Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-26 / 94. szám
Terhes kettősség Hollókő, a múzeumfalu Amikor megkérdeztük Kovács Sándor főagronómus-mű- velődési otthon igazgatót, mi a legnagyobb gondja, várakozás- nélkül felelte: „Ez a terhes kettősség”. A fiatal szakember négy éve került Hollókőre, s két éve vállalta el a helybeli művelődés irányítását. Időközben azonban iőagronómusi beosztásba került, s emiatt mind kevesebb ideje, energiája jut korábbi vállalásának teljesítésére. Több jól sikerült rendezvény dicséri törekvéseiket. Mivel a kijáró fiatalokra nem számíthatnak, inkább csak az iskolások produkálnak egy-egy vetélkedőt, vagy az évenkénti seregszemlék műsorát mutatják be. Kovács Sándor igyekszik együtt dolgozni a pedagógusokkal, de legszívesebben venné, ha valaki átvállalná tőle a falu művelődésének gondjait. csaló Csák Máté kaparintotta meg magának, Csák Máté hatalmának megtörése után a birtokosok váltogatták egymást, amíg Ali, budai basa el nem foglalta, Nagy jelentőséget a török nem tulajdonított a várnak, mert mindössze 24 tagú őrséget hagyott vissza őrzésére. A szatmári békekötés után a várat a tulajdonosok utasítására a község lakói „széthánytákAzonban a megmaradt várfalak még így is messziről szembetűnnek és kellemes hatást keltenek. Kőerőd a magányos hegy ormon! Most gondos kutatók végeznek környékén ásatásokat és igyekeznek valamennyire helyreállítani a csaknem nyolcszáz éve épült, s a századok során többször megerősített várat. De a vár ma már nem egyedüli nevezetesség! Hollókő hírét messzi égtájakra elviszik az utazási irodák prospektusai. A húsvéti ünnepek alkalmával, amint a falusiak mesélik, harminchét „idegen’ kocsi járt a községben, és ezeknek csaknem fele külföldi volt. De járt már Hollókőn amerikai turistacsoport is Ami a rezervátum, a műemlékek, néprajzi tárgyak és a vár látnivalóit illeti, mind-mind lenyűgözi a látogatókat. De amit az útról és a vendéglátóipari ellátásról mondanak, arra bizony aligha büszkék a hollóköiek! Mint mondják, olyan külföldi turista is akadt, aki felháborodva hangsúlyozta: őt becsapták. Nem írták be a prospektusba ugyanis, hogy annyira rossz a bekötő út, hogy még az autóbusz is nehezen közlekedik. S azt sem, hogy aki ide látogat, készüljön fel az éhhalálra és a tartós szomjazásra. Ellátási szempontból ugyanis Hollókő olyan, ’ mint Dante pokla: aki ide belépsz, mondj le minden reményről! Sz ívesen segítenének Sok nehézséggel küzdenek a hollókői kommunisták. A vezetőségi üléseken, taggyűléseken minden alkalommal napirendre kerülnek azok a sajátos gondok, amelyek any- nyira jellemzők Hollókőre. A rossz ellátás, a vízhiány, a nyaktörő utak, mind, mind izgatják a falubelieket, akik tyakran fordulnak a párttlt-* ‘cárhoz, párttagokhoz tartásiért, segítségért. Kökényesdi István párttitkár azonban a nyugtató szón kívül keveset változtathat a bajokon. A fiatalember, aki a termelőszövetkezet kőbányájának vezetője, szívesen adna segítséget, a legjobb követ termelnék ki a hányából, csak már kezdenék az útépítést. A párttagok pedig elsőként vállalnának társadalmi munkát, csak már valamelyik szerv — a sok közül — égető kultúrpolitikai kérdésnek tekintené a falu kulturális helyzetének megjavítását, önerejükből azonban kevésre futja. Maszek