Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-30 / 97. szám

Inna Karenina — kis hibákkal

eláskí hajló író magánéletéből. Tatjána Szamoljovának

Aíonstre-alkotássai kedveskedett á fiinikedvelóknek a salgótarjáni November 7. F'Utnszínbáz, amikor műsorába tűzte a szovjet filmgyártás .1 • remekét, a Lev Tolsztoj Anna Karenirtá”-jából készült szélesvásznú, színes : agyfilmet, mégpedig mindkét : észt egy műsoron. Nem az első Tolsztoj-regény ez. amely .mmár többedikben szerepei a . on vásznon is. A Kreutzer- uiiáia, a Háború és béke ión ebből a regényből is a •szovjetunióban sikerült a mozi igényeihez alkalmazkodó, •gazi remeket adni. S talán . .issé közhelyként hangzik, de az Anna Kareniiía film- áltózatának sem sikerült negközelítenie a regény erényeit és színvonalát.

Az Anna Karenina ugyanazokkal a nehézségekkel küzd, mint általában az utóbbi időkben bemutatott* regényekből készült film változatok. A szövegkönyvírók és a rendezők szolgai hűséggel ragaszkodnak a regény minden •>órához, e a film időtartamát lényegében azért hosz- szabbitják meg, hogy ezt a másolást minél tökéleteseb jen végrehajthassák. Márpedig egy nagyregény filmremá- ,olása sok íilmszalagot igényel, ezért következik be ntnduntalam, hogy míg az eiején vontatottra nyúlik a cselekmény, addig a befejezéshez mindinkább közeledén egyre inkább a kényszerű szelekció malmába kerül. Ez történt most az Anna Ka- seninával is, amelynek első tele az ominózus lóversenyig. Vronszkij fordulatot előidéző jukásáig nyúlik, s ezzel megrövidül az idő a második rész, a tulajdonképpeni társadalmi mondanivaló kibontására. A túlnyújtott első rész, a jellemek hűséges megformálására való törekvése ellenére is, értelmezési nehézségeket okoz, mert a regénytől eltérően túlhangsúlyozza egy szentimentális kor öncélú szentimentalizmusát. Ügy tetszik szinte, hogy Annát nem az első szerelem Úszta lángolása, hanem az .reg férj kimértségétől és tehetetlenségétől való menekü- íés hajszolja a hódító külsejű, fiatal Vronszkij karjába. Csak nehezen barátkozunk meg azután a második részben azzal a gondolattal, hogy itt a polgárosodás, a kapitalizmus kezdetének nőalakja

lázadozik az elnyomatás ellen, a női egyenjogúságért. S az őszinte, nyíltszívű és merészen lazád u asszony veszi fel egymaga a küzdelmet egy képmutató, hazug, semmittevő társadalom faUanxá- val szemben. Ugyanaz ő. mint Ibsen Nórá-ja és a korabeli polgári drámák lázadó nőalakjai.

Az Anna Karenina jó film, egyike a legjobbaknak a maga műfajában és minden bizonnyal az a haszna is meglesz, hogy újból elolvassuk Tolsztoj hatalmas, lenyűgöző regényét.

A film erényei közé tartozik, hogy kitűnően kibontja a jellemeket és a cselekmény nagy ellentmondását. Anna meddő katarzisát kényszerűen végigéljük, s elítéljük az igazságtalan kort. megvetjük a naplopó, kisszerű arisztokráciát, amelynek progresszi- vebb alakjai lázadásra hajlamosak és önkéntes számki- vetettségbe menekülnek.

Vronszkij igazán hódít, Levin csakugyan feltár ismét egy részletet a szociális gondolkosikerült Annát, a regeny es a film kiemelkedően központi hősét még olyankor is a színen tartani, amikor őt éppen nem láttuk a filmkockán. De dicséret illeti a férfi főszereplőket is. A szinkron jó, és különösen Szakáts Miklósnak, valamint Béres Ilonának sikerült az érzelmi egyensúlyt a játszott alakokkal megtalálnia.

