Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-26 / 94. szám

Terhes kettősség Hollókő, a múzeumfalu Amikor megkérdeztük Ko­vács Sándor főagronómus-mű- velődési otthon igazgatót, mi a legnagyobb gondja, vára­kozás- nélkül felelte: „Ez a terhes kettősség”. A fiatal szakember négy éve került Hollókőre, s két éve vállalta el a helybeli művelődés irá­nyítását. Időközben azonban iőagronómusi beosztásba ke­rült, s emiatt mind kevesebb ideje, energiája jut korábbi vállalásának teljesítésére. Több jól sikerült rendezvény dicséri törekvéseiket. Mivel a kijáró fiatalokra nem számít­hatnak, inkább csak az is­kolások produkálnak egy-egy vetélkedőt, vagy az éven­kénti seregszemlék műsorát mutatják be. Kovács Sándor igyekszik együtt dolgozni a pedagógusokkal, de legszíve­sebben venné, ha valaki át­vállalná tőle a falu művelő­désének gondjait. csaló Csák Máté kaparintotta meg ma­gának, Csák Máté hatalmának megtöré­se után a birtokosok váltogatták egy­mást, amíg Ali, budai basa el nem fog­lalta, Nagy jelentőséget a török nem tu­lajdonított a várnak, mert mindössze 24 tagú őrséget hagyott vissza őrzésére. A szatmári békekötés után a várat a tu­lajdonosok utasítására a község lakói „széthánytákAzonban a megmaradt várfalak még így is messziről szembe­tűnnek és kellemes hatást keltenek. Kő­erőd a magányos hegy ormon! Most gon­dos kutatók végeznek környékén ásatá­sokat és igyekeznek valamennyire hely­reállítani a csaknem nyolcszáz éve épült, s a századok során többször meg­erősített várat. De a vár ma már nem egyedüli nevezetesség! Hollókő hírét messzi égtájakra elvi­szik az utazási irodák prospektusai. A húsvéti ünnepek alkalmával, amint a falusiak mesélik, harminchét „idegen’ kocsi járt a községben, és ezeknek csaknem fele külföldi volt. De járt már Hollókőn amerikai turistacsoport is Ami a rezervátum, a műemlékek, népraj­zi tárgyak és a vár látnivalóit illeti, mind-mind lenyűgözi a látogatókat. De amit az útról és a vendéglátóipari el­látásról mondanak, arra bizony aligha büszkék a hollóköiek! Mint mondják, olyan külföldi turista is akadt, aki fel­háborodva hangsúlyozta: őt becsapták. Nem írták be a prospektusba ugyanis, hogy annyira rossz a bekötő út, hogy még az autóbusz is nehezen közlekedik. S azt sem, hogy aki ide látogat, ké­szüljön fel az éhhalálra és a tartós szomjazásra. Ellátási szempontból ugyanis Hollókő olyan, ’ mint Dante pokla: aki ide be­lépsz, mondj le minden reményről! Sz ívesen segítenének Sok nehézséggel küzdenek a hollókői kommunisták. A vezetőségi üléseken, taggyű­léseken minden alkalommal napirendre kerülnek azok a sajátos gondok, amelyek any- nyira jellemzők Hollókőre. A rossz ellátás, a vízhiány, a nyaktörő utak, mind, mind izgatják a falubelieket, akik tyakran fordulnak a párttlt-* ‘cárhoz, párttagokhoz tartá­siért, segítségért. Kökényesdi István párttitkár azonban a nyugtató szón kívül keveset változtathat a bajokon. A fia­talember, aki a termelőszö­vetkezet kőbányájának veze­tője, szívesen adna segítsé­get, a legjobb követ termel­nék ki a hányából, csak már kezdenék az útépítést. A párt­tagok pedig elsőként vállal­nának társadalmi munkát, csak már valamelyik szerv — a sok közül — égető kul­túrpolitikai kérdésnek tekin­tené a falu kulturális hely­zetének megjavítását, önere­jükből azonban kevésre fut­ja. Maszek fagylalt