fagylalt Akárkivel beszélgettünk, nem akadt olyan hollókői, aki szóvá ne tette volna a rossz ellátást. Elkeseredve idéztek egy jellemző példát is. Nyaranta, amikor a legnagyobb idegenforgalom zajlik, fagylaltot is csak akkor lehet kapni Hollókőn, ha Salgótarjánból megérkezik egy maszek fagylal- ios. Jön is az, akárhányszor csak teheti, mert úgy látszik neki megéri kizötyögni a faluba negyven kilométeren át, de a sokkal közelebbi szécsényi földművesszövetkezetnek nem. Ügy látszik a vállalkozó kedvnek nincs határa — de a tehetetlenségnek se! Fiafal az igazgató Ritkán találkozni olyan lelkes, minden iránt érdeklődő fiatal pedagógussal, mint Mihalik Mihály iskolaigazgató. Váratlanul éri a kérdés, hogy mi a legnagyobb gondja, de pillanatnyi szünet elteltével mondja: „A bizonytalan körzetesítést program”. Részletesen is elmagyarázza, miért. A hollókői iskolában nem volt olyan év — tízéves igazgatói ténykedése során —, amikor nem cserélődtek a nevelők. Az utóbbi években nagy erőfeszítéseket tettek a helyzet stabilizálása érdekében. Rendbehozták az iskolát, az átalakítással elérték, hogy már csak egy tanulócsoportnak kell délutános „műszakba” járni. Nevelői lakásokat teremtettek nagy leleményességgel, megoldották a vízellátást, sportpályát építettek. Készen állnak a tervek a további fejlesztésre is — ám a bizonytalan körzetesítés miatt alábbhagyott az alkotókedv. Az öttagú tantestület minden pedagógusa azonban szereti a falut, és a szabad időben nemcsak a jelen formálásával tőrödének, hanem a múlt felkutatásával is. A kis kollektíva összefogott, s közösen írják a múlt történetét. Az igazgató azt is szeretné elérni, hogy a művelődési otthon vezetését is a pedagógusok vennék át Ennek viszont a főagronómus örülne a legjobban. Hármas feladat Mikula Kálmán termelőszövetkezeti elnök, nagy nyugalommal válaszolt, amikor kérdeztük, az esős idő menynyire késlelteti a tavaszi munkákat. „Kétnapos elfoglaltságunk van a határban” — mondta, s mosolygott. A hollókői .közös gazdaság tavaly a tervezettnél jobb eredményt ért el, s a tagoknak ugyancsak megnőtt a munkakedve. Ez azt eredményezte, hogy a gazdaságban napra kész minden. Az idén már három fontos célt akarnak elérni: növelik a málnaültetvény területét, s ezzel elősegítik a jobb foglalkoztatást. Tavaly ősszel telepítettek tíz holdat, s az idén is ugyanennyit telepítenek. EzNapi 25 kilométer zel már több mint ötven holdra növekszik a termőterület. Fejlesztik az állattenyésztést, növelik a szarvas- marhák számát. Ez által biztonságosabb lesz a bogyós- gyümölcs-termesztéshez szükséges szerves anyag előteremtése, ugyanakkor több jószágot értékesíthetnek. A harmadik feladat a kőbánya — amely segédüzemük — termelésének emelése. A NÓGILÍD elintézte A hollóikőc vendéglátással! kapcsolatban az is panasz, hogy még aa élelmiszerbolt és az italbolt sem tart napközben nyitva, s a boltok választéka nem alkalmazkodik az idegenforgalmi igényekhez. Kevés a töltelékáru és hűsítő ital. A szécsényi járási párt- bizottságon beszélgettünk Géczi Istvánnal, a járási pb titkárával, aki ígéretet tett, hogy a járási stnerve-k mielőbb intézkednek a visszásság megszüntetéséről és a boltok kétműszakos üzemeltetéséről. Ez a kérdés már szerepelt a tanács napirendjén! Még szerencse, hogy