Külön említést érdemel a kiváló rendezői és operatőri munka, a film színekkel is operáló játékossága. A film kivitelezői ugyanis bemutatták, hogy a hangulati elemeket, a jelbeszédet (Lásd Kitty menekülését a bálteremből és méginkább Anna tragédiáját az utolsó kockákon!) lehet úgy is alkalmazni, hogy az világos és közérthető legyen. Befejezésül csak fényeket, színeket és kavargó, forgó vonalakat látunk, mégse lehet kétséges senki előtt, hogy itt és akkor Anna az érkező vonat elé vetette magát. Lakos György

Elbúcsúzott a tengertől a Batory

A Batory nevű, Báthory Istvánról, vagyis Stefan Ba- íory lengyel királyról elnevezett hajó, amely 33 évig hajózott lengyel lobogó alatt, s a világ egyik legszebb és legjobb utasszállító hajója, befejezte tengeri pályafutását.

A Batory Lengyelország és más szocialista országok sok-sok turistáját vitte szebbnél szebb tengeri utakra. Ünnepélyes búcsúztatását Londonban rendezték meg. Megható ünnepségen búcsúztatták a hajót- azoknak az angoloknak részvételével. akiket 1940-ben, gyerekkorukban ezen a hajón szállítottak el Nagy-Britanniából a német légitámadások veszélye miatt

A hajó utódát, amely a Stefan Batory nevet kapta, nemrég vásárolták meg Hollandiában. Az új Batory április 11-én vágott neki első ízben az óceánnak.

A könyv ünnepe előtt

Ismét az ünnepi könyvhétre készülünk, amelyet május 31-től június 8-ig rendeznek meg. Az ünnep előkészítése Nógrádban Is megkezdődött, időszerű tehát szólani e tevékenységről, az itt-ott máris fellelhető érdekesebb kezdeményezésekről.

Az író-olvasó találkozók reneszánszát éljük. Talán nincs olyan helység a megyében, ahol ne tartanának igényt az efféle rendezvényre. Ez önmagában örvendetes jelenség. Amint nemrég Simon István Kossuth- díjas költőnk is hangsúlyozta, nagy irodalom csak nagy olvasóközönséggel nevelkedhet.

Így van ez Nógrádban is, bár kis „szépséghibákkal”. Az eddigi hagyományokhoz híven, s az előkészítő munka kezdeteként, valamennyi járási könyvtár megkezdte, illetve elvégezte azt a felmérő tevékenységet, amelynek célja megállapítani: vajon, a községekben milyen igényű az olvasóközönség? E munka, a tapasztalat szerint némely járási, illetve községi könyvtárban kissé mechanikus volt, a korábbi évek ez irányú tevékenységének egyszerű megismétlése, pc jó kezdeményezésre is akadt példa. A rétsági járási könyvtár például közvéleménykutató kérdőíveket adott ki, amelyeken tizenöt író között válogathattak az érdeklődők. A községekből, e kezdeményezés nyomán, számos kérés érkezett, s ezek rendszerezésével megállapíthatták: kik a legnépszerűbb írók a járásban, illetve kikkel találkozna az ünnepi könyvhéten legszívesebben a járás olvasóközönsége.

Terv szerint, járásonként négy-öt író-olvasó találkozót szerveznek majd a könyvhéten. Külön igényt jelentett be a salgótarjáni városi gyermekkönyvtár is. A legifjabb olvasók számára két alkalommal szeretne rendezni író-olvasó találkozót, Fekete Istvánt, Fehér Klárát kívánják meghívni.

A megyei Balassi Bálint könyvtárban nyert tájékoztatás szerint, úgy tűnik, a könyv megyénk lakossága körében is mindinkább megkülönböztetett helyet foglal el. Külön öröm, hogy az érdeklődés, a megkülönböztetett figyelem a most alakuló, vajúdó szocialista irodalmat, s ma élő íróinkat tiszteli meg.