Akárkivel beszélgettünk, nem akadt olyan hollókői, aki szóvá ne tette volna a rossz ellátást. Elkeseredve idéztek egy jellemző példát is. Nyaranta, amikor a leg­nagyobb idegenforgalom zajlik, fagylaltot is csak ak­kor lehet kapni Hollókőn, ha Salgótarjánból megér­kezik egy maszek fagylal- ios. Jön is az, akárhányszor csak teheti, mert úgy lát­szik neki megéri kizötyögni a faluba negyven kilométe­ren át, de a sokkal köze­lebbi szécsényi földműves­szövetkezetnek nem. Ügy látszik a vállalkozó kedv­nek nincs határa — de a tehetetlenségnek se! Fiafal az igazgató Ritkán találkozni olyan lelkes, minden iránt érdeklődő fiatal pedagógussal, mint Mihalik Mihály iskolaigazgató. Váratlanul éri a kérdés, hogy mi a legnagyobb gondja, de pillanatnyi szünet elteltével mondja: „A bizonytalan kör­zetesítést program”. Részletesen is elmagyarázza, miért. A hollókői iskolában nem volt olyan év — tízéves igaz­gatói ténykedése során —, amikor nem cserélődtek a ne­velők. Az utóbbi években nagy erőfeszítéseket tettek a hely­zet stabilizálása érdekében. Rendbehozták az iskolát, az át­alakítással elérték, hogy már csak egy tanulócsoportnak kell délutános „műszakba” járni. Nevelői lakásokat terem­tettek nagy leleményességgel, megoldották a vízellátást, sportpályát építettek. Készen állnak a tervek a további fejlesztésre is — ám a bizonytalan körzetesítés miatt alább­hagyott az alkotókedv. Az öttagú tantestület minden pe­dagógusa azonban szereti a falut, és a szabad időben nem­csak a jelen formálásával tőrödének, hanem a múlt fel­kutatásával is. A kis kollektíva összefogott, s közösen ír­ják a múlt történetét. Az igazgató azt is szeretné elérni, hogy a művelődési otthon vezetését is a pedagógusok ven­nék át Ennek viszont a főagronómus örülne a legjobban. Hármas feladat Mikula Kálmán termelő­szövetkezeti elnök, nagy nyu­galommal válaszolt, amikor kérdeztük, az esős idő meny­nyire késlelteti a tavaszi munkákat. „Kétnapos elfog­laltságunk van a határban” — mondta, s mosolygott. A hollókői .közös gazdaság ta­valy a tervezettnél jobb ered­ményt ért el, s a tagoknak ugyancsak megnőtt a mun­kakedve. Ez azt eredményez­te, hogy a gazdaságban nap­ra kész minden. Az idén már három fontos célt akarnak elérni: növelik a málnaül­tetvény területét, s ezzel elő­segítik a jobb foglalkozta­tást. Tavaly ősszel telepítet­tek tíz holdat, s az idén is ugyanennyit telepítenek. Ez­Napi 25 kilométer zel már több mint ötven holdra növekszik a termőte­rület. Fejlesztik az állatte­nyésztést, növelik a szarvas- marhák számát. Ez által biz­tonságosabb lesz a bogyós- gyümölcs-termesztéshez szük­séges szerves anyag előterem­tése, ugyanakkor több jószá­got értékesíthetnek. A har­madik feladat a kőbánya — amely segédüzemük — ter­melésének emelése. A NÓGILÍD elintézte A hollóikőc vendéglátás­sal! kapcsolatban az is pa­nasz, hogy még aa élelmi­szerbolt és az italbolt sem tart napközben nyitva, s a boltok választéka nem alkalmazkodik az idegen­forgalmi igényekhez. Ke­vés a töltelékáru és hűsí­tő ital. A szécsényi járási párt- bizottságon beszélgettünk Géczi Istvánnal, a járási pb titkárával, aki ígéretet tett, hogy a járási stnerve-k mielőbb intézkednek a visszásság megszüntetéséről és a boltok kétműszakos üzemeltetéséről. Ez a kér­dés már szerepelt a tanács napirendjén! Még szeren­cse, hogy eddig mindössze