eddig mindössze ezer látogató fordult meg a községben! Faggatjuk Nagy Miklós postást És feleségét, milyen az fi munkájuk. Nagy Miklós a leveleket, a tévé- és rádiószámlát hordja ki Kecskédre, Zsunypusztára és Hollókőre. Negyvennyolc éves, tizennégy éve dolgozik a postán és naponta 25 kUométert tesz meg gyalog és kerékpáron. Felesége as újságokat hordja ki. Minthogy a reggeli postáért is a távoli útel- ágazóig kell elmenni. Nagy Miklós túlságosan nagynak tartja területét és nehéznek a munkáját. Szeretné, ha megpendítenénk: ilyen nagy külterülettel rendelkező községbe elkelne még egy postás. A két íő prob lénia Megkérdeztük Kovács Pált, a községi tanácselnököt, hogy mit tart a község két legfontosabb kérdésének. A következőket mondotta: — Az első főkérdés az útépítés. Azt hiszem, annyi szi. dást még nem kapott község a rossz útja miatt, mint Hollókő. Előbb eljutott hírünk a világba, mint ahogy a vendégfogadás minimumát is megteremtettük volna. Egyelőre még az új út terveit fényképezik, másolják. Pénzünk is volna már, de hogy utunk mikor lesz, az nagy kérdési Ügy tudjuk, hogy jövőre másodízben ismét Hollókőn kerülnek megrendezésre a Felső-magyarországi Palóc Napok. Pedig lassan már az autóbuszok sem tudnak bejönni, olyan kátyus az út... — De hasonló probléma a vendéglátóipari elmaradottság is. A Szécsényi Egyesült Fmsz, amelyhez Hollókő Is tartozik, egyszerűen nem költ egy fillért sem vendéglőre. Pillanatnyilag ott tartunk, hogy a vendégek, akik már a hűvös áprilisban is egymás után érkeztek, nem jutnak itt egy kiflihez vagy málnaszörp. hoz sem egész nap, nemhogy főtt ételhez. A község társadalmi munkát, a Műemlék Felügyelőség tatarozási segítséget ajánlott, sőt a Kossuth Lajos utcában két szomszédos eladó házat is kerestünk, de a szécsényi fmsz azt szeretné, ha mi vennénk és építenénk neki vendéglőt és esz. presszót, hogy a pincéreknek csak be kelljen költözniük. Már azon törjük a fejünket, hogy a pásztói fmsz-hez fordulunk, s ha ők sem szállnak be a jónak ígérkező üzletbe, akkor kiadatjuk maszeknak ... A gólya néni Eltűnt a féllábon álló gólyát és pályás csecsemőt ábrázoló tábla Gondos Jánosné bábaasszony házáról. Nyugdíjba vonult a bábanéni és most már csak háztáji jószágaival foglalkozik: — Harmincegy évig állottam az egészségügy szolgálatában — mondja. — Akkor kezdtem, amikor még 10—15 gyerek sem volt ritka a hollókői családoknál és úgy végeztem, hogy ma már legfeljebb egy-két gyerek van egy családban. S az anyák na- gyobbára kórházban szülnek. Három évtized alatt mintegy ezer gyermeket segítettem a világra, kétszázötvennel többet, mint a község jelenlegi lakosságai... Népművész és egyéb is Kelemen Ferencnek nemcsak az országban, hanem külföldön is híre van. A képen látható lovasszobrot egv amerikai utazási iroda tisztviselőjének készíti megrendelésre, a szokásos alapanyagból, körtefából. Kelemen Ferenc ugyanis faragó népművész, aki legközelebb a püspökladányi kiállításon mutat, ja be munkáit. Amellett „álláshalmozó” is, mert délelőttiéit S szövetkezet bognárműhelyében tölti, azonkívül ő kezeli a hollókői palóc turistaházakat is. — Van is panaszom ezzel kapcsolatosan — mondogatja ő is. — Tavaly ugyanis a májustól őszig terjedő idény, ben mintegy húszezer látogatója volt a község