Az ünnepi könyvhét részletes programja a napokban elkészül. A könyvtárakban megkezdték a könyvki állítások anyagának ösz- szeállítását is. A könyvesboltok polcain nemsokára ismét megjelennek az ünnepi könyvek, amelyek jegyzékét bárki megkaphatja. Megyénk közönsége ismét találkozhat kedvenceivel, akikkel elbeszélgethet az irodalom, s a mai élet gondjairól, örömeiről. Ezek a találkozások azonban csak akkor lesznek igazán eredményesek, s megrendezésüknek is csak akkor van igazán értelmük, há a formalitásnak még a látszatát is igyekeznek elkerülni azok szervezői, a falvak szellemi életének vezetői.

T. E.

I

12.

Ha 5 a legfontosabb személy, akkor mindazoknak a nyugati kormányoknak, amelyek szívükön viselik a magyar nép sorsát, őt kell támogatniuk. Ezért összebeszélt veled — nézett rám szemrehányóan Ruth —, s te megfelelő fizetség ellenében elvállaltad a vörös ügynök szerepét. Csináltok valami botrányt, téged elítél a bíróság, és ha a hullámok elülnek, Csánkó gondoskodik róla, hogy te a legnagyobb csendben szabadlábra kerülj. Ügy gondolja, hogy ez nem rossz üzlet neked, rpert Csánkó elég szép summát zsarolt ki a különböző országoktól, és így sokkal többet tud neked fizetni, mint amennyit az óragyárban kereshetsz.

— Fantasztikus gondolatmenet — nyögtem ki. — Es miért mondta el mindezt neked?

— Azért, hogy megüzenje: ilyen ügyekben ő nem szűkmarkú, mert őt igazán a magyar nép szolgálata vezérli, és ezért semmiféle áldozattól, még anyagi áldozatoktól sem riad vissza. Arra kért, vegyelek rá, hogy nyilvánosan fordulj szembe Csánkóval és leplezd le a trükkjét. Ez esetben ő, mármint Terner, nem lesz hálátlan. Terner úr becsületszavát adta, hogy egyedül ő, a Magyar Felszabadítási Egyetemes Alap ügyvezető elnöke tekintendő a Nyugaton élő magyarok fejének ...

Ismét kénytelen voltam csodálattal adózni Ruthnak Egyrészt azért, mert ilyen pontosan és szépen megjegyez- - Temer cseppet sem egyszerű mondókáját, másrészt pedig azért, mert ezek után is hajlandó volt egy asztalnál ülni egy magyarral. Az újságíró és az ügyvéd fejcsóvál- i hallgatta a történetet. Lewis közben buzgón jegyzetelt.

Az ügyvéd’az órájára nézett.

— 34 —

I-----------------------|-------------------------— Épp ideje mennünk — mondta. — Peqjg, sajnos,

nem tudtuk megtárgyalni Kása úrral a dolgainkat. — Mondja — fordult hozzám —, hol tölti az estét?

Ruthra néztem és a lány bólintott.

— A menyasszonyommal szeretnék maradni — feleltem. — Ma este mindketten ráérünk.

— Nagyszerű — mondta Forster. — Nekem most haza kell mennem, mert egy Los Angeles-i telefonhívást várok. Ha megengedik, meginvitálom magukat hozzám Megbeszéljük a dolgokat, és nálam tölthetik az éjszakát Elég nagy a házam. Az ön helyzetében, Mr. Kása, a legjobb, ha mindig kéznél van a jogvédelem..,

Eddig egy kicsit ellenszenves volt az ügyvéd, de most egyszerre megnyere a tetszésemet. Elbúcsúztunk Lewistől, aki a lelkünkre kötötte, hogy holnap délelőtt tizenegy órakor ugyanitt találkozunk. Beültünk az ügyvéd kocsijába. Nagyon tapintatos ember volt, elnézést kért, hogy a vezetőülés melletti hely tele van csomagokkal és mindkettőnknek hátra kell ülnünk. Ruth hozzámsimult a kocsiban.