ezer látogató fordult meg a községben! Faggatjuk Nagy Miklós postást És feleségét, milyen az fi munká­juk. Nagy Miklós a leveleket, a tévé- és rádiószámlát hordja ki Kecskédre, Zsunypusztára és Hol­lókőre. Negyvennyolc éves, tizen­négy éve dolgozik a postán és naponta 25 kUométert tesz meg gyalog és kerékpáron. Felesége as újságokat hordja ki. Minthogy a reggeli postáért is a távoli útel- ágazóig kell elmenni. Nagy Mik­lós túlságosan nagynak tartja te­rületét és nehéznek a munkáját. Szeretné, ha megpendítenénk: ilyen nagy külterülettel rendelke­ző községbe elkelne még egy postás. A két íő prob lénia Megkérdeztük Kovács Pált, a községi tanácselnököt, hogy mit tart a község két legfon­tosabb kérdésének. A követ­kezőket mondotta: — Az első főkérdés az út­építés. Azt hiszem, annyi szi. dást még nem kapott község a rossz útja miatt, mint Hol­lókő. Előbb eljutott hírünk a világba, mint ahogy a ven­dégfogadás minimumát is megteremtettük volna. Egye­lőre még az új út terveit fény­képezik, másolják. Pénzünk is volna már, de hogy utunk mikor lesz, az nagy kérdési Ügy tudjuk, hogy jövőre má­sodízben ismét Hollókőn ke­rülnek megrendezésre a Fel­ső-magyarországi Palóc Na­pok. Pedig lassan már az autóbuszok sem tudnak be­jönni, olyan kátyus az út... — De hasonló probléma a vendéglátóipari elmaradott­ság is. A Szécsényi Egyesült Fmsz, amelyhez Hollókő Is tartozik, egyszerűen nem költ egy fillért sem vendéglőre. Pillanatnyilag ott tartunk, hogy a vendégek, akik már a hűvös áprilisban is egymás után érkeztek, nem jutnak itt egy kiflihez vagy málnaszörp. hoz sem egész nap, nemhogy főtt ételhez. A község társa­dalmi munkát, a Műemlék Felügyelőség tatarozási segít­séget ajánlott, sőt a Kossuth Lajos utcában két szomszé­dos eladó házat is kerestünk, de a szécsényi fmsz azt sze­retné, ha mi vennénk és épí­tenénk neki vendéglőt és esz. presszót, hogy a pincéreknek csak be kelljen költözniük. Már azon törjük a fejünket, hogy a pásztói fmsz-hez for­dulunk, s ha ők sem szállnak be a jónak ígérkező üzletbe, akkor kiadatjuk maszek­nak ... A gólya néni Eltűnt a féllábon álló gó­lyát és pályás csecsemőt áb­rázoló tábla Gondos Jánosné bábaasszony házáról. Nyug­díjba vonult a bábanéni és most már csak háztáji jószá­gaival foglalkozik: — Harmincegy évig állot­tam az egészségügy szolgála­tában — mondja. — Akkor kezdtem, amikor még 10—15 gyerek sem volt ritka a hol­lókői családoknál és úgy vé­geztem, hogy ma már legfel­jebb egy-két gyerek van egy családban. S az anyák na- gyobbára kórházban szülnek. Három évtized alatt mint­egy ezer gyermeket segítet­tem a világra, kétszázötven­nel többet, mint a község je­lenlegi lakosságai... Népművész és egyéb is Kelemen Ferencnek nem­csak az országban, hanem külföldön is híre van. A ké­pen látható lovasszobrot egv amerikai utazási iroda tiszt­viselőjének készíti megrende­lésre, a szokásos alapanyag­ból, körtefából. Kelemen Fe­renc ugyanis faragó népmű­vész, aki legközelebb a püs­pökladányi kiállításon mutat, ja be munkáit. Amellett „ál­láshalmozó” is, mert délelőtt­iéit S szövetkezet bognármű­helyében tölti, azonkívül ő kezeli a hollókői palóc turis­taházakat is. — Van is panaszom ezzel kapcsolatosan — mondogat­ja ő is. — Tavaly ugyanis a májustól őszig terjedő idény, ben mintegy húszezer látoga­tója volt a község műemlé­keinek, de