műemlékeinek, de a legtöbbjük keserű szájízzel távozott, mert enni-inni nem tudtak. Most is kapom a leveleket, hogy egy hétre lefoglalnák a szobákat, de a főtt ételhez ragaszkodnak. Hogyan? Megcsinálták a nagy reklámot Hollókőnek, de a vendéglátásról senki sem gondoskodik! ... Hollókői látogatási] ü alkalmával is számos pe.i vendég csodába meg a ki- palócházban berendeze, múzeumot. Ügyes kalauznak kínálkozik Fábián Lajosáé. Már híre van, hogy nagyon szépen énekel. Ezért a látogatók múzeum - nézés után felteszik a kérdést: — „Tud-e népdalt, néni?” Ezt kérdeztük most is tőle. Mire válaszképpen rázendített a „Hollókőben akkor megyek végig” kezdetűre. Nagy sikere volt. Megismerm a kanászt... György nap előtt egy nappal jártunk Hollókőn, de Rácz Jenő, a községi kanász már kihajtotta a kondát. tehát nem várta meg a hagyományos napot. Kizsen- dült a fű a vár alatti legelőn, friss zöldre vágyik i jószág. A községben 241 csr - Iád él, de Rácz Jenő 38f’ disznóra ügyel, tizenhárom forintért darabonként. See1 a család is a munkában, aztán a kis puli is, no meg u kürt. Kicsit megviselt rézkürtjével ugyanis olyan hangzatos jelekre szoktatja meg a jószágokat is, hogyha beléfúj, elindul és csatlakozik a kondához a sertés. Neki ez a kürt a fő ismertetőjeleFriss kenyér Többen elmondták a faluban, hogy igen gyakran szikkadt, száraz kenyeret kapnak a szécsényi sütőüzemtől. Egyébként más panasz nincs, időben megérkezik minden szállítmány. A tanácselnök az időpontot is közölte, déli tizenkettő és tizenkettő harminc között Elhatároztuk, ellenőrizzük. A kérdéses időpontban hangosat dudált egy gépkocsi — mondani sem káli, a kenyereskocsi volt. A késésre számítottunk, nem vált be. De a kenyér sem volt szikkadt, sőt igen szép, friss kenyeret hoztak Szécsényből. A pék. sütemény pedig annyira gusztusos volt, hogy vásároltunk belőle. Lám, valami, aminek örülni is lehet Az elsfi eset, Hogy olya» községgel találkoztunk Nőo RAD-napi látogatásunk atka- mával, amelyben a gondol teljes világosságban vetődnek fel: vagy-vagy! Vág: segítenek a felsőbb szervek a halaszthatatlan gondokon vagy pedig a gondok megoldásáig Hollókőt ki kell kan csolni az idegenforgalomba Reméljük, nem a rosszabbra. - utóbbira kerül sor! Ennek érdekében munkálkodott Fait György és Pádár András újságíró, KopD.ány György fi tóriporter, Tóth l.ajosné levelező és panas/.ügycs műnk ■ társunk. ■ j A jövő héten lialancskeszib' 1 látogatunk, I-----------------------------------------1 A községi tanácson vászonkötésű dossziéban őrzik Hollókő fejlesztésének tervdokumentációit, s ezek között látható egy fénykép, amely egy közeli, magas hegyről, nagy rálátással készült. Olyan mint egy légi felvétel. Érdekessége. hogy Hollókőnek azokat az útjait, házait és középületeit foglalja csak megába, amelyek tulajdonképpen az úgynevezett ..palóc rezervátumot” alkotják. A felvételen nagyléptékű térképnek tetsző műemlékházak szinte egybefüggő, nagy múzeumot alkotnak, amely a palóc építkezés, élet és népi hagyományok emlékeit eredetiben őrzi, szemben a mesterséges emlékekkel, a skanzennel. Hollókőnek ma ez a legnagyobb nevezetessége, bár történelmi emlékekben sem szűkölködik. Már az Árpádok idejében vár állott itt, és a tizennegyedik században a Felvidék kényura, a hard-