Már egy órája autóztunk, és lassan kiértünk a városból. Az ügyvéd elmondta, hogy New York mellett lakik egy kis kertvárosban, két kilométernyire a város határán kívül.

Száz méterrel a város határa előtt megelőzött bennünket egy őrülten száguldó kocsi, s aztán keresztbe állt előttünk az úton. Az ügyvéd alig tudott fékezni, hogy ne történjék baj. A provokáló kocsiból két tagbaszakadt fiatalember ugrott elő.

— Mr. Kása, mi a szándéka? — kérdezték hozzánklépve.

— Szeretném kialudni magam — válaszoltam a fickóknak, akik közben bádog jelvényeikkel igazolták, hogy rendőrtisztviselök.

— És hol?

— Mr. Forster yoit olyan kedves és meghívott magához.

Az egyik FBI-os megcsóválta a fejét.

— Mr. Forstemak, mint vizsgázott és köztiszteletben álló ügyvédnek tudnia kell, hogy ön, aki ellen eljárás van folyamatban és aki csak óvadék ellenében van szabadlábon, nem hagyhatja el New Yorkot. Ellenkező esetben kiteszi magát annak, hogy ismét letartóztatják.

Ez világos beszéd volt. Szóval megint. Kényszeredetten szálltam ki a kocsiból és búcsúztam el az ügyvédtől.

— 35 —

1

_____________________________________________

I

ntrika és rágalom

Kevés olyan megfoghatatlan dolgot ismerünk, mint az intrika. Rossini operájának klasszikus rágalomáriája találó művészi megfogalmazása ennek, de a mai élet is produkál hasonló eseteket. Sokan a kritika örvendetes szabadságával visszaélve terjesztik rágalmaikat. És legtöbbször, ha kiderül a rágalomról, hogy az tényleg alaptalan rágalom, túl liberálisan bánnak annak terjesztőivel. Pedig az emberi becsület, a közéleti demokratizmus kártékony vámszedői a rágalmazók, az intrika kedvelői és terjesztői. Vajmi ritkán hallunk arról, hogy egy rágalmazás lelepleződése után a vétkest a közönség színe előtt vagy a bíróságon ítélnék el.

Természetesen nem szokvány pletykákról, hanem a súlyosabb, a bizonyított, a rágalmazás bűntettét kimerítő esetekről szólunk most. Mint a becsületsértés fogalmának ismertetése során kifejtettük: a rágalmazás súlyosabb bűntett, mert a tények hitelével támadja a sértettet. íme -g'v jellemző példa a „Becsület védelme” című könyvből. A vádlott felesége elpanaszolta, hogy a magánvádló férfi vele szemben a női tisztességet sértő magatartást tanúsított. Erre a vádlott levelet írt a magánvádlónak. akit jellem,télén csirkefogónak. gazembernek festett le a levélben,. Az elsőfokú bíróság rágalmazás és becsületsértés bűntettéért marasztalta el a vádlottat. Tévedett a bíróság — szögezi le a könyv szerzője —, mert a vádlott a sértő kifieje zéseket

zárt levélben használta. Hiányzik tehát, a rágalmazás bűntettének fontos eleme, amely szerint a tényállásnak vagy híresztelésnek más — vagyis egy harmadik személy — előtt kell történnie. Ekért az idézett esetben nem rágal mazásról, hanem becsületsertésről van szó.

Gyakori, hogy vezető állású embereket szegeznek céltáblájukra az intrikusok és rágalmazók. Ök vannak a reflektorfényben, nekik sok az irigvük, vélt vagy igazi sérelmekből származó haragosuk. Akadnak, akik társadalmi rendünkkel szembeni ellenérzésüket élik ki a vezetők ix - feketítésével. Ilyenkor — ha kétséget kizáróan bebizonyosodik, hogy rágalomról van szó —. a vétkesek megbüntetése nemcsak az egyes emberek igazát, hanem a közszellemet, a nagvobb közösség érdekeit is védi.

Mit tegyünk hát, ha mulasztásról, hibákról hallunk környezetünkben? Térjünk felette napirendre? Ez szintén káros a közösségre nézve, hiszen valódi hibák, valódi visz- szaélések maradhatnak ilv- módon büntetlenül. Fordultunk ilyenkor az arra illetékes szervekhez és segítsük őket az igazság kiderítésében Ám addig ne terjesszük a bizonytalan vádakat, mert rágalmazást nemcsak az követ el, aki tudatosan állít valótlan tényt,- hanem az is, aki abban a hiszemben állít valótlanságot. hogy az a valóság.

Kőszegi Frigyes

Ha:

Kiállítás nyílik Hátságon

A Tanácsköztársaság félévszázados jubileuma és az első szabad május elseje 50. évfordulója tiszteletére ma délelőtt 11 órakor kiállítás nyílik Hátságon a járási tanács új székházának előcsarnokában. A kiállításon

tablókon, grafikonokon mutatják be a járás elmúlt három évi fejlődését. A kiállításon bemutatják a mező- gazdaság és az ipar fejlődését, a járás dolgozóinak megváltozott életét.

Bocsánat uram — mosolygott zavartan Mr. Forster —, el is felejtkeztem erről az előírásról. De egyébként nem szokták szigorúan venni. Nem számíthattam rá, hogy követik.

Én viszont most már tudtam, hogy állandóan számíthatok rá, Nem éppen legényes hangulatban autóbu- szoztam vissza a városba. Ruth az ügyvéddel tartott, neki nem kellett okvetlenül vállalnia a hosszú és fárasztó utazást, ő élhetett a meghívással. Abban az órában, amikor a buszon ültem, amely zabpehely szagú albérletem felé vitt, százat tettem volna egy ellen, hogy az ügyvéd szándékosan rendezte így a dolgot...

Mrs. Brown majdnem hanyatt esett a csodálkozástól, amikor meglátott. Tudott letartóztatásomról, mert az FBI derék emberei meglátogatták az ő házát is, és alaposan átkutatták a szobámat. Nem találtak semmi különöset, s riem is vittek semmit magukkal, hacsak nem számítom azt a ... hogy is mondjam csak ... folyóiratot, amelyet az éjjeliszekrényben tartottam. Ezt még akkoriban szereztem valahol Nyugat-Európában, amikor még nem értettem egyik nyugati nyelvet sem, s így csak olyan sajtótermékre volt szükségem, amelyben nincs szöveg. Ez a folyóirat ilyen volt. Csak képeket tartalmazott, mégpedig kizárólag különböző fiatal hölgyekről készült felvételeiket.

Háziasszonyom már régen elhullatta ifjúsága virágait, s emiatt meglehetősen felháborodva adta tudtul, hogy a házkutatás során mit találtak nálam. Elmagyaráztam neki, hogy kizárólag azért vásároltam a füzetet, mert festészettel szeretnék foglalkozni, modellre viszont nincs pénzem. Bizonyítékul meg akartam neki mutatni, hogy „Műkedvelő festőknek” felirat található a lapon. Az FBI-osok magukkal vitték, noha ennek a „bűnjelnek” semmi köze nem lehetett ahhoz, amivel engem gyanúsítottak. Talán köztük is voltak műkedvelő festők?

Mrs. Brown kijelentette, hogy tovább egy percig sem maradhatok nála. Az ő házában még soha nem tartott senki ilyen szemérmetlen dolgokat, és az 6 házában még soha nem töltötte az éjszakát a vörösök bérgyilko- í sa. Kérdésemre, hogy honnan veszi az utóbbi ostobasú- j got, elővette a New York News reggeli számát, amelyben egy rövid hírt közöltek letartóztatásomról. A hír szóról szóra így hangzott:

(Folytatjuk)

— 36 —