a legtöbbjük ke­serű szájízzel távozott, mert enni-inni nem tudtak. Most is kapom a leveleket, hogy egy hétre lefoglalnák a szo­bákat, de a főtt ételhez ra­gaszkodnak. Hogyan? Meg­csinálták a nagy reklámot Hollókőnek, de a vendéglá­tásról senki sem gondosko­dik! ... Hollókői látogatási] ü alkalmával is számos pe.i vendég csodába meg a ki- palócházban berendeze, múzeumot. Ügyes kalauz­nak kínálkozik Fábián La­josáé. Már híre van, hogy nagyon szépen énekel. Ezért a látogatók múzeum - nézés után felteszik a kér­dést: — „Tud-e népdalt, néni?” Ezt kérdeztük most is tőle. Mire válaszképpen rázendített a „Hollókőben akkor megyek végig” kez­detűre. Nagy sikere volt. Megismerm a kanászt... György nap előtt egy nap­pal jártunk Hollókőn, de Rácz Jenő, a községi kanász már kihajtotta a kondát. tehát nem várta meg a ha­gyományos napot. Kizsen- dült a fű a vár alatti lege­lőn, friss zöldre vágyik i jószág. A községben 241 csr - Iád él, de Rácz Jenő 38f’ disznóra ügyel, tizenhárom forintért darabonként. See1 a család is a munkában, az­tán a kis puli is, no meg u kürt. Kicsit megviselt réz­kürtjével ugyanis olyan hangzatos jelekre szoktatja meg a jószágokat is, hogyha beléfúj, elindul és csatlako­zik a kondához a sertés. Ne­ki ez a kürt a fő ismertető­jele­Friss kenyér Többen elmondták a fa­luban, hogy igen gyakran szikkadt, száraz kenyeret kapnak a szécsényi sütő­üzemtől. Egyébként más pa­nasz nincs, időben megér­kezik minden szállítmány. A tanácselnök az időpon­tot is közölte, déli tizen­kettő és tizenkettő harminc között Elhatároztuk, ellen­őrizzük. A kérdéses idő­pontban hangosat dudált egy gépkocsi — mondani sem káli, a kenyereskocsi volt. A késésre számítot­tunk, nem vált be. De a ke­nyér sem volt szikkadt, sőt igen szép, friss kenyeret hoztak Szécsényből. A pék. sütemény pedig annyira gusztusos volt, hogy vásá­roltunk belőle. Lám, vala­mi, aminek örülni is lehet Az elsfi eset, Hogy olya» községgel találkoztunk Nőo RAD-napi látogatásunk atka- mával, amelyben a gondol teljes világosságban ve­tődnek fel: vagy-vagy! Vág: segítenek a felsőbb szervek a halaszthatatlan gondokon vagy pedig a gondok megol­dásáig Hollókőt ki kell kan csolni az idegenforgalomba Reméljük, nem a rosszabbra. - utóbbira kerül sor! Ennek ér­dekében munkálkodott Fait György és Pádár András új­ságíró, KopD.ány György fi tóriporter, Tóth l.ajosné le­velező és panas/.ügycs műnk ■ társunk. ■ j A jövő héten lialancskeszib' 1 látogatunk, I-----------------------------------------1 A községi tanácson vászonkötésű dossziéban őrzik Hollókő fejlesztésének tervdokumentációit, s ezek között lát­ható egy fénykép, amely egy közeli, magas hegyről, nagy rálátással készült. Olyan mint egy légi felvétel. Érdekessé­ge. hogy Hollókőnek azokat az útjait, házait és középületeit foglalja csak me­gába, amelyek tulajdonképpen az úgynevezett ..palóc rezervátumot” al­kotják. A felvételen nagyléptékű tér­képnek tetsző műemlékházak szinte egybefüggő, nagy múzeumot alkotnak, amely a palóc építkezés, élet és népi hagyományok emlékeit eredetiben őrzi, szemben a mesterséges emlékekkel, a skanzennel. Hollókőnek ma ez a legnagyobb ne­vezetessége, bár történelmi emlékekben sem szűkölködik. Már az Árpádok ide­jében vár állott itt, és a tizennegyedik században a Felvidék kényura, a hard-

Next

/
Oldalképek
Tartalom