, s nem a kijelölt út­vonalon tanulta a vezetést. Kárancslapujtő belterületén IDŐBEN MEGKEZDTE az érsekvadkerti fogyasztási szö­vetkezet a vetőburgonya-ellá- tás megszervezését. A körzet­hez tartozó három község la­kosságának igényeit már fel­mérték és ennek alapján öt­hat vagon vetőburgonyát hoz­nak Szabolcs megyéből, A Kisvárdai rózsa, Gülbaba és Ella burgonya értékesítésével a már elkorcsosodott helyi fajtákat frissítik fel, különö­sen a háztáji gazdaságokban. Ezt a lakosság a szövetkezet segítsége nélkül nem tudná megvalósítani, mert a szük­séges kis mennyiségeket olyan messziről beszerezni nem le­het. írószerrel látják el. Salgótar­ján Város Tanácsa az elmúlt évben több mint 35 ezer fo­rintot költött ilyen célra. Kü­lönféle akciók szervezésével a tömegszervezetek is hozzájá- •ulnak a cigánycsaládok segi- Sséhez. Tennivaló azonban még így is bőségesen akad. Többek között fokozni kell a felvilá­gosító egészségügyi munkát, hatékonyabbá kell tenni a cigánygyermekek korrepetálá­sát, a lehetőségekhez mérten cigány nőket is be kell vonni a nőtaná csókba, a szülői munkaközösségekbe, az ifjú­ságvédelmi bizottságokba. Hosszú, kitartó és nagyon megértő munkára van szük­ség ahhoz, hogy a cigányla­kosság is elérje a kor színvo­nalát és kulturált életkörül - ménveiben, szellemi felemel­kedésében elérje a mércét. SZ. M. motorkerékpárjával elütötte a vele azonos irányban gyalogo­san haladó Urbán Lászlóné helybeli lakost. A baleset kö­vetkeztében Urbán Lászlóné súlyos láb- és koponyasérü­lést szenvedett. A motorkerék­pár vezetője könnyű láb- és vállsérüléssel úszta meg az összeütközést. Intő példa a szülőknek. akik idő előtt gépjárműhöz juttat­ják gyermeküket és korenge­délyt kérnek részükre. net. Ugyanig}- építőanyagot — téglát, cementet, meszet — is szerez be és szállít a szö­vetkezet az igénylők számá­ra. * BÚTORÜZLET létesítésén sincs lehetőség ebben a kis körzetben, de azért a szövet­kezet igyekszik könnyíteni a lakosság lakberendezési gond­jain. A Bútor Értékesítő Vál­lalattól komplett szobákat, konyhákat rendelnek, ame­lyek a szövetkezet nagy rak­tárában megtekinthetők. így — ha nem is korlátlan meny- nyiségből — de azért válogat­hatnak ízlésüknek megfelelő­en, akik lakásukat új bútorok­kal kívánják berendezni. Csizmadia Géza Felelőtlenség ! A szülök figyelmébe Érsekvadkerti mozaik UGYANCSAK PROBLÉMA volt még ezen a télen is a körzet tüzelőellátása, mert ezekben a községekben TÜ- ZÉP-telep nincsen. Most tár­gyalásokat folytat a szövetke­zet az erdőgazdaságokkal és több bányával is, hogy — a lakosság előrerendelése alap­ján — házhoz szállíthassák a jövő télre szükséges fát, sze­lt S EGY APRÓSÁG: az új kollektívszer ződés-tervezet- ben olvastuk többek között a következőket: Segély „a második gyermek születésekor adható”. Megkérdeztük: miért? A válasz: „Az elsőnek úgyis örül mindenki.” K. E. Talányok és úWesztők Ki van az álarc mögött! — hirdették a plakátok a mű­sor címét. Végigültünk három órát, vártunk, megpróbáltunk izgulni, hogy megfejtsük a „vidám zenés talányt”, de őszin­tén mondom, nem tudtuk. Kerestük az álarcot, s álarcok helyett divatbemutatót kaptunk. Nem is erről van szó. A ruhák szépek, jók voltak.,Álás as. ami ?jcm tetszett. Az első félidő gólszegénysége A pokol tornácán éreztem magam az Aílantis-együttes fergeteges támadásai láttán. Ok is jók voltak. Mutatósak. Csak éppen az a bizonyos plusz hiány­zott. Nem szeretek régi vicceket hallgatni. Könnyű poénok­ra épített egyveleget. Ezért nem tetszett Gálcsiky János. Lő­rén Lenke és Kabos László elemében volt. Kabos egy kicsit túl is játszotta magái, de tőle ezt elfogadom. A második félidő egy kla sszlisal jobb volt. A Pannőnia- o.gyüttes — Szilárdi Béla vezetésével — mestermunkát vég­zett. Üdék voltak, frissek. Jó volt Aradszky, Poör Péter es Kovács Kati is. A konferansziók azonban nem elégítettek ki. Beálltak a. mikrofon mögé és elmondták a szöveget. Nem lehetne agy kicsit frissíteni. Ha ennyi remek énekessel le­jönnek Pestről Turjánba (s szerte az országba), nem lehet-- érdekjeszitőbb, izgalmasabb műsort produkálni? így a né a. talányok meghagyása mellett útvesztőbe kerül, innen kap valamit, onnan is. Nem lenne érdekesebb, egészében remek produkciót nyújtani? Egy shovo-szerű megoldásont törni a fejeket? Dömperek hordják a földet, lánctalpas tömörítő gyúrja a talajt — készül a MÁV Tanácsköztársaság téri megálló­helyén a mentesítő vágány töltése. A töltesse!, a kerülő vágány megépítésével, valamint az ideiglenes felvételi épület kivitelezésével április végére készen kell lenniük a vasútépítőknek. Az után kezdődik voltaképpen az állo- imu és az eg esz városon keresztül húzódó vasútvonal i'ckonslrukciója (Koppány György (elvétele) Biztosan megérné! (m) NOGRAD — 1969. április 10- csütörtök § 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom